Új Szó, 2011. december (64. évfolyam, 277-301. szám)
2011-12-21 / 294. szám, szerda
www.ujszo.com UJSZO 2011. DECEMBER 21. Közélet 3 Krajcer, Lipšic és az SDKÚ miniszterei nem támogatták a rendeleteket, Radičová igen Ógyalla lehet, Nemeskosút nem Székelyföldön az útjelzőtáblákon is a kisebbségi nyelv dominál (Képarchívum) Pozsony. A hétfőn jóváhagyott új kisebbségi helységnévlista ismét lehetővé teszi a szlovák történelmi személyekről elnevezett települések eredeti, magyar nevének feltüntetését. Téhát például Párkányban már ki lehet tenni a magyar elnevezést tartalmazó táblát. VERES ISTVÁN Komáromszentpéter, Po- zsonyeperjes, Nemeskosút, Nemesradnót. Ezeket a helynévalakokat viszont továbbra sem használhatják a települések határait jelző táblákon. Az új kisebbségi helynévlistát tartalmazó, hétfőn jóváhagyott kormányrendelet eredeti változata még tartalmazta ezeket az alakokat. Rudolf Chmel (Híd) kisebbségi jogokért felelős miniszterelnök-helyettes hivatalának célja az volt, hogy az előtagok a települések megkülönböztetését segítsék. Két Eperjes van Pozsonyeperjes falu a Felső- Csallóközben, nevét jelenleg Eperjes változatban használják, Epetjes viszont másik is van az országban, kelet-szlovákiai megyeszékhely. Komáromszentpéter esetében jelenleg a Szentpéter, a Galánta melletti Nemeskosút esetében a Kosút, a gömöri Nemesrad- nótnál pedig a Radnót alakot használják. Az előtagos alakok ellen a kulturális minisztérium államnyelvért felelős főosztálya emelt kifogást, még akkor, amikor a rendelet - október közepétől - tárcaközi egyeztetésen volt. Az említett főosztály azzal érvelt, hogy a felsorolt változatok előtagjainak hivatalossá tétele mesterséges beavatkozás lenne a helynevek alakulásába, továbbá szerintük a hasonló alakok Dél-Szlovákia magyar megszállásának idején, 1938 és 1945 között voltak használatosak. A nézeteltéréseket sem a főosztályvezetői, sem a tárcavezetői szintű tárgyalásokon nem sikerült feloldani, árulta el lapunk kérdésére Juhász László, a kormányhivatal kisebbségi főosztályvezetője. „Ez volt Daniel Krajcer feltétele a rendelet támogatásáért” - állítja Juhász. Az SaS- es kulturális miniszter viszont hétfőn így sem szavazta meg az új helynévlistát a kormányban, csupán tartózkodott, Dániel Lipšic (KDH) belügyminiszterhez és az SDKÚ minisztereihez hasonlóan. Iveta Radičová kormányfő megszavazta a két rendeletet, Ivan Miklós (SDKÚ) pénzügyminiszter nem volt jelen a kormányülésén. Nem lesznek roma nyelvű táblák A helységnévlista összesen 655 olyan település megnevezését tartalmazza, ahol magyarok, ruszinok, romák, németek vagy ukránok élnek. A magyar településnevek száma 511, a ruszinoké 68, a romáké 57, az ukránoké 18, és egy német település van. A roma kisebbség esetében a roma megnevezések azonosak a szlovák nevekkel, ott tehát nem lesznek külön kisebbségi nyelvű helységnévtáblák. A kisebbségi településnevek száma a 2031-es népszámlálásig nem változik, ugyanis hasonlóan a húsz százalékos nyelvhasználati küszöb életbe lépéséhez, a kétnyelvű településlistáról való eltűnés feltételeit is két, egymást követő nép- számlálás adatainak kell megerősíteniük. Ha tehát egy faluban 2021-ben csak tíz százalék lesz a kisebbségiek aránya, a kisebbségi elnevezést feltüntető táblát akkor sem szerelik le. Erre csak akkor kerül sort, ha a 2031-es népszámláláson sem éri el a 20 százalékot. Az iroda ajtajánál fel kell tüntetni, hogy melyik alkalmazottnál intézkedhetünk magyar nyelven Elég magyarul kitölteni az űrlapot VERES ISTVÁN Pozsony. A kétnyelvű kérvényeket, illetve más, hivatalosnak minősülő nyomtatványokat a hivatalokban jövőre elég már csak magyarul kitölteni azokon a településeken, ahol a kisebbség aránya eléri a 20 százalékot. A kétnyelvű ügymenetet szabályozó, hétfőn elfogadott kormányrendelet értelmében nyílik erre lehetőség. A hivatalokban új, kétnyelvű űrlapok lesznek. A beadvány kétnyelvűnek minősül akkor is, ha csak a magyar részt töltik ki, magyarázta Juhász László kisebbségi főosztályvezető. Hozzátette, a hivatalok által kiadott végzéseknek (igazolások, engedélyek, születési, házassági, elhalálozási dokumentumok, stb.) mindig kétnyelvűeknek kell lenniük. Esetleges eltérés esetén, amikor a kisebbségi nyelven írt szöveg eltér az államnyelven írottól, az utóbbi a mérvadó. Tájékoztatni kell a lehetőségről A rendelet értelmében az adott hivatal minden lehetséges módon köteles tájékoztatni az állampolgárokat arról, hogy a kisebbségi nyelven történő ügyintézésre lehetőség van. A kisebbségek nyelvét is beszélő hivatalnokok irodáinak bejárata mellett elhelyezett névtáblán meg kell jelölni, hogy az illető alkalo- mazottnál magyar vagy ruszin nyelven is intézhetjük ügyeinket. Magyarul az államigazgatásban is Dél-Szlovákiában jövőre magyarul folyhat a hivatalos ügyintézés az önkormányzati hivatalok mellett a járási szintű államigazgatási hivatalokban is, a kétnyelvű okiratok ugyanolyan érvényességgel bírnak majd, mint a csak szlovák nyelvűek. A rendelet elfogadásával Szlovákia jelentős lépést tett az emberi jogok biztosításának terén, véli az előterjesztő, Rudolf Chmel (Híd) kisebbségi miniszterelnök-helyettes hivatala. „Ezeket a szabályokat az ország következő kormányainak is tiszteletben kell tartaniuk” - tolmácsolta véleményét tanácsadója, Jozef Švolík. Igen, magyarul (Képarchívum) 15 település megkapta magyar nevét Hatvan éve átnevezve ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. A hétfőn jóváhagyott új kisebbségi helységnévlista egy hatvan éve rögzített állapotot szüntet meg. A szlovák nemzetébresztőkről és más történelmi személyekről elnevezett magyarlakta települések ugyanis 1948 után új, az eredeti helyneveket figyelmen kívül hagyó névalakokat kaptak. Az első Csehszlovák Köztársaság idején a magyarlakta települések szlovák változatát még nagyrészt az eredeti elnevezésekből vezették le. Például Ógyalla hivatalos neve Stará Ďala, Párkányé Parkan, Feledé pedig Feledince volt. Most már ki lehet írni magyarul Párkány nevét is. A szlovák nemzetébresztők neveiből levezetett helynevek az 1994-es táblatörvény értelmében egyfajta védelmet élveztek azzal, hogy a törvény, pontosabban az abhoz kapcsolódó végrehajtó rendelet nem engedélyezte, hogy a kisebbségi elnevezéseket is feltüntessék. A rendelet ugyan nem tiltotta a Párkány, Diószeg, stb. alakokat, viszont a mellékletében levő kisebbségi helységnévlista csak azokat a kisebbségi helynévalakokat tartalmazta, amelyeket a törvény engedélyezett. Erről a listáról pedig csupán azok a dél-szlovákiai magyar helynevek hiányoztak (szám szerint 15), amelyek a II. világháború után egy-egy szlovák nemzetébresztő vezetéknevét kapták. A hétfőn jóváhagyott új helységnévlista tárcaközi véleményezésekor a kulturális minisztérium egyébként azzal is érvelt, hogy az 1994-es táblatörvényhez tartozó listát nem szabadna felülírni, mivel azt szerintük megfelelő módon, megalapozott szakmai szempontok szerint állították össze. (A kulturális tárca véleményét szerettük volna részletesen, az illetékes osztály vezetőjével készült beszélgetés formájában ismertetni, de kérdéseink előzetes ismertetése után nem érkezett visszajelzést.) A nemzetébresztőkről elnevezett települések az 1989-es rendszerváltás után több esetben is megpróbálták visszaszerezni eredeti, a két világháború között viselt szlovák hivatalos elnevezésüket. A vágsellye melletti Pered például Trianon után szlovákul is Pered volt, csupán az ötvenes évek elején kapta az alföldi, szarvasi szlovák, Sámuel Tešedík (magyar változatban Tessedik Sámuel) nevét, így lett Tešedíkovo. Pereden, és Párkányban is tartottak népszavazást a kilencvenes évek elején azért, hogy visszakaphassák az államnyelven korábban hivatalos Pered és Parkan nevet. A szükséges többséget sikerült is a szavazásokon megszerezni, a belügyminisztérium viszont mindannyiszor elutasította a kezdeményezést, azzal érvelve, hogy a nemzetébresztők nevéből alakult helynevek léte nemzeti érdek, ez pedig fontosabb, és előbbre való, mint a helyi érdek, vagyis az adott helyen lakó polgárok akarata. Az egyes szlovák nemzetébresztőkről elnevezett településeknek gyakran semmi közük nincs ahboz a történelmi személyiséghez, akinek nevét viselik. A helyzetet hűen jellemzi egy bősi történet. Bőst a két háború közt Bešnek nevezték, a negyvenes évek végén kapta nevét Jozef Gabčíkról, aki részt vett a Heydrich elleni merényletben. Egy alkalommal cseh diákcsoport érkezett a községbe, és Gabčík sírját keresték, majd felvilágosították őket, hogy az egykori ejtőernyős sem születésével, sem halálával nem kötődik a faluhoz, (vps) Már magyarul is feltüntethető települések Hamuliakovo Gútor Hurbanova Ves Sziqetmajor Kalinkovo Szemet Bellova Ves Vitény Gabčíkovo Bős Hviezdoslavov Vörösmaior Sládkovičovo Diószeg Hurbanovo Ógyalla Kolárovo Gúta Kukučínov Nemesoroszi Bardoňovo Baracska Tešedíkovo Pered Jesenské Feled Kvetoslavov Úszor Ondrejovce Endréd VÁLASZOL Juhász László a kormányhivatal kisebbségi főosztályvezetője A kisebbségi nyelvhasználati törvényt júniusban fogadták el. Miért csak novemberben került a kormány elé a végrehajtását segítő két rendelet? A törvény elfogadása után azonnal elkezdtük a két rendelet előkészítését. Szerettük volna, ha hibátlan helységnévlista születik, ezért levélben szólítottuk meg mind a 655 település önkormányzatát, és kikértük, hogy milyen megjelölést használnak, illetve mit szeretnének használni. Mindenki eldönthette, milyen változást akar? A miniszterelnök-helyettes létrehozott egy történészekből és nyelvészekből álló munka- csoportot, amely megvizsgálta a helyzetet, kiegészítette a listát. Egyeztettünk a kisebbségekkel és az államigazgatási szervekkel, a javaslatokat a kormány kisebbségi tanácsadó testületéi is megtárgyalták. Ez zajlott a törvény júniusi elfogadásától október közepéig, amikor a rendeleteket tárcaközi egyeztetésre bocsátottuk. Novemberben az egyes minisztériumok rendeletekkel kapcsolatos kifogásairól kellett egyeztetnünk, (vps)
