Új Szó, 2011. december (64. évfolyam, 277-301. szám)
2011-12-09 / 284. szám, péntek
10 Kultúra ÚJ SZÓ 2011. DECEMBER 9. www.ujszo.com RÖVIDEN Pozsonyi siker Újvidéken Újvidék. Tizedik alkalommal rendezték meg a Vajdasági Magyar Tudományos Diákköri Konferenciát Újvidéken. A jubileumi eseményre 153 egyetemi hallgató, doktorandusz és fiatal kutató jelentkezett, akik hat szekcióban mutatták be kutatómunkájuk eredményét. A találkozóra a határon túli régiókból és Magyarországról is érkeztek résztvevők. A humán tudományokkal foglalkozó szekciók egyikében Bilász Boglárka, a pozsonyi Comenius Egyetem Magyar Nyelv és Irodalom Tanszékének doktorandusz hallgatója lett az egyik szekcióelső. Előadásában a szlovákiai magyar diáknyelvben megfigyelhető idegen nyelvi hatásokkal foglalkozott, (juk) Az ördög tánca Komárom/ Királyrév. Az Ifjú Szivek Táncszínház ma 19 órától a Komáromi Jókai Színházban vendégszerepei nagy sikerű műsorával, Az ördög táncával, amely a Kárpát-medence régi tánctípusainak megjelenését, elterjedését és utóéletét tematizálja. Felvillantja a középkori körtánc egyéni forgós párosba történő átalakulását, a magyar, szlovák, román és morva népek forgós karakterű tánchagyományait, valamint a magyar romantika nemzeti törekvéseinek eredményét: a verbunkot és a csárdást. Az Ördög Tánca múlt és jelen egyszerre, hiszen a táncos ízlés változása általános és örök érvényű folyamat. A komáromi előadás vendégei a VI. Szlovákiai Magyar Gyermek Néptáncfesztivál és Szólótáncverseny győztesei. (juk) Versek, mesék, kifestők, adventi kalendárium A karácsonyi Tücsök AJÁNLÓ Figyelmeztet, provokál Rudnóy Teréz a „magyar Dosztojevszkij", aki ráadásul szlovákiai Van-e, ki e nevet ismeri? Rudnóy Teréz KEREK HOLD MAXMCH-POSONIUM Mesés történetek, meseszép illusztrációk, sok-sok feladvány és szórakoztató játék a decemberi Tücsökben. Az Iskolák, képek, események rovatban színes hírek olvashatók az iskolák őszi rendezvényeiről, versenyeiről és a népszerű tökfesztiválok egész soráról. Mókus, fakopács és karácsonyi ponty a főszereplői az Erdőn, mezőn, vízen sorozatnak, az egyszer volt állatok közül pedig a mamutot ismerhetik meg közelebbről a kis olvasók. A decemberi lapszám legtöbb témája a karácsony köré csoportosul: karácsonyi kalandozásra invitáljuk a kicsiket Dél-Ameri- kába, visszaemlékezünk nagyanyáink ünnepi szokásaira, papírból hópehelydíszeket és szárnyas angyalkát készítünk. A foglalkoztatók között sok a karácsonyi feladvány, szókereső, labirintus, a kifestők között pedig található egy adventi kalendárium is, amit karácsonyig naponta lehet festegetni, alakítgatni. A sok mese és vers között folytatódnak a csodatévő, gyógyfüveket gyűjtögető manók kalandjai, a Karácsonyi mesetarisznyában pedig so- morjai, tejfalui és baracai legenda olvasható. Van a lapban angol szótanuló, fényképalbum, postaláda és ajánló frissen megjelent könyvvel, filmmel, játékkal, és a szerencsekerék is nagyot fordult: harminc olyan kisdiák kap karácsonyi ajándékot a Tücsöktől, aki a lap által meghirdetett versenyekbe bekapcsolódott, (rv) „Rudnóy Teréz is egyike azoknak, akiket az elsüllyedt irodalom írói közé sodort a végzet. Könyveit por lepi be a könyvtárak polcain. Szinte teljes a csend körülötte” - írja Sándor László Egy elfelejtett szlovenszkói írónő című cikkében az Irodalmi Szemle 1985/2-es számában, s akkori szavai talán mégsem találtak süket fülekre. JUHÁSZ DÓSA JÁNOS Talán nem véletlenül került be a szerző neve A cseh-szlová- kiai magyar irodalom lexikona című kötetbe (előtte se Turczel, se Fonod a korszakot tárgyaló munkái nem ismerik, hiszen a szlovákiai magyar irodalomtörténészek előszeretettel elfeled: keztek azokról, akik Magyarországon futottak be karriert, míg az anyaországiak számára csak szlovákiai magyar, rosszabb esetben zsidó maradt), s előbb a Madách Posonium jelenteti meg 2002-ben a Kerek hold című regényét, majd idén a budapesti Nórán Kiadó a Szabaduló asszonyok című, utolsó munkáját. Ideje átírni a szlovákiai magyar irodalom történetét, Rudnóy Teréz életművének ugyanis a huszadik századi élmezőnyben a helye. Löwy Teréz néven született Léván, s Engel Téri névvel látott napvilágot első novellája, A vörös toronynál 1936-ban. Rudnóy ugyanis zsidó családban született 1920. január 20-án, Löwy Lipót nagykereskedő leányaként, s irodalom- szerető anyja, Hollósy Irén révén szinte az anyatejjel szívta magába az irodalom szeretetét. A Magyar Újság jelenteti meg első novelláit 1936-ban, s 1939-ben megjelenik első regénye is, Osztott szerelem címmel, amelyet a korabeli kritika osztatlan elismeréssel fogad. De ebben az évben már második regénye, az Izzó kemence, egy évre rá pedig az Öreg ember szerelme is megjelenik. Szentimrei Jenő írja az Osztott szerelemről: „Kosztolányi Édes Annája után nehéz cselédregényt írni, de nem lehetetlen. Rudnóy Teréz megkísérelte, s nem fog szégyent vallani vele. Asszonysorsot ír le, ahogyan csak asszonyok tudnak belátni a női lélek és a női test vüágába, mely férfiak előtt még a meghitt pillanatokban sem tud kendőzetlenül megnyilatkozni.” Még lelkesebb a kritika az Izzó kemencét értékelve, az Esti Kurír kritikusa (g. i.) kijelenti, hogy csak az orosz írók regényei rázták meg annyira, mint a vöröshajú, mindenld által kicsúfolt kis parasztleánysorsa. A Kerek hold témáját a dunai halászok életéből merítette, bizonyítva, hogy Rudnóy otthon van ezen emberek mindennapjaiban. A cselekmény a Duna Párkány és Esztergom közötti szakaszán játszódik, s egy furcsa, babonákkal teli szerelmi háromszög különös története. Mátyás, a fiatal, aranykezű halászlegény, az öt éve, ura tragikus halála óta bezárkózottságban élő Gyurgyikné, a fiatal és csinos, magakellető Milka tragédiája a regény, két szemszögből elbeszélve. Az 1947-ben megjelent, s már agyonhallgatott Szabaduló asszonyok az első magyar holokauszt-(dokumentum)re- gény, méghozzá egy azóta sem megírt aspektusba ágyazva. A történet kerete ugyanis a szabadság amerikai táborban eltöltött első napja, s ezen belül visszaemlékezés keretében elevenedik meg az auschwitzi borzalom. Felveti a bűn és bűnhődés, a megbocsátás vagy bosszú kérdését is, s közben számos tragikus élettörténetet bogoz ki. S itt térjünk vissza Rudnóy saját tragikus életéhez. Szüleivel, a férjével és két kisfiával szintén Auschwitzba deportálják őket, és rajta kívül csak Lilly nővére éli túl a borzalmakat, de az igazi kínok csak most kezdődnek: feldolgozni a feldolgozhatatlant. Hisz Auschwitz után nincs költészet. Nem tud Léván maradni, Budapesten telepszik, le a kassai származású Palotai Borisnál, de gyakran látogatja nővérét. Mivel a nácik a párkányi Mária Valéria hidat felrobbantották, csónakkal kelnek át a Dunán, s 1947. március 12-én a csónakjuk felborul, s ő a zajló Dunába fullad. Túlélt két évet Auschwitzban, de nem éli túl a szabadságot, ahogy utolsó regényének egyik hősnője, Lulu sem, akit német nők ölnek meg az amerikai fogolytáborban. Regényét elhallgatták, hiszen már akkor sem akartak szembenézni a nácista borzalmakkal, s azzal a ténnyel, hogy Auschwitz nem a semmiből keletkezett, s a magyarországi zsidók tragédiája a ma előszeretettel piedesztálra emelt horthysta rezsimnek is megbocsáthatatlan bűne. Azt sem sokan tudják, hogy Palotai is nehezen tudta feldolgozni barátnője elvesztését, s 1961-ben megjelent, szintén elhallgatott, A férfi címet viselő regénye Judit nevet viselő hősnőjében Rudnóy Teréznek, és rajta keresztül a feldolgozatlan holo- kausztnak állít emléket, s teszi ezt A madarak elhallgatnak című regényében is, amelyből Fábri Zoltán forgat Nappali sötétség címmel többszörös díjnyertes filmet Básti Lajossal, s az akkor debütáló Szegedi Erikával és Béres Ilonával. Rudnóy Teréz regénye „a mai olvasóra is lávaként zúdul, megperzseli, fölrázza, megdöbbenti, de nyelvi megformáltságának érzékletességével el is bűvöli, üzenetével felzaklatja és töprengésre készteti” - írja a mostani kiadás utószavában Nyerges András, s ehhez csak azt tehetjük hozzá, hogy az egyik kritikusa által magyar Dosztojevszkijnek is nevezett szerző joggal írhatja át a szlovákiai magyar irodalom történetét, s másrészt az ismét teret nyerő szélsőjobboldal árnyékában provokál és figyelmeztet, hogy akkor is valaho- gyanígy kezdődött... Hogyan lopjunk felhőkarcolót - Eddie Murphy, a showman visszatért, s bár a visszafogott fosztogató szerepe jól áll neki, ez még most sem az igazi Mr. Shaw, szerintem Önt kirabolják! KASZÁS DÁVID „Azt mondod, el akarsz lopni 20 millió dollárt Arthur Shaw- tól? Ami szerinted egy titkos faliszéfbe van rejtve a tetőlakásában? A lakásban, amit nem hagyhat el, és amit három FBI ügynök őriz napi 24 órában? - Kettő. - És mindezt egy olyan épületben, melyben a világ legfejlettebb biztonsági rendszere működik? Egy épületben, melyből örökre ki lettünk tiltva? - Igen, mi a véleményetek? - Hát... Koszi a vendéglátást. Finom volt a süti.” A fentiek értelmi szerzője Josh Kovács (Ben Stiller). Ceremóniája félnótások között zajlik, bukott tőzsdeügynök (Matthew Broderick), hanyag recepciós (Casey Affleck), ideiglenes liftkezelő (Michael Peňa) kételkedik szavaiban. Kínos percek után persze meggyőzi a galerit, hiszen mindent tudnak a toronyról: „tíz évig készültünk erre, csak nem tudtuk!” Fortress Attack! A Steven Soderbergh-rema- ke (Ocean's Eleven) fertőzte ramazuri (Hogyan lopjunk felhőkarcolót) remek elemekből építkezik, csak azok a kapcsolódási pontok... Brett Ratner sincs csúcsformában, „a befektetők izgalmasabb menetre számítottak”, bár tolvajainak listáját zokszó nem érheti. A felírtak közül volt már, ki meglógott egy Ferrarival (ha nem is a '63-as 250 GT Lusso-val), de a széftörő világbajnokkal készülő Szekurita (Gabourey Sidibe) és a sikkasztó bróker (Alan Aida a Sundance kölyök helyére ugrott be) is említést érdemel. Verhetetlenek, igaz? Már csak egy betörő hiányzik. Letették érte az óvadékot, s mázlija van: jól jönne egy fuvar... Eddie Murphy, a showman visszatért. Volna. A Dreamgirls óta (igaz, előtte is) - Shrek szamarát leszámítva - csupán félrepozicionált kacatmozikban (Norbit, Az üresfejű, Se- holország) égett. Kiszállt (korábban fekete komédiaként valósult volna meg a projekt), majd beszállt a (Francia kapcsolatot pillanatokra felidéző) nagy balhéba, s bár a visszafogott fosztogató szerepe egész jól áll neki, ez még most sem az igazi. A forgatókönyv szüntelen átszabása sem könnyített feladatán, s a megtisztelő felkérés (az Oscar-gála házigazdájaként) is elúszott... Egy szó, mint ezer (A Thousand Words), friss fellépése felemásra sikeredett, bár tettestársait is mintha csak a szajré foglalkoztatta volna... Ben Stiller és Eddie Murphy (Képarchívum)
