Új Szó, 2011. december (64. évfolyam, 277-301. szám)

2011-12-05 / 280. szám, hétfő

2 Közélet ÚJ SZÓ 2011. DECEMBER 5. www.ujszo.com RÖVIDEN Mečiar a HZDS listavezetője Rózsahegy. „A HZDS-nek a parlamentben a helye. Sok hü­lyeségre nem került volna sor, ha ott lettünk volna a törvényhozásban” - állítja Vladimír Mečiar, aki továbbra is az ĽS-HZDS elnöke marad, és ő vezeti a tavaly parlamenten kívül rekedt párt jelöltlistáját is a márciusi előrehozott vá­lasztásokon. A párt vezetőségéről és a képviselőjelöltekről a HZDS szombati rózsahegyi tisztújító közgyűlése döntött. Második a listán.Sergej Kozlík, a párt egyetlen európai par­lamenti (EP) képviselője, a harmadik pedig Katarína Tótho- vá egykori igazságügy-miniszter. „Ha nem szerzünk öt szá­zalékot, 2012. március 11-én a pártvezetőség minden tiszt­ségviselőjével együtt lemondok” - ígérte a régi-új pártelnök. Ám azonnal hozzátette, hogy ez nem számukra lesz tragé­dia, hanem Szlovákia látja majd a kárát. (TASR) Egyre borúlátóbbak vagyunk Pozsony. A lakosság 54%-a szerint Szlovákiában nem mennek jó irányba a dolgok, 27% szerint pedig az ország gaz­dasága stagnál - derül ki a VisioStat közvélemény-kutató in­tézet november elején elvégzett elemzéséből, amely szerint csak minden tizedik polgár tekint optimistán a jövőbe. Az or­szág legégetőbb problémájának a lakosság 86,6%-a a munka- nélküliséget tartja, a sorban a nem túl rózsás gazdasági hely­zet (84,4%), az alkalmazottak jogai (83,9%) és az egészség­ügyhelyzete (83,2%) következik. A megkérdezettek 60,7%-a az ország gazdasági helyzetének további romlására számít, javulást csak 11,3 százalék vár. A megkérdezettek optimis­tábbak a saját háztartásuk jövőjét illetően. A lakosság 44,4%-a ugyan családja anyagi helyzetének a romlására szá­mít, csaknem harmada azonban nem számít változásra, 15,7% szerint pedig javulni fog az anyagi helyzetük. (TASR) Példát vettek az Orvosok Szakszervezetéről Sztrájkolnának a tanárok is A választási programról jövő év elején dönt a párt, a gazdasági, szociális kérdések lesznek előtérben Sok új arc az MKP listáján Farkas Iván felmutatja a munkanélküliséget. Az MKP gazdasági és régiófejlesztési alelnöke szerint a választási programban hangsúlyosan kezelik a szociális kérdéseket. (SITA-felvétel) ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. Az Orvosok Szak- szervezetének (LOZ) sikerein felbuzdulva a tanárok is sztráj­kolni szeretnének. Legalábbis az Új Iskolai Szakszervezetek (NŠO) nevű kezdeményezés hívei, akik szeptemberben a po­zsonyi pedagógustüntetés szer­vezőit, a Pedagógiai Alkalma­zottak Szakszervezetét is támo­gatták. Utóbbiak csalódást okoztak az oktatási alkalmazot­taknak, mivel nem hirdettek ál­talános sztrájkot - véli Ľudovít Sebelédi lévai tanár, aki a na­pokban nyújtotta be az Új Isko­lai Szakszervezetek bejegyezte­tési kérvényét a belügyminisz­tériumba. Ha lenne felhatalma­zásuk a tanároktól, már holnap elkezdenék a sztrájkot, jegyezte meg Sebelédi., Amint jóváhagy­ják a kérelmünket, elkezdjük gyűjteni a munkabeszüntetés kihirdetéséhez szükséges tá­mogató aláírásokat a pedagó­gusoktól” - tette hozzá. A Pedagógiai Alkalmazottak Szakszervezete október elején úgy döntött, nem gyakorol to­vább nyomást a Radičová- kormányra, mivel az már csak korlátozott jogköröket birto­kol, és nem tudja teljesíteni a követeléseit. Az Új Iskolai Szakszervezetek előkészítő bi­zottsága hivatalosan is szolida­ritását fejezte ki az orvosok szakszervezetének lépéseivel kapcsolatban. (TASR, vps) Pozsony. 92 a 150-ből- ennyi név új az MKP vá­lasztási listáján a tavalyi parlamenti választások je­löltlistájához képest. Igaz, a teljesen új arcok a lista második felében vannak túlnyomó többségben, ám a befutó helyeken is fel­bukkan több új politikus. MÓZES SZABOLCS A listavezető Berényi József pártelnök lett, őt Bárdos Gyula, az MKP Országos Tanácsának elnöke és Farkas Iván gazdasá­gi és régiófejlesztési alelnök követi. A listaállításkor a párt szakmai alelnökei nem része­sültek előnyben, ennek tudha­tó be, hogy a 4. és az 5. helyet - az országos politikát tekintve - politikai újoncok kapták. Előb­bit Horváth Árpád, Gúta pol­gármestere, utóbbit Fenes Iván, Bős első embere. Csáky a tizedik Az öt szakmai alelnök közül Miklós László volt környezet­védelmi miniszter szerepel a leghátrább, csak a 14. helyet kapta. Az MKP támogatottsá­gát figyelembe véve innen a párt sikeres szereplése esetén is csak akkor tudna bejutni a parlamentbe, ha „felkarikáz- nák” a választók. Csáky Pál ex- elnök a viszonylag kedvezőnek mondható 10. helyet szerezte meg. Felkerült a listára Biró Ágnes volt képviselő is, az ok­tóberben megválasztott párt­igazgató 17. lett. ,A listaállításnál egy alapfilo­zófia érvényesült, és számomra ez volt fontos: hogy adjunk esélyt azoknak, akik eddig nem voltak benne az országos politi­kában, de helyi szinten már bizonyítottak” - nyilatkozta Be­rényi József pártelnök. Szerinte tavaly, amikor a választási bukás után elnöknek választották, az alelnöki posztokért nem volt ak­kora küzdelem, mint most az el­ső 15 helyért. Az első tízben öt volt parla­menti képviselő található, a második tízben kettő, a 21-30. pozíciókban három. A kiemel­ten kezelt első 30-ban 9 olyan jelölt van, aki tavaly nem sze­repelt a 150-es listán. Függetlenek és romák A listán feltűnt néhány füg­Az első 30 jelölt 1. Berényi József 2. Bárdos Gyula 3. Farkas Iván 4. Horváth Árpád 5. Fenes Iván 6. Szigeti László 7. ŐryPéter 8. Mihók Gábor 9. Csúsz Péter 10. Csáky Pál 11. CzibulaÁdám 12. Németh Gabriella 13. Forró Krisztián 14. Miklós László 15. Kiss Beáta getlen jelölt is. A már említett Czibulán, Szarkán és Novotán kívül Erdélyi Géza nyugalma­zott református püspök (50.) és Duba Denis ifjúsági klubve­zető (48.) is pártonkívüliként fog voksokat gyűjteni. A korábbinál hangsúlyosabb szerepet kaptak a választási lis­tán a roma jelöltek. Jozef Červenák (52.), Rigó János (53.) és Ravasz József (54.) szintén függetlenként indul. 16. Petheő Attila 17. Biró Ágnes 18. Auxt Ferenc 19. Szuperák Mária 20. Hájos Zoltán 21. Nagy Tibor 22. Ladányi Lajos 23. Tímár Imre 24. Köteles László 25. Balík László 26. Pomichal István 27. Róm Tibor 28. Stubendek László 29. Porubán Ferenc 30. SzögediAnna Berényi szerint a romák meg­szólítását az MKP-s polgármes­terek kezdeményezték, akik közül többen helyi szinten együttműködnek velük. A ter­vek szerint a párt programjá­ban is részletesen foglalkozni fog a roma kérdéssel. Program jövőre Az MKP választási prog­ramja csak jövő év elején ké­szül el. „Nem kapkodtuk el a megírását. Váijuk a népszám­lálás eredményeit. Fontos tudni, hogyan alakultak a demográfiai mutatók Dél- Szlovákiában” - mondta Be­rényi. Ugyanakkor több mint kérdéses, hogy a statisztikai hivatal január elejéig ismerte­ti-e az adatokat. A párt decemberben konzul­tációkat folytat lakossági fó­rumain, majd a tervek szerint január elején nyilvánosságra hozza a programot. ,A gazda­ság, a régiófejlesztés, a szociá­lis kérdések és az egészségügy lesz a legfontosabb téma” - nyi­latkozta Farkas Iván, a párt gazdasági alelnöke. Bár szombat hajnalban megszületett a megegyezés a szakszervezet és az egészségügyi tárca között, napokig eltarthat, míg helyreáll a rend Ki a felelős - továbbra is egymást osztja Kollár és Uhliarik ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. Noha szombat hajnalban megszületett a meg­egyezés az Orvosok Szakszer­vezete (LOZ) és az egészség- ügyi tárca között, a betegek még nem nyugodhatnak meg teljesen. Ugyanakkor: a helyzet most már kétségtelenül jobb, mint múlt héten, amikor pén­teken már csak hajszálon mú­lott, hogy több kórházban tel­jesen összeomoljon az ellátás. Szombaton Csehországból 30 katonaorvos (főleg sebészek, al­tatóorvosok) érkezett Szlováki­ába, hogy kisegítse a legsúlyo­sabb helyzetben levő kórháza­kat: a pozsonyit, a besztercebá­nyait, a zsolnait, az eperjesit és a liptószentmiklósit. Marián Kol­lár szakszervezeti vezető ezzel kapcsolatban annyit jegyzett meg: „idegen hadsereg van Szlovákia területén, erre 1968 óta nem volt példa”. A külföldi orvosok segítsé­gének, és annak köszönhetően, hogy a felmondottak közül né­hány orvos már munkába állt, a hétvégén valamelyest normali­zálódott a helyzet. (Hétvégen­ként normális körülmények között is kevesebb orvos szol­gál.) Az orvosok többsége azonban még nem írta alá az új szerződést, Kollár szerint azért nem, mert még rengeteg admi­nisztratív tennivalójuk van. Etikáról és jogról beszélnek Ivan Uhliarik tárcavezető és Marián Kollár közben továbbra is egymást hibáztatja a kialakult helyzet miatt. Uhliarik kifejtet­te, Kollár nem ült velük tárgya­lóasztalhoz, Kollár szerint vi­szont a miniszter nem akart tár­gyalni a szakszervezettel. Arra az újságírói kérdésre, vajon eti­kus-e az orvos részéről - még ha béremelési követelése teljesen jogos is -, hogy cserbenhagyja betegeit, Kollár azt válaszolta, a kormány több mint két hónapja tudta, hogy az egészségügyből decembertől 2000 orvos tűnhet el, mégsem tett semmit. Kollár hangsúlyozta, az orvosok sem­mi törvénybe ütközőt nem tet­tek: felmondást nyújtottak be, erre pedig minden állampol­gárnak joga van. A szakszerve­zeti vezető szerint a kormány nem készített elő B tervet, csak az utolsó pillanatban kezdett el kapkodni, és szükségállapotot rendelt el, amire, mondta Kol­lár, Európában még nem volt példa. A LOZ elnöke leszögezte, alkotmánybírósághoz fordul­nak, mert szerintük az alaptör­vénnyel ellentétes volt a szük­ségállapot elrendelése és az or­vosok kényszerű behívása. Ivan Uhliarik szerint viszont jogelle­nes volt, hogy a szakszervezet felszólította az orvosokat, men­jenek betegállományba, hogy ne lehessen őket berendelni a kórházakba. Uhliarik úgy véli, a tárca ke­zelni tudta a helyzetet, hiszen nálunk nem alakult ki hasonló helyzet, mint Franciaország­ban, ahol az orvosok két hétig éles sztrájkot folytattak, vagy Izraelben, ahol két hónapig nem dolgoztak. Kollár leszögez­te, az, hogy ez nálunk nem öl­tött ilyen mérteket, nem a mi­niszternek, hanem az orvosok­nak köszönhető, akik a betegek érdekében visszaléptek, noha például bérköveteléseik nem teljesültek. Újságírói kérdésre, mely szerint az orvosok vissza tudják-e szerezni betegeik bi­zalmát, azt válaszolta, a bizal­mat már most visszanyerték az­zal, hogy munkába állnak. Uh­liarik szerint viszont nemcsak az orvos-beteg bizalom ingott meg, hanem a felmondott és nem felmondott orvosok közöt­ti viszony is feszültté vált. A kórházakban egyébként még mindig működnek az in­formációs vonalak, a betegek választ kaphatnak a kérdéseik­re: mikor lesz az elhalasztott műtét következő időpontja, munkába állt-e már a kezelőr- vosuk - mondta a miniszter. Kezdődhet a törvénykezés Arra, hogy a kormánynak és a parlamentnek lesz-e még ideje ebben a választási időszakban elfogadni a kórházak transz­formációjának leállításáról és az orvosok béreleméséről szóló törvényt, Viliam Novotný (SD- KÚ), a parlament egészségügyi bizottságának tagja azt vála­szolta, az időhiány objektív té­nyező, de a jelenlegi kormány ezért mindent megtesz. Richard Raši (Smer) volt egészségügyi miniszter is arról biztosított, pártja mindent elkö­vet, hogy a törvények megszü­lessenek. Raši egyébként hang­súlyozta, az orvosok további kö­vetelése, hogy több pénz jusson az ágazatba, úgy oldható meg, ha korlátozzák az egészségbiz­tosítók nyereségképzését. A Smer kormányra kerülése ese­tén tehát minden bizonnyal újra visszaáll á Fico-kabinet alatti gyakorlat, hogy a biztosítók a nyereségeiket az utolsó centig kötelesek lesznek visszaforgatni az egészségügybe, (sán)

Next

/
Thumbnails
Contents