Új Szó, 2012. január (65. évfolyam, 1-25. szám)
2012-01-11 / 8. szám, szerda
www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2012. JANUÁR 11. Vélemény És háttér 5 A párt a nagytőke és a politikából kiábrándult állampolgárok aszimmetrikus közösségének tűnik 99%-ban eltérő A napokban célzott sajtóközleményben jelezte a 99% nevű új politikai szereplő, hogy a Polis közvéleménykutató-in- tézet legújabb mérését, mely szerint a párt 2,3 százalékon van, jelentéktelennek tartja. RAVASZ ÁBEL Az írásos reakció, amely a HZDS és az SNS sajtóosztályának legszebb hagyományait idézi, kiemeli, hogy a Gorillaügy és a megkérdezettek alacsony szavazókedve miatt a mért számok eltérőek a majdani márciusi eredményektől, melyek jelentős változást hoznak az országos politikában. Bár a 2,3 százalék elsőre nem rossz - a 99% ugyanis most jelent meg először kutatási eredményben-, a formáció mögött állók idegessége érthető. A mozgalom ugyanis ugyanazzal az Ivan Weiss vállalkozóval és körével hozható kapcsolatba, aki pár éve az SDĽ körül mozgott, és ez utóbbi párt akkor pont a 2-3 százalék magasságában akadt meg az előretörésben. A rossz közvélemény-kutatási eredmények akkor sokat ártottak a pártnak: pont a Polis volt az, amely bemutatta, hogy ha a parlamenti küszöb 3 százaléknál lenne, akkor a szavazók akár 7 százaléka is hajlandó lett volna az SDE-t választani. Paradox módon ez a jelenlegi, 5 százalékos küszöbnél is elég lett volna a bejutásra: mivel azonban a szavazók nem bíztak a párt életképességében, önbeteljesítő jóslatként fordultak el a fiatal baloldaliaktól. Míg az SDĽ egy modem, zöld baloldali párt képét szerette volna kelteni, a 99% egyértelműen a Nyugaton lezajlott tiltakozási hullámok szlogenjeire és ideológiájára épít - legalábbis a külsőségekkel. Míg azonban például a New York-i Occupy Wall Street (OWS) mozgalom civil mozgalmak szövetségeként jött létre, a nagytőke és a nagypolitika visszaélései ellen tiltakozva, addig a 99% politikai vállalkozásnak tűnik, ha úgy tetszik: újracsomagolt SDL-nek. Bár a mozgalom honlapján mintegy 2000 támogató nevét és foglalkozását tüntetik fel, az első ezen a listán pedig egy munkaA sajtó szerint a 99% rekord drága kampányra készül - ez egyértelmű az óriásplakátok számából. nélküli, miközben Weiss csak valahol a végtelen névsor közepén rejtőzik, ez sem változtat azon a tényen, hogy ő és köre például - energetikai, egyesek szerint hadiipari hátterével - kifejezetten a New York-i értelemben vett 1% képviselőjének tűnik. Ez utóbbi sejtelmet erősíti meg az is, hogy bár a mozgalom kifejezetten cáfolta ezeket az értesüléseket, a sajtó szerint a 99% rekord drága kampányra készül - ez egyébként egyértelmű az óriásplakátok számából, vagy a televíziós reklámok tömegéből (utóbbiak jogszerűségét egyébként máris vizsgálja a frekvenciatanács). Miközben az OWS ereje elsősorban az (alsó- és felső-) középosztálybeli tömegek, valamint a nem-mainstream értelmiség szövetségében állt, céljaik pedig idealisták voltak, a New York által inspirált nevű 99% inkább a nagytőke és a politikából kiábrándult állampolgárok aszimmetrikus közösségének tűnik, melynek céljai nagyon is evilágiak és materiálisak. A 99% eddig nem állt elő politikai programjával, csupán néhány látványos kezdeményezéssel - ha elkészül az anyag, többet tudhatunk meg a mozgalom ideológiai hátteréről és céljairól. A bombasztikus kampány és a fent idézett sajtóközlemény mindenesetre egyelőre nem adnak okot a bizakodásra. Szöveg nélkül (Peter Gossányi rajza) JEGYZET Barátságos VERES ISTVÁN Szeretjük a barátságos fut- I ballmérkőzése- ket? Nem sze- I retjük. Nincs I tét, nincs min- I dent bele, a klasszisok gyakran a cserepadon. Szeretjük a barátságos választási kampányt? Szeretjük. Nyugalom van, a politikusok őszinte jókívánságokkal fárasztják egymást, a végén pedig a győztes koalícióba hívó szavát illedelmesen utasítgatják vissza: megtisztelő, hogy ránk gondoltak, köszönjük, de nem fogadhatjuk el. Mivel a márciusi előrehozott választásnak nincs tétje (mindenképpen a Smer alakít kormányt), azt is gondolhatnánk, hogy barátságos kampány elé nézünk, mert hiszen nagyjából minden párt tudja, mire számíthat. Kivéve persze a parlamenti küszöb körül settenkedőket, ők a bejutásért harcolnak, viszont lapot nem osztanak nekik, ha bejutnak sem. Ezért most senki ne várjon a 2010. június 12-i izgalmakhoz hasonlót. Robert Fico kétpárti kormányt akar, így az egyetlen nyitott kérdés, hogy Smer-KDH (ez lenne a papírforma), vagy Smer-KDH-Híd kormány alakul-e. Meglepetést okozhat az MKP is egy öt százalék feletti eredménnyel, ugyanis szavazótábora számottevő részét alkotja az idősebb korosztály és a déli régiók vidéki polgárai, így az ő esélyeinél a közvélemény-kutató ügynökségek havonta közölt preferenciái sokkal kevésbé mérvadóak. Koalíciós potenciáljuk viszont jelen esetben nulla (nekik most a létük a tét), míg a Hídnak talán van minimális esélye beimádkozni magát a kormányba. Ezt az imádkozást egyébként a KDH-nál kellene kezdeniük, ugyanis ha ők is azt mondják a Smemek, hogy nem mennek egyedül partnernek, akkor talán van esély egy hárompárti kormányra. Kérdés persze, hogy ebből ki profitálhat. Egyesek szerint a Híd, ha mást nem csinálna is, legalább fékezhetné a Smer magyarellenességét, 2016-ban viszont ezt a választóik valószínűleg nem hinnék el nekik. Ugyanúgy a Smer sem fogja kockáztatni nacionalista szavazói bizalmát egy hárompárti, „bugaras” koalícióval. Azért tartsuk észben, hogy a nagy meglepetések általában akkor szoktat történni, amikor senki nem számít rájuk, így van ez a politikában, nemkülönben a fociban: néha a barátságos meccsek is hozhatnak meglepő végeredményt. KOMMENTAR Üdvözöljük Alkotmányföldön! SZOMBATHY PÁL Az 1989-es rendszerváltás politikai gyermekeinek elege lett abból az alkotmányos rendszerből, amelynek maguk is alapítói voltak. Részben talán azért, mert annak a magyar köztársaságnak húsz életévéből ők mindössze négyet töltöttek hatalomban, tizenhatot viszont (kétszer nyolcat az elején meg a végén) ellenzékben. Nehéz megreformálni, átalakítani, avagy lecserélni egy rendszert úgy, hogy magunk is tevékeny részesei, alapítói, működtetői-voltaképp haszonélvezői voltunk/vagyunk. Illene bölcsnek, megengedőnek, türelmesnek lenni, különben a frusztrációk kerülnek túlsúlyba. Ez a kint is vagyok/bent is vagyok esete: csapda, melybe könnyű beleesni. Nem tetszett a rendszer? A képükre formálták. Ez azonban nem rendszercsere, nem rendszerváltás; ez a rendszer átalakítása úgy, hogy annak korábbi hibáit, hatalmi lehetőségeit ezentúl csakis ők tudják elkövetni és kihasználni. Rendszerfrissítés, csak innentől már egyedül ők ismerik a kódokat. Ezt próbálja a kétharmadosok vezetője forradalomnak lefesteni. (Tényleg: festetni is szeret.) Nem gonoszságból: egyszerűen a hirtelen kapott erőhöz (kétharmad) nem járt türelem, belátás. Stílust, civilizációt, kultúrát, viselkedésmódot nem ad a kormányzati többség, a választói felhatalmazás - azt meg kell szerezni, el kell sajátítani. Például: Schmitt Pál ugyan államfő, de már (még?) nem köz- társasági elnök. Göncz-Mádl-Sólyom rikítóan különböző triója egyként mutatja így. Ők egy másik szakma művelői voltak. Hasonlóképpen van az ésszel-verejtékkel kikalapált kontra izomból összerakott alkotmányokkal is. Nem asztal kell alájuk: szellemi-kulturális-közösségi alap. Hiába van bál az operaházban, ha csak az ernyő van fenn, s nincsen kas. Czeslaw Milosz lengyel költő észrevétele: az államgépezet nyomása semmi a meggyőző érvelés nyomásához képest. Az érvek pedig egyre sorakoznak; lassan, türelmesen, mint a partot alámosó víz szelíd hullámai. Alkotmányföldet ilyesfajta áradás viszi majd el. Nem lesz vízálló az alaptörvénye sem. És hagyjuk a nyugati sajtó nevetséges túlzásait (mert vannak olyanok is), a nácizó ócska kritikákat. Nyitottnakkell lennünk, deelszámolnivalónkmagunkkal van. Aszabadságharc mára véget ért, ideje hazamenni dolgozni, egyezkedni, javítani. Saller utca-Koki körút, végállomás, tessenek lejjebb szállni. A szerző magyarországi publicista TALLÓZÓ THE WASHINGTON POST A The Washington Post napilap szerkesztőségi kommentárja szerint a figyelmét az olasz és görög adósságválságára összpontosító Európai Uniónak egy potenciálisan nagyobb kihívással is szembe kell néznie az EU- és NATO- tag Magyarországon. A saját valutát használó Magyarország a fizetésképtelenséggel „kacérkodik”, de van egy másik problémája is: .jobboldali nacionalista kormánya támadást indított a demokratikus kormányzati rendszer ellen”. A kétharmados többségét kihasználva a kormány új alkotmányt, valamint számos olyan sarkalatos törvényt fogadtatott el, amely messzemenő hatáskört biztosít a kormánypártnak az igazságszolgáltatás, a média, az egyházak felett - vélte a cikk. Orbán Viktor kormánya ezzel már Jobban hasonlít az Oroszország vagy Fehéroroszország autokratikus rezsinkéhez, mint a többi EU- tagállam demokráciájához”. Orbán Viktor figyelmen kívül hagyta az európai kormányok és az Obama-kormány növekvő bírálatait. Az év végén ehelyett még több törvényt hajtott keresztül a parlamenten, köztük olyat is, amely megnyirbálja a központi bank függetlenségét, illetve olyat, amely megnehezíti az eljövendő kormányok számára az egykulcsos adó megváltoztatását - írta a lap. A Nemzetközi Valutaalap (IMF) és az EU egyértelművé tette, hogy addig nem segít, amíg e törvényeket nem változtatják meg. A lap szerint az EU-nak „nem csak a pénzügyi területen kellene fellépnie Orbán Viktor hatalomösszpontosításának visszaszorítására”. „Az új igazságügyi, médiaügyi és egyházügyi törvény összeegyeztethetetlen az alapvető emberi jogok biztosításával és a fékek és ellensúlyok demokratikus rendszerével. Ha az EU ezt eltűri egy tagállamában, az a közösség alapvető lényegét sértené meg” - zárta szerkesztőségi kommentárját a Washington Post. (MTI)
