Új Szó, 2011. december (64. évfolyam, 277-301. szám)

2011-12-08 / 283. szám, csütörtök

18 Iskola utca ÚJ SZÓ 2011. DECEMBER 8. www.ujszo.com VERSENYFELHÍVÁS az Öveges József Fizika- verseny szlovákiai váloga­tójára A verseny meghirdetője: Eötvös Loránd Fizikai Társu­lás - Magyarország. A verseny helyszíne: Bar­tók Béla Magyar Tanítási Nyelvű Alapiskola - Nagy- megyer 932 01 Veľký Meder, Bra­tislavská 622/38. Tisztelt iskolaigazgatók, kollégák! Felhívjuk figyelmüket, hogy a 2011/12-es tanévben is megrendezésre kerül az Öveges József Fizikaverseny és annak szlovákiai váloga­tója. A jelentkezés feltétele: részt vehet minden legfel­jebb 8. évfolyamos tanuló. Jelentkezés módja: e-mailben az alábbi címre riaditel@zsbbvmeder.ed u.sk vagy telefonon: 031/5552244 Jelentkezési határidő: 2011. december 20. A jelentkezésben kérjük feltüntetni iskolájuk e-mail címét a további kapcsolat­fenntartás érdekében! Szervezők elérhetősége: Tovaryš Veronika: madarasz veroni@gmail.com, Bajcsi Barnabás: bajcsibarnus@freemail.hu A POSTA HOZTA A szülőföld szerelmese Dénes György költő közsé­günk, Pelsőc szülötte. Gyer­mekéveit is itt, Gömörben töl­tötte. Később Pozsonyba került, ahol élete végéig élt. Szülőföld­jéről azonban sosem feledke­zett meg. Verseiben mindig megemlékezett Gömör festői lankáiról, érződik bennük az iránta való szeretet, amely a Po­zsonyban töltött hosszú évtize­dek során sem homályosuk el. Évente hazajárt, hogy megláto­gassa gyermekkora kedvenc he­lyeit: a Nagy-hegyet, a Kónyár- tot, a Sajó partját. 2007-ben halt meg, hamvai itthon nyug­szanak. Az ő emlékére idén már ne­gyedik éve gyűltünk össze a Dé­nes György Szavalóversenyen. Megálmodója és szervezője Má­té Adriena alsó tagozatos peda­gógus. Az emlékversenyen a he­lyi óvoda és a Pelsőci Magyar Tannyelvű Alapiskola alsó ta­gozatos tanulói szerepeltek. A rendezvényt két végzős di­ák, Molnár Klaudia és Rákay Nikoletta nyitotta meg egy Dé­nes György életéről szóló elő­adással, amellyel iskolánkat a Kincskeresők országos diák- konferenciáján is képviselték. A szavalok nagy örömmel tanulták a verseket. A mintegy ötven fellépő nagy élményt nyújtott, a versválasztással szándékosan „átölelték” a költő egész munkásságát. Minden résztvevő egyformán kapott ajándékot, hisz a versek, az irodalom megszerettetése volt a fontos szándék. Fő célunk ez­zel Dénes György emlékének éltetése volt. A vendégek és a szülők kö­zött voltak olyanok, akik fel­nőttként is szívesen olvasgatják újra a szerző gyermekverseit. Az embert jó érzés keríti ha­talmába, ha egy hosszú nap után este kicsit visszarepülhet a gyermekkorába, amikor a szép még mindennél szebb volt, a világ sokkal egyszerűbb és boldogabb. A résztvevők megcsodálhat­ták a költőt megörökítő emlék­tablót, a tanulók rajzaiból ké­szült kiállítást. Ezen a napon minden a neves költő munkás­ságához kapcsolódott: a rög­tönzött könyvkiállítás, a róla készült emlékkönyvek és a humoros, ötletes gömöri gyer­mekversek hű tolmácsolása. Ez az ünnepi nap nyitotta meg az iskolánk művelődési hetét. Máté Julianna, IX. évfolyamos tanuló Dénes György versei gyermekszemmel A gyerekek rajzaiból rendezett kiállítás (Képarchívum írjatok az Iskola Utcának! Továbbra is szívesen várjuk diákok, tanárok beszámolóit isko­lájuk eseményeiről, eredményeiről, valamint a tehetséges diá­kokat bemutató írásokat, melyeket az iskolautca@ujszo.com vagy a redakcia@ujszo.com e-mail-címre küldhetnek el. Kér­jük, hogy a fotókat jpg formátumban, külön csatolják a külde­ményhez, ne a Word dokumentum részeként. A csapat tagjai a munka és tanulás után, fáradtsággal nem törődve gyakoroltak nap mint nap „Nagy Vagy!”, Diósförgepatony! A diósfórgepatonyiak Vincze Ottó és Löw Zsolt társaságában (Képarchívum) A tévés vetélkedőkben jártas embernek bizo­nyára ismerősen cseng a címben feltüntetett „Nagy Vagy!” szókapcso­lat. Igen, a diósförgepa- tonyiak immár nemcsak nézői, hanem résztvevői is lehettek e népszerű, fantasztikus hangulatú, grandiózus versenynek. SIMON BIANKA November 12-én ugyanis a felvidéki iskolák közül elsőként mérhették össze ellenfeleikkel erejüket, ügyességüket és tu­dásukat - földön, vízben és le­vegőben. A versenyt rövid, ám annál keményebb felkészülés előzte meg. A csapat tagjai a munka és tanulás után, fáradtsággal nem törődve gyakoroltak nap mint nap tornateremben és uszodában egyaránt. A ver­senyzők között alsós és felsős diákok, szülők és tanárok váll­vetve készültek a nagy megmé­rettetésre. A vetélkedő napján iskolánk csapata (Gálffy Emese Anna, Simon Patrik, Bugár Cintia, Bugár Vanessza, Gálfy Máté, Struhár Péter, Sátor Imre, An- germayer Iveta, Gálfy Andrea, csapatvezető: Simon Attila) 80 lelkes szurkolóval elindult meghódítani Budapestet. A csapatok versengését is­mert magyarországi személyi­ségek segítették. A mi csapa­tunk élére Vincze Ottó és Löw Zsolt, a magyar labdarúgás ikonjai álltak. Kedvességük, közvetlenségük, küzdőképes­ségük mindnyájunkat elraga­dott. A szigorú zsűriben olyan nagyságok foglaltak helyet, mint Martinék János olimpiai bajnok öttusázó, Fráter Viktó­ria, a magyar ritmikus gim­nasztika képviselője és Pessuth Rita többszörös kick-box világ­bajnok. Az igényes és megerőltető verseny 6 együttese között pi­ros mezben versenyző csapa­tunk kiválóan szerepelt. Ve- télytársaink mind jóval na­gyobb települést, várost képvi­seltek, de mi, diósförgepato- nyiak is felnőttünk a feladat­hoz. Kitettek magukért szurko­lóink is, akik szellemes rigmu­sokkal, harsányan buzdították csapatunkat. Csapatunk példát mutatott helytállásból és kitar­tásból, s ha voltak is nehézsége­ink, sikerült méltón képviselni szűkebb, tágabb régiónkat egyaránt. Iskolánk két tanulója, Mó- rocz Marcella és Simon Attila a nap folyamán zajló kulturális produkcióban mutatták meg tehetségüket. Helytállásunk a játékos sportvetélkedőn tovább erősí­tette a sport és testnevelés irán­ti elkötelezettségünket, amely szerves részét képezi iskolánk oktató-nevelő munkájának. A vetélkedő december 11-én délelőtt kerül képernyőre, így a kedves olvasók is meggyőződ­hetnek arról, hogy a „Nagy Vagy!” egy mozgalom, amely­nek követői lelkesedésből, összefogásból, önzetlenségből, kitartásból vizsgáznak. Hajrá, Diósförgepatony! A POSTA HOZTA Kultúrák találkozása a Madách Gimnáziumban (Képarchívum A somorjai Madách Imre Gimnáziumban november első hetei lázas készülődéssel teltek, miután megtudtuk, hogy isko­lánk november 14-től külföldi diákokat láthat vendégül az Aiesec nevű nemzetközi szerve­zet által életre hívott Kempelen projekt révén. A programot megálmodó és megvalósító alapítvány fő célja az, hogy támogassa, elősegítse a nemzetek közötti kapcsolat- tartást. A programba Közép-Eu- rópa több városának iskolái kapcsolódtak be, így például Győr, Budapest, Pozsony, Prága középiskolásai ismerkedhettek meg más országok, kontinensek kultúrájával, szokásaival. Az is­kolák széles köre mutatott ér­deklődést a projekt iránt Szlo­vákiában is. Az alapelv egyszerű: külföldi egyetemisták vendégei egy-egy diák családjának, akikkel aztán a szabadidejüket töltik. Délelőtt az iskolában folytak a foglalko­zások, beszélgettünk velük az otthonról, történelemről, szo­kásokról, kultúráról, másság­ról. A kapocs, ami vendéget és vendéglátót összekötött, az an­gol nyelv volt. A Madách Gimnáziumba no­vember 14-én érkeztek meg a vendégek: April, a taiwani diák­lány, Velislava, aki Bulgáriából jött, Veronika Szicíliából, az Et­na lábától látogatott el hoz­A nemzetközi csapat zánk, s a karneválok országá­nak hangulatát Flavia hozta magával Brazíliából. Hogy miért kapcsolódtak be ebbe a projektbe? Mert szeret­tek volna új barátokat szerezni, kapcsolatokat teremteni, is­merkedni más nemzetek kultú­rájával, s ezekből táplálkozva tovább képezni magukat. Már néhány hónapja itt élnek Szlo­vákiában, hetente más otthon­ba költözve bőröndjükkel. A Madách Gimnázium sorrend­ben a harmadik iskola, ahol át­meneti otthonra leltek. Iskolánk a magyar tannyelvű iskolákat képviselte, s miként kiderült, eddig mi voltunk az egyetlen intézmény, ahol a program szellemiségével össz­hangban, valóban egy-egy csa­lád tagjaivá váltak, s így bepil­lanthattak az itt élő emberek mindennapi életébe. Ezt na­gyon szimpatikusnak találták, főleg az otthonos környezet és a velük való bánásmód miatt. A családok feladata a környék és szokásaink bemutatása volt, il­letve a lányok bevonása a család hétköznapjaiba. Mi, diákok, akik ezen az egy héten vendége­ink kísérői, beszélgetőtársai voltunk a gimnáziumban, ren­geteg érdekességet tudtunk meg azokról a nemzetekről és országokról, amelyeket a lá­nyok képviseltek. De cserébe ők is kaptak egy kis ízelítőt a mi szokásainkból, illetve törté­nelmünkből, és megismerhet­ték életünket, kultúránkat. Nem szoktunk büszkék lenni ar­ra, hogy minimálisan „kétnyel- vűek” vagyunk. Számukra ez ugyanolyan meglepő volt, mint kisebbségi kultúránk gazdag­sága, történelmi múltunk. Az utolsó nap tettünk egy sétát a városban, megtekintettük So- morja nevezetességeit. A vá­rosházán Kocsis Arnold, a kör­nyezetvédelmi szakosztály ve­zetője fogadott minket, aki ér­dekes beszámolót tartott a vá­ros múltjáról, és végigkalauzolt bennünket az épületben. A Szlovákiában élő magyarokról szerzett ismereteket, a Somor- járól és a gimiről bennük rög­zült képet magukkal vitték, hogy majd otthoni beszámoló­juk során erről is meséljenek. Boda Bianka, Somotja, Madách Gimnázium, Oktávó

Next

/
Thumbnails
Contents