Új Szó, 2011. december (64. évfolyam, 277-301. szám)

2011-12-16 / 290. szám, péntek

6 Külföld ÚJ SZÓ 2011: DECEMBER 16. www.ujszo.com EU-csúcsot terveznek Brüsszel. Január végén vagy február elején rend­kívüli csúcstalálkozót tart Brüsszelben az Európai Unió, hogy a 27 tagország vezetői megvitassák a gazdasági növekedés ösz­tönzésének, a munkahely- teremtés előmozdításának kérdéseit - jelentette be tegnap Herman Van Rom- puy, az Európai Tanács el­nöke. Németország és Franciaország már szer­dán jelezte: szükségesnek tart egy ilyen tanácsko­zást, mert az előjelek sze­rint az EU a jövő év elején recesszióba süllyed. (MTI) Buzek búcsúbeszéde Strasbourg. Európa egységesebbé tételének folytatását, a nemzetközi gazdasági válság elleni közös fellépést és az Eu­rópai Parlament befolyá­sának további növelését tartotta a jövő legfonto­sabb feladatainak Jerzy Buzek, az EP elnöke a teg­napi ülésen elmondott búcsúbeszédében. A ko­rábbi lengyel kormányfő a hagyományoknak megfe­lelően két és fél év után, a tervek szerint január 17-én adja át hivatalosan a helyét utódjának, aki minden bizonnyal Martin Schulz jelenlegi szocialis­ta frakcióvezető lesz. Az EP-ben kialakult szokások szerint egy-egy ötéves képviselői periódust két elnök között osztanak fel. Buzek az első keleti blokkból érkezett politi­kus, aki ezt a magas tiszt­séget betöltötte. (MTI) Szivárgás Dimónában Tel-Aviv. Sok munkás súlyos daganatos megbe­tegedés áldozata lett az iz­raeli Negev sivatagban ál­ló dimónai atomerőműből évek óta szivárgó sugárzás miatt. Erről tegnap szá­molt be a Haarec izraeli napilap internetes kiadá­sa. Eddig az erőmű 50 je­lenlegi és volt dolgozója fordult bírósághoz pénz­beli kártérítést követelve megromlott egészségi ál­lapota miatt. (MTI) Hivatalos elismerés Reykjavík. Izland teg­nap hivatalosan - a nyu­gat-európai országok kö­zül elsőként - független és szuverén államként is­merte el Palesztinát, az 1967-es hatnapos háborút megelőző határokon be­lül. A két ország felveszi egymásai a diplomáciai kapcsolatokat is. (MTI) Óvszerhez hasonlította a tüntető fiatalok szimbólumát, a fehér szalagot Putyin arrogáns és vulgáris Moszkva. Az orosz kor­mányfő, aki korábban a kormányellenes oroszor­szági tüntetések ösztönzé­sével vádolta meg Hillary Clinton amerikai külügy­minisztert, tegnap azt mondta, hogy az amerikai különleges erők ölték meg Moammer Kadhafit, az el­lene demonstrálok szim­bólumáról, a fehér szalag­ról pedig kijelentette: azt hitte, hogy egy óvszert tűztek a kabátjukra, s egy AIDS-ellenes kampánynak a tanúja. ÖSSZEFOGLALÓ Vlagyimir Putyin tegnap a te­lefonos, internetes, a televízió­ban élő adásban folyó fórumon kijelentette: a reális politikai erőviszonyokat tükrözik az orosz parlamenti választások eredményei. Hangoztatta, elégedett, ha a fiatalok nagygyűléseket tarta­nak véleményük kinyüvánítá- sára. Ez szerinte a putyini rendszer következménye. De figyelmeztetett: ezeknek a megmozdulásoknak is törvé­nyeseknek kell lenniük. A vá­lasztási csalások kivédésére Putyin azt javasolta, hogy az összes szavazóhelyiségben he­lyezzenek el web-kamerát, amellyel folyamatosan lehet követni az interneten az ott tör­ténteket. Erre azért lenne szük­ség, hogy az ország lássa mi Az orosz társadalom változik, Putyin nem (TASR/AP-felvétel) Pentagon: Putyin nevetséges Bagdad. A Pentagon szerint nevetséges Vlagyimir Putyin vádaskodása, miszerint az amerikai különleges erők része­sek Kadhafi meggyilkolásában - mondta az iraki fővárosban Leon Panetta amerikai védelmi miniszter szóvivője. Putyin eképp fogalmazott: Kadhafi halálában először is az amerikai pilóta nélküli gépek játszottak szerepet, amelyek megtámad­ták az őt szállító konvojt, majd „az amerikai különleges erők, akiknek nem kellett volna a helyszínen tartózkodniuk, oda­vitték az ún. ellenzékieket és harcosokat, s bírósági ítélet vagy vizsgálat nélkül megölték őt (Kadhafit)”. John Kirby szóvivője hangsúlyozta: Kadhafi halálát nagyon pontosan, a nyilvánosság előtt dokumentálták. „A körülmények egyértelműen mutatják, milyen módon érte utol Kadhafi ez­redest a végzet.” Amerikai katona kizárólag a tengeren és a levegőben teljesített szolgálatot a líbiai beavatkozás során, szárazföldi műveletben nem vett részt. (MTI) történik minden egyes urna mellett, így ki lehet zárni a csa­lásokat. Az ellenzéket pedig ar­ra biztatta, forduljon az orosz bíróságokhoz, amelyek határo­zottan és objektiven döntenek majd a panaszokról. Putyin ismét nekiment az ún. „színes forradalmaknak”, hangsúlyozva: a 2004-es uk­rajnai narancsos forradalmat külföldről szervezték annak érdekében, hogy destabilizál­ják a helyzetet a szovjet utódál­lamokban. A kormányfő állítot­ta, hogy most ugyanezeket a praktikákat vetik be Oroszor­szág ellen. Az orosz ellenzéket is azzal vádolta, a Nyugat utasítására akarja gyengíteni Oroszorszá­got, s az ellenzéki pártokfizettek a fiataloknak azért, hogy tüntes­senek a kormány ellen. Több­ször is visszatért Washingtonra, szerinte az USA uralkodni sze­retne másokon, s neki az az érzé­se, hogy Amerikának nem szö­vetségesekre van szüksége, ha­nem vazallusokra. Putyin végezetül azt mondta, egy napot sem marad a hivatalá­ban, ha elveszíti a lakosság tá­mogatását. Arra készül, hogy Dmitrij Medvegyev jelenlegi ál­lamfőt javasolja majd minisz­terelnöknek. Erre a kormányzó Egységes Oroszország párt par­lamentiválasztási győzelme kel­lő alapot szolgáltat. Végül Putyin kijelentette: ha elnökké választják, kész meg­vizsgálni a börtönben ülő egy­kori Jukosz-vezér, Mihail Ho- dorkovszkij kegyelmi kérvé­nyét. (MTI, SITA, TASR) Magyar alkotmány Brüsszel választ vár Navracsicstól Brüsszel/Budapest. Ma­gyarország új alkotmányának néhány jogi vonatkozásával kapcsolatban levelet intézett Navracsics Tibor miniszterel­nök-helyetteshez Viviane Re­ding, az EU igazságügyi biztosa. Mint tegnap közölték, a hétfőn kelt levélre máig kért írásbeli választ Budapesttől a biztos. Reding asszony levele tegnap szivárgott ki a sajtóhoz, s az áll benne, hogy az EB áttekintette a magyar alaptörvényt, figye­lemmel arra, hogy az mennyi­ben áll összhangban az uniós joggal és az uniós szerződések betűjével és szellemével. Ennek során értésre adta: a magyar alaptörvény és az EU-jog össz­hangjának értékelése csak ak­kor történhet meg átfogóan, ha tekintetbe veszik a rajta alapuló törvényhozási, közigazgatási és bírói gyakorlatot. E tekintetben - folytatódik Reding asszony levele - a leg­utóbbi reform bizonyos vonat­kozásai „súlyos aggályokat” vetnek fel az uniós jog szem­pontjából. Ilyen a bírák nyugdíj- korhatára, valamint az adatvé­delmi biztos függetlensége. E kérdések kapcsán az EB-hez számos panasz érkezett uniós tagállamok legfelsőbb bírósága­inak tagjaitól, az Európai Parla­ment képviselőitől és nem kor­mányzati szervezetektől. Re­ding asszony levele azt is hang­súlyozza: az EB részletesen vé­leményezni kívánja a különböző intézkedések összeegyeztethe­tőségét az uniós joggal. (MTI) Medvegyevet az európai parlamenti határozat bosszantotta fel Oroszország hajlandó segíteni az euróövezet stabilizálásában ÖSSZEFOGLALÓ Brüsszel. A Kremlt felhábo­rította az Európai Parlament szerdai határozata, amely fel­szólította Moszkvát, hogy ren­dezzen új parlamenti választá­sokat, ugyanakkor Oroszor­szág hajlandó pénzt áldozni az euróövezet megmentésére. Minderről tegnap beszélt Brüsszelben Dmitrij Medvegy­ev orosz elnök, az uniós veze­tőkkel folytatott megbeszélését követő sajtótájékoztatón. „Ké­szek vagyunk arra, hogy min­den lehetséges pénzügyi esz­közzel támogassuk az európai gazdaságot és az eurózónát” - mondta. Konkrét összeget nem emlí­tett, de előzőleg egyik munka­társa azt mondta: Moszkva kö­telezettséget vállal arra, hogy a Nemzetközi Valutaalap (IMF) közbeiktatásával legkevesebb 10 milliárd dollárral (7,7 milli­árd euróval) segíti az eurózóna stabilizálását célzó erőfeszíté­seket. A múlt héten az EU-országok csúcstalálkozóján abban ma­radtak, hogy tíz napon belül át­tekintik, meg tudják-e növelni 200 milliárd euróval az IMF azon keretét, amely a bajba ke­rülő európai államok pénzügyi megsegítését célozza. Arkagyij Dvorkovics, a Kreml gazdasági tanácsadója szerint az Európa javára törté­nő orosz kötelezettségvállalás akár a minimumot jelentő 10 milliárd dollár kétszeresére is rúghat. Az orosz tanácsadó megjegyezte: a pontos összeg attól is függ majd, mekkora pénzügyi rés marad az európa­iak által elhatározott elvi meg­állapodás, illetve a ténylegesen megnyilvánuló finanszírozási hajlandóságuk között. Ez alatt azt érti, ha nagyon nagy össze­gek hiányoznak majd az euró­pai mentőalaphoz, akkor az orosz segítségnek sincs sok ér­telme, de ha csekély az elma­radás, akkor Moszkva szívesen áldoz nagyobb összeget is. Sze­rinte most mindennél fonto­sabb, hogy bizalmat öntsenek a piacokba. Medvegyev nem rejtette vé­ka alá, miért is fontos Moszkva számára, hogy az euró megma­radjon vonzó tartalékvalutá­nak: utalt arra, hogy az orosz valutatartalékok 41 százalékát euróbán tartják, és Oroszor­szág külkereskedelmének a fe­le bonyolódik le az EU-orszá- gokkal. Herman Van Rompuy, az Európai Tanács elnöke a tájé­koztatón azt mondta, az EU aggódik az orosz parlamenti választások során tapasztalt szabálytalanságok, illetve a voksolás áttekinthetetlensége miatt. Méltatta ugyanakkor, hogy az orosz fél ötszáz külföl­di megfigyelőnek tette lehető­vé a választások lebonyolításá­nak helyszíni ellenőrzését. Üd­vözölte, hogy az orosz államfő kötelezettséget vállalt a sza­bálytalanságok pártatlan ki­vizsgálására. Medvegyev lényegében visz- szautasította a választásokkal kapcsolatos uniós bírálatot - nem is annyira Van Rompuy szavaira, hanem a szerdán el­fogadott, erősen elítélő hangú európai parlamenti határozat­ra reagálva. Azt mondta, való­ban adódnak otthon emberi jo­gi problémáik, de szerinte ez az EU-országokra nézve is igaz. A baltiakra, különösképpen Lett­országra utalva említette az orosz nyelvű lakosság jogainak helyzetét, illetve a szélsőséges­ség és az idegenellenesség je­lenségét. (MTI, TASR) MT1-HÍR Párizs. Bűnösnek találta tegnap a párizsi büntetőbíró­ság Jacques Chirac volt állam­főt közpénzek elsikkasztásá- ban és hűtlen kezelésben. Két év felfüggesztett börtönbünte­tésre ítélték. Először fordult elő az ötödik köztársaság történetében, hogy egy volt államfőt elítélt egy bí­róság. Az összevont perben vizsgált, két hasonlójellegű ügy a Chirac 12 éves elnökségét megelőző párizsi főpolgármes­teri időszakára (1977-1995) nyúlik vissza. A városházán lét­rehozott fiktív állásokon ke­resztül juttattak közpénzeket a Chirac által alapított és akkori­ban általa irányított Tömörülés a Köztársaságért (RPR) nevű jobboldali párt azon munkatár­sainak, aldk részt vettek az 1995-ös elnökválasztási kam­pány előkészítésében. A válasz­tást akkor Chirac nyerte meg. Memóriavesztéssel is járó, súlyos neurológiai problémái miatt Chirac nem volt képes részt venni a több mint fél évig tartó perben, a bíróság távohé- tében folytatta le az eljárást. Az ítélethirdetésen a családjából csak adoptált lánya, Anh Dao Jacques Chirac (TASR/AP) Traxel jelent meg, aki annyit mondott, hogy ezentúl a csa­ládnak a korábbiaknál is job­ban össze kell tartania és tá­mogatnia kell Chiracot élete hátralévő részében. Egyébként a volt francia el­nök az ellene felhozott vádpon­tok alapján legfeljebb tíz év szabadságvesztésre és 150 ezer eurós pénzbüntetésre lett vol­na ítélhető. Először állítottak bíróság elé egy volt államfőt Felfüggesztett börtönt kapott Jacques Chirac

Next

/
Thumbnails
Contents