Új Szó, 2011. december (64. évfolyam, 277-301. szám)
2011-12-22 / 295. szám, csütörtök
www.ujszo.com UJSZO 2011. DECEMBER 22. Kultúra 9 Ezeregyéjszaka és Bolero: Bozsik Yvette gyerekekhez és felnőttekhez egyaránt szóló karácsonyi táncelőadásai Az üstdobra állított Vágy Mai köntösben, a videó- klipek stílusában állította színpadra az Ezeregyéjszaka legszebb meséit Bozsik Yvette. A látványos, elsősorban gyerekekhez szóló táncszínpadi produkció igazi „hollywoodi show”. Szemnek és léleknek egyaránt ingere. SZABÓ G. LÁSZLÓ De van egy másik karácsonyi ajándéka is a nemzetközileg is elismert magyar koreográfusnőnek. Azt a felnőttek kapják. Társulatának „fekete gyöngye”, a barbadosi Valencia James a zeneirodalom legeroti- kusabb zeneművét, Ravel Bole- róját táncolja egy nagy üstdobon, a Fischer Iván vezényelte Budapesti Fesztiválzenekar tagjai körében, a Művészetek Palotájában. „Az ember mindig arról beszél, amit éppen átél - vélekedik négy hónapos Mirkó nevű fiával a karján Bozsik Yvette. - Amikor megszületett Milán, a nagyobbik fiam, aki most nyolcéves, Négy évszak címmel csecsemőszínházi produkciót hoztam létre Vajdai Vilmossal, s azt azóta is műsorán tartja a Kolibri Színház. Később, ahogy Milán növekedett, egyre nagyobb gyerekeknek készítettem darabot. Ma már kettős játék részese vagyok. Milán révén én a gyerekekhez kerülök egyre közelebb, ő pedig - általam - a színházhoz. Az Ezeregyéjszaka legszebb meséiben ugyanis már ő is táncol, és szemmel láthatóan élvezi. Én pedig örülök, hogy ebbe nő bele, s hogy a táncban megtalálja magát.” Balettintézeti növendékként Bozsik Yvette a Diótörőben lépett először színpadra, s akárcsak ma, érett táncosnőként és koreográfusként, már akkor is mindenhez maximális áhítattal és alázattal viszonyult. „A keret, a Diótörő világa csodálatos volt, csak mindig másra vágytam, nem arra, amit szerepben kaptam. Szerettem volna Mása lenni a darabban, de az soha nem lehettem, csak katona, egér, vagy néger kisbaba a dobozban. Ez utóbbi viszont már izgalmas feladat volt. A Háry Jánosban is szerepet kaptam, de ott is csak katona lehettem. Az Aidában viszont szerecsen, tetőtől talpig feketére festve. Azt is élveztem nagyon.” Gyerekdarabjai minden alkalommal telt házakat vonzanak. A Négy évszak után - kedvenc gyerekversei alapján - a Létrameséket készítette el, amelyben József Attilától Tankó Sirató Károlyig több magyar költő alkotását fordította le a tánc nyelvére, miközben a gyerekek - Ónodi Eszter és Szacs- vay László tolmácsolásában - a költeményeket is hallhatják. Varázscirkusz címmel Mozart Varázsfuvoláját fogalmazta át úgy, hogy az opera szereplői egy vándorcirkusz tagjai, akik Sarastro palotájában lépnek közönség elé. Csakhogy az Éj királynője itt állatszelídítő, Tamino légtomász, Papageno bohóc, Papagena pedig kötéltáncosnő. Szepes Mária ifjúsági regényéből, a Pöttyös Panniből Németh Ákos átírása nyomán készített koreográfiát. A Gyerekjátékokat Novák Jánossal hozta létre. A Petruska és Pulcinella a commedia dell’arte stílusában született. A Péter és a farkasban az állatok jellemző viselkedését mutatja meg Pro- kofjev zenéjére. „Mostanában csak ez érdekel - állítja Bozsik Yvette. - Ott, ahol jelenleg minden arról szól, hogy egymást tépik-ölik az emberek, mindenkinek előítélete van mindennel és mindenkivel szemben, tolerancia sehol, csak a gyerekek érvényesek számomra. Egyedül az ő véleményüknek van valódi hitele. Mindenki más ilyen-olyan prekoncepcióval ül be az előadásra. Ide jutottunk. A gyerekeknél egyébként nincs kamu. A felnőttek elüldögélnek a színházban, és úgy tesznek, mintha mindent értenének, a gyerekek azonban nem ilyenek. Nekem sokszor a szememre vetik, hogy az én előadásaim szóra- koztatóak és érthetőek. Úgy látszik, már ez is baj. A gyerekeknél azonban nagyon fontos az érthető dramaturgia, hogy a darab jó feszes legyen, és a humort se nélkülözze. A gyerekeket be kell vonni a játékba, érezniük kell, hogy ez hozzájuk szól. Az interakció az Ezeregyéjszaka legszebb meséiben is nagyon fontos.” Öt történetet választott ki a 12. századi arab mesegyűjteményből. Az Aladdin csodalámpáját, a Seherezádét, az Ali baba és a negyven rablót, A halász és a gonosz szellemet és Az ébenfa lovat. A tánc és a film eszközeit az indiai új hullám stílusában Rimszkij-Korszakov Seherezádé című művével, valamint mai keleti és etnoze- nékkel ötvözik az alkotók, ugyanis a mesék koreográfusai a társulat táncosai. Bozsik Yvette rendezőként jegyzi az előadást. „Ezeket az előadásokat mindig a gyerekemen tesztelem, hiszen önmagában a mozgás, a tánc neki sem elég. Kellenek a vizuális eszközök, a látványt meg kell támogatni, mivel a mai gyerekek számítógép előtt, egy egész új képi világ szereplőjévé válva nőnek fel. En igyekszem mindig olyan gyermekelőadásokat készíteni, hogy az egész család, a legkisebb unokától egészen a nagymamáig mindenki élvezni tudja. Az Ezeregyéjszakában is sok utalás van olyan dolgokra, amelyeket a felnőttek is ismernek.” Tarr Béla lett az elnök Budapest. Új vezetőséget választott a Magyar Filmművészek Szövetségének választmánya: a szervezet elnöke Tarr Béla rendező, tiszteletbeli elnök az eddigi elnök, Jan- csó Miklós lett. A Magyar Filmművészek Szövetsége alelnökévé Kende János operatőrt választották, a főtitkári feladatokat Ja- nisch Attila rendező, forgatókönyvíró látja el. Az elnökségbe Almási Tamás rendező, Báron György szerkesztő, filmesztéta, illetve Szomjas György rendező került. A megújult Magyar Filmművészek Szövetsége képviselni kívánja az egész magyar mozgókép kultúra minden területét, nyitni kíván a mozgóképes szakma minden irányába és határozottan kíván fellépni ezek védelmében. (MTI) Nem szívesen látott vendég Peking. Nem szívesen látott vendég többé Kínában Christian Bale Oscar- díjas brit színész, aki azzal vívta ki a távol-keleti ország politikai vezetésének ellenszenvét, hogy meg akart látogatni egy más- kéntgondolkodpt. Bale főszereplője aThe Flowers of War című filmnek, amely az 1937-es nankingi mészárlást eleveníti fel. Kína ezt az alkotást nevezte a legjobb idegen nyelvű Os- car-díjra. A színész kínai tartózkodása idején, a múlt héten meg akarta látogatni Csen Kua-cseng (Chen Guacheng) ellenzéki személyiséget, de az őrök feltartóztatták. (MTI) Zalán Tibor új verseskötetének bemutatója Szétgondolt Jelen NAGY ERIKA Dunaszerdahely. „Zalán Tibor új verseskötete, az AB-ART Kiadó gondozásában megjelent Szétgondolt Jelen - tulajdonképpen régi. No, nem maga a könyv, sőt, sietve hozzátehe- tem: nem maga a mű, mert az valóban új, hanem a benne levő, illetve az új művet adó versek a régiek. Ez a könyv ugyanis Zalán három régebbi ciklusát, könyvét tartalmazza: míg a kötetnyitó Kopszohiladészi elégiákat az 1996-os Fénykorlátozásokból, a kötetzáró Szétgondolt Jelent az 1995-ös kétnyelvű - magyar-angol - aver- sionból emelte át ide a költő. Mostani középső ciklusa, a Dünnyögés, félhangokra pedig 2006-ban külön kötetként jelent meg” - hangzott el Tóth László laudációjában a Vám- béry Irodalmi Estek idei utolsó könyvbemutatóján. Hogy ezeket és a további mondatait a közönség elé tálja, kislánya születésnapi ünnepségéitől maradt távol, mert úgy érezte, a közel három és fél évtizede tartó ismeretség miatt nem mondhatja le a részvételt. Zalán Tibor nem először jött Du- naszerdahelyre, de először történt meg, hogy nem másról beszélni, más kötetét bemutatni, ünnepelni jött, hanem egy frissen napvilágot látott kötete kapcsán. „Pedig jelent már meg kötete, nem is egy, dunaszer- dahelyi kiadónál. Ötvennyol- cadik évében jár, az élet s a kortárs magyar irodalom nagy része már mögötte, megjelent vagy negyven könyve, volt egy csomó színházi bemutatója, harminchét évesen József Atti- la-díjat kapott, két monográfia is napvilágot látott róla, s a mai napon dunaszerdahelyi barátai is saját könyve bemutatójára hívták meg őt. Szóval, mégis van új a Nap alatt” - zárta lau- dációját Tóth László. A Komáromi Jókai Színház stúdiószínpadán a megzenésített balladáké lesz a főszerep Tetemre hívás a Vasmacskában ELŐZETES A Komáromi Jókai Színház a 2011/2012-es színházi évadban a Vasmacska Stúdiószínpad nézői számára egy irodalmi jellegű programot állított össze. Ebből egy előadást már láthattak a bérletes nézők. Novemberben Petőfi A helység kalapácsa című verses eposzát adta elő Besenczi Árpád. Petőfi után Arany János „kerül terítékre”. A Tetemre hívás című előadói estet Arany balladáiból és kései lírájából állította össze Tóth Tibor, a színház igazgatója. „Nem titok, hogy ez elsősorban a középiskolák és egyetemek diákjai számára készült. Az összeállításban vannak részek, melyek szigorúan a tananyagra épülnek, s vannak benne igazi érdekességek, melyekkel nem találkozhatnak a diákok az iskolai órák folyamán..- vallja az Arany János verseit megszólaltató színész. „Arany János lírája megáll a saját lábán is, nem kell különösebb hókuszpókusz ahhoz, hogy érdekessé tegyük. Viszont ha nem bízunk abban, hogy manapság egyszerű versmondással le tudjuk kötni a közönséget, akkor valamilyen népszerűbb megoldáshoz kell folyamodni. Ilyenkor jön a megzenésítés...” Es akik a megzenésített balladákat megszólaltatják: Ko- váts Marcell, Farnbauer Péter és Madarász András. A Tetemre hívás házi bemutatóját ma tartják a Vasmacska Stúdiószínpadon. További előadások január 20-án és 21-én lesznek. (JSZ) Fambauer Péter és Kováts Marcell (Dömötör Ede felvétele) Bozsik Yvette: „Kellenek a vizuális eszközök..."
