Új Szó, 2011. december (64. évfolyam, 277-301. szám)

2011-12-21 / 294. szám, szerda

www.ujszo.com UJSZO 2011. DECEMBER 21. Közélet 3 Krajcer, Lipšic és az SDKÚ miniszterei nem támogatták a rendeleteket, Radičová igen Ógyalla lehet, Nemeskosút nem Székelyföldön az útjelzőtáblákon is a kisebbségi nyelv dominál (Képarchívum) Pozsony. A hétfőn jóváha­gyott új kisebbségi hely­ségnévlista ismét lehetővé teszi a szlovák történelmi személyekről elnevezett települések eredeti, ma­gyar nevének feltünteté­sét. Téhát például Pár­kányban már ki lehet tenni a magyar elnevezést tar­talmazó táblát. VERES ISTVÁN Komáromszentpéter, Po- zsonyeperjes, Nemeskosút, Nemesradnót. Ezeket a hely­névalakokat viszont továbbra sem használhatják a települé­sek határait jelző táblákon. Az új kisebbségi helynévlistát tar­talmazó, hétfőn jóváhagyott kormányrendelet eredeti vál­tozata még tartalmazta ezeket az alakokat. Rudolf Chmel (Híd) kisebbségi jogokért fele­lős miniszterelnök-helyettes hivatalának célja az volt, hogy az előtagok a települések meg­különböztetését segítsék. Két Eperjes van Pozsonyeperjes falu a Felső- Csallóközben, nevét jelenleg Eperjes változatban használ­ják, Epetjes viszont másik is van az országban, kelet-szlo­vákiai megyeszékhely. Komá­romszentpéter esetében jelen­leg a Szentpéter, a Galánta melletti Nemeskosút esetében a Kosút, a gömöri Nemesrad- nótnál pedig a Radnót alakot használják. Az előtagos alakok ellen a kulturális minisztérium államnyelvért felelős főosztá­lya emelt kifogást, még akkor, amikor a rendelet - október közepétől - tárcaközi egyezte­tésen volt. Az említett főosztály azzal érvelt, hogy a felsorolt változatok előtagjainak hivata­lossá tétele mesterséges be­avatkozás lenne a helynevek alakulásába, továbbá szerintük a hasonló alakok Dél-Szlovákia magyar megszállásának idején, 1938 és 1945 között voltak használatosak. A nézeteltéré­seket sem a főosztályvezetői, sem a tárcavezetői szintű tár­gyalásokon nem sikerült felol­dani, árulta el lapunk kérdésé­re Juhász László, a kormányhi­vatal kisebbségi főosztályveze­tője. „Ez volt Daniel Krajcer fel­tétele a rendelet támogatá­sáért” - állítja Juhász. Az SaS- es kulturális miniszter viszont hétfőn így sem szavazta meg az új helynévlistát a kormányban, csupán tartózkodott, Dániel Lipšic (KDH) belügyminiszter­hez és az SDKÚ minisztereihez hasonlóan. Iveta Radičová kormányfő megszavazta a két rendeletet, Ivan Miklós (SD­KÚ) pénzügyminiszter nem volt jelen a kormányülésén. Nem lesznek roma nyelvű táblák A helységnévlista összesen 655 olyan település megneve­zését tartalmazza, ahol magya­rok, ruszinok, romák, németek vagy ukránok élnek. A magyar településnevek száma 511, a ruszinoké 68, a romáké 57, az ukránoké 18, és egy német te­lepülés van. A roma kisebbség esetében a roma megnevezé­sek azonosak a szlovák nevek­kel, ott tehát nem lesznek kü­lön kisebbségi nyelvű helység­névtáblák. A kisebbségi településnevek száma a 2031-es népszámlálá­sig nem változik, ugyanis ha­sonlóan a húsz százalékos nyelvhasználati küszöb életbe lépéséhez, a kétnyelvű telepü­léslistáról való eltűnés feltéte­leit is két, egymást követő nép- számlálás adatainak kell meg­erősíteniük. Ha tehát egy falu­ban 2021-ben csak tíz százalék lesz a kisebbségiek aránya, a kisebbségi elnevezést feltünte­tő táblát akkor sem szerelik le. Erre csak akkor kerül sort, ha a 2031-es népszámláláson sem éri el a 20 százalékot. Az iroda ajtajánál fel kell tüntetni, hogy melyik alkalmazottnál intézkedhetünk magyar nyelven Elég magyarul kitölteni az űrlapot VERES ISTVÁN Pozsony. A kétnyelvű kér­vényeket, illetve más, hivata­losnak minősülő nyomtatvá­nyokat a hivatalokban jövőre elég már csak magyarul kitöl­teni azokon a településeken, ahol a kisebbség aránya eléri a 20 százalékot. A kétnyelvű ügymenetet szabályozó, hét­főn elfogadott kormányrende­let értelmében nyílik erre le­hetőség. A hivatalokban új, két­nyelvű űrlapok lesznek. A be­advány kétnyelvűnek minősül akkor is, ha csak a magyar részt töltik ki, magyarázta Ju­hász László kisebbségi főosz­tályvezető. Hozzátette, a hi­vatalok által kiadott végzé­seknek (igazolások, engedé­lyek, születési, házassági, el­halálozási dokumentumok, stb.) mindig kétnyelvűeknek kell lenniük. Esetleges eltérés esetén, amikor a kisebbségi nyelven írt szöveg eltér az ál­lamnyelven írottól, az utóbbi a mérvadó. Tájékoztatni kell a lehetőségről A rendelet értelmében az adott hivatal minden lehetsé­ges módon köteles tájékoz­tatni az állampolgárokat ar­ról, hogy a kisebbségi nyelven történő ügyintézésre lehető­ség van. A kisebbségek nyel­vét is beszélő hivatalnokok irodáinak bejárata mellett el­helyezett névtáblán meg kell jelölni, hogy az illető alkalo- mazottnál magyar vagy ruszin nyelven is intézhetjük ügye­inket. Magyarul az államigazgatásban is Dél-Szlovákiában jövőre magyarul folyhat a hivatalos ügyintézés az önkormányzati hivatalok mellett a járási szintű államigazgatási hivata­lokban is, a kétnyelvű okira­tok ugyanolyan érvényesség­gel bírnak majd, mint a csak szlovák nyelvűek. A rendelet elfogadásával Szlovákia jelentős lépést tett az emberi jogok biztosításá­nak terén, véli az előterjesztő, Rudolf Chmel (Híd) kisebbsé­gi miniszterelnök-helyettes hivatala. „Ezeket a szabályo­kat az ország következő kor­mányainak is tiszteletben kell tartaniuk” - tolmácsolta vé­leményét tanácsadója, Jozef Švolík. Igen, magyarul (Képarchívum) 15 település megkapta magyar nevét Hatvan éve átnevezve ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. A hétfőn jóváha­gyott új kisebbségi helységnév­lista egy hatvan éve rögzített állapotot szüntet meg. A szlo­vák nemzetébresztőkről és más történelmi személyekről elne­vezett magyarlakta települések ugyanis 1948 után új, az erede­ti helyneveket figyelmen kívül hagyó névalakokat kaptak. Az első Csehszlovák Köztársaság idején a magyarlakta települé­sek szlovák változatát még nagyrészt az eredeti elnevezé­sekből vezették le. Például Ógyalla hivatalos neve Stará Ďala, Párkányé Parkan, Feledé pedig Feledince volt. Most már ki lehet írni magyarul Párkány nevét is. A szlovák nemzetébresztők neveiből levezetett helynevek az 1994-es táblatörvény értel­mében egyfajta védelmet él­veztek azzal, hogy a törvény, pontosabban az abhoz kapcso­lódó végrehajtó rendelet nem engedélyezte, hogy a kisebbsé­gi elnevezéseket is feltüntes­sék. A rendelet ugyan nem til­totta a Párkány, Diószeg, stb. alakokat, viszont a mellékleté­ben levő kisebbségi helység­névlista csak azokat a kisebb­ségi helynévalakokat tartal­mazta, amelyeket a törvény engedélyezett. Erről a listáról pedig csupán azok a dél-szlo­vákiai magyar helynevek hiá­nyoztak (szám szerint 15), amelyek a II. világháború után egy-egy szlovák nemzetébresz­tő vezetéknevét kapták. A hét­főn jóváhagyott új helységnév­lista tárcaközi véleményezése­kor a kulturális minisztérium egyébként azzal is érvelt, hogy az 1994-es táblatörvényhez tartozó listát nem szabadna fe­lülírni, mivel azt szerintük megfelelő módon, megalapo­zott szakmai szempontok sze­rint állították össze. (A kulturá­lis tárca véleményét szerettük volna részletesen, az illetékes osztály vezetőjével készült be­szélgetés formájában ismertet­ni, de kérdéseink előzetes is­mertetése után nem érkezett visszajelzést.) A nemzetébresztőkről elne­vezett települések az 1989-es rendszerváltás után több eset­ben is megpróbálták visszasze­rezni eredeti, a két világháború között viselt szlovák hivatalos elnevezésüket. A vágsellye melletti Pered például Trianon után szlovákul is Pered volt, csupán az ötvenes évek elején kapta az alföldi, szarvasi szlo­vák, Sámuel Tešedík (magyar változatban Tessedik Sámuel) nevét, így lett Tešedíkovo. Pe­reden, és Párkányban is tartot­tak népszavazást a kilencvenes évek elején azért, hogy vissza­kaphassák az államnyelven ko­rábban hivatalos Pered és Par­kan nevet. A szükséges többsé­get sikerült is a szavazásokon megszerezni, a belügyminisz­térium viszont mindannyiszor elutasította a kezdeményezést, azzal érvelve, hogy a nemzet­ébresztők nevéből alakult helynevek léte nemzeti érdek, ez pedig fontosabb, és előbbre való, mint a helyi érdek, vagyis az adott helyen lakó polgárok akarata. Az egyes szlovák nemzetéb­resztőkről elnevezett települé­seknek gyakran semmi közük nincs ahboz a történelmi sze­mélyiséghez, akinek nevét vise­lik. A helyzetet hűen jellemzi egy bősi történet. Bőst a két háború közt Bešnek nevezték, a negyvenes évek végén kapta nevét Jozef Gabčíkról, aki részt vett a Heydrich elleni merény­letben. Egy alkalommal cseh diákcsoport érkezett a község­be, és Gabčík sírját keresték, majd felvilágosították őket, hogy az egykori ejtőernyős sem születésével, sem halálával nem kötődik a faluhoz, (vps) Már magyarul is feltüntethető települések Hamuliakovo Gútor Hurbanova Ves Sziqetmajor Kalinkovo Szemet Bellova Ves Vitény Gabčíkovo Bős Hviezdoslavov Vörösmaior Sládkovičovo Diószeg Hurbanovo Ógyalla Kolárovo Gúta Kukučínov Nemesoroszi Bardoňovo Baracska Tešedíkovo Pered Jesenské Feled Kvetoslavov Úszor Ondrejovce Endréd VÁLASZOL Juhász László a kormányhivatal kisebb­ségi főosztályvezetője A kisebbségi nyelvhaszná­lati törvényt júniusban fo­gadták el. Mi­ért csak no­vemberben került a kormány elé a vég­rehajtását segítő két ren­delet? A törvény elfogadása után azonnal elkezdtük a két rende­let előkészítését. Szerettük volna, ha hibátlan helységnév­lista születik, ezért levélben szólítottuk meg mind a 655 te­lepülés önkormányzatát, és kikértük, hogy milyen megje­lölést használnak, illetve mit szeretnének használni. Mindenki eldönthette, milyen változást akar? A miniszterelnök-helyettes létrehozott egy történészekből és nyelvészekből álló munka- csoportot, amely megvizsgál­ta a helyzetet, kiegészítette a listát. Egyeztettünk a kisebb­ségekkel és az államigazgatási szervekkel, a javaslatokat a kormány kisebbségi tanács­adó testületéi is megtárgyal­ták. Ez zajlott a törvény júniu­si elfogadásától október köze­péig, amikor a rendeleteket tárcaközi egyeztetésre bocsá­tottuk. Novemberben az egyes minisztériumok rendeletekkel kapcsolatos kifogásairól kel­lett egyeztetnünk, (vps)

Next

/
Thumbnails
Contents