Új Szó, 2011. december (64. évfolyam, 277-301. szám)
2011-12-17 / 291. szám, szombat
2 Közélet ÚJ SZÓ 2011. DECEMBER 17. www.ujszo.com A kórházaknak nincs pénzük fizetésemelésre Elbocsátás lesz az ára az orvosbérek emelésének SÁNDOR RENÁTA Pozsony. Hiába vonta vissza a sztrájkkészültséget az orvosszakszervezet, csak látszólag van vége a krízisnek, figyelmeztet a Kórházak Társulása (ASN). A kisebb, nem állami tulajdonú kórházak vezetői egyáltalán nem örülnek az orvosszakszervezet által kiharcolt béremelésnek. Az ezeket az intézményeket tömörítő Kórházak Társulása arra figyelmeztet, nincs pénzük a béremelésre, és törvényből eredő kötelességüknek csak elbocsátások, osztályösszevonások, osztályok megszüntetése árán tudnak eleget tenni. „Márciusra komoly gondok lesznek, júniusra pedig összeomlik a rendszer” - figyelmeztetett Marián Petko, a Kórházak Társulásának elnöke. Rámutatott, a kis kórházak egyetlen centet sem kapnak az egészségbiztosítóktól béremelésre, és Ivan Uh- liarik szakminiszter nem létező pénzről beszél. „Gyászruhába kellene öltöznünk” - mondta Petko, aki a LOZ tiltakozó akciójának eredményét tragikusnak tartja. Petko szerint jövőre a kórházak bevételeik 70-90 százalékát a bérekre fordítják majd. Nem lesz pénz gyógyszerekre, speciális egészségügyi eszközökre, sem a számlákra. Néhány kórház már most ilyen gondokkal küzd, ideiglenes megoldást jelente 50 millió euró elkülönítése a tartalékalapból, így talán sikerülne átvészelni az év első hónapjait, hogy a politikusok időt nyerjenek a helyzet megoldására. A minisztérium és az Általános Egészségbiztosító nyugtatgatni próbál. A tárca szerint a béremelést a gyógyszerreformmal megtakarított pénzből fedezik. Az Általános Egészségbiztosító pedig azt állítja, decembertől növelte a kórházaknak folyósított összegeket, ebből részben megoldható a béremelés. A kórházak viszont ezt cáfolják. RÖVIDEN Szükség törvényt bont? Pozsony. Az egészségügyi minisztérium a szükségállapot elrendelése idején versenypályázat nélkül adott megbízást a Plaut Slovakia cégnek, amely 600 ezer euróért információs rendszert készített. Ennek segítségével kellett volna felmérni, hogy a szükségállapot idején egyes kórházakban hány orvos tartózkodik, mennyire lenne szükség. A tárca csak azután szólított meg még két céget, hogy a Plauttal aláírta a szerződést - a másik két cég egyébként nemet mondott. A minisztérium a versenypályázat elmulasztását azzal indokolja, hogy a szükségállapot miatt nem volt rá idő. December 8-án, miután a Joj televízió tájékoztatott az esetről, a tárca felbontotta a szerződést a céggel, ekkor vonta vissza a szükségállapotot is. (ú) A válság lecsapott a U.S. Steelre Kassa. A gazdasági válság újabb hulláma az ország bruttó hazai termékének fél százalékát adó, összesen 13 ezer embert foglalkoztató kassai U.S. Steel acélművet sem kíméli. A csökkenő kereslet miatt januártól heti négy napra csökkentik a munkahetet, a fennmaradó egy napra bérük 60 százalékát kapják az alkalmazottak. A cég legutóbb 2009-ben volt kénytelen hasonló lépésre. Hogy a rövidebb munkahetet ezúttal meddig tartják fenn, még nem tudni. Dávid Dereník, az UniCredit Bank elemzője szerint a hazai kohászat a jövő év első felében éri el a mélypontot. (SITA) Kisebbségek Radičovánál Pozsony. A nemzeti kisebbségek képviselőivel találkozott tegnap Iveta Radičová kormányfő. Szlovákia történetében ez volt az első, miniszterelnöki szintű találkozó a kisebbségekkel. A kormányfő kifejtette, ő nem osztja a demokrácia marxista definícióját, amely a többség uralmát hirdeti. „A demokrácia a kisebbségek és gyengék jogainak védelmét jelenti”. A találkozón a magyar, roma, ruszin, bolgár, zsidó, szerb, horvát, morva, lengyel, orosz, cseh, ukrán és német nemzetiségek képviselői vettek részt, (sán) Kvótaügyben vizsgálódna az SNS Pozsony. Ellenőrzés elvégzésére szólította fel a közbeszerzési hivatalt az SNS a felesleges széndioxid-kibocsátási kvóták ügyében. Andrej Danko, az SNS alelnöke szerint Nagy József (Híd) tárcája nem tartotta be a közbeszerzési eljárás összes szabályát, és a tanácsadói szolgáltatásokra kiválasztott Carbon Redux cég nem tudja kellő szinten ellátni feladatát. Egy prágai családi házban van a székhelye, és az egyetlen tulajdonossal rendelkező cégnek 200 ezer cseh korona az alaptőkéje. Nagy József miniszter szerint azonban az emissziós kvóták eladása soha nem volt ennyire tiszta és áttekinthető, mint az ő vezetése alatt. (TASR) Az ország stabilitásán és a kisebbségek jogállásának rendezésén van a fő hangsúly Bemutatta programját a Híd Pozsony . A Híd a választások után uniópárti kormányt akar, és a kisebbsé- gekjogállását, valamint a kisebbségi kultúrák finanszírozását rendező törvényt akarja elfogadtatni a parlamentben. ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Tegnap ismertette választási programját a Híd. ,A dokumentum alapja a 2010-es választási program, hiszen az előrehozott választások miatt nem volt idő teljesíteni az összes célkitűzést. Ezen kívül hangsúlyos szerepet kapnak programunkban az ország stabilitását segítő lépések” - mondta Bugár Béla pártelnök. Csak felelősséggel - ez a párt közel száz pontot tartalmazó választási programjának címe. Az elsődleges célkitűzések közé a felelősségteljes, Európa-párti gazdasági politizálás és a munkahelyteremtés tartozik. Hangsúlyos szerepet kaptak a szociális kérdések, prioritás a kisebbségek védelme. „Egy ország annál stabilabb, minél elégedettebbek az ott élő nemzetiségek. Ezért hangsúlyos szerepet kapott programunkban a kisebbségek jogállásáról és a kultúrájuk finanszírozásáról szóló törvény elfogadása” - tette hozzá Bugár. A két törvény egyébként Bugár ismerteti a programot (SITA-felvétel már a tavalyi prioritásoknak is része volt, az előbbit már a kormányprogram előkészítésénél elvetették a koalíciós partnerek, az utóbbira pedig a párt képviselői szerint nem jutott idő. Sólymos László, a Híd kampányfőnöke elmondta, intenzív választási kampányra készülnek, ám az ünnepek alatt, aranyvasárnaptól Vízkeresztig kampánycsendet tart a Híd. Bugár hangsúlyozta, csak pozitív kampányt fognak folytatni, más pártokkal nem foglalkoznak. A párt pozitívan értékeli a Radičová-kormány tevékenységét. „Noha a távozó kormánynak Az egyszerűekkel nem Ha az Igor Matovič vezette Egyszerű Emberek és Független Személyiségek párt bejut a parlamentbe, semmiképp nem alakulhat jobbközép kormányjelentette ki tegnap Bugár Béla. „Nagyon rosszak a tapasztalataink velük” - fogalmazott a pártelnök. Hozzátette, jövőre fontos uniós kérdésekben kell majd dönteni, így ha az SaS nem változtat az euróövezettel kapcsolatos álláspontján, az ő koalíciós potenciálja is a nullához fog közelíteni. (vps) Sok a bizonytalan és a csalódott választó, szavazatokat lophatnak a kis pártok Matovič bejutna a parlamentbe, az MKP nem ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. A Smer magabiztosan nyerné a választásokat és 74 képviselői helyet szerezne az Egyszerű Emberek megelőzné az SaS-t, az MKP kimaradna. A Focus ügynökség friss közvélemény-kutatása szerint csak 2,8%-ot szerezne Berényi József pártja, míg a Híd 8,3-at. A parlamentbe az SDKÚ, a KDH és az SNS is bejutna. A felmérést nem sokkal a lehallgatási botrány kipattanása után készítették. A felmérés szerint aránylag magas, 22% azok száma, akik még nem döntötték el, hogy kire szavaznak. Azokkal együtt, akik nem akarnak menni szavazni, összesen 37%-ot tesznek ki. Gri- gorij Mesežnikov politológus szerint ez nem meglepő, a kormánybukása, Iveta Radičová távozása, illetve a lehallgatási botrány miatt nagyon sok a csalódottválasztó, aki nem tudja, fog- e egyáltalán választani. „Ezek az emberek minden bizonnyal a kisebb, új pártok valamelyikére fognak voksolni, s ezek közül Matovič mozgalmának van a legnagyobb esélye a parlamentbe jutásra” - mondta a politológus. A Smer ugyan nem alakíthatna önállóan kormányt, de bármelyik parlamentbe jutó párttal kényelmesen kormányozhatna. (dem, SITA) Pártok támogatottsága párt százalék j mandátum Smer 43,9 74 SDKÚ 10,2 17 KDH 10,0 17 Híd 8,3 14 Egyszerű Emberek 5,8 10 SaS 5,6 9 SNS 5,6 9 MKP 2,8 HZDS 2,1 KSS 1,8 Forrás: Focus Az Economist Intelligence Unit felmérte a demokrácia helyzetét, a válság rossz hatást gyakorol Szlovákia stagnál, Magyarország visszacsúszik ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ London. Szlovákia a 38. helyen, Csehország a 16. helyen stagnál, Magyarország pedig 6 helyet csúszott lefelé (a 43. helyről a 49. helyre) a londoni Economist Intelligence Unit (EIU) által kidolgozott demokrácia-index legfrissebb rangsoAz EIU 2011-es sorrendje 1. Norvégia 2. Izland 3. Dánia 16. Csehország 30. Szlovénia 34. Észtország 38. Szlovákia 45. Lengyelország 49. Magyarország 52. Bulgária (Forrás: Portfolio) rában. Magyarország nemcsak a nyugat-európai, de a régiós versenytársaitól is távolodik, és az olyan hiányos demokráciákhoz kerül közelebb, mint Argentína, Mexikó és Bulgária. A gazdasági válság kitörése óta több országban gyarapszik a demokratikus deficit, az EIU szerint Magyarország a legjobb példa a rossz tendenciák elharapózásá- ra. A jelentés leírja, hogy a 2010. áprilisi választásokon bekerült a parlamentbe a szélső- jobboldali Jobbik, közel ugyanannyi szavazatot nyerve, mint a korábbi kormányzó szocialista párt. A Fidesz pedig mióta megszerezte a kétharmados parlamenti többséget, szisztematikusan átveszi a hatalmat a korábban független intézmények fölött - írja az EIU, hozzátéve, hogy a választási törvény aláássa az ellenzéki és kisebb pártok helyzetét. A 10 legdemokratikusabb országból 6 idén is nyugat-európai. Az utóbbi években azonban számottevően erodálódott a kontinensen a demokrácia. Hét nyugat-európai ország demokrácia-indexe csökkent, miközben egyetlen országban sem emelkedett. A 2008 és 2010 közti visszaesés jó része a gazdasági válság valamilyen hatásához köthető. Három fejlett európai ország ebben az időszakban ki is esett a teljes demokráciák csoportjából, ezek Görögország, Olaszország és Franciaország. A demokrácia-indexek visszaesésének fő oka az eurózóna válsága volt, amely során valamüyen segítségre szoruló országok (Görögország, Olaszország, Portugália, Spanyolország és Írország) vesztettek szuverenitásukból és demokratikus elszámoltathatóságukból. Mi az a demokrácia-index? Az Economist Intelligence Unit demokrácia indexe öt fő kategórián alapszik: választási rendszer és pluralitás, civil szervezetek szabadsága, kormányfunkciók, politikai részvétel, politikai kultúra - amelyek állapotát összesen 60 indikátor mutatja meg. Az öt, egymással szorosan összefüggő kategória adja ki a koherens képet, és ad egy pontszámot 0 és 10 között. A pontszám szerint a rendszer lehet teljes demokrácia 8-10 pont között, hiányos demokrácia 6-7,9 pont között, hibrid rezsim 4-5,9 pont között és autoriter rezsim 4 pont alatt. (Portf., ú) rövid idő állt a rendelkezésére, az országban és a társadalomban olyan folyamatok indultak el, amelyek azt mutatják, hogy a közpénzek konszolidációja, az átláthatóság, a kisebbségi és emberi jogok és a jogbiztonság területén nagy előrelépést tettünk” - véli a párt vezetősége. (vps,ú)
