Új Szó, 2011. december (64. évfolyam, 277-301. szám)
2011-12-29 / 299. szám, csütörtök
www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2011. DECEMBER 29. Vélemény És háttér 7 Ha Szlovákiában rossz a helyzet, akkor Magyarországon egyenesen katasztrofális Elvesztegetett év Ha pusztán a politikai történéseket nézzük, 2011 sem Szlovákia, sem pedig Magyarország szempontjából nem volt jó év. TOKÁRGÉZA Kiderült, hogy sem egy szétesőfélben levő, sem pedig egy egységes kormány nem képes az ország problémáinak megoldására, ha a politikai elitből hiányzik a valós akarat. Jövőre marad a megalapozadan, talán oktalan reménykedés, mely szerint minden jobb lesz. Ami Szlovákiát illeti, egy éve már lehetett látni, hogy a négypárti szövetség korántsem stabil és értéktartó: Iveta Radičová kormánya túl volt egy kudarcba fulladt főügyészválasztáson, láthattuk a nyelvtörvény furcsa módosítását és a hajlandóság teljes hiányát a kettős állampolgárság ellehetetlenítése okozta problémák megoldására. Abban lehetett csak bízni, hogy a kormánykoalícióban apránként kiküszöbölik az elégedetlenkedés formális okait. Ez nem történt meg, helyette sok sértett klikk alakult ki, a pártok választásokra készülnek. Eközben a liberális SaS-t kirekesztették a .jobboldali együttműködésből”, Igor Matovič pedig egyenesen az összes politikust szeretné leváltam, ideológiára való' tekintet nélkül. Megszűnt a szlovákiai jobboldal egysége, azon kell morfondírozni, vajon a KDH alakít kormányt Fi- cóékkal, vagy az SDKÚ és a Híd képes lesz Figelék alá ígérni. Ez a helyzet már csak azért is káros, mert egységes jobboldal híján a felvidéki magyarságnak is elfogytak a természetes szövetségesei. Ha Szlovákiában rossz a helyzet, akkor Magyarországon egyenesen katasztrofális - ironikusan szólva nem azért, mert szétesőben a kormány, hanem mert túlságosan is erős és csőlátású. Egy éve ilyenkor még ab- • ban lehetett reménykedni, hogy a kezdeti, szimbolikus lépések után 2011 az érdemi munka lesz a Fidesz számára. Ehhez képest a legfontosabb törvények egyeztetés és érdemi konzultáció nélkül születtek meg, az országnak pedig (a havi rendszerességgel felülírt hangzatos terveken kívül) nincs jövőképe. Az utóbbi napok eseményei csak hab a tortán: a magyar parlament kapkodva, könyörtelenül és a demokratikus szabályokat felrúgva fogadta el azokat a rendelkezéseket, amelyekről egy szebb világban hónapokig kellene egyeztetni. Megromlottak a kapcsolatok az Európai Unióval, Magyarországnak egyetlen szövetségese sem maradt közvetlen környezetében. Miért szomorú ez a jelenség Dél- Szlovákiából nézve? Mert egy gazdaságilag erős és sikeres magyar államra van szükség hátországként. Helyette Magyarország a csőd felé tart, és egyre szűkül a mozgástere. Elvesztegetett év volt 2011, kevés sikerélmény érte azokat, akik még hisznek abban, hogy a politika képes megoldást nyújtani a mindennapi gondjaikra. A jövő év megmutatja, miként oldja meg a saját maga okozta válságot a két ország politikai elitje. A szlovák hatalmi viszonyok átrendeződnek, március után kitisztul a kép, látni fogjuk, milyen felállással kell számolnunk a következő négy évre. Magyarországon pedig bebizonyosodik, hogy rosszul és büntetlenül még kétharmados többséggel sem lehet politizálni.-Nagyapa, a Jézuska nem tudta, hogy idén nem lesz hó, ezért hozott szánkót karácsonyra? (Peter Gossónyi rajza) JEGYZET Rénszarvasos gondolatok LAMPL ZSUZSANNA Az idei tél nagy divatja a rénszarvas. A nő sem tudott ellenállni ennek a motívumnak, így most fehér rénszarvasokkal díszített szürke párnák közt üldögélve nézegeti a karácsonyfát, amely piros és arany díszekben pompázik. Az idei karácsonyfa-díszítés slágere a zölddel díszített fa, vagyis az ő fájuk nem a legdivatosabb, de neki tetszik, főleg mivel a gyermeke díszítette. Először úgy tűnt, kicsit kevés rajta a gömb, de azt mondta a gyermek, hogy an- cikám, ez minimalista stílusú fa, s egyszeriben ő is úgy érezte, így a legjobb, minek az a sok dísz. Este, amikor összegyűlt a család, a másik gyermeke is eljött a társával, a nő csak ült, és nézte őket, háttérben a piros-arany fa, alatta a gondosan csomagolt ajándékok, kis fehér papírszíveken - úgy, ahogyan azt évek hosszú során tőle látták -, a megajándékozott neve. És a nő csak ült, és itta be szemével a látványt, és nem mondta, mert a fiataloknak talán giccsesnek tűnt volna, hogy a legnagyobb ajándék, hogy így együtt van a családja. Bár ki tudja, talán nem is tartották volna érzelgősnek, hiszen a lánya arról is beszélt, milyen szomorú volt az egyik kolléganője, hogy a karácsonyt csak kettesben tölti a külföldi férjével. Az anyja nem jött el, mert nem volt kedve - igen, így mondta az anya - kétszáz kilométert utazni, az apja nem akart a volt feleségével találkozni, amikor meg kiderült, hogy az anya nem megy, akkor már az apa az új barátnőjéhez ígérkezett el karácsony estére. Pedig együtt örülhettünk volna a születendő kisbabámnak, mondta a kolléganő. Ez a szép este is elröppent, túl gyorsan, mint minden, ami szép, gondolja a nő, miközben a rénszarvasos párnák közt üldögél. Kezébe veszi a könyvet, amit cseh kollégájától kapott. Csehül írott könyv, s a nő stílszerűnek tartja a választást. Annál is inkább, mert nem érti, miért ajándékoznak némely magyar emberek sorozatosan nem magyar könyveket, például szlovákul írt mesekönyvet a gyereküknek. De hát ez nem az ő dolga. A könyv egy csillagásznőről szól, akit senki és semmi nem érdekel, csak az, hogyan lehetne megelőzni egy kétmilliárd év múlva bekövetkező katasztrófát. Tudományos elhivatottságának, s persze a pénzosztó bizottság elnökének köszönhetően, aki maga is csillagász, s akinek tetszik a nő, a csillagásznő tanulmányutat nyer a világ legjobb obszervatóriumába. A nő veszettül kutat, közben levelez a pasival, persze csak a csillagokról, mert a férfit észre sem veszi, aztán egyetlen egyszer lefekszik a világ legjobb csillagászával, és teherbe esik. Amikor rájön, meg akar halni. A pénzosztó csillagász hazaviszi, törődik vele, s amikor megszületik a kisbaba, feleségül veszi. A nő világhírű tanulmányt publikál, de abbahagyja a kutatást, mert az ő világegyeteme már ott fekszik a bölcsőben. Hát ez szép, de azért még ne hagyd abba a kutatást, tiltakozik lélekben a nő. A világ- egyetem egykettőre felnő! És különben is, muszáj nekünk, embereknek mindig végletekben gondolkodni? KOMMENTÁR Egy nagykoalíció esélyei KOCUR LÁSZLÓ Tegnap nemzetien gondolkodó, szociálisan érző elnökünk megszólalt a 2012 márciusában esedékes előrehozott parlamenti választások kapcsán, és elmondta, az ország bajaira a nagykoalíció jelenthetne megoldást - ha már az Iveta Radičová vezette nagykoalíció nem vált be, toldjuk meg az elnöki gondolatfutamot némileg maliciózus módon. Ivan Gašparovič ugyan sietett kijelenteni, egyik politikai pártot sem támogatja direkt módon, csak a haza (nemzet?) javát tartja szem előtt, de azt is leszögezte - s ezt a gondolatát valószínűleg többek is osztják -, a választásokat minden bizonnyal a Smer fogja megnyerni, így nem vitás, kivel képzeli el a nagykoalíciót. Ä kormányzásra újra készülő, ám egyelőre még a legerősebb ellenzőid párt szerepében feszengő Smer pedig - mintegy a karácsonyfa alá a lehetséges koalíciós partnereknek - meg is üzente, a kormányzást koalícióban képzeli el, de csak egy párttal. A márciusig papíron még összetartozó menyecskék pedig szinte nem is tudják, hogyan illegessék magukat a hirtelen fessé, egyre szalonképesebbé lett kérő előtt, akiről elfelejtik, hogy tahó és lábszagú. Hol vannak már 2010 Ficóval soha! melldöngetései... A nagykoalíció nem bejáratott műfaj az alig húszéves szlovákiai demokráciában. Talán csak Mikuláš Dzurinda első, Mečiar-váltó kormányát nevezhetjük tényleges nagykoalíciónak (és persze nagykoalíciónak is), melyben a gumitalpú, mályvaszínzakós JllD-elnökökből és vörösnyakkendős párttitkárokból szociáldemokratává transzformálódott Demokratikus Baloldal Pártja éppúgy jelen volt, mint az elődpártjuk ellen küzdő ellenzékek szellemi örökségét magukénak valló pártok, és persze az ideológiától mentes szerencselovagok is. Ott és akkor a közös ellenség hajtotta egy akolba az egymást nem különösebben szívelő pártokat. Kérdés, hogy a Mečiarnál sokkal megfoghatatlanabb válság elleni küzdelem bír-e akkora integráló erővel, hogy a jobboldali pártokvá- lasztói elnézzenek favoritjuknak egy ilyen félrelépést? Az előző Smer-kormány tapasztalatait alapul véve valószínű, hogy az új partnernek néhány balhét is el kellene vinni, amikor a Smernek rosszul megy. Egy esetleges nagykoalíció sikere jelen pillanatban attól függhet, az adott párt meg tudja-e győzni választóit arról, hogy nem a féktelen hatalomvágy miatt, hanem az ország gondjai iránt érzett államférfiúi felelősségérzetből borul a Smer vállára. FIGYELŐ Törvényellenes felmondás A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH), valamint a Médiaszolgáltatás- támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA) vezetőit tartja felelősnek a közmédiában kialakult helyzetért Varjú László független országgyűlési képviselő, ezért szerdán jelképes felmondólevelet vitt az NMHH-ba a két vezetőnek. A Demokratikus Koalíció pártigazgatója így kívánt tiltakozni az ellen, hogy az MTVAkedden rendkívüli felmondással szüntette meg az MTV Kunigunda utcai gyártóbázisa előtt két hete éhségsztrájkoló szakszervezeti vezetők munkaviszonyát. Nagy Navarro Balázs és Szá- vuly Aranka, a Televíziósok és Filmkészítők Függeden Szak- szervezetének két alelnöke december 10-én kezdte tiltakozó akcióját Lomnici Zoltán, az Emberi Méltóság Tanácsa elnökének „kitakarási” ügye miatt, a felelősök elbocsátását követelve. Varjú László szerint a két tiltakozó felmondása számos okból törvényellenes. A politikus kifogásolta azt is, hogy az MTVA az elbocsátást hamarabb jelentette be a sajtóban, mint hogy az érintettekkel közölte volna. A politikus Szalai Annamáriát, az NMHH és Böröcz Istvánt, az MTVA vezetőjét nevezte meg felelősnek azért, hogy a kitakarási botrány nem zárult le, és nem bocsátották el a retusálás megrendelőit. Kijelentette, hogyakétvezető arendszer kiszolgálója, ezért szerinte „legfeljebb addig fognak az általuk vezetett intézmény élén állni, amíg az Orbán-rendszer tart”. Az MTVA az MTI-hez eljutta- tott közleményében azt írta: az érintettek „több mint két hete tartó demonstrációjuk során folyamatosan provokálják a munkáltatót. Tudatosan jogszabályellenes magatartásukkal, tevékenységükkel megsértették a médiatörvény és a munka törvénykönyve vonatkozó szabályait, politikai szerepvállalásukkal pedig semmibe vették a Közszolgálati Kódex előírását, mely szerint politikai ügyekben közéleti szereplést nem vállalhatnak, a nyilvánosság előtt véleményt nem nyilváníthatnak”. A két érdekképviseleti vezető elbocsátása ellen kedden szak- szervezetek, az LMP, az MSZP, valamint a 4K! - Negyedik Köztársaság mozgalom is tiltakozott. (MTI)