Új Szó, 2011. december (64. évfolyam, 277-301. szám)
2011-12-01 / 277. szám, csütörtök
www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2011. DECEMBER 1. Külföld 9 Kemény londoni válasz Teheránnak, a perzsák is kiüríthetik londoni nagykövetségüket - Norvégia is lépett Kimenekítették a diplomatákat Iránból Megszállták a brit nagykövetség bejáratát (TASR/AP-felvétel) London. A brit kormány elrendelte Irán londoni nagykövetségének azonnali bezárását és kiutasította az összes iráni diplomatát az országból. A brit külügyminiszter ugyanakkor azt mondta, nincs szó a diplomáciai kapcsolatok teljes megszakításáról. ÖSSZEFOGLALÓ William Hague a brit parlamentben tett soron kívüli nyilatkozatában közölte azt is, hogy Nagy-Britannia bezárta teheráni nagykövetségét, amelyet előző nap több száz diák elfoglalt és feldúlt. Mint közölte, Irán teljes londoni diplomáciai személyzetének 48 órán belül el kell hagynia az Egyesült Királyságot. A teheráni brit képviselet összes diplomatája már távozott Iránból. Hague állította: az intézkedés nem jelenti a diplomáciai viszony teljes megszakítását; a kétoldalú kapcsolatok „lehetséges legalacsonyabb szintre csökkentéséről” van szó. Szerinte a brit és iráni diplomaták kapcsolatban maradnak, például az iráni nukleáris fejlesztési programról vagy az emberi jogok helyzetéről folyó tárgyalások keretében. „Ha bármely ország lehetetlenné teszi területén a brit diplomáciai képviselet működését, nem várhatja el, hogy Nagy-Britanniában működő nagykövetsége legyen” - szögeztek. Hague parlamenti nyilatkozatában kijelentette: a teheráni brit nagykövetség elleni előző napi támadást egy olyan diákmilícia követte el, amelyet „az iráni rezsimen belüli elemek irányítanak”. A támadók módszeresen feldúlták és kifosztották a képviselet személyzetének szolgálati lakásait és a nagykövet rezidenciáját is. Összetörték a berendezést, vagyontárgyakat loptak el, köztük a diplomáciai személyzet tagjainak személyes értékeit, majd felgyújtották a fő irodaépületet. Mindez a diplomáciai képviseletek védelmét előíró bécsi egyezmény súlyos megsértése; az iráni rendőrség késve lépett csakközbe. Az ügyben kedden és tegnap is ülést tartott a brit kormány különleges helyzetek idején összehívott válságtestülete, a COBRA; az értekezleteket David Cameron kormányfő vezette. A teheráni brit nagykövetséget a feldühödött tömeg azután rohanta meg, hogy a brit kormány a minap újabb pénzügyi szankciókat vezetett be Iránnal szemben, megtiltva a brit bankoknak pénzügyi tranzakciók lebonyolítását iráni bankokkal, beleértve az iráni központi bankot is. A szankciókkal London a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) legutóbbi jelentésére reagált. Ez megkérdőjelezte Teherán nukleáris fejlesztési programjának békés jellegét. A legutóbbi brit-iráni válság 2007 márciusában volt, amikor iráni katonák elfoglalták a brit királyi haditengerészet egy őrnaszádját és őrizetbe vették a személyzet 15 tagját, azzal a váddal, hogy megsértették Irán tengeri határait. A brit katonákat, akik Irak partjai előtt jár- őröztek az incidens idején, csak hetekig tartó diplomáciai huzavona után engedték szabadon. A nyugati országok közül elsőként az oslói kormány jelentette be tegnap, hogy a brit nagykövetség feldúlását követően Norvégia is bezárta teheráni képviseletét. Később Németország konzultációra hazarendelte teheráni nagykövetét. Egyébként Irán és a Nyugat között az 1979-es iráni iszlám forradalom óta tartós a feszültség, a csúcspont a teheráni amerikai nagykövetség elfoglalása volt. Akkor az amerikai diplomatákat 444 napig tartották túszként fogva. A mostani körülmények kísértetiesen hasonlítanak a három évtizeddel ezelőtt történtekre. (MTI, ú) Tömegmészárlástól lehet tartani Brüsszel. Tömegmészárlás veszélyére figyelmeztettek iráni ellenzékiek, valamint európai parlamenti képviselők tegnap Brüsszelben, az iraki területen található asra- fi menekülttábor aggasztó helyzetét ismertetve. A táborban az Iránból elmenekült népi modzsahedek (harcosok) mintegy 3400 támogatója él. Az iraki kormány úgy döntött, hogy a tábort ez év végéig ki kell üríteni, lakosait - Irakban különböző helyekre szétosztva - el kell költöztetni. A legismertebb iráni ellenzéki szervezet száműzetésben tartózkodó vezetői szerint az iraki kormány tervének végrehajtása egyenlő lenne a halálos ítélettel. A bagdadi kormány nagy mértékben igazodik Teherán igényeihez, márpedig az iráni rezsim az asrafi tábor lakóinak életére tör, szervezetüket szét akarja zúzni. Iraki katonák idén áprilisban már végrehajtottak egy véres támadást a tábor ellen, akkor 36 asrafi halt meg. Az uniós külügyminisztereinek mai tanácskozásán téma lesz az asrafi tábor ügye. Értesülések szerint Catherine Ashton, az unió kül- és biztonságpolitikai főképviselője azt szeretné, ha az EU-tagállamok asrafi táborlakókat fogadnának be. A népi modzsahedek valójában sok évvel ezelőtt felhagytak az erőszakos eszközök alkalmazásával, és a táborlakókat annak idején az amerikai hadsereg fegyverezte le, biztonságot ígérve nekik Asrafban. (MTI) Az utóbbi évtizedek legnagyobb brit közalkalmazotti sztrájkja Drasztikusan nő a nyugdíjkorhatár ÖSSZEFOGLALÓ London. Az utóbbi három évtized legnagyobb közalkalmazotti sztrájkját tartották tegnap Nagy-Britanniában. A délutáni szakszervezeti jelentések szerint az éjfélkor kezdődött munkabeszüntetésbe legkevesebb 2 millió ember kapcsolódott be, s több mint ezer helyszínen voltak demonstrációk. A kormány délutáni első becslése szerint a részvétel az érdekképviseletek által várthoz képest „kevesebb mint egyharmados”, ezt a szak- szervezetek hevesen cáfolták. Az egynapos munkabeszüntetést, amely egyebek mellett a határrendészeti hatóság munkáját, a közoktatást, az egészség- ügyi ellátást és szinte minden lakossági közszolgáltatási területet érintett, a szakszervezetek a nyugdíjrendszer tervezett komoly szigorítása miatt hirdették meg. A brit közalkalmazottak jelentős része jelenleg 60 éves korában teljes állami nyugdíjra jogosult, ám az általános állami nyugdíjra jogosító korhatár 2020-ra a kormánykoalíció tervei szerint egységesen 68 év lesz a közszolgálati és a versenyszférában egyaránt. Növekedne a bérekből levont nyugdíjhozzájárulás is, emellett a nyugdíjak összegét nem az utolsó ledolgozott év, hanem a közalkalmazotti munkaviszonyban eltöltött teljes időszak bérátlaga alapján számolnák ki. George Osbome pénzügyminiszter éppen a sztrájk előtti napon jelentette be, hogy az eredetileg tervezett 400 ezer helyett a kormány 710 ezer fős -12 százalékos - leépítést kíván végrehajtani a közszférában a 2015-ig tartó parlamenti ciklus végére. A szakszervezetek szerint a tegnapihoz hasonló méretű közalkalmazotti munkabeszüntetésre az 1970-es évek óta nem volt példa Nagy-Britanniában. A BAA, a legnagyobb brit repülőtér-üzemeltető cég azonban kora délután azt közölte, hogy a legforgalmasabb repülőterek útlevélkezelő pultjainál „nincsenek hosszabb sorok a szokásosnál”. Az állami kórházakban ugyanakkor több ezer műtétet későbbre üzemeztek át a sztrájk miatt. Angliában az állami iskolák 13 százaléka működött, Skóciában pedig a 2700 állami iskola közül 30-ban volt tanítás. (MTI, ú) A Litvinyenko-ügy gyanúsítottja sértett lett Abszurd orosz döntés Szokatlanul magas volt a részvétel az első választási fordulón Vezet a Muzulmán Testvériség ÖSSZEFOGLALÓ Kairó. Az egyiptomi Muzulmán Testvériség (MT) tegnap bejelentette: a parlamenti választások - hétfői és keddi - első fordulójának eddigi eredményei alapján vezet. Ezt megerősítették a szavazatszámlálást ellenőrző bírák is. A Mubarak utáni korszak első választásának első fordulójában az első eredmények azt mutatják, hogy a Szabadság és Igazságosság Pártja (SZIP, a Muzulmán Testvérek által létrehozott politikai párt) áll az élen, őt az an-Núr, a szalafisták - radikális iszlamisták - pártja, valamint az Egyiptomi Tömb (baloldali és liberális pártok koalíciója) követik. A SZIP kritikusan viszonyul Egyiptom és Izrael békeszerződéséhez, az igazságszolgáltatásban pedig erősebben akarja érvényesíteni a saríát, az iszlám jogrendet. Kedden zárult le, szokatlanul magas részvétel mellett, a maratoni hosszúságú választások első szakasza. A kormányzó katonai tanács szerint a részvételi arány meghaladta a 70 százalékot. Független megfigyelők szerint is magas volt a részvételi arány, s várhatóan meghaladja az 50 százalékot. A Mubarak elnöksége alatt rendezett legutóbbi parlamenti választásokon a jogosultak mintegy 35 százaléka ment el szavazni. Az első szakaszban Kairó, Alexandria és hét tartomány lakosait szólították az urnákhoz. Azokban a körzetekben, ahol egyik jelölt sem szerzett abszolút többséget, december 5-én második fordulót tartanak. Az ország többi 18 tartományában decemberben, illetve januárban rendezik a választásokat. (MTI, ú) MT1-HÍR London. Sértettnek nyilvánították az orosz nyomozóhatóságok Andrej Lugovojt, akit a britek a Litvinyenko-gyilkosság elkövetésével vádolnak. Orosz illetékesek közölték, új eljárást indítottak: ismeretlen tettesek ellen nyomoznak gyilkossági kísérlet gyanújával, s az ügy sér- tettj e Andrej Lugovoj. A Londonban élő Alekszandr Litvinyenkót, az orosz titkos- szolgálat volt alezredesét 2006 novemberében, a szervezetébe juttatott hatalmas adag polónium 210-es sugárzó izotóppal ölték meg. A mérget a Scotland Yard szerint Litvinyenko teájába csempészték a Millennium Hotel bárjában, ahol a dezertőr ex- ügynök két másik orosszal találkozott. Később a szállodai személyzet több tagjának szervezetében is kimutatták a sugárzó izotópot. London 2007-ben hivatalosan vádat emelt a fő gyanúsított, Litvinyenko egyik teapartnere és volt ügynöktársa, Andrej Lugovoj ellen, akit azóta orosz parlamenti képviselőnek választottak. Az orosz hatóságok most azt állítják, az ominózus találkozón Lugovojt is megmérgezték. Kivégzés pisztollyal Minszk. Halálra ítélte egy fehérorosz bíróság tegnap az áprilisi minszki metrórobbantás elkövetésével vádolt két férfit, Dmitrij Kanavalovot és Vladziszlav Kavaljovot. A merényletnek 15 halálos áldozata és számos sérültje volt. Ez volt a legsúlyosabb támadás a volt szovjetköztársaságban függetlenségének 1991-es kikiáltása óta. Emberjogi aktivisták tiltakoztak, mondván: a per számos kívánnivalót hagyott maga után. Egyébként mindketten beismerő vallomást tettek. Az elítélteket pisztolylövéssel végzik ki. A fehérorosz hatóságok szerint idén már két kivégzést hajtottak végre. Az elítéltek nem fellebbezhetnek az ítélet ellen, de kérhetnek kegyelmet Alekszandr Lukasenko elnöktől. Fehéroroszország az egyetlen európai állam, ahol a halálbüntetés még érvényben van. (MTI) Kapnak pénzt a palesztinok Jeruzsálem. Izrael nemzetközi nyomásra tegnap úgy döntött, hogy feloldja a Palesztin Hatóságnak járó vám- és adóbevételek zárlatát, amelyek folyósítását november elején függesztette fel. E döntés a kormány nyolc legfontosabb miniszterének tanácskozásán született, egyedül Avigdor Liberman külügyminiszter szavazott ellene. Százmillió dollárról van szó, az összeg a palesztinoknak küldött, izraeli kikötőkön és repülőtereken átmenő árukra kirótt vámokból és áfákból adódott össze. E bevételek a Palesztin Hatóság költség- vetésének kétharmadát jelentik. (MTI) Észak-Korea reaktort épít Phenjan. Észak-Koreá- ban gyors ütemben halad egy könnyűvizes kísérleti reaktor építése és alacsony fokon dúsított urán előállítása - közölte tegnap a phenjani külügyminisztérium. A közlemény leszögezi, Phenjannak szuverén joga az atomenergia békés célú felhasználása, és ezzel kapcsolatban nem lehet szó sem engedményről, sem kompromisszumról. De hozzáteszi: Phenjan kész feltételek nélkül felújítani a hatoldalú tárgyalásokat a Koreai-félsziget atommentesítéséről. Az USA szerint könnyűvizes reaktor építése is sérti az ENSZ Biztonsági Tanácsa Észak-Korea elleni határozatait. (MTI)