Új Szó, 2012. január (65. évfolyam, 1-25. szám)
2012-01-13 / 10. szám, péntek
www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2012. JANUÁR 13. Kertészkedő 21 Növényeink téli felkészülésüket, fagytűrését a megfelelő táplálással és a szakszerű növényvédelmi kezelésekkel fokozhatjuk Hogyan élik meg növényeink a hideg évszakot? (Fotó: Képarchívum) Néhány növény jól tűri a téli viszontagságokat, mások belehalnak ebbe. Némelyek csak korlátozottan télállók. De mi is a fagytűrés, a télállóság, és hogyan segíthetünk növényeinknek ebben? ÖSSEZFOGLALÓ A növények fagyállósága genetikai és élettani folyamatoktól függ. Utóbbiakba némiképp mi is besegíthetünk. A genetikai adottságokra nincs ráhatásunk, ha mondjuk egy trópusi növény és ősei soha nem találkoztak faggyal, akkor az első mínusz hőmérséklet elpusztítja őket. Más növények, mondjuk a tajga fenyői, többször vannak fagypont alatti hőmérsékleten mind afelettin, ezért nekik ez nem okoz gondot. További növények csak részben fagy- és téltűrők: bizonyos fokig, bizonyos ideig képesek a hideget elviselni és csak meghatározott fejlődési stádiumukban. Vegyünk egy példát. A diófa nálunk télálló. Ősszel lehul- lajtja a lombját, felkészül a téli hideg időre, és csak ennek elmúltával bont rügyeket. Ám a tavasszal már kilombosodott fát, ha fagyhatás éri, az összes levele megfagy és lehullik. Azaz csak akkor télálló, ha felkészült rá. Természetesen egy ilyen fagyhatás e fajt nem öli meg, a levelek lefagynak, de az alvórügyekből a fa később képes újra kilombosodni. Vagy amikor eljön az ősz, a télálló szabadföldi kaktuszok összetöpörödnek, jól láthatóan leadják víztartalmuk jelentős részét, felületük csökken, és a földhöz simulnak. Ha ősszel kiássuk őket látható, hogy nincsenek már hajszálgyökereik, hiába az őszi esők, vizei már nem vesznek fel. Az igazi ellenség ebben a szakaszban a hideg, a gyakran heteken át hulló csapadék és a köd. Ilyenkor még pozitív a hőmérséklet, az állandó felhőzöttség miatt az UV-sugárzás csökkent. Minden adott hát a gombák és a baktériumok szaporodásának. Tehát az ősszel már nyugalomba vonult kaktuszokra komoly fenyegetést jelentenek a mikrobák. Ha ilyenkor megsérülnek, akkor könnyen áldozattá válnak, ezért sem szabad ilyenkor már mozgami őket. Az ónos esők és a hó több módon veszélyeztetik a kaktuszokat: egyrészt állandó érintkező nedves felületet szolgáltatnak, másrészt ráfagyván a növényekre teljes hipoxiát okoznak. Annak ellenére, hogy a növények hibernált állapotban vannak, valamennyi légzésre szükségük van, ami nem gázcserenyílásokon keresztül, de lassú diffúzió útján is történhet. A fagytűrés és a télállóság nem ugyanazon fogalmat takarnak. Á fagytűrés annyit mond számunkra, hogy mi az a minimális hőmérsékleti tartomány, amit adott ideig el tud viselni egy élőlény maradandó károsodás nélkül (száraz körülmények között, légmozgás nélkül stb.). A télállóság ennél komplexebb fogalom. Lényegében földrajzi helyzettől függően változik, hiszen mást jelent a tél Szibériában, és mást Olaszországban. A télállóság fogalmában benne van a szél (ami nagymértékben tudja csökkenteni a relatív hőérzetet), a csapadék minősége, a hóval borítottság ideje, ónos esők megléte (ez hipoxiát azaz a növényi sejtekben oxigénhiányt okoz), a levegő páratartalma (ha száraz, a párolgás miatt, ha nedves, a gombák szaporodása jelenthet veszélyt). A hőmérséklet napszaki ingadozása és a globális sugárzás is fontos tényezők. A talaj átfa- gyottsága, egyáltalán a tél hosz- sza és átlaghőmérséklete, minimum és maximum értékei stb. A fagy során a sejt közötti járatokban jég képződik. A jégkristályok tönkretehetik a sejtek membránjait, ami a sejt pusztulásához vezethet. Ugyanakkor ajég képződése kivonja a sejtekből a vizet, tehát a hideg okozta stressz egyúttal szárazság-stresszt is okoz. A növény az edződés folyamán szerves anyagok - köztük szénhidrátok - felhalmozásával védekezik a vízelvonás ellen. Mindezek mellett olyan fehérjék is képződnek, melyek a membránokat védik, vagy olyan membrán-alkotórészek keletkeznek, melyek a membránokat „rugalmasabbá” teszik. Védekezési lehetőségek Mit tehetünk növényeink fagytűrésének fokozására? A növények edződés során érik el a genetikailag meghatározott fagyállóságukat. Ez a folyamat a természetben ősszel fokozatosan zajlik le a csökkenő hőmérséklet és nappalhossz következtében. A nyár végén ezért már ne öntözzük és nitrogén túlsúlyos műtrágyát se adjunk növényeinknek, mert ez hátráltatja az azévi vesszők beérését, ami a télállóság alapfeltétele. Hagyjunk időt növényeinknek arra, hogy hozzászokjanak az egyre változó hőmérséklethez. Á bent telelő, de hűvösön tartandó növényeket csak akkor hozzuk be a kertből, amikor hasonló mértékűre csökken a kinti hőmérséklet, mint a teleltetés hőmérséklete. A karácsonyfával gyakran elkövetett merénylet, hogy januárban a meleg szobából egyből a kinti mínuszok közt találja magát kiültetve. A fenyő búja a fagyot, de az ekkora hőmérsékletváltozást nem mindig. Figyeljünk a fokozatosságra. Érvényes ez tavasszal is: a kirakott növényeket először a kert védett részén helyezzük el, ahol a fagyveszély és a napégés veszélye is kisebb. A benti körülmények közül csak fokozatosan kerüljenek ki a növények, legyen átmenet a változásban. A kirakott cserepes növényeket, egynyáriakat, május közepéig tartsuk a földtől 1-1,5 méter magasságban, így az ilyenkor gyakori talaj menti fagyok káros hatását kivédhetjük. Ma már kevésbé divatos megoldás, de a gyümölcsfák, díszfák kérgének meszelése is fagyvédelmi célokat szolgált amellett, hogy a mész a kérgen lévő kártevőket is elpusztította. A fehér szín visszaveri a napsugarakat, így azok később melegítik fel a fa törzsét. A szürke, vagy sötétbarna kéreg hamarabb felmelegszik, mint a fehérre meszelt, megindul emiatt a nedvkeringése, és a rügypattanás. És ha mégis jön a fagy, akkor a kibomlott rügyek is lefagynak, a törzs pedig megrepedhet. A fehérre festéssel késleltethetjük ezen élettani folyamatok beindulását, akkorra, amikor a fagyveszély már kisebb. A teljes vegetációs idő során azzal, hogy megfelelő trágyázással, jó növényvédelmi kezelésekkel jó kondícióban tartjuk növényeinket, ezzel a téli felkészülésüket is segítjük. (Az Ezermester nyomán) PIACI ÁRSÉTA Pozsony január 11-én Komárom január 11-én Rimaszombat január 11-én Zselíz január 11-én Losonc január 7-én Szepsi január 11-én Kassa január 11-én sárgarépa 1 euró/kg 0,50-0,60 euró/kg 1 euró/kg 1 euró/kg 0,65 euró/kg 0,50-0,80 euró/kg 0,60 euró/kg petrezselyem 1,80-2 euró/kg 1,10 euró/kg 2,10 euró/kg 1,20 euró/kg 1,25-1,75 euró/kg 1 euró/kg 1 euró/kg burgonya 0,30-0,60 euró/kg 0,30 euró/kg 0,60 euró/kg 0,30 euró/kg 0,25 euró/kg 0,30-0,70 euró/kg 0,20-0,30 euró/kg hagyma/fokhagyma 0,50-0,60/6 euró/kg 0,40-0,50/4,50 euró/kg 0,80/6 euró/kg 0,30/5,50 euró/kg 0,40-0,50/4,50 euró/kg 0,60/3,90 euró/kg 0,30/3,90 euró/kg paprika 1,30-3 euró/kg 1,90 euró/kg 2,30 euró/kg X 2,50 euró/kg 2,20-3,40 euró/kg 2,49 euró/kg paradicsom 2,50 euró/kg 2,20 euró/kg 2,50 euró/kg X 2,25 euró/kg 2,904,30 euró/kg 2,49 euró/kg zeller 1,50 euró/kg 0,60 euró/kg 1 euró/kg 0,70 euró/kg 0,80 euró/kg 0,80 euró/kg 1 euró/kg alma/körte 0,80-2/1,70 euró/kg 0,60-0,80/1,40 euró/kg 1,50-1,80/2,30 euró/kg 1/x euró/kg 0,60-1,10/x euró/kg 1/1,30 euró/kg 0,50-0,90/1,59 euró/kg tojás 0,15 euró/db 0,10-0,13 euró/db 0,12 euró/db 0,12 euró/db 0,11-0,14 euró/db 0,10 euró/db 0,11 euró/db kel/káposzta 1/0,50 euró/kg 0,60/0,30 euró/kg 1,10/0,50 euró/kg x/0,30 euró/kg 0,65/0,30 euró/kg 0,70/0,30 euró/kg 0,65/0,30 euró/kg karfiol/karalábé 1,50-2,20/0,70 euró/db 1/0,60 euró/db 2,50 euró/kg/0,50 euró/db x/0,30 euró/db x/0,50 euró/kg 1,70/0,65 euró/db l,70/e/db/0,55 euró/kg dióbél/méz/mák 7-10/4-6/4,20 euró/kg 6/5,50-6,50/3,50-4 euró/kg 7/5,20/3 euró/kg 5/6/5 euró/kg 8/5/x euró/kg 5/4,50/4 euró/kg 8/5-10/3,30 euró/kg uborka/sütőtök 1,30/1 euró/kg x/0,50 euró/kg 1,30/1,40 euró/kg x/1 euró/kg 1,95/x euró/kg 2/0,50 euró/kg 2,10/0,70 euró/kg
