Új Szó, 2012. január (65. évfolyam, 1-25. szám)
2012-01-12 / 9. szám, csütörtök
wvw.ujszo.com ÚJ SZÓ 2012. JANUÁR 12. Iskola utca-hirdetés 15 Beszélgetés Dr. Pálfi Sándorral, a Debreceni Egyetem Gyermeknevelési és Felnőttképzési Karának docensével Gyermekközpontúság vagy tekintélyelv? A Kézenfogva együtt című, a közelmúltban Losoncon megtartott konferencián a játékról tartott előadást. Érzékeltetve: különbség van abban, ha azt a gyermek utasításra vagy belső indíttatásra teszi. A játék ugyanúgy adhat életre szóló önbizalmat, mint életre szóló gátlásokat. PUNT1GÁN JÓZSEF Mély gyermekismeret. így lehetne összefoglalni azt, ami az előadásodban megjelent. Honnan az érdeklődés? Az édesanyám óvodai vezető volt. „Beleszülettem” egy óvodába, és belső életének egészen serdülőkoromig részese voltam. Magával ragadott személyiségfejlesztő világa. így lettem óvodai pedagógus, nyolc éven keresztül aktívan dolgozva óvodában is. A férfi nem gyakori jelenség az óvodai munkában, s még inkább nem az, hogy a nevelési módszereid nem egészen a „hivatalosan” támogatott elveken alapultak. Gyakran előfordult, hogy a munkamódszereim megvalósítása során ütköztem a főnökkel. Tapasztalom, hogy a dolgokat sokan szeretik sematikusan venni. Ha egyszer valaki kigondolt valamit, ahhoz ragaszkodnunk kell, mondják. A mai gyerekek azonban már nem ezt és nem így akarj ák, csak mi ezt nem akarjuk megérteni. A gyerekekben olyan született adományok, hajlamok vannak, melyekről ugyan nem tudjuk, hogyan kerültek oda, de tudjuk, hogy bennünk vannak, és figyelnünk kellene rájuk. Bizonyos dolgokra fogékonyak, míg másokra nem! Azok, akik kora gyermekkorban az általuk kedvelt területeken sem kapják meg az olyan ösztönzéseket, mint „te ebben nagyon jó vagy”, felnőttkorukban jó eséllyel lesznek sérülékenyek. A jelenlegi iskolakultúra azt mondja, az általuk követelt tartalmat mindenkinek egyforma szinten kell megkapnia. Ez teljesen embertelen szemlélet, mert az emberek nem ilyenek. Képességpreferenciáik vannak, amelyek bizonyos képességek tekintetében nagyon magasra ívelnek, más esetekben nem. A jelenlegi módszertan elvei szerint addig gyűljük a gyerekeket, ameddig csak lehet. Ez a módszer csak részben indokolható, hiszen valóban kell, hogy kialakuljanak általános képességek is. De! A gond az, hogy ami egy életet alapozó területe lehetne a személyiségnek, nem kapja meg a szükséges támogatást, beleértve a gyermek szempontjából fontos pozitív visszajelzéseket. (A szerző felvétele) Ismerek egy óvodát, ahol az általad felvázolt gyermekközpontúságot folyamatosan próbáljak a gyakorlatban alkalmazni. Nem mindig sikeresen, mert sok szülőnek idegen ez a vüág! Mi lehet az oka? Teljesen normális, hogy a szülő azt szeretné, a gyerekének jó legyen, megkapja azt, amit az adott életkorban meg kell kapnia. Azt viszont már nem igazán tudják, hogy a gyerekekben milyen fejlődés zajlik le. Információk hiányában a szülő referenciákat kezd keresni és elvárásokat támaszt. Meglátásom szerint ezen a téren van a legnagyobb, komoly elmaradása a pedagógiának. Szakmai tájékoztatás hiányában átengedte a laikusoknak az egyéni ítélkezést. (Nevelési) szolgáltatóként elcsúsztunk abba az irányba, hogy ha a szülők választják az intézményt, akkor legyen úgy, ahogyan ők akarják! Ez egy lassú sodródás, ami egyben a szakmaiság feladása is. Az iskola-szülő viszonylatában mi a helyzet? Ha a szülő nem részese a saját gyereke intézményes nevelésének, akkor a nevelés hatékonysága korlátozott. A nevelésben ma számtalan katonai, kórházi és hivatali megoldást alkalmazunk. Ha ezeket „kiszednénk” az intézményből, kiderülne, mi is az, ami bent marad. Választ adva arra is, amit ma nagyon hangosan és országoktól függetlenül mondanak a gyerekek, hogy miért utálnak iskolába járni. Mert utálnak! Látni kell azt is, hogy ha a gyerekek akarnak valamit, arra rengeteg időt, energiát képesek szánni. Kérdezhetném: akkor miért nem képes a pedagógia - a szakma, amely pont arra hivatott, hogy a gyerekkel ezen az alapon dolgozzon - ezeket a meglévő lehetőségeket jobban kihasználni? Azért, mert nem innen indul ki! Gyakorlati tapasztalat? Én a projektpedagógiából írtam a doktorimat, emellett sok iskolai és óvodai projektet volt alkalmam megnézni. A legnépszerűbbek nem az ismeret-, hanem a probléma- vagy tevékeny- ségcentrikusak voltak - azaz effektiven csináltak valamit. Összegyűjteni az anyagokat, információkat, megtalálni tudós embereket, akik értenek hozzá stb. Ezt a gyerekek nagyon szeretik, és hirtelen a felnőttek is érdekeseklesznekszámukra. Miért nem lehet ezt így megcsinálni? Magyarországon a bölcsődei alaprendszerben egy adott gyerek csak egy felnőtthöz tartozhat - úgy hívják, hogy saját gondozói rendszer. Egy gondozónak van öt-hat gyereke, és azok minden ügye-baja hozzá tartozik. Ez azt is jelenti, hogy a gyerek érzelmüeg is és tevékenységében is arra hangolódik rá. Később az óvodában is érzékelhető, hogy a gyerekek igénylik a felnőttek fizikai közelségét is. Az iskolában is igényelnék, de ott már inkább a távolságtartással találkoznak. A tanítók így szeretnék jelezni a komolyságukat, ami butaság, mert' a sze- retetet nem lenne szabad visszautasítani. Azt látom, hogy ha a gyerekek a serdülőkor idején nem találkoznak jó pedagógusokkal, akiket követni tudnának, utána már nem lesz ember, aki megfogja őket. Illetve csak ideiglenesen, kényszerrel, büntetéssel, fegyelmezéssel. Én nagyon sokszor szembemegyek dolgokkal. Az óvodában sem mindenki örül annak, amit elmondok. Ez egy picit több munka. Aktívan jelen lenni, vagy csak jelen lenni és rutinszerűen csinálni, kizárva a gondolkodást, nem ugyanaz. A kicsi gyerek azt szereti, ha látja a másik arcát és érzékeli annak rezdüléseit. Ha nem figyelnek rá, akkor tudja, hogy ő egyébként egy senki! Nagyon fontosnak tartanám, hogy újra kialakuljanak a személyes kötődések, mert ahol nincs kötődés, nincs nevelő hatás sem. És a szigor? A szigor csak akkor szigor, amikor úgy érzem, nem jogos. Ha azt érzem, tőlem elvárnak valamit, és ilyen egy szigor, az számomra azt jelenti, bíznak bennem. A tehetséggondozás alapja is ez. Terhelni kell a gyereket, mert akkor hoz ki önmagából még többet. De kitől fogadhatja ezt el? Csak attól, akivel és akinek akarja. Ez azonosulás nélkül nem megy. A régi tekintélyelvű pedagógus azzal tudott igazából nagyon vonzó lenni, hogy olyan finom, mély és árnyalt tudása volt, amely átsütött a tekintélyelven. Ma látszólag közvetlen kapcsolatban vannak pedagógusok és gyerekek, illetve pedagógusok és szülők, de valójában mégis azt kell látnunk, hogy ezek a kapcsolatok nagyon felszínesek. A POSTA HOZTA Ilcsi tanfolyam, ahogy megéltük Végre elérkezett a várva várt hétvége! Jómagam, Illés Réka, a hidaskürti Magán Szakközép- iskola nagykaposi kihelyezett részlegének harmadéves kozmetikus tanulója két osztály- társnőmmel és a kozmetikus mesternőnkkel, Leczo Alexandrával elindultunk Budapestre, hogy részt vegyünk a hónapokkal korábban betervezett Ilcsi tanfolyamon. A Magán Szakoktató Központunkban a szakgyakorlaton kizárólag Ilcsi kozmetikumokat alkalmazunk, ezért úgy gondoltuk, hasznunkra válik, ha megtanuljuk a bőrdiagnosztikát és az érzékeny bőr kezelését ezekkel a termékekkel. Az út Budapestre a keleti végekről hosszú és fárasztó volt, de így utólag mindannyian úgy gondoljuk, hogy megérte! A tanfolyam első napján elméleti oktatással kezdtünk, ahol a bőr diagnosztikájáról hallhattunk érdekes információkat. Bemutatták az Ilcsi kozmetikumokat, és azok jó tulajdonságait, hatásait. Az elméleti rész után mindenki a gyakorlatban fejtette ki tudását. A helyi tanárnők, kozmetikusok nagyon kedvesek voltak, mindenben segítettek, bármilyen kérdésre szívesen válaszoltak. A gyakorlat során megállapítottuk mindenki bőrtípusát, és a megfelelő kezeléseket is alkalmaztuk. A nehéz nap után jólesett a szállodában a kikapcsolódás, szaunázás és fürdőzés. A tanfolyam második napján az érzékeny bőr kezelését tanulhattuk meg. Ezen a napon is először az elméletet sajátítottuk el, majd a gyakorlati rész következett. Itt megismerkedhettünk a tüsi és a kispofozó elektromos gépek alkalmazásával, melyek masz- szírozásra és a ráncok kisimítására szolgálnak. Emellett megfázás, torokgyulladás vagy ízületi fájdalmak esetén is alkalmazhatók. Büszkén mondhatom, hogy a gyakorlati részek záróvizsgáját mindkét nap sikeresen letettük, és megszereztük a képesítésekről szóló okleveleket! Illés Réka Sikeresen letették a záróvizsgát az Ilcsi tanfolyamon a kozmetikus tanulók (Képarchívum A szenei Közös Igazgatású Magyar Tanítási Nyelvű Iskola értesít minden kedves szülőt és kilencedikes diákot, A felvételi követelmények közzétételének időpontja 2012.02.01., az iskola honlapján (www.szenczigsz.sk). Konkrétabb információkat az iskola nyílt napján, 2012.01.13-án, ill. a következő telefonszámon: 02/4592 3424 kaphatnak az érdeklődők. A távolabbról érkező diákok számára kollégiumi elhelyezést tudunk biztosítani. FELHÍVÁS • FELHÍVÁS • FELHÍVÁS • FELHÍVÁS hogy a 2012/2013-as tanév a gimnázium; a vállalkozói; a piacszervezési és piackutatási szakember; a regionális turizmus menedzselése; a nevelői és gondozói tevékenység, valamint az óvódapedagógia és nevelői szakkal indul. MP91100747
