Új Szó, 2011. december (64. évfolyam, 277-301. szám)
2011-12-28 / 298. szám, szerda
www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2011. DECEMBER 28. Régiósport 19 Ferenci Marek éjjel készült koreográfiával lepte meg a renói zsűrit, és Kadlecovával párosban nyert A nevadai dupla öröm története Renóban is megmutatta magát a világnak Országos viszonylatban is úttörő próbálkozás Labdaiskola nyílt Gután BORKA ROLAND Hegysúron lakik, Szen- cen pincér, Nagygurabon van a klubja, s a tengerentúlon érte el pályafutása eddigi legnagyobb sportolói sikerét. Ferenci Marek naturális testépítő novemberben a renói Natural Olympián párosban győzött Petra Kadlecovával, egyéniben pedig ötödik lett. Másfél éves komoly felkészülés után. Sikereiről, versenyzői tapasztalatairól beszélgettünk. J. MÉSZÁROS KÁROLY Kimagaslóan szerepelt az amerikai Nevada államban rendezett Olympián. És rögtön győzött is. Egyszerűnek tűnik a diadal, de a valóságban is így volt? Másfél év kemény munka után kerültem ki Renóba, szponzoraimnak is köszönve. A legnagyobb versenyen a legjobb formában akartam bemutatkozni. Nálunk, testépítőknél az jelent igazi dicsőséget, ha valaki bejut a döntőbe, vagyis a legjobb hat közé. Aki meg dobogóra is kerül, az már duplán nagy sikert mondhat magáénak, s az ilyesmi komoly lökést ad a folytatáshoz, mert látja az ember, van értelme csinálni. A sok munka, a sok lemondás után visszakapja azt, amit beleáldozott. Akkor Nevadában dupla örömöt szerzett magának. Igen. Sajnos, az első napon, amikor a kategóriám, a 180 centinél alacsonyabbak versenye volt műsoron, betegség miatt nem indulhattam. Fogfájás, dehidratáció kínzott, azt mondtuk, ezt inkább kihagyjuk. Másnap viszont már pódiumra léptem Petra Kadlecovával, majd a figure számban, vagyis az alakversenyben is rajthoz álltam. Az én izmaim már túl nagyok ebben a kategóriában, de hát megpróbáltam, ha már ott voltam. Ez azért pech: kijut Neva- dába, és nem versenyezhet a saját számában... Tizennégyezer kilométer megtétele után kiadna az ember magából mindent, de mégsem teheti. Bizonytalanná váltam, nem tudtam, mit mondok otthon a szponzoroknak. Padlót fogtam, s az adta a lökést, hogy valamit nyélbe üssek. Éjjel fél tizenkettőtől fél egyig Petrával kitaláltunk egy koreográfiát a párosra, elkészítettünk egy szabadon választott gyakorlatot. Egy óra alatt összeraktuk a másfél perces programot, mások ezt hónapokig gyakorolják, mielőtt bemutatnák. A szálloda folyosóján próbáltuk ki, csak egy baj volt, nem volt ott tükör, így nem láttuk, milyen hatást kelthet, hol lehet hiba. Végül örültem, hogy indulhatok, előadás közben nagyon figyeltük egymást, hogy meglegyen az összhang. Nem láttunk esélyt az amerikaiak között, de a megjelenés, a szimmetria, a mosoly ez mind plusz volt a javunkra a hazaiakkal szemben. Ennek is sok köszönhető. Ugyanakkor tudni kell, hogy az amerikaiak szeretik a show-t. Fellépésünkből is csináltunk egyet, s ez tetszést aratott. A nézők tapsukkal befolyásolhatták a pontozókat is. Mikor lejöttünk a pódiumról, felhívott a testvérem, s közölte, mi voltunk a legjobbak, neki ez tetszett igazán. Jól sikerült, amit mi nem vártunk. Hét pár közül lettünk elsők. Tehát alkalmi párosuk diadalmaskodott. Pontosan. És ha már párosban belekóstolt a sikerbe, megpróbálta az egyéniben is? Igen. Éreztem, hogy nem is annyira közéjük való vagyok. Izomzatommal, testfelépítésemmel idegen lehettem abban a mezőnyben. Vészkategóriában indultam, s nem végeztem rosszul, örültem neki, hiszen döntős voltam, s végül ötödik lettem. Mögöttem még négyen végeztek. 2010-ben kezdett versenyezni. Renói szereplésén és hazai sikerein kívül második volt a barcelonai világbajnokságon és megnyerte a Belga Nagydíjat. Hogyan foglalhatók össze testépítőitapasztalatai? Jólesik, ha megdicsérnek, de az elmarasztaló észrevételeket is érdemes meghallgatni. Sokat segít, sőt az segít a legtöbbet, mert az ember a saját hibáiból tanul. Jelentkezhet ez a kaja, a pózolás terén is, szinte mindent felölel, ami összefügg a testépítéssel. S arra irányul, hogy a versenyző feldolgozza magában, s mindig a legjobbat tudja magából kihozni, mindig a legjobbat tudja mutatni. Persze, ez nem mindig sikerül, Nevadában is gond támadt az első napon, s nem tehettem róla. Miért éppen a naturális testépítést választotta? Nagyon sok fiatalt látok a környezetemben, akik tiltott szerekkel próbálnak előnybe kerülni, csak azt nem veszik észre, hogy számukra ez nem sport, mindössze meg akaiják mutatni, ők nagyobbak, mint a többi. Hiába lesz gömbölyű valaki, ha izmai nem láthatók. Csak olyan, mint egy zsák. Lehet száz kiló, meg nagy is lesz, de akkor sem fog az izom úgy mutatni, mint egy nyolcvanöt kilósnál kidolgozott állapotban. Feljutnak a profi szintig is. Ezeket magunk között robotoknak hívjuk. Ön gondolom, nem akart ilyen lenni. Szeretném izomzatomat a maximumig növelni, ami az én kategóriámban nyolcvankét- nyolcvanhárom küó szárított csúcsizom. Ezt öt-hat év kemény munkával érhetem el. Arra törekszem, hogy megmaradjon a testem szimmetriája és a formája. Azért nem is próbálkozom a klasszikus testépítéssel. Ez a test sokkalta szebben néz ki, mint a túlzott alak, abban túl sok a tiltott dolog. Lehet klasszikus módon is szép testet formálni, s nem kell félni attól, hogy valaki vékonyabb lesz, mert így szebb az alakja. Huszonnyolc évesen tűnt fel a legjobbak között. Előtte is sportolt már? Nem kezdte későn a versenyzést? Gyerekkoromtól sportoltam. Falusi futballmeccsekkel kezdtem, de ez nem tartott sokáig, talán csak egy évig. Aztán megfogott a testépítés. Tizenhat éves koromtól dolgoztam a súlyzókkal, időnként megszakítottam, de mindig lementem az edzőterembe. Akkor még nem vettem komolyan a kajával és az elhatározás sem volt az igazi. Fordulatot a két évvel ezelőtti országos bajnokság hozott. Akkor itt volt Ronnie Coleman, a világ testépítőkirálya, a többszörös Mr. Olympia-bajnok. Ottmondta valaki, miért nem próbálom meg én is. Én a klasszikusat nem akartam űzni, ezért felmentem az internetre, és megkerestem a naturális testépítőket. Az első emberrel, akivel beszéltem, mostani edzőm, Viliam Rigó volt. Neki sokat köszönhetek, tőle kaptam az első étlapot meg rengeteg tanácsot adott. Kilencvenhat kilós voltam, megnézte a formámat, s azt mondta, versenyre hetvenhat kilósnak kell lennem. Kicsit meghökkentem, de négy hónap alatt leadtam sokat magamból. Első diétám volt a legnehezebb, sokan azt hitték, beteg vagyok, de nem árultam el mindenkinek, hogy versenyre készülök. S mikor Dunaszerda- helyen jött az első győzelem, csak utána mondtam meg, hogy komoly diétán vagyok túl. Azóta az utolsó hat-nyolc héten a verseny előtt szépen lemennek a kilók, s a végén már csak a formába hozás marad. Miért jó egy pincérnek, hogy testépítő legyen? Sokan mondják, hogy pincér- ruhában nem is veszik észre az izmaimat. Az ing és a fekete nadrág azért sokat csal. Az edzőteremben viszont másképp nézek ki. Mindennapjaimmal kapcsolatban mégiscsak fontos, hogy sokat köszönhetek az étterem főnökének, megértéséért, segítségéért. Tizenegy éve vagyok pincér, szeretem a munkámat. Most emellett testépítő is vagyok. Más összefüggés talán nincs is a szakmám és a sport- ágamközött. Érdekes kezdeményezéssel álltak elő a fiatalok Gútán. A gyermekek labdához való szoktatása céljából labdaiskolát alapítottak, hogy összefogják a sportolni vágyó kicsiket. Forró Tibor, a Helló Gúta egyik tagja a szervezeten keresztül védőhálót alkotott az ötlet felett és támogatja. Az ábécével kezdik „Egyik barátunk keresett meg minket azzal, hogy gyermekeknek szervezhetnénk olyan foglalkozásokat, ahol elsajátíthatják a labdajátékok ábécéjét, megtanulhatják kezelni a labdát és később aztán egyes sportágakra szakosodva könnyebben fejleszthetőek lennének ezek a készségek” - mondja Tibor. Az alapötletet abból vették, hogy ma már nem létezik az ún. természetes labdaiskola, amikor is a gyermekek az utcán, a parkban, a játszótéren vagy a grundon nőnének fel a labdával, ahol megtanulhatnák a passzolást, a rúgást, a különféle dobásokat. A gútai labdaiskola ebben kíván segítségére lenni a legkisebbeknek, hiszen már egészen kicsi kortól szükséges labdához szoktatni a gyermekeket. Tibor szerint ez nem is olyan egyszerű. „Ezért Krisztián barátom, aki egyben a helyi futballklub edzője, ötlete alapján német mintára létrehoztuk az iskolát, ahol játékos formában mindenféle labdával megismertetjük a gyermekeket. Még nem elterjedt, ezért csupán húsz gyermek él ezzel a lehetőséggel, de bízom benne, hogy a közeljövőben egyre többen fedezik fel maguknak iskolánkat.” Német minta alapján A mozgáskultúra egyik elengedhetetlen tartozéka a labdával való munka. Ezt már Németh Krisztián fociedző mondja, aki az ötletet egy németországi labdaiskolából vette. „Németországban töltöttem el két évet és az ott tapasztaltak és tanultak alapján úgy gondoltam, Gútán is létrehozhatnánk egy hasonló intézményt. Egyre kevesebb gyermek játszik a labdával, mert java részük hamarabb ismeri a számítógép billentyűzetét, mint a különféle labdákat. Régen ugye erre azért nem volt szükség, mert kint játszottunk az utcán, és szinte természetes formában kialakult a labdával való kapcsolat. Ma már alig látunk az utcán vagy játszótéren focizó vagy labdázó gyermekeket. Más kort élünk és újra meg kell alapozni ezt a mozgásformát, ha továbbra is szeretnénk, hogy legyen utánpótlása a labdajátékoknak.” Mi rejlik a gyerekekben? Főleg óvodások és az alapiskola alsó tagozatos diákjai számára nyitott ez a labdaiskola. A labdasportok valamennyi ágával kívánnak foglalkozni autentikus labdákkal történő játékok bevezetésével. „Nem tudhatjuk, milyen képességek rejlenek a gyermekekben, ha nem. ismertetjük meg velük a különféle sportokat” - zárja mondandóját a fociedző. Az edzések hetente kétszer, hétfőn és csütörtökön délután négytől ötig zajlanak a II. Rákóczi Ferenc Magyar Tannyelvű Alapiskola tornatermében szakoktatók részvételével. Olyannyira ismeretlen és még gyerekcipőben jár ez a labdaiskola, hogy a német edzéskönyv magyarra történő fordításából merítenek munka közben az edzők. Petra Kadlecovával gyakorlat közben (Képarchívum) Amit nem tanulnak meg a játszótéren, a réten, azt elsajátíthatják a labdaiskolában (Képarchívum)
