Új Szó, 2011. december (64. évfolyam, 277-301. szám)
2011-12-23 / 296. szám, péntek
o N 0-0 Hogyan ünnepelünk? 17. oldal T íz, tizenkét nap, legföljebb két hét az az időszak, amire objektív előrejelzést lehet készíteni. Függetlenül a karácsonytól, augusztus óta az egész Kárpát-medencében óriási volt a szárazság, így ha kívánni lehetne valamit a Jézuskától, azt kívánnám, hogy karácsony tájékán is essen, mindegy, hogy eső, havas eső vagy hó. Az enyhe, hosszú ősz alapján tudhatja-e a meteorológus, hogy milyen lesz a tél? Sajnos, nem lehet erre következtetni. A mi régiónkban 150-180 éves meteorológiai adatsorok vannak, s bár ma, a számítógép korszakában ezeknek az összes előfordult változatát lefuttattuk, hogy megtudjuk, milyen tél várható, ha száraz, ha csapadékos, ha légköri frontokkal teli nyár volt, de nem találtunk olyan jellegzetes összefüggést az egyes évszakok, illetve évek között, amiből az elkövetkezőre következtetni lehetne. Nem tudom, mennyire emlékeznek az olvasók arra, hogy 2010 a Kárpát-medencében, így Szlovákiában és Magyarországon is rendkívül csapadékos volt, az idei pedig szárazságot hozott. A szakmában töltött ennyi év után azt mondhatom, hogy az időjárás valahol az átlag felé törekszik, ez igaz lehet úgy is, hogy rendkívül száraz ősz után lehet nagyon csapadékos tél, de egyértelműen kijelenteni nem lehet. Mi, meteorológusok nagyon figyeljük - én különösen - a népi regulákat: ezek szerint, ha november 25-e, Katalin napja kopog, akkor karácsony locsog, azaz enyhe csapadékra hajló idő várható. Ebben még fizikai tartalom is van, ugyanis időjárásunkban nemcsak az figyelhető meg, hogy az ádag felé törekszik, ugyanez igaz arra, hogy körülbelül három-négy hetente hullámzás következtében egy hidegperiódus után általában enyhébb szakasz következik. Ezt figyelték meg eleink még a 18—19. században, amikor még az Európában élő emberek döntő többsége mezőgazdaságból élt, és ki volt téve az időjárás viszontagságainak. Reménykedem, hogy ebben az esztendőben igaz lesz a népi regulánk, hogy hideg, száraz Katalin után csapadékos, enyhe karácsonyunk lesz. Egy meteorológus mennyiben befolyásolja az időjárást? Mint általában minden élőlényt. Úgy tartják, hogy az időjárás alakulását még egy pillangó szárnycsapása is befolyásolhatja, azaz: minden mindennel összefügg. A valóságban én csak mint magánember tudom befolyásolni az időjárást, a környezetvédelemmel, a kevesebb energiahasználattal. De a sok kicsi sokra megy alapon, amikor már hétmil- liárd ember lakja a földet, ha mindenki spórol az energiával, az ivóvízzel, akkor előnyére befolyásolja az időjárást, az éghajlat melegedését legalább tompítja. Németh Lajoséknál aszerint szervezi a család a karácsonyi programot, hogy a papa, a nagyapa mit jelez? 2011. december 23v péntek, 5. évfolyam, 51. szám mit hoz. Ök már két hagyományban nőnek fel. Ha Finnországban jön össze a család, az ottani vagy a magyar hagyományok szerint ünnepük Némethék a szentestét? Teljesen más gasztronómiai szokások érvényesülnek náluk, ahol rénszarvas van meg hal. Igen ám, de mi a finn rokonsággal megismertettük a magyar konyhát, s amikor kinn vagyunk, a feleségem, aki nagyon jól főz, sürgölődik a konyhában. Megesett, hogy itthonról vittük a ve- csési savanyú káposztát, nagyon finom töltött káposztát készítettünk, és csodás magyar ízekkel készítettük el a halat is. Miután elment a télapó, magyar kaja került az asztalra. A töltött káposzta meg a magyaros étel felkerülhet az édapra Németh Lajosnál, aki húsz éve a sör és a tévé előtti ücsörgés helyett a futásra, egészséges életmódra váltott? Az én életfilozófiám az, hogy bármit megehet az ember, ami jólesik, de kell a mozgás, sportos életet kell élni. Nálam GOd Jut! T./ö,; Niklas, Monika, Fanny, Linda Ja Emil f.-*.-, 1 *iív in d?í „,IHsta Uutta Vuottft! Vittünk a finneknek savanyú káposztát Nemszeretem az időjárás beszélgetésünk napján, amit szakmai nyelven úgy neveznek, hogy hidegpárna. El is magyarázza, hogy ez mit jelent, melyik térségekre jellemző, meddig tarthat. Bár Németh Lajos, akit a nézők a TV2 meteorológusaként ismernek, rövid távú előrejelzéssel foglalkozik, azt szeretnénk tőle megtudni, mit várhatunk az ünnepekre. Fehér lesz-e a karácsony? A karácsony időjárás-független nálunk, ráadásul a család élete úgy alakult, hogy az egyik lányom Finnországba ment férjhez, Ouluban él a három unokámmal. A másik gyermekem Magyarországon maradt, nem igazán lehet összehangolni a finnországi és a hazai időjárást. A nagyapa azt szeretné, hogy havazzon, ne legyen túl hideg, és elvihesse az unokát szánkózni. Az emberekben úgy van bekódolva a karácsony, hogy akkor szép, ha havazik. Érdekes azonban, hogy a Kárpát-medencében az esetek 70 százalékában nem volt hó. Oulura s a Lappföldre jellemző, hogy ott sokszor már októberben havazik. Odautazik a család, vagy az unokák jönnek Budapestre? Hol mi megyünk - idén ez történik -, hol meg nálunk várja a család a Jézuskát. A finneknél nem a Jézuska, hanem a létező, megérinthető, Joulupukki, a télapó hozza az ajándékot, s az én 11, 5 és 3 éves unokámnak, amikor két éve itt voltak, furcsa és nagy élmény volt elmagyarázni, hogy a láthatatlan Jézuska fogja a fa alá tenni az ajándékot. De megbarátkoztak a gondolattal, számukra nem az volt a fontos, ki hozza, hanem, hogy a probléma 1992-ben kezdődött, amikor leírtak öregemberként... Nem sportoltam, a ropitól, a sörtől, a tévé előtti ücsörgéstől pedig meghíztam. Most már azonban bármit megehetek, mert a kalóriát mozgással elégetem. Hetente kétszer-háromszor kimegyek futni a Margit-sziget- re, de nem a teljesítményen van a hangsúly, hanem azon, hogy saját örömömre teszem. Amikor a szupermaratonon találkoztunk, elárultad, hogy ötvenévesen futottál először maratont, s állítólag ötévenként jön az ismétlés. Ötvenöt évesen megvolt a második, akkor már igen rutinosnak éreztem magam, s majdnem bele is buktam, de azért megcsináltam. Tavaly, amikor hatvan lettem, nem tudtam úgy felkészülni, hogy egyedül nekivágjak, ezért váltóban vágtam neki. Idén meg beválogattak a TV2 szupercsapatába egy olyan versenyre, ahol vitorlázás, síelés, autóversenyzés, golf, futás és hegyi kerékpározás szerepelt a programban, rám az utóbbi kettőt osztották, s úttalan utakon, életveszélyben harminc kilométert kellett biciklizni. De megment, s ez is nagy kaland volt. Vissza az időjárásra: tévedni lehet, de a nézők - köztük édesapám is - néha szidják a meteorológust, hogy melléfogott. Sokat segít a televíziós időjárásjelentés, a műholdkép meg a különböző figurák, mert mióta ezt látja a kedves néző, elképzeli magának a várható időjárást. Az internetes korszakban bárki készíthet magának előrejelzést. Ez amolyan össznépi társasjátékká vált, s én mint környezetvédő elég sokszor utazom itt, Budapesten villamossal, metróval, s még egyetlenegyszer sem volt bennem félsz. Az elmúlt harminc évben, amióta a médiában szerepelek, egyetlen atrocitás, szemrehányás nem ért. Az emberek tudják, hogy nemcsak az élet, hanem időnként az időjárás útjai is kifürkészhetetlenek. Igaz, hogy médiaszereplésedet aznap kezdted, amikor Mónika lányod született? Hiszek a véletlenekben, hiszem, hogy valaki irányítja az életünket. 1977. január 17-én, amikor életemben először szólaltam meg a Magyar Rádió Déli Krónikájában, született a lányom, s a két izgalom úgy kioltotta egymást, hogy abszolút természetesen mondtam el a várható időjárást. Utána rohantam a Róbert Károly utcai kórházba a feleségemhez. Mennyire sikerült megbékélni azzal, hogy a szakemberek helyett a képernyőn egyre gyakrabban jelennek meg csinos hölgyek? Azt akarod mondani, hogy hosz- szú combú cicababák? Nekem addig, amíg a kereskedelmi televíziók nem tették be a lábukat Közép-Európába, az volt a véleményem, hogy hiteles, szakmailag megalapozott időjárásjelentést a képernyőre termett meteorológusoknak kell mondani. Aztán be kellett látnom, hogy egyrészt az utóbbiból nincs elég, másrészt pedig a megrendelő szava dönt, s ők azt szerették volna, hogy váltsunk. Annyiban változott a véleményem, hogy a napi általános jelentést bárki el tudja mondani, de katasztrófa- helyzetben, szakmai indoklásnál a szakember pótolhatatlan. Urbán Klára
