Új Szó, 2012. január (65. évfolyam, 1-25. szám)

2012-01-10 / 7. szám, kedd

8 Kultúra-hirdetés ÚJ SZÓ 2012. JANUÁR 10. www.ujszo.com RÖVIDEN Képek zenével Dunaszerdahely. Január 12-én „kihelyezett” Deja vu klubest keretén belül a dunaszerdahelyi Csallóközi Múze­umba (Múzeum utca 2.) látogat a pozsonyi Deja vu együttes, amely fellép a Sorozatok című csoportos tárlat megnyitóján. A kiállító művészek: Ágoston Lóránt (H), Benkő Katalin (H), Bódis Barnabás (H), Bott Maya (SK), Rácz Noémi (SK) és Szamaránszky Emőke (SK). A kiállítást megnyitja Benkő Zsuzsanna magyarországi művészettörténész. A rendezvény 17 órakor kezdődik, (ú) Fúziós rock a klubban Komárom. A nagymegyeri Fools' Day zenekar január 13-án 21 órai kezdettel a komáromi Club 25 színpadán lép fel. Csintalan György, Csintalan Márk és Domonkos Gábor 2009 elején alapították fúziós triójukat, zenéjük alapja a jazz, a rock és a progresszív metál. Repertoáijukban a saját dalok mellett feldolgozások is szerepelnek. Ä klubkoncer­ten néhány szám erejéig vendégként Emmer Péter gitáros is fellép, (juk) Új kiadói honlap Dunaszerdahely. Tegnap óta látogatható hazánk legfiata­labb könyvkiadójának honlapja. Az érdeklődők információ­kat találnak a Historium Kiadó szerzőiről, eddig kiadott kö­teteiről és a tervezett rendezvényekről, illetve videókat lát­hatnak a közelmúltban megvalósult könyvbemutatókról a következő címen: www.historiumkiado.eu. Februárban egy ingyenesen letölthető antológiával jelentkezik a kiadó, már­cius-április fordulóján pedig megjelenik a Sár, vér, levendula című novelláskötet, amely az azonos című novellaíró-pályá- zatra beérkezett tizenkét legjobb írást tartalmazza, (juk) Pozsonyban, a Szlovák Nemzeti Múzeum Vajanský rakparti épü­letében január 15-án, 16 órai kezdettel nyitják meg az Istennők és szentek a 19. századi művészetben a mai Szlovákia területéről című kiállítást (Fotó:SNM) Carlos Saura, a spanyol mozi nagymestere nyolcvanadik születésnapján is flamencót rendez Nem tudták bekötni a szemét Ha spanyol film, akkor Pedro Almodóvar. Ma. De a hetvenes-nyolcva­nas években: Carlos Sau­ra. A filmes erőszak nyelvezetének kifejlesz­tésével, amelyet a Fran- co-rezsim tüzes ollóval irtott a mozivásznon, ő volt Spanyolország nem­zetközileg legelismer­tebb rendezője. SZABÓ G. LÁSZLÓ Ó, aki Bunuelt tekintette mesterének, s a Franco halálát megelőző öt-hat év alatt filmje­ivel intézett újabb rohamokat a kormányzati cenzúra ellen. Carlos Saura már első, 1959-ben forgatott filmjével, A csavargókkal kivívta hazája ve­zető politikusainak ellenszen­vét. Két főhőse, a szegénység és a kilátástalanság béklyóit le­rázva, a szebb holnap remé­nyében áll be torreádornak. Társadalomkritikája 1965-ös filmjéből, A vadászatból sem hiányzik, amely a polgárhábo­rús kegyetlenségek allegorikus ábrázolásával, erőteljes meg- komponálásával nyűgözte le a vüágot. Az Anna és a farkasok, a Nevelj hollót, az Életem, Elisa, a Bekötött szemek, A Mama százéves a spanyol film­gyártás legfényesebb darabjai ma is. 1980 a fordulat éve Sau­ra életében. Elválik feleségétől, filmjei főszereplőjétől, Geral­dine Chaplintől, Gyerünk, gye­rünk címmel bűnügyi krónikát, majd Antonio Gades, a világhírű táncművész és Paco de Lucia, az ugyancsak világ­szerte elismert gitárművész társaságában három táncfil­met készített (Vémász, Car­men, Bűvös szerelem), ame­lyekkel ismét magára irányí­totta a figyelmet. Gades a mozi zseniális flamencokirálya Cris­tina Hoyost és Laura del Solt állította maga mellé, két cso­dás táncosnőt, akikkel úgy tudta a mozdulatok nyelvén elmesélni három tragikus sze­relem történetét, hogy mind­három koreográfiája az egye­temes filmművészet klasszikus darabja lett. Ehhez természe­tem akar tétlenül ücsörögni otthon..." (Zuzana Mináčova felvétele) tesen Saura rendezői világa is kellett, aki 1998-ban újra visszatért korábban választott útjára, s előbb Tangó, később Flamenco címmel forgatott újabb táncfilmet. Ez utóbbi­ban már Joaquin Cortés az előadás fénypontja, aki ferge­teges szólójával teszi fel a ko­ronát Saura fejére. A Goya Bordeaux-ban a száműzetésben élő, idős kora ellenére is nyughatatlan mes­tert állítja elénk, aki Rosaria nevű bakfislányát avatja be éle­te legizgalmasabb fejezeteibe. Saura, akárcsak Vittorio Stora- ro, a film operatőre és Famcis- co Rabal, a festő megformálója rangos díjakat kapott művészi munkájáért. „Goya életének minden fázi­sa, alkotótevékenységének minden részlete egyformán iz­galmas számomra - nyilatkozta Carlos Saura Karlovy Vary fesz­tiválján. - A borzalmak világát, az inkvizíció ítélőszékét vagy az őrültekházát ugyanolyan hite­lesen adja vissza, mint például a bikaviadalok vérgőzös hangu­latát. De bevallom őszintén: én azt a Goyát is szeretem, aki fá­radtan, magába roskadva bo- rozgat bordeaux-i házában. Egyébként Bunuel is azt hirdet­te, amit Goya, hogy szörnyek akkor születnek, amikor alszik az értelem. Bunuel úgy viszo­nyult a filmhez, mint Goya a vá­szonhoz. Úgy ábrázolta a valót, hogy az álmait is belekompo­nálta. Én soha nem akartam utánozni Bunuelt. Különben is utánozhatatlan. De a gondola­tai, az érzelmi világa mindig kö­zel állt hozzám. Apáskodott fe­lettem, figyelte minden lépé­sem. Két forgatókönyvéhez olyan végrendeletet írt, hogy ha bármi történik vele a forgatás során, akkor én vagyok az egyetlen, aki befejezheti a munkáját.” A Bunuel és Salamon király asztala című, 2001-es alkotása tisztelgés a szeretett mester előtt. Nem életrajzi film, ha­nem egy attraktív, kalandokkal teli történet, amelyben García Lorca és Salvador Dali Sala­mon király egykor Jeruzsálem­ből elrabolt asztalát keresik To- ledóban. A nyolcvanadik születésnap­ját ünneplő Carlos Saura, áld előbb gépészmérnöknek ta­nult, majd egy ideig fotózással kereste a kenyerét, s csak az­után, nála két évvel idősebb, festőművész bátyja rábeszélé­sére döntött a rendezői pálya mellett, ezekben a hetekben New Yorkban dolgozik. Fla­menco Hoy címmel színházi előadást hoz létre. „Ha nincs pénz forgatásra, marad a színház. Nem akarok otthon tétlenül ücsörögni - mondja a rendező. - De filmet készíteni a legszebb, legmeg­nyugtatóbb feladat a világon. Remélem, lesz még rá lehetőségem.” ^ A Vémász és a Carmen című filmek koreográ­fiájából részleteket az ujszo.com-on láthatnak. Dra Program cezhraniínej spolupráce lg “3republika‘slovenská republika Budujeme partnerstvá Logistický portál pre malých a stredných podnikateľov www.logportal.skwww.husk-cbc.eu Hlavný projektový partner; mesto Nové Zámky Projektový partner: obec Tát Projekt financovaný z Európskeho fondu regionálneho rozvoja. Obsah publikácie nemusí predstavovať oficiálne stanovisko Európskej únie. Európska únia Európsky fond regionálneho rozvoja Csaknem egymillió elrabolt német műkincs van még Oroszországban Törvény gátolja a visszaadást MTI-HÍR Berlin. Még mindig csak­nem egymillió, a második vi­lágháborúban elrabolt német műkincs található Oroszország területén, illetve több szovjet utódállamban. Az alkotások közül mintegy 200 ezer jelen­tős muzeális értékkel bír. A Porosz Kulturális Örökség Alapítvány elnöke, Hermann Parzinger a dpa német hírügy­nökségnek a napokban azt nyi­latkozta, hogy az értékes mű­vek visszaadására egyelőre nincs remény. Az orosz DUMA által koráb­ban hozott törvény értelmében ugyanis a második világháború idején Németországból elszál­lított műkincsek orosz tulaj­dont képeznek. A németek sze­rint viszont ez a rendelkezés el­lentétes a nemzetközi jogged. Utoljára az 1950-es években történt egy nagyobb műkincs- visszaszolgáltatási akció: akkor az NDK az eredetileg 2,5 millió elrabolt műből 1,5 milliót visszakapott, köztük az egykori Leningrádba hurcolt Perga- mon-oltárt. Eme akció nélkül a berlini Múzeum-sziget üres lenne - jegyezte meg ironiku­san Hermann Parzinger. A szakember beszámolt arról is, hogy az úgynevezett német­orosz múzeumi párbeszéd ke­retében mindkét fél azon dol­gozik, hogy az elrabolt tárgya­kat minél előbb nyilvántartás­ba vegyék, és pontosan doku­mentálják, mi hol található. „A felelősségünket is doku­mentáljuk ezzel” - fogalmazott az alapítványi elnök. Hermann Parzinger hozzátette: amíg nincs esély politikai és jogi megoldást találni az elrabolt műkincsek ügyében, mindent megtesznek annak érdekében, hogy a gyűjtemény adatait leg­alább a nemzetközi kutatások számára hozzáférhetővé te­gyék, a műveket pedig Orosz­országban kiállítsák. MP91100812 Antonio Codes és Laura del Sol a Carmenben

Next

/
Thumbnails
Contents