Új Szó, 2011. december (64. évfolyam, 277-301. szám)
2011-12-03 / 279. szám, szombat
www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2011. DECEMBER 3. Közélet 3 A szülők engedélye nélkül nem szabad kamerákat felszerelni Kamerák az iskolákban Az osztálytermek megfigyelésä ellenzi a minisztérium (Pavol Funtál felvétele) Nyitra megye oktatási intézményeinek 5 százaléka vásárol hazai húst Az iskolai étkezdéket figyelték a hazai baromfi-feldolgozók Azok az iskolák, amelyek a szülők engedélye nélkül szereltetnek kamerákat a diákok megfigyelésére, törvényt sértenek, állítja az adatvédelmi hivatal. ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ A polgári törvénykönyvre hivatkozik, amelyben az áll, hogy videófelvétel csak olyan személyről készülhet, aki ebbe beleegyezik. Ez nemcsak a tantermekbe felszerelt kamerákra vonatkozik, hanem azokra is, amelyek a folyosókat, az udvarokat, vagy az egyéb, nem nyilvános iskolai területeket figyelik. Az oktatásügyi minisztérium ezért útmutatásban figyelmezteti az iskolákat. A kamerák használatát az iskolák vezetése általában dicséri. Dél-Szlovákiában használnak ilyeneket például Királyhelme- cen, és két komáromi alapiskolában is. Hogy ez a gyerekek viselkedését mennyire befolyásolja, arról megoszlanak a vélemények. A királyhelmeci alapisko- ában korábban előfordultak például lopások, de amióta figyelnek a kamerák, az ilyen esetek ritkábbak, állítja Novetta Ivett., Ami a magaviseletét illeti, megmutatjuk a gyerekenek, mit vett fel a kamera, ez kicsit visszafogja őket. Az osztálytermekbe eszünkbe sem jutott kamerát tenni, ez sértené a magánszférát” - nyilatkozta lapunknak az igazgatónő. Mint mondta, a szülői munkaközösséggel egyeztettek a kamerák felszereléséről, és azóta sem volt senki- nekellenvetése. Néhány iskola a szülők megkérdezése nélkül szerelt fel térfigyelő kamerákat. A lipótvári alapiskola vezetése azzal érvel, jól láthatóan kiírták, hogy kamerákat használnak, ezért nem sértettek törvényt. Ez az előírás viszont csakis a nyilvános helyeken elhelyezett kamerák használatára vonatkozik, ahová bárki bemehet, akár az utcáról is. Az iskolai folyosó és udvar nem minősül ilyen helynek. A minisztériumnak nincsenek információi arról, mennyi iskolában van kamerás megfigyelést. Eugen Jurzyca (SDKÚ) szerint jobb megoldás, ha valamilyen módon lehetővé teszik, hogy a diák akár névtelenül bejelenthesse, ha zaklatást, iskolai erőszakot tapasztal. „Nem ajánljuk az osztálytermek megfigyelését, még megelőzésképpen sem”-így Jurzyca. A magaviseleti problémák kezelésében a legfontosabb az egészséges tanár-diák kapcsolat kialakítása, figyelmeztet Dr. Hadas Katalin pszichológus. „Bölcs felnőtteket kell nevelni a gyerekekből, hogy tudják, felelősek a tetteikért. Nagyon fontos a bizalom, de ha már elfajulnak a dolgok, és ez nem működik, segítségül lehet hívni a technikát” - állítja. Hozzátette, a kamerák felszerelése önmagában nem rossz megoldás, hiszen manapság az emberek hozzá vannak szokva, hogy a hivatalokban, bevásáró központokban kamerák dokumentálják viselkedésüket. (vps, lecz, vkm) ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. Az iskolai étkezdék többségében külföldről behozott, rendkívül silány minőségű baromfihúst kapnak a diákok - állítják a Szlovák Baromfiipari Szövetség képviselői. Az ágazati szakmai szervezet az elmúlt időszakban Nyitra megye iskolai étkezdéit vette górcső alá, és az eredmények még őket is meglepték. ,A helyzet rosszabb, mint amire számítottunk, az általunk vizsgált 583 iskolai étkezdéből csak 30, vagyis nagyjából az 5 százalékuk vásárolja a baromfihúst közvetlenül szlovákiai feldolgozóktól” - nyilatkozta Dániel Molnár, a Szlovák Baromfiipari Szövetség igazgatója. Hozzátette, azért vizsgálták Nyitra megye iskolai étkezdéit, mert ebben a régióban két nagy hazai baromfi-feldolgozó is működik. „Ez alapján joggal feltételezzük, hogy a többi megyében még rosszabb lehet a helyzet”-vallja Karol Ponesz, a nagytapolcsányi Hyza baromfi- feldolgozó vezérigazgatója. Szerinte gyakran még azok az iskolai étkezdék is külföldi baromfihúst vásárolnak, amelyek egyébként a hazaira esküdnek. A Brazíliából, Romániából és Lengyelországból behozott húst nem egyszer a szlovák importőrök átcsomagolják, és már szlovák termékként adják tovább. Az ágazati szakemberek szerint az iskolai étkezdék többsége a nagy üzletláncok által forgalmazott, külföldről behozott baromfihúst részesíti előnyben. Ennek a minőségével azonban az esetek többségében komoly gondok vannak, amit az élelmiszer-felügyelet legutóbbi ellenőrzései is alátámasztottak. A múlt héten a földművelésügyi tárca is bevallotta, hogy a legtöbb problémát a Franciaországból származó baromfi minősége okozza, az ellenőrök által vett minták 70 százaléka nem felelt meg az elvárásoknak, ezért 77 tonna csirkét vissza kellett küldeni Franciaországba. A baromfi-feldolgozók ezért arra kérik a szülőket, jobban figyeljenek oda arra, mit is esznek gyerekeik az iskolában. „Ha az említett 30 iskola meg tudta fizetni a jobb minőségű hazai húst, erre képes lenne a többi is” - állítja Molnár, aki szerint a hazai feldolgozók 24 órán belül képesek piacra dobni a friss baromfihúst. Nem elhanyagolható tényezőnek számít az is, hogy míg a húst nálunk levegővel hűtik, Lengyelországban vízzel. „Ez a minőség rovására megy, hiszen a baromfihúsként árult termékeknek így akár a 30%-a is vízből állhat” - mondta el Ponesz. A Szlovák Baromfiipari Szövetség az elkövetkező időszakban a honlapján (www.uniahydinarov.sk) közzéteszi azon iskolák listáját, amelyekben a szlovák feldolgozóktól vásárolják a baromfihúst. (mi, SITA) A minősítésnél most már azt is figyelembe veszik, hogy az adott karon végzők közül mennyien tudtak elhelyezkedni végzettségüknek megfelelően Ezúttal nem az egyetemeket, hanem a karokat rangsorolták Nem mindegy, hol szerezte (Peter Žákovič felvétele VERES ISTVÁN Pozsony. Idén első alkalommal nem készítette el a hazai egyetemek rangsorát az Akadémiai Ranking és Rating Ügynökség (ARRA), ehelyett a karokat értékelte. Egyebek mellett azért döntött így, mert bizonyos felsőoktatási intézmények tiltakoztak a korábbi listák ellen, árulta el Ján Pišút professzor, az ügynökség vezetője. „Bizonyos kollégáknak ez nem tetszett. Utólag mi is belátjuk, hogy ez a módszer nem volt célravezető” -tette hozzá. Mint mondta, a korábbi évek ranglistáinak éllovasa, a Kassai Állatorvosi Egyetem például csak egyetlen karral rendelkezik, így az egyetem maga sokkal könnyebben tud jó eredményeket elérni, mint azok az intézmények, amelyek mondjuk tíznél is több kart számlálnak. Ezután igyekeznek minél kisebb egységeket értékelni az objektivitás kedvéért, például karokat vagy szakokat. Ugyanezen okokból idén a listán legtöbb hellyel előrelépő egyetemet sem nevezték meg, ahogyan az előző években szokták. Sikeres újoncok Ha az ARRA tavalyi ranglistáit nézzük, az egyes karok összevetésekor a színvonalban nem tapasztalunk lényeges különbséget, magyarázta Ivana Kullová, az ügynökség munkatársa. „Meglepően jól szerepelt néhány olyan kar, amelyeket korábban nem értékeltünk, mivel eddig nem teljesítették az értékeléshez szükséges feltételeket” - mondta Kullová. Az egyik ilyen kar a kassai Pavol Jozef Šafárik Egyetem bölcsész kara, amely a bölcsészettudományi karok között idén az élre ugrott. A pozsonyi Páneurópai Egyetem Közgazdaságtudományi Kara szintén újoncként ugrott az ötödik helyre saját kategóriájában. Ugyanitt romlott a komáromi Selye János Egyetem Közgazdaságtudományi Karának megítélése, amely a kategóriában az utolsó helyre esett vissza. A legszínvonalasabb képzés ebben a kategóriában a Kassai Műszaki Egyetem Közgazdaságtudományi Karán zajlik - állítja a jelentés. Saját szakterületén hagyományosan „csoportelső” az említett kassai állatorvosi kar, és a pozsonyi Comenius Egyetem Jessenius Orvosi Kara. A természettudományi karok közt szintén a Šafárik Egyetem kínálja a legtöbbet, a műszaki egyetemek közt pedig a tavaly is éllovas pozsonyi Szlovák Műszaki Egyetem (STU) Vegyi és Élelmiszer- ipari kara, a Zsolnai Egyetem Gépészeti Kara, valamint az STU Elektrotechnikai és Informatikai kara. Végre az elhelyezkedés is szempont A besorolásnál az is számít, hogy az adott kart elvégzők közül mennyien tudtak elhelyezkedni. A hallgatók külföldi egyetemeken való részképzése mellett ez az egyik új szempont, amelyet az ARRA az idei évtől a rangsorolások összeállításánál figyelembe vesz. Ebből a szempontból szükségszerűen gyengébben teljesítenek azok a karok, amelyeknek székhelye az ország keleti felében van, hiszen hagyományosan a keleti járásokban a legnagyobb arányú a hazai munkanélküliség. A fővárosi karok ebből a szempontból sokkal jobban állnak, ezek végzősei az ARRA szerint nagyságrendekkel könynyebben jutnak álláshoz, mint azok, akik keleten végeztek. Kivételnek számítanak ebben az esetben a Kassai Állatorvosi Egyetem, a Kassai Műszaki Egyetem Elektrotechnikai és Informatikai Karának és Orvosi Karának végzősei. Országos viszonylatban a pozsonyi Szlovák Műszaki Egyetem Informatikai Karának végzősei közt van a legkevesebb munkanélküli. A karok rangsorolásánál továbbra is az egyik fő szempont, hogy hány diák jut egy oktatóra (minél kevesebb diákkal foglalkozik egy tanár, annál színvonalasabb a képzés), és hogy a tanárok közt mekkora a docensek és a professzorok aránya. Az ARRA idén 109 hazai egyetemi kart értékelt. Sokan feleslegesen tanulnak Jelenleg közel 250 ezer hallgatója van a hazai felsőoktatási intézményeknek, de a megszerzett diplomának egy részük nem veheti hasznát az álláskeresésnél, állítja Ľuboš Sirota, a Trenkwalder állásközvetítő cég munkatársa. „Nem mindegy, melyik egyetemen szerez valaki diplomát, a cégek személyzeti osztályain a jelentkezőknél erre nagyon figyelnek” - reagált Sirota az ARRA által közzétett eredményekre. Szerinte lassan minden parlamenti képviselő azt szeretné, hogy az ő régiójában is legyen egyetem. Ajelentkezők számára az iskola közelsége nem lehet szempont - figyelmeztet Sirota, (ú) Mi kerül a tányérra?
