Új Szó, 2011. december (64. évfolyam, 277-301. szám)
2011-12-02 / 278. szám, péntek
2 Közélet ÚJ SZÓ 2011. DECEMBER 2. www.ujszo.com Még mindig 700 eurós emelést emleget a LOZ Már átláthatatlanok az orvosok követelései SÁNDOR RENÁTA Pozsony. Lassan követhetetlenné válnak az Orvosok Szak- szervezetének (LOZ) követelései, főleg ami a bérkérdést illeti. Ősz elején a LOZ petíciót indított négy követeleséssel. Ezek között az első - és állításuk szerint a legfontosabb - az volt, hogy a kormány állítsa le az állami tulajdonú kórházak részvénytársaságokká való alakítását. A folyamat 31 kórházat érintett volna, és évvégig végre kellett volna hajtani a kormány tervei szerint. A szak- szervezet további követelése volt a munkatörvénykönyv betartása, azaz hogy heti 56 óránál többet ne dolgozzanak az orvosok, jelenleg ugyanis az ügyeletekkel együtt a heti ledolgozott óraszámuk ennél jóval magasabb. Követelték, hogy több pénz folyjon az ágazatba, mert a jelenlegi rendszer és támogatás mellett az egészségügy működésképtelenné válik. A LOZ szerint nem elegendő egyszerűen megemelni az állami költségvetésből az ágazatnak juttatott támogatást - Ivan Miklós pénzügyminiszter szerint 2012-ben csak az egészségügyre jut több pénz az idei keretszámokhoz képest -, hanem elsősorban azt kell elérni, hogy az egészségbiztosítók megfizessék a kórházaknak, az orvosoknak a szolgáltatásokat, most ugyanis csak a töredékét fizetik. A LOZ béremelést is követel - épp ez az a kérdés, amelyen a tárgyalások elbuktak, és ennek következménye a kórházakban kialakult néhol már tragikus helyzet. Az ősz elején indított petíciót 3800-an írták alá, majd szeptembervégén 2411 orvos beadta felmondását. Noha a LOZ mindvégig hangoztatta, hogy egységesek, senki nem vonja vissza felmondását, tegnap, a felmondási idő utolsó napján kiderült: „mindössze” 1226 orvos távozott a kórházakból. Ez viszont ahhoz elegendő, hogy a kórházi ellátás - legalábbis néhány intézményben - összeomoljon, mivel a kilépett orvosok többsége altatóorvos, sebész, szülészorvos. A kormány az államfő utasítására leállította a kórházak transzformációját, Ivan Uhlia- rik miniszter ígéretet tett, hogy ezt törvényi úton garantálják. A tárca szerint a munkatörvénykönyv betartásában is megegyeztek - igaz, a LOZ szerint nem. Amiben végképp nem jött létre egyezség, az a bérek kérdése. A minisztérium 300 eurós béremelést ajánlott, több mint 1200 orvos ezt nem fogadta el. A LOZ először 800, majd 707 eurós havi emelést követelt, időközben azonban változtak a szorzók - és ez az, ami igazából már követhetetlen, vagyis hogy az országos átlagbér hányszorosát kérik. Marián Kollár, a LOZ elnöke szerint elfogadhatatlan a tárca érvelése, hogy az állami költség- vetésben nincs pénz a nagyobb béremelésre. Mikor például egy 1000 főt foglalkoztató magáncég támogatására pillanatok alatt előteremt a kormány 28 millió eurót, az egészség- ügyi miniszter szóvivője 2600 eurót keres, akkor felháborító, hogy azon emberek béremelésére, akik életeket mentenek, nem jut 300 eurónál több - érvelt a szakszervezeti vezető. Marián Kollár továbbra is oszt és szoroz (TASR-felvétel) Uhliarik felajánlotta a lemondását, de a szakszervezetet ez sem késztette visszavonulásra Számháborúzik a LOZ és a tárca Tegnap nem sok helyen került elő a szike (TASR-felvétel) Pozsony. Tegnaptól csak a kassai és néhány délszlovákiai kórházban működik viszonylag problémamentesen az ellátás. Ez nem jelenti azt, hogy teljesen nyugodtak lehetnek a betegek, de ezekben az intézményekben legalább attól nem kell tartani, hogy az akut eseteket sem tudják ellátni. ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Főleg az észak-szlovákiai kórházakban, valamint Pozsonyban a szó szoros értelmében életveszélyessé vált a helyzet. Összesen 1226 orvos távozott azok közül, akiknek november 30-án lejárt a felmondási idejük. Ebből 636 azon intézményekből, ahol a kormány szükségállapotot rendelt el. Vannak kórházak, ahol az orvosok később csatlakoztak az akcióhoz, az ő felmondásuk későbbjár le. Mintha járvány tört volna ki... Szükségállapot idején a kormány munkára kötelezheti a távozott orvosokat is, csakhogy ezek többsége november 30-ától betegállományban van. A LOZ szerint a helyzet annyira kiéleződött, hogy például a Pozsonyi Gyermekkórház sebészetén mindössze két orvos dolgozott tegnap - egy sebész és a főorvos. A kórház tájékoztatása szerint viszont 11-en álltak munkába. Azt azonban a kórház is elismeri, hogy a sebészeten komoly gondok lehetnek, előfordulhat, hogy nem lesz, aki operáljon, mivel nagyrészt sebészek és aneszteziológusok távoztak. A Pozsonyi Egyetemi Kórházban hasonló a helyzet, tegnap a felmondott mintegy 500-ból 348-an nem mentek be dolgozni, így a kórház - LOZ szerint - azt fontolgatja, a betegeket átszállítja a katonai kórházba. Ivan Uhliarik miniszter azonban leszögezte, az akut eseteket mindenütt el tudják látni. A LOZ szerint a minisztérium által a kórházakban létrehozott információs telefonvonalak nem működnek. Ez utóbbi állítás azonban nem igaz, lapunk felhívott több kórházat, és mindenütt választ kaptunk kérdéseinkre. Délen viszonylag nyugalom van Dél-Szlovákiában nem ennyire súlyos a helyzet. Egyrészt azért, mert több kórház, például a dunaszerdahelyi is, már évek óta részvénytársasági formában működik, az intézmény ezért sem csatlakozott a LOZ akciójához. Másrészt a dél-szlovákiai kórházakban valamivel kevesebb orvos adta be a felmondását. Losoncon tegnap a kórház 125 orvosa közül 35-en nem vették fel a szolgálatot, csatlakoztak az orvosszakszervezet felhívásához. A kórház vezetése megpróbált megegyezésre jutni a tiltakozó orvosokkal, az igazgató, Július Höffer azt mondta, fel vannak készülve a vészhelyzetre is, ha kell, a szomszédos járások kórházaitól kémek segítséget. Zavartalan volt a betegellátás Érsekújvárban, ahol eredetüeg 22 orvos adta be a felmondását. Végül csak hatan döntöttek úgy, hogy megválnak az intézménytől, ők korábban a gyermekosztályon dolgoztak. Tegnapra egyébként a Szakorvosok Uniója is sztrájkot szervezett, elnökük, Andrej Janco elmondta, egyetértenek a LOZ akciójával, keveslik az ágazatba jutó pénzt és a saját fizetésüket is - Janco szerint a szakorvosok zöme nem keres 500 eurónál többet. Pontos adatok nem érkeztek, hogy hány szakorvos csatlakozott a sztrájkhoz, de információk szerint kevesen - mint az egyik pozsonyi magánklinika tájékoztatott, a kórházakban kialakult helyzetet nem akarják még ők is tovább rontani. „Pihenjenek nyugodtan” Ivan Uhliarik a szerdai tárgyaláson felajánlotta, ha csak az ő személye, az akadálya a megegyezésnek, lemond. A LOZ erre úgy reagált: ez szép lenne a minisztertől, de ennek ellenére sem vonnák vissza felmondásukat az orvosok. Uhliarik tehát nem mondott le. Közben tegnap a LOZ arra biztatta a felmondott orvosokat, hogy „pihenjenek nyugodtan, a munkahivatalba ráérnek később is bemenni, hét nap áll a rendelkezésükre”. 30 cseh katonaorvos A cseh kormány tegnapi úgy döntött, 30 katonaorvost küld segítségként, és a határ menti kórházak fogadni tudják az akut eseteket. Magyarország szintén fogadja a sürgős eseteket, eddig három orvost ajánlott fel a szlovák minisztérium tájékoztatása szerint. A Magyar Orvosi Kamara elnöke a Magyar Rádiónak azt nyilatkozta, kétli, hogy a magyar orvosok átjönnének dolgozni, mivel egyrészt csak ideiglenes munkáról lenne szó, másrészt, ha már külföldre mennek dolgozni, akkor nem Szlovákiába, noha még itt is többet keresnének, mint otthon. További részletek a 4. oldalon. (sán, szász, száz, vkm, jéem, fm, TASR, SITA) Az OECD szerint három évvel ezelőtt az alkalmazott körzeti orvosok bruttó havi bére 1537 euró volt - ez az országos átlagbér 2,2-szerese Miért drága az ellátórendszer? Mennyit keresnek az orvosok? ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. Szlovákia egészségügyi költségvetése összevethető a legfejlettebb államok ide vágó büdzséjével, a szlovákiai orvosok keresete pedig - az ország gazdasági teljesítményének tükrében - nemzetközi összehasonlításban is átlagosnak mondható, derül ki a Sme összefoglalójából, melyet a napilap a hazai INEKO (Gazdasági és Szociális Reformok Intézete), valamint a legfejlettebb államait tömörítő OECD (Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet) adatai alapján készített. Bőven az átlagbér felett Az INEKO aktuális elemzése a múlt évi adatok alapján tekinti át az ágazati béreket, megállapítva, hogy a szakterület és a foglalkoztatási forma alapján is jelentős különbségek vannak az orvosok fizetése között. Nagyban befolyásolja a havi jövedelmet, hogy magánpraxist folytat-e az érintett, avagy állami, magán- vagy nonprofit intézmény alkalmazottja. Megjegyzi az elemzés azt is, hogy a források (statisztikai hivatal, munkaügyi minisztérium, szakmai szervezetek) sem egységesek, azaz más-más adatokat tüntetnek fel. A statisztikai hivatal szerint 2010-ben az alkalmazottként dolgozó orvosok bruttó átlagbére a hivatalosan kézhez kapott pluszjuttatásokkal (prémium, túlórapénz, ügyeleti díj stb.) együtt 1240 euró volt, ami az országos átlagbér 1,61-sze- rese. Az elmúlt évtizedben a bérszintjük alig változott: 2000-ben átlagosan 586 euró- nak megfelelő összeget kerestek az orvosok, ami akkor az átlagbér 1,55-szörösének felelt meg. A minisztérium 2010-es adatai szerint a körzeti orvosok (alkalmazottak) bruttó átlagbére 1024 euró volt, a belgyógyászok 1225, a sebészek 1564 eurót kerestek. Az OECD statisztikájában ugyanakkor más adat szerepel az alkalmazott körzeti orvosok mellett: a nemzetközi szervezet szerint bruttó havi bérük 1537 euró volt (2008-as adat). Ez az országos átlagbér 2,2-szerese - hasonló az orvosok bérszintje például Finnországban és Nagy-Britan- niában. Alegjobban az USA-ban fizetik meg az orvosokat (4,6-szor keresnek többet az átlagbérnél). Érinti az INEKO elemzése azt a kérdést is, amelyről az orvos- társadalom tagjai nem szívesen nyilatkoznak - azaz milyen egyéb bevételeik lehetnek. Az Magánrendelők havi nyeresége 2010-ben (adózás előtt) Körzeti orvosok 1291 euró Belgyógyászok 1057-1261 euró Sebészek 1322-1634 euró Nőgyógyászok 2Ö48-2096 euró Gasztroenterológusok 3199-3223euró (Az intézet az egészségbiztosítók, valamint a Magánorvosok Szövetsége /ASL/ által közölt adatok alapján becsülte meg a magánpraxist folytató orvosok átlagos adózás előtti nyereségét.) Forrás: INEKO intézet megállapítása szerint egy-egy orvos egyéb bevétele havi szinten többszáz euróra rúghat: díjat kérhetnek a pontos időpontra előjegyzett betegektől, jutalékot kaphatnak a gyógyszertársaságoktól, külön tarifája van az adminisztratív célból elvégzett vizsgálatoknak (pl. orvosi igazolás jogosítványhoz), és végül de nem utolsósorban ott van a hálapénz is. Túlárazva, túlágyazva Szlovákia a HDP 9,1 százalékát fordítja az egészségügyre - áll az OECD két évvel ezelőtti adatokon alapuló, idén készült összefoglalójában. Ezzel egyébként az élen állunk a visegrádi országok között, s az OECD-be tömörülő 34 legfejlettebb ország átlagától - 9,5 százalék - sem sokban maradunk el. „Ugyanakkor a források struktúrája alapján elmondható, hogy a magánszemélyek által az egészségügybe befizetett pénzek jelentős részt képviselnek. Ez magában hordozza a veszélyt, hogy az alacsony jövedelmű háztartások számára nem minden ellátás hozzáférhető” -jegyezte meg Tomáš Szalay, a Health Policy Institute képviselője. Az OECD kimutatása szerint az egészségügy forrásainak mintegy harmadát közvetlenül a zsebünkből fizetjük, ezen belül is gyógyszerekre költünk sokat. Szlovákia a gyógyszerre fordított összegeket tekintve a világ vezető hármasába tartozik: túl sok orvosságot fogyasztunk, ráadásul drágán. A „mire megy el a pénz az egészségügyben” kérdést tovább árnyalja, hogy a nemzetközi felmérés szerint a kórházi ágyak számát tekintve is a „luxuskategóriába” tartozunk: nálunk ezer főre 6,5 ágy jut, ennek a felével is beérik pl. az USA-ban, Nagy-Britanniában vagy Svédországban. Az OECD átlaga 5. A már idézett Tomáš Szalay szerint drága és kevéssé hatékony a rendszer: „Viszonylag sok pénzért nem tudunk megfelelő szolgáltatásokat biztosítani az embereknek.” (as)
