Új Szó, 2012. január (65. évfolyam, 1-25. szám)
2012-01-09 / 6. szám, hétfő
www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2012. JANUÁR 9. Sport 19 Amikor Moszkvában edzettek, milyen körülmények között éltek? A repülőjegyeinket általában kifizették, s ez nagy segítség volt, de a mindennapi élet Moszkvában rettentően drága. A dzsuvában laktunk, reggel hétkor mínusz huszonöt fokban vártuk a vonatot, elvonatoztunk egy külvárosba, aztán húsz percet gyalogoltunk a hidegben a jégcsamokig, aztán edzés. Mivel ilyen messze volt a jégpálya a szállásunktól, ezért a reggeli tréning után este hatig ott maradtunk, nem lett volna érdemes visszabumlizni. Volt, hogy a jégpályán aludtunk egész nap, aztán sikerült szereznünk egy apartmant, ahol három fiú lakott, az egyikük napközben otthonról dolgozott, s ő beengedett másnak az ágyába aludni. Ezután vissza a jégre, hattól nyolcig edzés. Aztán megint húsz perc gyalog, fel a vonatra, este tíz körül hazaértünk, gyorsan ettünk valamit - de olcsó legyen! - s végre alvás. Reggel hatkor kelhettünk megint. Az egész tavalyi szezon így zajlott. Borzasztó volt, fizikálisán is leterhelő. Ebből fakadt, hogy a vb előtt megbetegedett? Nyüvánvalóan. A szervezetünk hozzá van szokva, hogy március végéig kell kibírnia, szerintem egész télen át cipeltem ezt a betegséget, de elnyomtam magamban. Amikor leeresztettem egy pillanatra, mert a japán földrengés miatt Tokióban nem rendezhették meg a vb-t, s nem volt biztos, hogy lesz-e egyáltalán világbajnokság, kijött rajtam. De melyik ember ne lenne beteg attól, hogy nem tudja, hol fog aludni másnap, vagy azon rágódik, ki és hogyan fogja megmondani az edzőnek, hogy nem tudjuk kifizetni? Melyikük hozta meg végül azt a döntést, hogy ebben a szezonban nem fognak versenyezni? Közös döntés volt, hogy az olimpia utáni évet meg akatjuk nyomni, és ha nem történik változás, akkor így tovább nem akarjuk csinálni. Ezt nagyon régen megbeszéltük, mert másképp nincs értelme, túl sok balesettel, kockázattal jár. Az életünket adtuk fel a jégtáncért. Húszéves anyuka már nem leszek. Ott van a nővérem, ő nem sportolt, neki ott van a családja. De én mit kapok? Huszonhat éves koromig sportoltam, és most mi van? Semmi. Fognak még valaha versenyezni? Moszkvában hétvégenként foglalkozok gyerekekkel, de sokszor arra gondolok, hogy én ezt az edzősködést még nem érzem a magaménak. Szeretem, de nekem kevés. Egyrészt láttam, hogy egy edző önmagában nem elég ahhoz, hogy a sportolóját támogassa, másrészt hiányzik, hogy emeléseket csináljunk, kitaláljunk valami újat, szokatlan mozdulatokat mutassunk be, menjen nekem a zene... Ezekre a dolgokra még nagyon vágyom... Bíztam benne, hogy ha az amatőr karrier nem is működik, mert Max nagyon beleszeretett most az edzősködésbe, és keFilip Polášek pályafutása nyolcadik párosgyőzelmét aratta Dohában Hantuchovát lesöpörték resni is tud vele, akkor talán show-kban lehetne korizni, a fényben lenni, az embereknek örömet szerezni... De most kuncsorogjak, hogy valahova felvegyenek? Maxot már nem vonzza a versenyzés? Ót már elég sok csalódás érte. Ez az egész helyzet őt talán még jobban megviselte, mert neki volt esélye azt is érezni, milyen az, amikor támogatják. Amikor Amerika állt mögötte, elég erősen támogatták, nyert is junior vb-t. Pont a kanadai Tessa Virtue és Scott Moir lett akkor a második, amikor Max junior világbajnok lett. Neki most nagyon jó érzés, hogy edzőként keresik, elismerik, felnéznek rá mint korcsolyázóra. Akkor Max már nem jön vissza? Szerintem nem. Őt elvitte most egy fuvallat, amiben egy lány is közrejátszik. Elég bonyolult kapcsolat ez, a hölgy edzőnő, s Max az ő tanítványaival foglalkozik. Max nagyon mély érzésű gyerek, élete első igazi szerelmi hullámát éh meg, s most nagyon nagy hullámvölgyben van. Nehéz ezért róla nyilatkozni, de korábban is mondta, már nem buja ezt a bizonytalanságot. Honnan érez- né az erőt, ha egyszer nem érzi, hogy hajót fut, akkor meg fognak pontozni minket? Ha verseny előtt szól az edző, ez most nem a mi bírói panelünk, és eleve úgy mész a jégre, hogy tudod, bármit csinálsz, nem kapod meg rá a pontokat. Hogyan élik meg a pontozás visszásságait a versenyzők? Mi tisztán látjuk, mire vagyunk képesek, érezzük, hová valók vagyunk, érezzük az igazságtalanságot. Előfordult, hogy valaki verseny után odajött hozzánk, és elnézést kért, mert zavarta, hogy megvert minket, de második alkalommal már ő is elhiszi, jobb nálunk, és vátja, hogy ez mindig így lesz. Vagy például egy edzés után beszélgetünk a bírónkkal, és ő azt mondja: „Ne akarjunk annyira elöl lenni, mi kicsik vagyunk, magyarok, jó lesz nekünk egy negyedik hely is...” És azt hallgatom a verseny előtt, hogy az én bíróm a másik ország versenyzőjét védi velem szemben. Ilyenkor már tiszta ideg leszek, tele vagyok dühvei, szomorúsággal... Mert ha nekem ezt mondja, akkor mit mond a többi bírónak? Hogy mi csak ötödikek szeretnénk lenni? A jégtánceredmények hány százaléka dől el a jégen, és mennyi a lobbitevékenység során? Ez attól is függ, milyen nemzetek vesznek részt a versenyen, s kik ülnek a bírók között. Valaki azt pontozza, amit lát, valakivel nem lehet beszélni, valakinek fizetni lehet, valaki csak helyezkedik... Ez évről évre változik, s mindig más, attól is függ, melyik edzőnek milyen hatalma van, hány nemzet tanítványa van nála... Jégtáncban Amerika és Kanada már Hoffmannék néhány * programját megnézhetik az -on. teljesen elment Európától. Itt félnek magas pontszámokat adni, bezzeg a tengerentúlon nem félnek a második pontszámban, az öt komponensre 9,25-öt vagy 10-et adni, vagy egy elemre megadni a 4-es nehézségi fokot. A következő versenyen pedig már úgy néznek rájuk a bírók, hogy nem adhatnak kevesebbet, mert nekik ennyi az átlaguk! Amerikában ezt kihasználják, az európaiak viszont ezt nem akarják, s ezért egyre lejjebb mennek. 2014-ben Budapesten lesz a műkorcsolya Eb. Milyen funkcióban lesz ott? Nagyon jó kérdés... Biztos, hogy nagyon jó lesz, mert a 2004-es nagyon jó volt. Nagyon szerettem. Jó lenne most is részt venni... Szívesen lennék ott a jégpálya területén... Ha versenyezne, szóba jöhet egyéb partner is, vagy csak Maxim Zavozin? Sok-sok év alatt abba is belefáradtam, hogy annyi teher volt mindig rajtam a fiúk részéről is. Mindkét partnerem, akikkel koriztam, gyengébb jellem nálam. Minden napomat úgy játszottam végig az elmúlt tíz-tizenöt évben, hogy hogyan mondjam el a hibát, most veszekedjek-e vele azért, hogy feltuningoljam, hogy jól menjen az edzés, most inkább kicsit megdicsérem... Egyszer kipróbálnám, milyen az, ha testben- lélekben erős, jó kőris partnerem lenne. Az egész karrierem alatt mindig azt hallgattam, hogy a fiú nem elég jó hozzám. Sosem szálltam el ettől, mert a jégtánc két emberről szól, és a fiú nélkül nem létezik, de egyszer kipróbálnám, müyen az, ha a fiú a jobb kőris. Vagyis szeretne még korcsolyázni. Számomra az a legboldogabb dolog az életben, amikor kimegyek a jégre, berakom a zenét, csinálom, amit a zene mond, és akár még énekelek is rá. Bennem vannak ezek az érzések, szeretném még csinálni. De abban már kevésbé hiszek, hogy meg fog-e valósulni valaha. Túl sok csalódás ért, kicsit össze is omlottam, látva, ezért küzd az ember tizenöt évig, aztán nincs belőle semmi. Néha arra gondolok, hogy több értelme lett volna, ha elvégzek még egy egyetemet, lenne munkám, családot alapíthattam volna. Most úgy érzi, nem volt értelme? Imádom a jégtáncot, és volt értelme, csak nem látok most eredményt. Hol az eredménye, hogy én eddig ennek éltem? Azonkívül, hogy a szüléimét anyagi csődbe vittem. Nyilván büszke vagyok, hogy ott voltam két olimpián. Egy élsportoló nemcsak magáért, hanem az országért is versenyez, ez az, ami igazán inspiráló. De utána gyorsan elfelejtik az embert, ami szerintem nem helyes. Ezért is érdekelne nagyon a sportdiplomácia. Ismerem a sportolók helyzetét, bennem van a düh, szeretném, hogy ezt más ne élje át. Nem vagyok olyan bosszúálló, hogy ha nekem rossz volt, akkor másnak legyen még rosszabb... Szeretnék javítani a helyzeten. Daniela Hantuchová 2:6, 1:6 arányban kikapott a brisbane-i tenisztorna döntőjében az észt Kaia Kanepitől, mégis örülhettek a szlovák teniszrajongók a hétvégén: Filip Polášek (a cseh Lukáš Rosollal az oldalán) megnyerte Dohában a férfi párosok versenyét. ÖSSZEÁLLÍTÁS Hantuchová érdekes tornán van túl: a honfitárs Dominika Cibulková és az amerikai Vania King ellen is hátrányból fordított, az amerikai Serena Wilhams a negyeddöntőben sérülés miatt pályára sem lépett ellene, hasonló okok miatt pedig a belga Kim Clijsters elleni elődöntője is véget ért másfél szett ÖSSZEÁLLÍTÁS Hamburg/Pozsony. Félbe kellett szakítani a hamburgi Schweinske Cup elnevezésű labdarúgó-teremtornát, miután pénteken a St. Pauli és VfB Lübeck drukkerei között verekedés tört ki. A rendőrök könnygáz használatával fékezték meg a huligánokat, 72 drukkert letartóztattak. Az incidensnek csaknem száz sérültje volt, köztük rendőrök is. A sérültek felét a verekedés közben érte baj, a többiek a után. A pihenés, úgy látszik, nem tett jót Hantuchovának, a világranglistán 34. helyezett Kanepi esélyt sem adott neki, s 1:2 után sorozatban kilenc játékot nyerve pályafutása második tomagyőzelmét aratta. „Kaia az első labdamenettől az utolsóig valóban hihetetle- nül játszott, és egyértelműen megérdemelten nyert. Ha adódott is néhány lehetőségem, ászt ütött vagy egy nagyszerű nyerőt. Feleslegesen óvatos voltam, ami még inkább az ő malmára hajtotta a vizet. De a döntőbe jutásnak is örülök, bárcsak lenne legalább tíz hyen torna a szezonban - mondta Hantuchová, akinek óhaja nem véleden. - Pontosan kiszámoltam, hogy tíz döntővel matematikailag is biztossá válna szereplésem az isztambuli WTA-vüágbajnokságon.” A számoknál maradva: a 13. könnygáz miatt szenvedtek szemsérülést. A rendezvényre az alstendorfi sportcsarnokban, 2500 néző előtt került sor. A hamburgi történések igazolhatják Pozsony-Újváros polgármesterének múlt heti döntését, amellyel nem engedélyezte a vasárnapra tervezett Bajnokok Hétvégéje teremtorna megrendezését. A tornának korábban mindig Prága adott otthont, most először tartották volna a szlovák fővárosban, a Slovan, a Trnava, a Žilina, valamit a prágai Sparta, Slavia és Bohemians döntő nem hozott szerencsét Hantuchovának, továbbra is négy tomagyőzelem áll neve mellett - Filip Polášekénál viszont mostantól már nyolc. A párosspecialista szlovák cseh társával, Lukáš Rosollal a német Kas, Kohlschreiber duót győzte le 6:3, 6:4-re a dohai torna fináléjában. „Nagyon örülök, hogy az új idényt győzelemmel kezdtem. Egész héten nagyonjól játszottunk, a legnehezebb a Zi- monjics és Turszunov elleni elődöntő volt, amikor meccslabdát is hárítottunk - nyilatkozta Polášek, majd azt is elárulta, miért nem eddigi partnerével, a szintén cseh František Čer- mákkal indult a versenyen. - Frantának december végén született meg a lánya, ezért nem utazott velem Dohába. Auck- landban már ismét vele fogok játszani, mint ahogy az Australian Openen is.” (TASR, SITA) szereplésével. A rendőrségnek azonban olyan információi voltak, hogy a rivális szurkolótáborok verekedésre készülnek, s végül betiltatta a rendezvényt. A torna szervezője, az UFA Sports ügynökség nem értett egyet a döntéssel, állításuk szerint a rendezők semmilyen biztonsági intézkedést nem hanyagoltak el. A torna lefújásának az érintett csapatok sem örültek, Karol Belaník, a zsolnaiak menedzsere egyenesen „nemzetközi szégyennek” nevezte a történteket. (SITA, TASR) Botrányba fulladt a hamburgi labdarúgó-teremtorna Hetvenkét drukkert letartóztattak fe,.. Hát ez nem jött össze. Daniela Hantuchová simán kikapott a brisbane-i női tenisztorna döntőjében. (TASR/AP-felvétel)
