Új Szó, 2011. december (64. évfolyam, 277-301. szám)
2011-12-14 / 288. szám, szerda
POLGÁRMESTEREK 2011. december 14., szerda HIRDETÉSI MELLÉKLET A fejlesztések szinte egyetlen forrása az uniós pénzek merítése - ám ez sem lehet öncélú, mert később visszaüthet Teljesítményértékelés egy év múltán (Ján Krošlák felvétele Mit értek el egy év alatt, mit teljesítettek választási ígéreteikből? - fogalmazódik meg a kérdés a választókban egy évvel a helyhatósági választások után. Jogosan. Válságos időkben ugyanakkor nem jó, ha túl nagyok az elvárások, ugyanis könnyen nagyot csalódhat a honpolgár. ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Egyre kevesebb pénzből kell eltartani ugyanannyi intézményt, kell bebiztosítani ugyanannyi szolgáltatást - halljuk sokszor a polgármesterektől, bármely régió községének első emberével beszéljünk is. Függetlenül attól, milyen teljesítményt felmutató polgármesterről van szó, jogosak a kifogások. Hatáskör van, pénz nem érkezik A központi szervek egyre több hatáskört adnak át az önkormányzatoknak, a feladatok ellátására érkező pénzösszeg viszont alig változik, vagy ha nő is, nem olyan arányban, ahogyan a hatáskörök. Ez baj, ugyanis ellehetedeníti a régiók fejlődését, sőt, számos önkormányzat a csőd szélére kerül. Az, ami Esztergomból ismert - persze ott jellemzően más okok miatt - máshol is bekövetkezhet: az éjszakai világítás leállítása, a tömegközlekedés korlátozása. Ha kevés a pénz, az önkormányzat két dolgot tehet: vagy csökkenti a szolgáltatások körét és színvonalát, vagy rejtett módon - mert hivatalosan ezt nem lehet - eladósítja a községet. Az utóbbi út viszont a pokolba vezet, az adósságspirálból ugyanis egy idő után szinte lehetetien kitömi. Együttműködés Ilyen helyzetben kiemelt fontosságú a jó együttműködés a polgármester és a képviselő- testület között, valamint a hatékony civil kontroll. Az, hogy a választók ne csak négyévente érdeklődjenek községük, városuk dolgai iránt, hanem folyamatosan nyitva tartsák szemüket. A demokrácia a - helyi szinten is - éber tekinteteket kíván, enélkül nem működik. Nem lehet eleget hangsúlyozni az együttműködés fontosságát a polgármester és az önkormányzati képviselő-testület között. Több dél-szlovákiai község és város példáján is láthattuk: ha ez nincs meg, örökös veszekedés lehet a történet vége, amelynek legfőbb vesztese nem a városvezető, de még csak nem is a helyi képviselő, hanem a polgár. Vannak települések, ahol az összhang hiánya miatt leváltások, rendeletek elgáncsolása, visszahívások, költségvetések meg nem szavazása isméüődik körkörösen. Uniós források Jelen helyzetben egy kitörési pont mutatkozik csak az önkormányzatok számára, ez pedig az uniós források merítése. Nem véledenül emelte ki szinte minden polgármesterjelölt a kampányában, hogy hatékonyan szeretné ezt a forrást meríteni, ebből képzeli el a falu, város fejlesztését. Más lehetőség ugyanis egyszerűen nincs. Az uniós forrás ugyanakkor nem egyszer csapda. A községeknek ugyanis a beruházás 5 százalékát saját költségből kell állniuk. Ez első látásra nem tűnik soknak, ám egy rosszul megválasztott, kevésbé hatékony program megvalósítása több kárt okozhat a községnek, mint hasznot. Nem lehet öncélú Az utakat így is, úgy is fel kell újítani, a csatornahálózatot ki kell építeni, ám egy-egy dísz- kivilágítás, utcarevitalizáció nem biztos, hogy visszahozza a befektetett összeget. A dísz- világítást is fizetni kell, nem egy esetben nem kis összeget, a díszcserjéket kitéphetik, éveken belül „amortizálódhatnak” a fejlesztések, az önkormányzatnak viszont hiányozhat az az összeg, melyet az uniós támogatás merítésekor önrészként állnia kellett. Magyarán: nem lehet öncélú az uniós források merítése sem, mert nem minden esetben oldja meg a problémákat. Nem ritkán a polgármesterek nagy dilemma előtt állnak: kérjék-e a támogatást, ezzel is megterhelve az úgyis feszes költségvetést, vagy pedig inkább mondjanak le róla, kitéve magukat annak a veszélynek, hogy amiatt fogják kritizálni őket a választók, hogy nem szépül a község. Ha a megbízatási időszak első évének letelte után értékelni akarjuk polgármestereinket, ezeket a szempontokat is vegyük figyelembe, s így talán reálisabb képet kapunk tevékenységükről. (MSz) polgármestere Csudái Róbert öt éve került Lekér, azaz Hronovce élére. Korábban alpolgármesterként szerzett tapasztalatot abban, hogy mivel jár egy község irányítása. A legutóbbi önkormányzati választásokon a Most-Híd párt színeiben indult egyedüli jelöltként a polgármesteri székért. Az elmúlt egy évben sok minden történt a faluban, láthatóan megszépült a község. • A választásokon nem volt ve- télytársa, mégis a Most-Híd támogatásával indult a választásokon. Megalakította a párt helyi szervezetét is. Lekér, azaz hivatalos nevén Hronovce három kisebb falu, Lekér, Da- másd, Vezekény egybeépítésével jött létre. De nem csak ezért, hanem a falu nemzetiségi összetételét tekintve is fontosnak tartom az ösz- szefogást, mert csak így fejlődhet egy település. Azt sem tagadhatom, hogy az eddig elért eredmények is nagyban köszönhetők annak, hogy egy kormányon lévő párt színeiben indultam. • A legtöbb támogatást a Környezetvédelmi, valamint a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztériumon keresztül kapták a községek, így Lekér is. Mire elég ez? A faluknak a helyzete nagyban függ a mindenkori kormány hozzáállásától. Nagyon lényeges beruházások valósulhattak meg az elmúlt időszakban a községekben, olyanok, amelyek közvetlenül érintik a lakosság hétköznapjait, gondolok itt a közintézmények, iskolák, óvodák hőszigetelésére, közterek, pihenőzónák kialakítására. Én azt mondom, hogy Dél-Szlovákia még mindig nagyobb figyelmet érdemel, gondolok itt az utak állapotára, munkanélküliség kérdésének megoldására, a szennyvízelvezetés megvalósítására, illetve az ivóvíz bevezetésére a Gara- mon túli településeken. Úgy gondolom, ezekre a problémákra még nagyobb figyelmet kell szentelni. • A községben milyen beruházások történtek az elmúlt évben? A leglátványosabb a falu közepén Damásdon egy pihenőzóna kialakítása volt. A Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztériumon keresztül nyertünk 340 000 euró értékű összeget, amely keretében egy tavat alakítottunk ki, parkolót, járdákat, sétányt építettünk, fákat ültettünk, padokat helyeztünk ki, illetve saját költségen egy játszóteret alakítottunk ki itt. A projekt része volt egy szabadtéri színpad felállítása is, de erre most nem kaptunk anyagi támogatást. Azonban bízom benne, hogy a jövőben erre is kiírják a pályázatot. • Korábban itt már kialakítottak egy piacteret. Igen, az eredeti elképzelés is az volt, hogy ez a piactér, valamint az újonnan kialakított tó és sziget, illetve a szabadtéri színpad egy egészet alkosson. • Észrevettük, hogy új buszmegállókkal is büszkélkedhet a község... Valóban, a Leader programba kapcsolódva 50 000 euró összegű támogatást nyertünk 4 új buszmegálló építésére. Továbbá 230 000 eurót kaptunk a Környezetvédelmi Minisztériumon keresztül 2 gyűjtőudvar kialakítására Vezekényen és Lekéren, ahol az osztályozott hulladékot lehet elhelyezni. Ebből fedeztük egy új traktor és pótkocsi, valamint 1100 literes konténerek vásárlását. Sikeresen pályáztunk még a Környezetvédelmi Alapnál 460 darab 720 literes komposztáló edény megvásárlására, így minden háztartásban megoldható lesz a komposztálás. • Több községgel ellentétben eddig a faluban nem épültek sem szociális, sem bérlakások. Ma már ezt a hiányosságot is kiküszöböltük, hiszen épül egy bérlakás 20 lakásegységgel Vezekényen, Lekéren pedig a kórház területén 10 lakásegységet építünk majd. Az újonnan épült szociális lakások szakmai jóváhagyása pedig a napokban történt meg. Ezek megépülését 70 százalékban az állam támogatja. Két lakótömb épült, amelyben összesen 16 lakás található. A lakások alapterülete 40 négyzet- méter, mindegyik fürdőszobával és lokális fűtéssel van ellátva. • Említette a munkahelyteremtés fontosságát, ami mindenhol prioritásként szerepel. Itt a faluban milyenek a lehetőségek? Működnek itt mezőgazdasági vállalkozások, amelyek főleg nyáron adnak munkát a lakosoknak. Itt van még az Elmegyógyintézet, ezek a legfőbb munkaadók a községben. Van egy 13,5 hektáros ipari parkunk, ahová igyekszünk befektetőt csalogatni. Volt egy komoly érdeklődő, de sajnos a gazdasági válság miatt ez a beruházás elmaradt. • Mit kíván a közelgő ünnepek kapcsán a falu lakosságának? A legfontosabb az egészség, így jó egészséget, erőt, boldogságot, békés karácsonyt, szebb, jobb és boldogabb új évet kívánok lakosainknak, hogy a község, illetve az egyéni tervek is sikeresen megvalósuljanak. MP91100788
