Új Szó, 2011. december (64. évfolyam, 277-301. szám)

2011-12-12 / 286. szám, hétfő

www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2011. DECEMBER 12. Gazdaság és fogyasztók - hirdetés 7 A szomszédos országok valutáinak gyengülése miatt sokan az építkezéshez is külföldön vásárolnak Újra drágulnak az építőanyagok A szakemberek szerint jövőre már nagyobb kiadásokkal számol­hatnak azok, akik építkezni szeretnének (Ján Krošlák felvétele) Pozsony. Akiképítkezni sze­retnének, azoknak érdemes minél hamarabb megvásá- rolniukaz ehhez szükséges építőanyagot. Aszakembe- rek arra figyelmeztetnek, hogy az ágazatra nehéz év vár, és ha a cégeknem lesz- nekképeseknövelni az ára­kat, összeomolhat a piac. ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ „Számítunk az árak növeke­désére, amire már jövőre sor keriilheť’-állítja IgorLupták, az Építőipari Kereskedők Szövet­ségének (SOAS) a képviselője. Több kereskedő pedig az elkö­vetkező időszakban akár na­gyobb árugrást is elképzelhető­nek tart. A nagy kérdés persze, hogy mindezt a már így is alulfi­nanszírozott ágazat elbírja-e. Míg tavaly a gazdasági válság miatt stagnáló építőipar alacso­nyan tartotta az építőanyagok árát, idén néhány szegmensben már nőttek az árak. Már ta­vasszal arról adhattunk számot, hogy a kőolaj iránti növekvő ke­reslet miatt az egy évvel koráb­biakhoz képest a harmadával drágultak a polisztirol hőszige­telő lapok. A gipszkarton nagy­jából 10 százalékkal drágult, egyes gyártók pedig a kőzetgya­pot hőszigetelő árát növelték 6-10%-kal. Több szegmensben nyáron is folytatódott az áreme­lés, így például az aszfaltból ké­szülő építőanyagok 15 száza­lékkal drágultak. A kereskedők az árak növelé­sével kapcsolatban egyelőre ugyan nem egységesek, hiszen van, aki kisebb, mások nagyobb drágulást jeleznek előre, ami­ben azonban mindannyian egyetértenek, hogy a tavalyi nehéz év után a jövő év sem ke­csegtet semmi jóval. „Az előt­tünk álló év a 2011-esnél is ne­hezebb lesz” - állítja Miroslav Petrech, a szigetelőanyagokat gyártó Icopal társaság kereske­delmi igazgatója. A szakemberek szerint az árak emelése abban az időben, ami­kor a hazai építőipar a klinikai halál szélén áll, egy utolsó elke­seredett döntésnek számít. En­nek ellenére az építőipari cé­geknek valószínűleg már nem lesz más választásuk. A cégek többsége szerint ugyanis a be­meneti költségek olyan mérték­ben nőttek, hogy azokat már nem tudják kiegyenlíteni a más területen történő lefaragások­kal. Jelentős terhet jelent szá­mukra a közlekedési költségek növekedése is. Hogy pontosan mekkora ár­emelésre is kellene felkészülni­ük az építkezőknek, azt egyelőre nem lehet pontosan felmérni, ráadásul erről nem kizárólag itthon döntenek. „Az áremelke­dés attól is függ majd, hogy a környező országok, főként Ma­gyarország és Lengyelország va­lutái milyen mértékben gyen­gülnek vagy erősödnek” - vallja Lupták. Ha a szomszédos orszá­gok valutái tovább gyengülné­nek az euróhoz képest, az meg­adhatna a kegyelemdöfést a ha­zai gyártóknak, hiszen az embe­rek többsége inkább Magyaror­szágon vagy Lengyelországban vásárolna építőanyagot. A hazai cégek ráadásul már most is első­sorban a családi házak építésé­nek és felújításának köszönhe­tően képesek fennmaradni, mi­közben korábban ez utóbbiak csak kisegítő szerepet játszot­tak. Ezzel azonban a cégek kép­telenek kiegyenlíteni a veszte­ségeiket, a jövő így egyre bi­zonytalanabb. (mi, HN, SITA) A „nem banki" megnevezés negatív tartalma Szlovákiában valószínűleg még sokáig megmarad Ne féljünk minden pénzügyi szolgáltatótól HORBULÁK ZSOLT Pozsony. A rosszemlékű Drukos és BMG Invest, továbbá a hozzájuk hasonló társaságok ugyan már rég eltűntek a pénzügyi piacról, a megneve­zésükre használt összefoglaló fogalom, a „nem banki jellegű társaságok”, továbbra is él. Ma a szó leginkább a nem banki hátterű pénzkölcsönzéssel fog­lalkozó társaságok elnevezése­kor fordul elő. Ha a nem banki jellegű társaság kifejezést ön­magában nézzük, sokkal széle­sebb és semleges jelentést lá­tunk. A nem banki pénzügyi társaságok a banki engedéllyel nem rendelkező pénzügyi szolgáltatókat jelentik, vagyis a kereskedelmi bankokon kívül mindegyiket, mint például a biztosítókat, az alapkezelőket, a nyugdíjpénztárakat, az ilyen­olyan befektetési társaságokat. Érdekesség, hogy a BMG és tár­sai alapjában véve nem voltak pénzügyi társaságok, csupán hatalmas méretekben vettek fel alacsony összegű kölcsönö­ket magánemberektől, miköz­ben a törvényeket kijátszva csak látszatgaranciákat kínál­tak. Pénzügyi közvetítők nem is voltak, hiszen hiteleket nem folyósítottak és portfoliót sem kezeltek. E cégek eltűnése után a szót egy másik kevésbé ked­velt, de alapvetően már tör­vényben meghatározott mó­don működő cégekre kezdték el használni. A pénzügyi szol­gáltatások csúcsa a banki tevé­kenység. Egy egészséges piac- gazdaságban azonban vannak más pénzügyi szolgáltatók, amelyek tevékenységére ma­napság már úgyszintén sokféle törvény vonatkozik. A „nem banki” megnevezés negatív tar­talma valószínűleg sokáig megmarad, ellenben nem sza­bad kizáró tényezőnek tekin­teni a befektetési döntés meg­hozatalakor. GAZDASÁGI HÍRMORZSÁK Rekordméretű külkertöbblet Pozsony. Nyolc éve nem látott szintre nőtt Szlovákia külkereskedelemi többlete idén októberben, elérve az 570,1 millió eurót, ami első­sorban annak köszönhető, hogy az ország kivitele jóval gyorsabban nő, mint a beho­zatal. Míg az exportunk ta­valy októberhez képest 10,1 százalékkal, 5,298 milliárd euróra nőtt, a behozatal alig fél százalékkal, 4,728 milli­árd euróra bővült - derül ki a statisztikai hivatal legfris­sebb jelentéséből. A behoza­tal szerény növekedése a vál­ság újabb hullámával magya­rázható, hiszen a megrende­lések csökkenése miatt a szlovákiai cégeknek keve­sebb külföldről behozott al­katrészre és nyersanyagra van szükségük. (SITA) Az Erste fiókok negyede bezár Budapest. Dolgozóinak közel 15%-át elbocsátja és fi­ókjainak várhatóan negyedét bezárja Magyarországon az Erste Bank. A hitelintézet drasztikus lépése a magyar nagybankok között egyelőre egyedülállónak tekinthető, igaz a múlt héten a CIB Bank is bejelentette 11 fiók bezárását. Az Erste lépését a gazdasági válság következményeként előálló korlátozott bevételi ki­látások, a hitelezés visszaesé­se, a kiemelkedően magas mértékű bankadó és a végtör­lesztés intézményének beve­zetése okozta jelentős veszte­ségteszi szükségessé. (MTI) Lelassulnak a németek Pozsony. A szlovák cégek külföldi megrendelései to­vább csökkenhetnek, Szlová­kia legfontosabb kereskedel­mi partnere, Németország ugyanis újra rontott a jövő év­re szóló gazdasági előrejelzé­sein. A Bundesbank szerint a német növekedés jövőre 0,6% lesz. A németek legutóbb az elmúlt hónapban csökkentet­ték 0,5-1,0%-ra a GDP-növe- kedéssel kapcsolatos előre­jelzésüket a júliusban várt 1,8 százalékról. (MTI, SITA) AKTUÁLIS KÖZÉPÁRFOLYAMOK VALUTA ÁRFOLYAM VALUTA ÁRFOLYAM Angol font 0,8531 Lengyel zloty 4,5149 Cseh korona 25,475 Magyar forint 305,08 Horvát kuna 7,5000 Román lej 4,3428 Japán jen 103,95 Svájci frank 1,2332 Kanadai dollár 1,3674 USA-dollár 1,3384 VÉTEL - ELADÁS Bank dollár cseh korona forint Volksbank 1,37-1,29 26,13-24,61 318,83-291,37 OTP Bank 1,38-1,29 26,12-24,57 314,90-292,14 Postabank 1,38-1,29 26,23-24,45­Szí. Takarékpénztár 1,38-1,29 26,02-24,58 316,95-289,65 Tatra banka 1,37-1,30 25,99-24,68 315,13-291,19 Dexia banka 1,38-1,31 25,89-24,57 308,85-293,19 Általános Hitelbank 1,37-1,30 26,08-24,64 317,94-290,55 Az első adat a valuta vételére, a második adat a valuta eladására vonatkozik. (Forrás: SITA) Jó hírek a lakástakarékossággal kapcsolatban A lakástakarékosság jövőre éppen olyan előnyös lesz, mint az idén. Ennek köszönhetően továbbra is kényelmesen, alaposan felkészülhet a lakása felújí­tására, illetve az ingatlanvásárlásra vagy új építésére. A lakás-előtakarékos- ság biztonságos voltáról és az előnyeiről Imrich Béres mérnökkel, Prvá sta­vebná sporiteľňa, a.s. (Első Lakás-takarékpénztár Rt. PSS) igazgatótaná­csának elnökével beszélgettünk. Az analitikusok figyelmeztetnek, hogy a krízis nehezíti a pénzügyi ter­mékek általi lakásfinanszírozást. Hogyan hat a válság a lakástakaré­kosságra? Gondolom, jó hírem van az olvasók és a takarékoskodók számára, mert nem hat rá. A takarékossági és a hi­telkamatlábakat már szerződés- kötéskor előre megállapítjuk. Nagyságukat a teljes futamidőre ga­rantáljuk. A válság ezen nem változ­tat. A lakás-előtakarékosság zárt rendszer, a kockázati piacokon nin­csenek érdekeltségei, csak annyi hi­telt ad, amennyit már a takarékos­kodók már megspóroltak. Ez meg­védte a múltkori, és megvédi majd a mostani krízis alatt is. Ez azt jelenti, hogy nem szigorítják a feltételeket ügyfeleik számára? Ellenkezőleg. 2012-ben csökkentjük az illetékeket annak ellenére, hogy a törvény ezt nem írja elő. Ezzel a la­kás-előtakarékosság még inkább ügy­félbarát lesz, mint eddig. Ez jó hír. És mi lesz az állami prémi­ummal? Néhány nappal ezelőtt tet­tek a parlamentben javaslatot a csökkentésére. A képviselők fenntartották törvény adta jogukat, és nem szavaztak. Emiatt újév után sem kell aggódni a negatív legiszlatív változásoktól. Az állami prémium nagysága 2012-ben is az éves betétek 10 százalékát teszi majd ki, de maximum 66,39 euró le­het. A lakástakarékoskodók tovább­ra is rendszeresen vagy évente egy­szer, de bármikor tehetnek pénzt a számlájukra. A lakás-előtakarékosság ezek sze­rint továbbra is a legelőnyösebb la­kástakarékossági mód lesz Szlová­kiában. így igaz. A lakástakarékoskodók be­tétjei az állami prémiummal szokás szerint 2 százalékos éves kamatláb­bal kamatoznak. Ezen felül, ha tel­jesítik a feltételeket, törvény adta jo­guk van változatlan, alacsony kama­tú lakáshitelt igényelni. A kamatláb hitelkategória szerint már évi 2,9 százalékostól kezdődik. Konkurencián felüli a PSS azon kí­nálata, hogy lakáshitelt korhatár nélkül 40 ezer euróig lehet igényelni ingatlanfedezet és jövedelemigazo­lás nélkül. Mit üzen a lakástakarékoskodóknak a közelgő 2011-es évvégével kapcso­latban? A 2011-es év mindnyájunknak nehéz volt. A törvénymódosítási javaslatok miatt a 19 éves szlovákiai fennállása alatt ez volt a legnehezebb évünk. Mivel ennek a pénzügyi terméknek minden feltétele és előnye változatlan marad, a lakástakarékoskodóknak és az olvasóknak nyugodalmas évvégét kívánok, jövőre pedig jobb gazdasági helyzetet. Egyúttal szeretném felhívni az olvasók figyelmét, hogy ne felejtse­nek el 2011 végéig lakás-előtakaré- kossági szerződést kötni, és betenni azt az összeget a számlájukra, amely lehetővé teszi, hogy a legmagasabb, 66,39 eurós állami prémiumot kapják. A betétükre így 6 év alatt több mint 5 százalékos évi átlagkamatot kapnak. Ennek köszönhetően kényelmesen, alaposan felkészülhetnek az otthonuk szebbé és jobbá tételére. RE101100I20

Next

/
Thumbnails
Contents