Új Szó, 2011. december (64. évfolyam, 277-301. szám)
2011-12-28 / 298. szám, szerda
www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2011. DECEMBER 28. Régió-szülőföld 13 A városi kórház jövője miatt éleződött ki a konfliktus a polgármester és a városatyák között Megfélemlítésről beszélnek az aranyosmaróti képviselők Felmérés készül az önkormányzati iskolákról Versenyképes a magyar alapiskola Aranyosmarót. Akisvárosnak nincs szerencséje a polgármesterekkel - a botrányai révén országos ismertségre szert tett Serafína Ostrihoňová után már utódjával, Peter Lednárral sem értenek szót a képviselők. VRABEC AAÁR1A Lednárt tavaly a Smer, a KDH és a HZDS támogatásával választották meg, de mostanra a városi kórház miatt minden párt kihátrált mögüle, ő pedig függetlennek kiáltotta ki magát. Az intézményért vagy az ingatlanért folyik a harc? A konfliktus oka az, hogy a kórház városi alapítású kft.-ként működjön-e tovább, ahogy a polgármester szeretné, vagy nonprofit szervezet legyen, mint a képviselők szorgalmazzák. Hogy kinek milyen érdeke fűződik az egyik vagy a másik változathoz, azt csak sejteni lehet, de valószínű, hogy inkább az értékes ingatlanról, mint a július óta csupán három osztállyal - sebészet, belgyógyászat és elfekvő - agonizáló kórház megmentéséről van szó. A helyi közgyűlés tagjai novemberben már megszavazták a nonprofit szervezetté való átalakítást, de ezt a határozatot a polgármester nem írta alá, és több városatya szerint példátlan megfélemlítéssel próbálta véleményük megváltoztatására bírni őket. A városi szervezetekben leváltotta a Smer által jelölt vezetőket azzal az indoklással, hogy nem jól végezték a munkájukat, az egyik képviselőnek a boltjában a városi rendőrség tartott razziát, a másiknak a feleségét bocsátották el a helyi kórházból. Az elbocsátott laboránst a kórház igazgatója, a polgár- mester által kinevezett Michal Grujbár hajlandó volt ugyan visszavenni, de állítólag jelezte neki, hogy csak a december 15-i szavazást követően. Led- nár szerint a képviselők üldözési mániában szenvednek, mert a történteknek nincs közük a szavazáshoz, de a városatyák már hidegháborús állapotokról beszélnek. Megtörték a polgármesteri vétót „Ezt még Serafína sem engedte meg magának, pedig ő aztán tényleg nem adott a látszatra. Aid emlékszik az 1989 előtti időkre, tudja, hogy Ara- nyosmaróton most pont olyan megfélemlítés folyik, mint a kommunizmusban” - mondta a legutóbbi testületi ülésen Milan Chládek képviselő, akinek szavai szerint azért mondtak fel a munkahelyén, mert a szembeszegülése a polgármesterrel káros következményekkel járt a cég számára. „Nyíltan megmondták, hogy vagy hallgatni fogok, és úgy szavazok, ahogy Lednár akarja, vagy mennem kell. Most munkanélküli vagyok, mert a képviselői esküm nem arról szólt, hogy a polgármester érdekeit védem, hanem, hogy a város polgárait szolgálom” - mondta felszólalásában Chládek, majd újra felolvasta a képviselői esküt. Társai - talán ennek hatására is - megtörték a polgár- mesteri vétót és újra megszavazták, hogy a kórház áprilistól nonprofit szervezetként működjön. A határozat szerint Grujbámak távoznia kell a kórház éléről. Helyére a képviselők már meg is választották a saját emberüket, Ľubor Košútot, akit a nyáron épp Grujbár váltott le a helyettesi posztról. A polgármester jobbkezének tartott igazgató azonban nem adja fel, a kórházban aláírásgyűjtésbe kezdett az alkalmazottak között azért, hogy az intézmény továbbra is a város költségvetési szervezete maradjon. A másik megoldás szerinte egyenes út ahhoz, hogy a nonprofit szervezet csődbe vigye a kórházat, majd a megfelelő személyeknek megfelelő áron adja el az ingatlant. A polgármester a vétó megtörése óta nem nyilatkozik a sajtónak, csak annyit üzent, továbbra is mindent meg fog tenni azért, hogy a kórház a városé maradjon. Túladna a megye a tavaly szerzett kórházakon Míg az aranyosmaróti magisztrátuson a végsőkig ragaszkodnak a kórházukhoz, Nyitra-megye vezetői már szívesen megszabadulnának a lévai és nagytapolcsányi kórháztól. A két intézményt tavaly március óta megyei alapítású nonprofit szervezet irányítja, de a várakozásokkal ellentétben az adósságuk azóta sem csökkent. Az idei évet a nagytapolcsányi kórház 220 ezer, a lévai 500 ezer eurós veszteséggel zárja, a megyének pedig összesen 2,7 millió euróval tartoznak, ezért az önkormányzat befektetőt keres, aki a továbbiakban finanszírozná a két intézmény működését. Milan Belica megyeelnök azt állítja, senkivel sem tárgyalt még, de elvileg nem zárkózik el a lehetőségtől, csak ahhoz ragaszkodik, hogy a két kórház vagyona a megyéé maradjon. Hivatalvezetője, Peter Nagy azonban megerősítette, hogy a megyei közgyűlés frakcióinak kezdeményezésére „speciális bizottság alakult, amely az optimális megoldást keresi”. Lapunk több képviselőtől is úgy értesült, hogy a két kórház iránt a Penta, az Uni- farma és az Agel befektetői csoport is érdeklődik. Marta Eckhardtová, a kórházakat működtető nonprofit szervezet igazgatója a lehető legrosszabb megoldásnak tartja a kórházak eladását, véleménye szerint a gazdaságos működtetés ára az lesz, hogy az üzleti szempontból nem kifizetődő ellátást egyszerűen megszüntetik. Eckhardtová egyébként korábban az aranyosmaróti kórház igazgatója volt, és az ottani képviselők a most jóváhagyott nonprofit szervezet igazgatótanácsába is beválasztották. SZÁZ ILDIKÓ Vágsellye. Az önkormányzati alapiskolákat az utóbbi években egyre több tanuló látogatja a Vágsellyei járás más településeiről - derült ki az iskolaügyi hivatal évzáró értékeléséből. A jelentésből kiderült, hogy a vágsellyei alapiskolákat 2049 tanuló látogatj a,ésösszesen363 tanuló a környékbeli 27 településről utazik be a járási székhelyre. A legtöbben Vágkirályfáról (81), Vágtomócról (68), továbbá Deákiból (63) és Vághosszú- faluból (40) ingáznak a városba. A Pázmány Péter Alapiskolába és Óvodába - a város egyetlen magyar tannyelvű intézményébe - a jelentés szerint 71 tanuló utazik vidékről. A2011/2012-es tanévben a város hat óvodáját összesen 733, a magyar óvodát 21 gyerek látogatta. Helena Pso- tová képviselő elmondta: az iskolaügyi szakbizottság tagjai nagyra értékelik a pedagógusok munkáját, akik évről évre nehezebb feladatok és kihívások elé vannak állítva. A jelentésből a városatyák megtudták továbbá, hogy az elmúlt hét évben lassan, de észrevehetően csökkent az alapiskolát látogató gyerekek száma. A 2004/2005-ös, valamint a 2011/2012-es tanévet összehasonlítva, 860 fővel csökkent a városi alapiskolák létszáma. Az előző tanévhez viszonyítva, idén 67-tel kevesebb tanulót írattak be a vágsellyei alapiskolákba. Kedvező változás érezhető az iskolakezdőknél: a szeptemberben beíratott elsősök száma 27-tel több mint tavaly volt. Négy évvel ezelőtt a városatyák emlegetni kezdték az önkormányzati iskolák működése hatékonyabbá tételének szükségességét, ám akkoriban ez a javaslat nem talált kedvező fogadtatásra a testületben. A statisztikai adatokból továbbá az is kiderült, hogy az előző tanévben a diákok 98,14 százaléka felelt meg, 38 tanuló bukott, a legnagyobb erőpróbát a 6. és 9. évfolyam jelenti a gyengébb előmenetelűek számára. A legtöbb bukott tanulót a Bemo- lák és a Hollého utcai szlovák alapiskolában tartják nyilván, a Pázmány Péter Alapiskola az egyetlen oktatási intézmény, ahol minden tanuló megfelelt és felsőbb évfolyamba léphetett. Psotová elmondta, a városi alapiskolák munkáját dicséri, hogy évről évre több régióbeli településről érkeznek tanulók Vágsellyére. Továbbra is van érdeklődés a művészeti alapiskola iránt, az intézményt 712-en látogatják, köztük 44 felnőtt. A legnagyobb érdeklődés a képzőművészeti tagozat iránt mutatkozik. A vidékiek mentik meg a helyzetet Az iskolaügyi szakbizottság a nevelési és oktatási intézmények optimalizálására irányuló átfogó tanulmány kidolgozását tervezi. A képviselők úgy gondolják, nem lehet figyelmen kívül hagyni, hogy az utóbbi években csökken a tanulók létszáma a városban, és nemegyszer a vidékről érkezők mentik meg a helyzetet, (száz) Számos olyan tárgy akad a gyűjteményben, amely a ma embere számára ismeretlen, de valaha a polgári és a falusi élet nélkülözhetetlen kelléke volt Vörös János kezében egy praktikus nokedliszaggató (A szerző felvétele) A régi tárgyaknak ezer titkuk van M1R1ÁK FERENC Dunaradvány. A régi történelmi korok, letűnt életformák használati eszközei, bútorai, dísztárgyai általában érdeklik az embereket. A régiséggyűjtés ma is rendkívül népszerű hobbi szerte a világon, hazánkban is reneszánszát éli. Hozzáértők szerint ma is lenne felkutatni való, ám a gyűjtéshez sokkal több pénz kell, mint 10-15 évvel ezelőtt. A Dunaradványon élő Vörös János közel harminc éve foglalkozik a régi tárgyak megmentésével. Gyermekkorában pénzérméket gyűjtött, később már minden érdekelte, amit régen készítettek, használtak az emberek. Számos olyan tárgy is akad, amely ama embere számára már ismeretlen, de valaha a polgári és a falusi élet nélkülözhetetlen kelléke volt. „Vannak szőlőpréseim, a hozzájuk való felszereléssel, az egyik több mint 200 éves, a másikat 1936-ban Du- namocson készítette Rácz János mester. Számát se tudom, hány munkaeszköz, háztartásban használt edény, egyéb tárgy gyűlt össze az évek során. Van itt jégvágó fűrész, praktikus nokedliszaggató, különböző mérlegek, halászatnál használt eszközök, darálók, napraforgómagzúzó, órák, dohánygalymó a felfűzött dohány szárítására” - kezd büszkén birodalma bemutatásához Vörös János. A magángyűjtemény értékes részét képezik a szolgálati kerékpárok, amelyeket még a csendőrök használtak a faluban. A kerékpárokat tulajdonosuk felújította, ma is használható műszaki állapotban vannak. Húsvétkor ezeken járt locsolni a lányokat. Vörös János maga hozza rendbe a hozzá került tárgyakat. Ezeket előbb tisztára kell dörzsölni, majd fényesíteni. Ekkor válnak igazán látványossá a csodálatos eszközök. A dunaradványi régiséggyűjtő a magyaros motívumokkal díszített tárgyaira a legbüszkébb. A műhelyben öntöttvas tárgyból is akad bőven: vasaló, mesterjeggyel ellátott mérleg, súly és számos kisebb-nagyobb mozsár. A „legek” sorába tartozik egy nagyméretű gramofon, ennek tölcsére kb. másfél méter átmérőjű, osztrák-magyar monarchiabeli szerkezete pedig ma is működőképes, és persze korabeli bakelitlemez is akad hozzá. Ugyancsak különleges gazdag óragyűjteménye, melyben az egyszerű órák mellett számos mesterien díszített, kastélyba való óracsoda is megtalálható. Természetesen ezek is felújításra szorulnak, mivel rendszerint rozsdásan kerülnek elő, és esetenként egy-két alkatrészük is hiányzik. Akad a gyűjteményben ke- lengyés láda az 1800-as évekből, hintólámpa, bronzmozsár, konyhai darálók az 1700-as évekből, patikai gyógyvizes palackok, szódás szifon, hajsütő vas, kovácsolt olló, festett tányér, a vasútállomásokon használt óra, amely mindkét oldalán mutatja az időt stb. Az ódon darabokat elnézve az embernek eszébe jut: ha ezek a tárgyak mesélni tudnának... „Mindegyik tárgynak megvan a maga története, a régi bútoroknak, eszközöknek ezer titkuk van. Van itt egy kóróíz. Ezt azért őrzöm, mert a faluban az apámnak voltak utoljára birkái. Télen ezt ették, apám emlékére eltettem egy darabot belőle. Hát hogyne lennének kedvesek az ehhez hasonló tárgyak...” - mondja a gyújtó. Vörös János korábban azt tervezte, tájházat rendez be, Dunaradványon, de a faluban nem maradt a célnak megfelelő régi építésű parasztház. A több száz értékes tárgy égy részét az alagsorban őrzi, zsúfoltan, a másik része pedig a családi ház egyes helyiségeit díszíti. „Mára letettem erről a tervemről. Önerőből nem is lehetne se létrehozni, se fenntartani egy tájházat. Magyarország határ menti falvaiban nem egy ilyen van. Kár, hogy nálunk alig tesznek azért, hogy helyben is legyen értékes látnivaló. Pedig lenne mit megmutatni - mondta Vörös János. Nem kereskedik a régi tárgyakkal, pedig már nagyon sok érdeklődő járt nála. Ragaszkodik a birtokában lévő régiségekhez. Vérbeli gyűjtő és ezermester, 66 évesen is aktív. Tervét is elárulta: szeretne kiállítást szervezni a dunaradványi malmokról és a molnárok életéről.
