Új Szó, 2012. január (65. évfolyam, 1-25. szám)

2012-01-07 / 5. szám, szombat

2 Közélet ÚJ SZÓ 2012. JANUÁR 7. www.ujszo.com RÖVIDEN Rekordévet zárt a Škoda Mladá Boleslav. Rekorddal zárta 2011-et a cseh Škoda autógyár: tavaly 875 ezer gépjárművet értékesített, ami 15%-os évközi növekedést jelent. Abszolút számokban kife­jezve: világviszonylatban 112 ezerrel több Škoda kelt el, mint 2010-ben. Pedig 2010 is rekorderedményt hozott az el­adás terén, akkor a Mladá Boleslav-i gyártócsarnokokból 762 ezer autó futott ki és talált gazdára. 2011-ben a vállalat szinte minden régióban növekedést ért el, különösen sikeres évet zárt Indiában, ahol tavaly dobta piacra a Rapid néven futó olcsó sedan új modelljét. (TASR) Balesetben elhunyt Peter Konček Érsekújvár. Ketten vesztették életüket pénteken kora hajnalban Érsekújvár közelében egy közúti balesetben. Egyikük Peter Konček énekes, a szlovákiai Superstar felfede­zettje. A Nyitrai úton, öt kilométernyire Érsekújvártól a Konček vezette BMW egy furgont előzött meg, és amikor igyekezett visszasorolni, a sofőr valószínűleg elvesztette uralmát járműve felett. A kocsi egy fának csapódott. A 26 éves Konček az ütközés következtében kirepült a járműből, utastársa a roncsokba szorult. Az autó teljesen kiégett, így a másik utas személyazonossága csak DNS-vizsgálat után ál­lapítható meg. A balesetet valószínűleg gyorshajtás okozta. Konček néhány nappal korábban szabadult a vizsgálati fog­ságból, a hatóságok rágalmazással és egyéb bűncselek­mények elkövetésével gyanúsították. (SITA) Már jóval kevesebb a vasutas Pozsony. A Szlovák Vasúttársaság (ŽSR) a tavalyi év fo­lyamán 1900 munkavállalójától vált meg. A leépítés részét képezi a vasúti ágazat átszervezésének, melynek egyik célja a költségek visszaszorítása, egyebek között a személyi jellegű ráfordítások terén is - hangsúlyozta Martina Pavliko- vá, a ŽSR szóvivője. Hozzátette: a bérköltségek terén ily mó­don 8,9 millió eurót takarítottak meg, végkielégítésként 5,3 milliót fizettek ki a távozó alkalmazottaknak. Az átszervezés 2010 végén kezdődött és 2013-ban zárul le, a várakozások szerint addigra a társaság gazdálkodása kiegyensúlyozott lesz. Az elbocsátások idén is folytatódnak a vasúttársaság­nál, a cég további mintegy 7-800 fős leépítéssel számol, így a dolgozói létszám a kezdeti 17 ezerről alig több mint 14 ezer­re csökken. (SITA) Egyre nagyobb szerepet kap a feketepiac Hol üresek a zsebek, kevésbé csúszik az alkohol ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. A fokozatosan rom­ló gazdasági helyzet miatt a la­kosságnak lassan arra sincs pénze, hogy alkoholba fojtsa bánatát. Tavaly emiatt az alko­hol jövedéki adójából csaknem 1 százalékkal kisebb összeg folyt be az államkasszába, mint egy évvel korábban, az elemzők ugyanakkor arra is figyelmez­tetnek, hogy egyre nagyobb szerepet kap a feketepiac. Tavaly mintegy 204 millió euró folyt be az államkasszába az alkohol jövedéki adójából, ami nagyjából 11 millió euróval kevesebb, mint amire az állam eredetileg számított - derül ki a pénzügyminisztérium Pénzpo­litikai Intézetének elemzéséből. Hogy az egyre súlyosabb gazda­sági helyzet miatt az elmúlt idő­szakban megnőtt a feketepiac szerepe, vagyis hogy az embe­rek sokkal több feketén égetett alkoholt isznak, mint korábban, azt a Pénzpolitikai Intézet elemzése is elismeri. Szlovákia azonban a környe­ző országokhoz képest is lema­rad az alkoholfogyasztásban. A Postabank elemzői a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) adatai alap­ján 40 ország italozását vették górcső alá. Éva Sadovská, a Pos­tabank elemzője szerint Szlo­vákia a középmezőnyben vég­zett, az egy főre jutó 9 literes át­lagos évi alkoholfogyasztás csak a 23. helyre volt elég. Az eredmények szerint az összes vizsgált környező országban többet isznak, mint Szlovákiá­ban. Ausztria és Csehország például az élmezőnybe tartozik, hiszen az előbbiben évente egy személyre 12,2, az utóbbiban 12,1 literes fogyasztás jut. Ma­gyarországon 11,8 liter, Len­gyelországban 10,2 liter csúszik le a torkokon évente. Az egyedüli időszak, amikor az emberek nem takarékos- kodnak az alkohollal, az a ka­rácsonyi ünnepek és szilveszter ideje, amikor a legtöbb szeszes italt vásárolják az egész év fo­lyamán. A kereskedők és alko­holgyártók ezúttal sem csalód­tak, hiszen az ünnepek alatt nagyjából annyi alkohol fo­gyott, mint egy évvel korábban. Miroslav Tkáč, a legnagyobb hazai pezsgőgyártó, a szeredi Hubert J.E. ügyvezetője szerint a nehéz gazdasági helyzet elle­nére sikerült az egy évvel ko­rábbi szinten tartani az eladást. A tapasztalatok szerint azon­ban a borok és a pezsgők eseté­ben is egyre többen a mérsékelt árú hazai márkákat részesítik előnyben, (mi, SITA, P) A romániai magyarok között egy friss felmérés szerint népszerűbb az MSZP, mint a Jobbik Erdélyben tarolna a Fidesz Budapest/Pozsony. A ro­mániai magyar választók elsöprő többsége a Fi- deszre szavazna az országgyűlési választá­sokon - derül ki a HVG hetilap megbízásából készített friss felmérés­ből. Ez az első ilyen típu­sú közvélemény-kutatás valamely határon túli ré­gióban. MÓZES SZABOLCS Eddig csak találgatások foly­tak arról, milyen a magyaror­szági pártok népszerűsége a külhoniak körében. Most a ku­tatásból kiderül, hogy az erdé­lyi magyarok fele nem kíván magyar állampolgárságért fo­lyamodni, másik fele igen, és részt is verme a választásokon. Hasonló arányú volt a részvéte­li szándék azok között, akik már rendelkeznek magyar ál­lampolgársággal. Azok közül, akik élnének vá­lasztójogukkal, 55 százalék a Fideszre voksolna. Még na­gyobb a kormányzó párt nép­szerűsége, ha csak a biztos pártválasztók véleményét vesszük figyelembe: 86 száza­lékuk Orbánékra voksolna. Vi­szonylag nagy a bizonytalanok tábora, a megkérdezettek több mint harmada nem tudja, kire szavazna. A felmérés talán legnagyobb meglepetése a Jobbik támoga­tottsága: a szélsőséges pártot még a határon túliak szemében (is) nagyrészt kompromittáló­dott MŠZP is megelőzné. A Jobbik 2,9, a szocialisták 4,1 százalékos népszerűségnek ör­vendenek. A parlamenti LMP-t még Gyurcsány Ferenc ex­így szavaznának az erdélyiek Fidesz 55,5% MSZP 4,1% Jobbik 2,9% Demokratikus Koalíció 1,8% LMP 0,2% más párt 0,4% nem tudja 35% kormányfő új pártja, a Demok­ratikus Koalíció (DK) is meg­előzné. A három héttel ezelőtt elfo­gadott új magyar választójogi törvény szerint a külhoniak is voksolhatnak a magyar parla­menti választásokon. Ám mivel Szlovákiából - a restriktiv ál­lampolgársági törvény miatt - nullához közeli minimális számú voks fog érkezni, a kül­honi voksolás eredményét nagyrészt a romániai választók fogják eldönteni. Nagyobb számú magyar kisebbség ugyanis Románián és Szlová­kián kívül csak Ukrajnában és Szerbiában él, ám ez utóbbi két államban élő magyar kisebbség lélekszáma a felét sem teszi ki az erdélyi magyarságnak. A felmérésből az is kiderül, hogy főként a fiatalabb korosz­tályok vennének részt a válasz­tásokon. A 18-34 év közöttiek 56,3 százaléka voksolna, míg az 55 év fölöttieknél ez az arány már csak 34,1 százalék. Érdekes eredményt mutatott a Románián belüli régiónkénti bontás is: a székelyföldiek (ez a Magyarországtól földrajzüag legtávolabb eső terület) 52,6 százaléka szavazna, míg a Pár­táimban élők (Magyarország­gal szomszédos régió) 39,8 százaléka voksolna csupán. A reprezentatív felmérést a kolozsvári Kvantum Research készítette a budapesti Political Capital közreműködésével. A parlament alkotmányjogi és védelmi bizottsága is foglalkozni fog a Gorilla aktával Szerdán meneszthetik Bubeníkovát ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. Szerdán dönt a kormány arról, meneszti-e An­na Bubeníkovát, a Nemzeti Va­gyonalap (FNM) vezetőjét, mi­után felmerült a gyanú, hogy Jaroslav Haščák, a Penta társtu­lajdonosa a múltban rajta ke­resztül próbált „ügyeket in­tézni” a második Dzurinda- kormány politikusainál. Bube- níková leváltását Juraj Miškov gazdasági miniszter kérte le­vélben Iveta Radičová kor­mányfőtől. Ivan Gašparovič ál­lamfő korábban kijelentette, ha a kabinet úgy dönt, hogy levált­ja Bubeníkovát, ő beleegyezik. A parlament alkotmányjogi és védelmi bizottsága is foglal­kozik majd a Gorilla aktával. A témát Gál Gábor (Híd) tervezi felvetni az alkotmányjogi bi­zottság január 17-ei ülésén. Gál szerint a közvéleményt ér­deklő témáról van szó, és a bi­zottság feladata a kérdezés, le­hetőség szerint pedig az illeté­kesek ellenőrzése is. „Kérdés az is, hogy az említett anyag tény­leg a titkosszolgálaté-e” - mondta ezzel kapcsolatban a Híd parlamenti képviselője. A kormányfő sajtóosztálya tegnap közzétette: ha a Gorüla kapcsán kezdeményezett vizs­gálat során a nyomozók kérni fogják a Szlovák Információs Szolgálat (SIS) igazgatóját, hogy mentse fel néhány ügynö­két a titoktartási kötelezettség alól, az eleget tesz a kérésnek. Korábban a vizsgálat épp azért állt le, mert az SIS vezetése nem volt hajlandó együttműködni - ez az álláspont minden bi­zonnyal Radičová nyomásának következtében változott meg. Megszólaltak az Egyszerű Emberek is: az Európai Uniót is bevonnák a Gorilla-ügyben in­dított nyomozásba, konkrétan az Európai Csalás Elleni Hiva­talt (OLAF). „Az ügyön dolgozó főrendőrök és ügyészek politi­kai jelölések alapján kerültek posztjukra, ezért azon lesznek, hogy a botrányt a szőnyeg alá söpörjék. Ezért kell független nemzetközi ' hatóságnak vizs­gálatot indítania” - mondta Jo­zef Viskupič parlamenti képvi­selő. Michal Való ügyvéd, volt főügyész ezt a kezdeményezést nevetségesnek tartja. „Nagyon nehéz olyan képviselőt találni, akinek fogalma sincs az uniós intézmények kompetenciáiról és arról, hogy uniós szervek nem folytathatnak nyomozást a tagállamokban” - mondta Val’o. Tom Nicholson, a Gorilla ak­tával foglalkozó oknyomozó új­ságíró szerint az akta értéke nem abban rejlik, hogy hány büntetőjogi feljelentést tesznek majd miatta, hanem inkább ab­ban, hogy a dokumentumnak köszönhetően pontos képet kaphatnak az emberek arról, milyen is a politika valósága az országban, (dem, SITA) 1992-ben az volt az indok a newaltoztatas ellen, hogy a nemzeti érdek erősebb a helyi érdeknél Gúta és Pered - végül a kormány dönt VERES ISTVÁN Pozsony. Az elmúlt hetek­ben kiderült, hogy a márciusi előrehozott választásokat Gú- tán és Pereden is népszavazás­sal kötik össze: Gutára és Pe­redre változtatnák a Kolárovo és Tešedíkovo helységnevet. A szlovák hivatalos nevük meg­változtatását kezdeményező településeknek nem lesz elég a sikerhez a népszavazás. Ehhez ugyanis kormányrendelet kell. A települések nevének meg­határozása, illetve megváltoz­tatása Szlovákiában a kormány dolga. A falvak és a városok ugyan kezdeményezhetik a névváltoztatást, a végleges döntés előtt viszont a kormány még egy sor más tényezőt fi­gyelembe vesz, tudtuk meg a belügyminisztérium sajtóosz­tályán. Az első lépés a helyi népsza­vazás, melyen a választásra jo­gosult lakosok legalább felének részt kell vennie, az igeneknek pedig meg kell haladniuk a le­adott szavazatok 50 százalé­kát. A végeredménnyel és a ja­vaslattal a község ezután a kör­zeti hivatalhoz fordul, amely ellenőrzi és továbbítja a javas­latot a belügyminisztériumba. A tárca előkészíti a vonatkozó kormányrendeletet, és a kor­mány elé terjeszti a tervezetet. Nem jöhet szóba túl hosszú el­A helyiek szeretnék, ha szlová­kul is inkább Guta lenne (Képarchívum) nevezés, vagy olyan, amely már használatos. „Áz erkölcsöt, vallási és nemzeti érzést sértő, illetve a terület történelmi fej­lődését figyelmen kívül hagyó megnevezés sem engedélyez­hető” - állítja Natália Hattalo- vá, a belügy sajtóosztályának munkatársa, hozzátéve, hogy a helynévnek szlovák nyelvűnek kell lennie. A 90-es években több dél­szlovákiai településen (például Pereden és Párkányban is) népszavaztak arról, hogy a te­lepülés visszakapja a két világ­háború között használt szlovák nevét. Párkányban 1992-ben a Čamogurský-kormány azzal az indokkal utasította el a szava­zás eredményének végrehajtá­sát, hogy a nemzeti érdek erő­sebb a helyi érdeknél. Az Egyszerű Emberek is ráharaptak a Gorillára - Jozef Viskupič szerint az EV szerveit is be kell vonni a vizsgálatba (SITA-felv.)

Next

/
Thumbnails
Contents