Új Szó, 2012. január (65. évfolyam, 1-25. szám)

2012-01-09 / 6. szám, hétfő

Régió 3 www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2012. JANUÁR 9. Persén pályázati támogatással, lakossági összefogással újították fel a kis település központját Árvíz után változott a falukép Perse (Prša) Másfél évvel a 2010 nyarán pusztító árvíz után sikerült felújítani a Losonci járásban található Perse község központját, a falu az Ekopolis Alapít­ványtól 5500 eurós támo­gatást nyert erre a célra, a kivitelezésben a helyiek is kivették a részüket, no­vember végén adták át a területet. SZÁSZl ZOLTÁN 2010 júliusában és augusztu­sában a település mintegy két­harmadát többször súlyos ár­vízkárok érték, a központban lévő kis park és közterület is megrongálódott. A Szuha-pa- tak vize néhány helyen másfél méteres magasságban höm­pölygőit végig a falun. Az árvíz emléke még mindig intenzíven él a helyiekben. Miután a falu vezetése felmérte a károkat, si­etve pályázatot nyújtottak be, hogy a lehető leghamarabb ki­javíthassák a hibákat, elhárítsák a károkat. A közterület felújítá­sakor sokan vállaltak önkéntes munkát, már a tervezés, folya­matába bevonták a helyi lako­sokat, maguk dönthettek arról, miképpen szeretnék újraépíteni a településközpontot. A templom előtti téren az áradás miatt megdőlt, megbe­tegedett fenyőket kivágták, he­lyükre hársfákat ültettek, ren­dezték a park zöldterületeit és a régi falusi itatókút környékét is, amelyet Igó Aladár, hanvai fafaragó által készített szobor díszít majd. A térfelújítást Persén közvé­lemény-kutatás előzte meg, az Ekopolis Alapítvány pedig ­amelynek uniós alapokból tá­mogatott programja a Priestory Szlovákiában már hét éve fut - az önkéntesek részvételét is megkövetelte. Persén sokan ki­vették a részüket a munkából; a lakosság elképzelései szerint, az ő segítségükkel sikerült a központot felújítani - közölte Nagy Mária polgármester. „Köztéri padokat helyeztünk ki, sikerült az évek óta működés- képtelen közvilágítást is megja­víttatni, a buszmegállót szintén rendbetettük, teljesen más ké­pet mutat a falu központja a munkálatok után” - mondta a polgármester. A zöldterület ki­alakításakor kertészmérnök szakvéleményét is kikérték, a törvények által megszabott mó­don jártak el az árvízben meg­dőlt vagy megbetegedett fe­nyők eltávolításakor. A nógrádi kisközségben alig 180-an lak­nak, de a példás összefogás és a jó szervezés eredményeként az árvízben elpusztult település- központot alig másfél évvel a természeti csapás után sikerült a polgároknak felújítani. A Szenei Jegesmedve Klub rendezésében hatvanhatan mártóztak meg a Napfényes tavakban A kedvtelésnek 7 éve áldozó dunaszerdahelyi Molnár László (balról az első) az utolsók között jött ki a jéghideg vízből (A szerző felv.) Van, aki hidegen szereti B. JUHOS MELINDA Szene. Háromkirályok ünne­pén immár 14. alkalommal már­tóztak meg a Napfényes tavak­ban a .jegesmedvék”. Az ország minden részéről érkezők idén rekordszámban, 66-an vettek részt a rendezvényen. A legfiata­labb, a dunaszerdahelyi Mészá­ros Máté hetedik alkalommal merült alá a szenei tó jéghideg, 3,5 fokos vizében. A résztvevők egyöntetűen állítják, hogy az ilyen merülés erősíti az immun- rendszert és ezért szinte sosem betegek. „Én mindennap úszók télen is, nem is számolom, hány rendezvényen vettem már részt. Erre mindenki képes lenne, csak edzésre van szükség” - mondta a merülés előtt Miroslav Čačík nagytapolcsányi orvos. Mészáros Máté, a legfiata­labb résztvevő 5 éves korától merül a jéghideg vízbe. A kisfiú az édesapját követte, megtet­szett neki ez a nem mindennapi kedvtelés és azóta heti egy alka­lommal télen is úsznak a Félúti- tóban. „Egy hónapig készültem, a Parná folyóban Nagyszom­batban” - mondta a nagyszom­bati Alexander Bán. Vladimír Lysičan, a Szenei Jegesmedve Klub elnöke szerint legfeljebb 22 percig maradhatnak vízben a résztvevők. Mint mondta, amint elkezd reszketni az ember a víz­ben, azonnal ki kell menni. EZ ITT A KÉRDÉS Támogatja-e települése helységnév-változtatását? ta, Pered: A népszavazá­son részt ven­nék és támo­gatnám azt az elgondolást, hogy Pered visszaszerezze régi elnevezését. Pered első írásos bejegyzése egészen 1237-re nyúlik vissza, szóval teljes joggal a Pered elneve­zést használhatná a község mindkét nyelven. Viszont ha mégsem lenne népszavazás, vagy ha nem lenne sikeres, esetleg a lakosok nem támo­gatnák a kezdeményezést, a Tešedíkovo elnevezés a to­vábbiakban sem zavarna. Köz­ségünk egy evangélikus pap neve után lett Tešedíkovo, akinek mellszobra megtalál­ható Budapesten, a Városli­getben. Az a véleményem, hogy igazából ettől még nem lesz olcsóbb a kenyér és nem lesz kevesebb a munkanélküli, de ha van lehetőség a változta­tásra, akkor ezért mindent el kell követni. Marafkó Klór Ildikó pe­dagógus, Gúta: Számomra természetes, hogy részt ve­szek a népsza­vazáson, úgy gondolom, ne­künk, pedagó­gusoknak kötelességünk ezen a téren is példát mutatni. Gú- tának töhb évszázadon át használt neve volt, amit nem lett volna szabad eltörölni csak azért, mert módosultak az országhatárok. Mestersé­gesen rákényszerítették egy olyan személyiség nevét, aki­nek semmi köze nem volt a te­lepüléshez. Ráadásul az ak­kori döntéshozók még Kollárt sem tisztelték, hiszen hibásan írták le a nevét. Az biztos, hogy az itt élő magyarok soha nem azonosultak a Kolárovo elnevezéssel. Bízom benne, hogy sikeres lesz a népszava­zás és a polgárok akaratát ez­úttal a kormány is tisztelet­ben fogja tartani. Pathó Béla reklámgrafi­kus, Párkány: ■ Teljes mérték­ben támogat­nám Párkány eredeti nevé­nek visszaállí­tását. Ha kiír­nának egy erről szóló népszavazást, biztosan részt vennék rajta. Abban bí­zom, hogy a lakosok zöme hozzám hasonlóan így tenne és igennel szavazna. A város lakosságának közel hetven százaléka magyar. Feltétele­zem, hogy itt a magyarság összefogna, és megtenné, amit kell. Hogy miért támo­gatnék egy ilyen kezdeménye­zést? Mert amit a kommunis­ták elrontottak, azt vissza kell állítani a régi, normális mene­tébe, vagyis az eredeti helynév térjen vissza. Afelől viszont kétségeim vannak, hogy az il­letékesek nálunk figyelembe vennék-e a népszavazás eredményét. Egy demokrati­kus rendszerben ez lenne a normális. Félő viszont, hogy Szlovákiában különféle kifo­gásokat fognak keresni. Pedig jó lenne a Štúrovo feliratot már csak a múzeumban látni, (jéem, vkm, guzsu) Zilizi Gábor IT specialis­JOGI TANACS Rendezetlen telekügy Szüleim után örököltem egy családi házat. A köz­jegyzőnél derült ki szá­momra, hogy a ház alatt fekvő telek nincs rendezve. A négy telektulajdonostól szeretném megvásárolni a telket, de ők annyit kérnek, hogy a telek a családi ház­zal együtt nem ér annyit. Egy jogásznő azt tanácsol­ta, jóhiszemű használatra hivatkozva sajátítsam ki, mivel szüleim 60 éven ke­resztül használták a telket. Hol kezdjem az eljárást? Amennyiben a szülők, vagy azok halála után olvasónk 'íSL a családi há- zuk alatti Hfll két legalább 10 éven keresztül háborítat­lanul használták abban a tu­datban, hogy az az övé(k), tehát jóhiszeműen (dobro­myseľné užívanie), és ezt a tényt olvasónk bizonyítani is tudja, akkor a telek tulajdon­joga elbirtoklás (vydržanie) útján reá(juk) szállhatott. Mivel esetünkben nem számíthatunk arra, hogy a családi ház alatti telek ingat­lan-nyilvántartásban bejegy­zett tulajdonosai hajlandóak lennének kijelenteni, hogy nincs kifogásuk az ellen, hogy olvasónk legyen a to­vábbiakban a kataszterben mint telektulajdonos beje­gyezve, nem járható út a köz­jegyző általi elbirtoklási jegyzőkönyv kiállítása, mely alapján nehézségek nélkül be lehetne jegyeztetni olvasón­kat, mint telektulajdonost. Ehelyett, ha tulajdonjogát érvényesíteni szeretné, a bí­rósághoz kell fordulnia. A Polgári Perrendtartás (90/1963. számú törvény) 80. c paragrafusa szerint in­díthat pert a négy telektulaj­donosként a kataszterben be­jegyzett személy ellen. Kere­setében arra kérje a bírósá­got, hogy az állapítsa meg a telekhez fűződő tulajdonjo­gát (žaloba o určenie vlast­níckeho práva k pozemku). A keresetlevélben fel kell so­rolni minden tényt, ill. mel­lékelni kell minden iratot, melyek bizonyíthatják az el­birtoklás alapján megszerzett tulajdonjogát. Ilyenek lehet­nek pl. a szülei által kötött, padláson heverő, akár ér­vénytelen adásvételi vagy ajándékozási szerződések, vagy más okiratok, melyek elegendő okot szolgáltathat­tak arra, hogy szülei telektu­lajdonosként érezhessék ma­gukat. A tárgyalás során a bí­róság megvizsgálja a felek ál­tal benyújtott állításokat és az azokat alátámasztó bizo­nyítékokat. Ha ezek alapján a bíróság megállapítja a fel­peres elbirtoklás útján szer­zett tulajdonjogát, ez szolgál majd alapul az elbirtokló te­lekhez fűződő tulajdonjogá­nak ingatlan-nyilvántartásba vételéhez (zápis nového vlastníka dotknutej nehnu­teľnosti do katastra nehnu­teľností - záznamom). Ha az elbirtoklással nem járna sikerrel és a telektulaj­donosokkal sem tudna a vé­telárban megegyezni, ismét a bíróság kezében a döntés a te­lek, ill. a rajta álló ház sorsá­ról. A Polgári Törvénykönyv (94/1964. sz. törvény) 135 c. paragrafusa szerint szóba jö­het a szolgalom (vecné bre­meno) bírói elrendelése is, mely szerint a háztulajdonos bizonyos pénzbeli ellenérték fejében használhatja a háza alatt fekvő idegen telket. Az ügy bonyolultságára való te­kintettel ajánlatos az ügyvédi segítség igénybevétele. Veszelei Viktória jogász Kassai kis- és nagydiákok közelgő gálaműsora Január 16-án Számypróba MARSOVSZKY MIKLÓS Kassa. Ismét megmutathat­ják tudásukat azok a gyerme­kek, akik fellépnek a kassai ma­gyar kis- és nagydiákok újévi gálaműsorában, a Szárnypró­bán. 1996-ban az első műsort, az első Számypróbát a Márai Sándor Polgári Társulás szer­vezte. A társulást Czajlik József, a Thália jelenlegi igazgatója, Szaszák György újságíró és Du­dás Péter színművész hozta lét­re. A rendezvénynek nagy sikere volt, mégis 2010. december 20-ig kellett várni a Számypróba történetének második estjére. Most úgy tűnik, fenntartható a folyamatosság, hisz idén ismét megszervezik a gálaműsort, mely ezúttal január 16-án lesz. „Iskoláink sok tehetséges gyer­meket tanítanak, és indítanak útnak minden esztendőben. Ezek a diákok produkciójukat sokszor csak az osztály előtt, esetleg az iskolai ünnepségen mutatják be a diáktársaknak és a tanári kar nak. Néha egészen ki­vételes teljesítmények szület­nek, ezeket szeretnénk megosz­tani a kassai magyar közösség­gel, hogy büszkék lehessünk te­hetséges gyermekeinkre, és hogy szárnyukat próbálva ün­nepélyes körülmények között megmérettessenek értőik és ra­jongóik előtt” - olvasható a ren­dezvény meghívójában. Idén a Thália Színház szervezi a 18 órá­tól kezdődő gálaműsort, mely­ben fellépnek a kassai magyar óvodások, valamint a Márai Sándor Magyar Tannyelvű Ala­piskola és Gimnázium diákjai. „Az, hogy a gyerekek olyan kö­zönség előtt mutathatják be te­hetségüket, mely reagál arra, amit ők produkálnak, magabiz­tosságot ad. Remélhetőleg minden iskolaév egyik jeles eseményének számít majd a Számypróba” - mondta la­punknak Dudás Péter, a ren­dezvényfőszervezője. Saját munka és pályázati támogatás eredménye a tér (A szerző felv.

Next

/
Thumbnails
Contents