Új Szó, 2012. január (65. évfolyam, 1-25. szám)

2012-01-11 / 8. szám, szerda

www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2012. JANUÁR 11. Horgász - hirdetés 15 HETI FOTONK A SÉF AJAHLASAVAL Beküldési határidő: 2012. január 20. Ne feledjétek el feltüntetni neveteket, lakcímeteket! Válaszaitokat az alábbi címen várjuk: Új Szó szerkesztősége - HORGÁSZ Lazaretská 12 814 64 Bratislava 1 E-mail: horgasz@ujszo.com WHOM? horgászati és vadászati kellékek Bős, Mlynársky rad 25G. [Szolgáltatások háza) tel.: 031/558 4329, mobil: 0905 32B 062 Vásárút, Fő utca 111. [Szolgáltatások háza) tel.: 031/558 1723, mobil: 0917 335 653 Hasznos, ha olykor csak úgy, pecabot és minden hátsó szándék nélkül is bejárjuk a vízpartot A téli úszózás varázsa Azoknak a sporttársak­nak, akik a tél beköszön- tével nem csomagolták el felszerelésüket, s nem túl kényelmesek ahhoz, hogy kimozduljanak a kályha mellől, a téli hó­napokban sem kell okvet­lenül nélkülözniük a hor­gászat nyújtotta izgalma­kat. A helyzet nem re­ménytelen, s hogy mikor kezdjük az idényt, valójá­ban magunk döntjük el. DRENKO FLÓRIÁN Akik ismerik az érzést, jól tudják, miről beszélek: a téli zsákmány megszerzése kétsze­res öröm, mivel becserkészése és megakasztása is nagyobb körültekintést igényel, mint az év más szakaiban. Ami a téli pecázás gyakor­lati oldalát illeti, melegebb, fagymentes napokon éppúgy könyvelhetünk el sikereket, mint ködös időben, vagy hó­esésben. Néha az ebéd utáni, napsütéses órák hozzák meg a sikert, máskor késő délután, szürkületkor jön meg a halak étvágya. Az opálossá váló víz­ben nem egyszerű megtalálni a halat; olykor tekintélyes tá­volságokat kell megtennünk a folyó partján, míg kitippeljük a megfelelő helyszínt, rábuk­kanunk a vermelő rajokra. A horgászportya sikeressége és kondíciónk megőrzése szem­pontjából is hasznos, ha olykor csak úgy, pecabot és minden hátsó szándék nélkül is bejár­juk a vízpartot. Hol, hogyan, mivel? Ideális helyszín lehet egy- egy mélyebb partszéli visz- szaforgó, vagy a bedőlt fák, bokrok mögötti langós, már- már állóvíznek számító folyó­szakasz. A sodrásvonal köze­lében fejes és nyúldomolykót, paducot, vörösszámyú kesze­get, bodorkát, esetleg mámát akaszthatunk. Ilyenkor egy-egy sügér, esetleg pisztráng is be­bukhat; mivel ez utóbbi télvíz idején védelmet élvez, bánjunk vele kíméletesen, s lehetőleg sérülések nélkül engedjük visz- sza természetes környezetébe. Egyik kedvenc téli módsze­Bevetésre kész a finom felszerelés (A szerző felvétele) Szép zsákmányra számíthatunk télvíz idején (Fotó: energofish.hu) rém az úszózás; ehhez a le­hető legfinomabb felszerelést használom, hogy minél pon­tosabban tudjam „sétáltatni” a pihekönnyű szereléket. A bot hossza meghaladja a négy métert, a zsinór vastagsága 0,12 és 0,15 mm között mo­zog, a horgot a főzsinómál vékonyabb élőkére kötöm fel. Ha forgókapocs használatára vetemedünk, a lehető legki­sebb méretűt válasszuk. Hogy a ritka, finom kapásokra idő­ben tudjak reagálni, sosem hagyom lazán lógni a damilt, miközben botom spiccével az úszót kísérem. A csalit köz­vetlenül a folyómeder fölött vezetem; megesik, hogy a már kiismert, akadómentes szaka­szokon a fenéken csúsztatom. Leggyakrabban csontkukacot kínálok fel a halaknak; ha eb­ből kifogyok, a háztáji kom- posztdomb aljából kiásott trá­gyagiliszta is megteszi. Mindig csak egy darabot tűzök a ho­rogra, mégpedig keresztben, így természetesebben hat, a domolykó pedig képtelen el­lenállni neki. Bízzunk a fantáziánkban! Nyert ügyünk van, ha hideg téli napon_ paducok csapa­tára bukkanunk. Némi biztatással - jelen esetben finom, túlzásoktól mentes ete­téssel - kapásra bírhatjuk a gyors folyású vizek e nemes lakóját. Az etetőanyagba ala­pozásképp előzőleg jól kiszárí­tott, majd beáztatott kenyeret keverhetünk. Ettől könnyebbé válik, ugyanakkor jól oldódik, s az áramlás is jobban szét­hordja. Ügyeljünk arra, hogy etetőanyagunk ne legyen túl világos színezetű - ez elriasztja a halakat. Természetes színe­zékként egy kevés, a legköze­lebbi, kézügyben lévő vakond­túrásból felmarkolt föld éppen megteszi, ugyanakkor segít ab­ban is, hogy a massza mielőbb a meder fenekére süllyedjen. Az effajta etetőanyaghoz csa­liként ,jól passzol” a kenyér; akár a horog szárára gyúrva, akár gombócként a hegyére tűzve megállja a helyét. Ha több időnk van rákészülni a pe- cázásra, főzhetünk egy marék gerslit. Etetőanyag-adalékként és csaliként egyaránt megteszi. Az általam felvázolt lehető­ségeken túlmenően is bátran próbálkozzunk más csalival, más módszerekkel - egysze- rííen bízzunk a fantáziánkban. És még valami: ne váljunk a tavaszra - hiszen a vízparton, a természetben eltöltött minden nap és óra egyszeri és megis­mételhetetlen! Az Ipoly Ipolyhídvég határában összegyűjtött szemete (Somogyi Tibor felv.) Ifjú pecások, természetbúvárok, ügyelem! Horgász rovatunk kezdettől fogva nagy figyelemmel for­dul az ifjú, a kezdő és gyer­mekhorgászok felé. Fontos­nak tartjuk, hogy a természetről, az állatokról, a halakról való isme­reteiteket bővítsétek, ezért a ta­valyihoz képest - amikor elég volt odaállni egy-egy hal mögé a fény­képen - idén kissé igényesebb versenyt hirdetünk számotokra. Az „agytoma” 10 fordulóból áll, és minden második héten felteszünk néhány kérdést. A helyes válaszok mindegyike egy- egy pontot ér; a részeredménye­ket és az előző forduló megfej­téseit rovatunkban folyamatosan közöljük. A feladványokra természetesen minden biológiát, természetet kedvelő gyerkőc vá­laszolhat, korhatár nélkül. A verseny győztesei - azaz a legmagasabb pontszámot elérő résztvevők - ismét érté­kes nyereményekre számíthatnak. Horgászkvíz -1. forduló Mivel tél van, kezdjük a versenyt egy téli halfajtával (amelyről már volt szó rovatunkban), s amely, bármily különös, elsősorban télen aktív. írjátok meg tehát: 1. Mi a neve annak a halnak, amely a tőkehalfélék egye­düli hazai képviselője? 2. Mik az ismertetőjegyei, vagyis mi szerint különböz­tetjük meg a többi haltól? 3. Őshonos-e nálunk, vagy betelepítették? 4. Hol él, mekkorára nő? 5. Mivel táplálkozik? 6. Milyen időszakban védett, mikor nem szabad kifogni? 7. Védi-e méretkorlátozás, s ha igen, hány cm nagyság­tól szabad fogni? Harcsamájpástétom Hozzávalók: 2 nagyobb hagyma 1 db harcsamáj 3 db csirkemáj 10 dkg szalonna 3 evőkanál Sungarden olaj 1 kávéskanál só 1/2 mokkáskanál bors, csipetnyi őrölt pirospaprika, 1 del 0,33 %-os tejszín. Elkészítése: A szalonnát és a hagy­mát apró kockákra metéljük, majd üvegesre pirítjuk. Rátesszük az apró darabokra vagdalt májat, és 20 percig pirítjuk. Sózzuk, fűsze­rezzük, majd kiszedjük egy edénybe, hozzáadjuk a tejszínt, és botmixerrel krémesre keverjük. A rovat támogatója a deb BúSlakSM Dunatókés - Dunajský Klátov MP9120010 (Fotók: Kanovits Gábor Bindics Imre, a dunaszerdahelyi Villa Rosa főszakácsa MP9120011

Next

/
Thumbnails
Contents