Új Szó, 2011. december (64. évfolyam, 277-301. szám)
2011-12-07 / 282. szám, szerda
www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2011. DECEMBER 7. Régió-szülőföld 13 Ratimorszky Gyula bácsi gazdag életútra tekinthet vissza (A szerző felvétele) Ratimorszky Gyula a nyolcadik X-en túl is teli van tervekkel Első írásáért három pengő jutalmat kapott Komárom. Nemrégiben ünnepelte nyolcvanadik születésnapját Ratimorszky Gyula pedagógus, tankönyvszerző, író, akit ebből az alkalomból kerestünk fel komáromi otthonában. Ám túl a nyolcadik X-en sem csupán a múltról, hanem további írói terveiről is beszélt. V. KRASZN1CA MELITTA .Amikor megszülettem, olyan kis vézna, gyenge legényke voltam, hogy azt ajánlották édesanyámnak, hívjanak rögtön papot hozzám, hátha nem élem meg a másnapot - kezd élettörténetének mesélé- sébe. - Volt a kórházban egy osztrák hajóskapitány, aki látta édesanyám elkeseredettségét, felajánlotta neki, ő szívesen elvinne magával. Édesanyám ettől úgy megijedt, hogy a kórházban mindig maga mellett tartott, nehogy a kapitány magával vigyen, amíg ő alszik.” Gyuszi bácsi elmondhatja magáról azt is, hogy a háború idején, egészen pontosan 1945. január 9-én másodszor született: közvetlen közelében két bomba robbant, egy előtte álló katonai járműnek köszönheti az életét, a teherautó felfogta a detonáció erejét. Az akkor 14 éves kamasz a lábába fúródott néhány repesszel megúszta - két szüánkot mai napig nem távolítottak el a combjából -, a teherautóban lévő katonák viszont mind odavesztek. A háborút aztán a hontalanság évei követték, a magyar iskolákat bezárták, néhány évig sorstársaihoz hasonlóan szlovákul kellett tanulnia úgy, hogy korábban egy szót sem értett ezen a nyelven. Középiskolai tanulmányait már magyar nyelven folytathatta, a pozsonyi pedagógiai gimnáziumban szerzett érettségit, később pedig szintén a fővárosban magyar-orosz szakos tanári diplomát. Jó íráskészsége már elemiben megmutatkozott. ,A katolikus iskolában fogalmazási versenyt hirdettek, erre jelentkeztem és én lettem az első. Tanárom, Bálint atya azonban nem akarta elhinni, hogy egyedül írtam a dolgozatot, ezért egy másik témában újat íratott velem. Miután az is jól sikerült, megkaptam az első helyezéssel járó három pengőt. Nagy pénz volt az akkoriban, egy napszámosnak a kikötőben 1 pengő volt a napi keresete” - emlékezik vissza Gyuszi bácsi. Már tanítóként tért vissza az íráshoz, tanmeséket kezdett írni. A hetvenes évek végén rendszeresen jelentek meg meséi az Új Szó Gyermekvilág rovatában és a Táborfűzben is. Máig őrzi Hajdú Andrásnak, a Gyermekvilág akkori rovatvezetőjének biztató, írásra ösztönző leveleit. Két gyermekkötete látott napvilágot, A szeretet varázsa és a Mesél a világ címmel. Később a meséket alap- és középiskolásoknak szánt orosz tankönyvek írása váltotta, a tanítást pedig a tanfelügyelőség. 1965-től közel húsz évig tevékenykedett tanfelügyelőként a Komáromi járásban. „Az akkori járási nemzeti hivatal oktatási osztályán csak ketten voltunk magyarok Tarics Imre kollégámmal - mondja. - A többiek bizony nem is nézték jó szemmel a járás magyar iskoláinak érdekében folytatott munkálkodásunkat, többnyire csak úgy emlegettek bennünket, hogy ’ti dvaja’ (azok ketten). Máig büszke vagyok arra az időszakra, mert lehetőségeimhez mértem segíthettem a magyar iskolákat.” Az évek előre haladtával Ratimorszky Gyula egyre inkább úgy érezte, lenne mondanivalója a felnőttek számára is. Eddig 15 könyve jelent meg, amelyek középpontjában valós események szerepelnek, illetve történelmi személyek életét dolgozza fel. írásaiban megelevenedik II. Rákóczi Ferenc gyerekkora, Csokonai Lillája, Kata, a boszorkány, de emléket állított már az 1763-as komáromi földrengésnek is. „Azt szeretném, ha könyveim a széles olvasóközönség számára közérthetőek lennének, ezért is írok egyszerű stílusban” - mondja. Az írást a mai napig nem hagyta abba, jelenleg két téma is foglalkoztatja: egyrészt emléket szeretne állítani a komáromi Jókai-szobor megalkotójának, Berecz Gyulának, másrészt az 1956-os emigráció. Ezekhez gyűjti mostanában az anyagot, végez levéltári kutatásokat. Az utóbbi témához különleges története fűződik Gyuszi bácsinak. „Egy Norvégiába emigrált, Duna- földvárról származó férfi az ismerőseinél találkozott az egyik könyvemmel, ezt követően keresett meg azzal, nem imám-e meg az ő hányatott életét. Szívesen vállaltam a felkérést, de személyes találkozót kértem tőle. Természetesen beleegyezett, hiszen amúgy is rendszeresen jár Komáromba, lévén, innen származik a felesége. Mikor aztán ajtót nyitottak, a meglepetéstől alig tudtam megszólalni, az illető felesége egyik kedves volt tanítványom. Hát, ilyen kicsi a világ” - mondja búcsúzóul Ratimorszky Gyula. Huszonöt éven keresztül oktatott a pozsonyi Comenius Egyetem Újságírói Tanszékén. Andrej Tušer professzornak az újságírás az élete, azon belül is a hírek szerelmese. Média- szakértő. Évekkel ezelőtt betöltötte a nyugdíjkorhatárt, de még mostanság is oktat, a pozsonyi Páneurópai Főiskola Tömegkommunikáció Karán, egyben ő a kar dékánjának tanácsadója. A féli születésű zsurnaliszta egészen más területen kezdett az újságírásba. „Tízéves koromban megjelentették egy elbeszélésemet, de a szerkesztőség rögtön az írás megjelenését követően megkérdőjelezte a szerző életkorát, és megdorgálták a szerkesztőt” - emlékezik vissza az első írására a professzor. Szenei gimnazistaként is nagy odaadással írt rövi- debb-hosszabb sztorikat az iskolai lapba. „1962-ben a vasútnál kötöttem ki. Tulajdonképpen ott alapoztam meg a szakmai jövő met. Mégpedig az üzemi lapnál, melyet 1973-ig szerkesztettem. A pozsonyi Comenius Egyetemen tanultam újságírást, ahol aztán huszonöt éven át a zsurnalisztikái karon oktattam. 1974 és 1979 között a Večerník című lap szerkesztője voltam.” Tizennyolc éven át (1972-1990) a Szlovák Újságíró Szövetség külső munkatársaként szerkesztette a negyedévente megjelenő lapot, a szerkesztőbizottság elnöke volt. A pozsonyi Páneurópai Főiskolán 2006-ban részese volt a Tömegkommunikációs Kar létreAndrej Tušer (A szerző felvétele) mmi Legközelebb Oobai Éva gyógytornászt mutatjuk be. Fedezze fel advent idején a Panta Rhei könyvmeglepetéseit! Látogasson el a Panta Rhei könyvesboltjaiba és nyisson ki egy ablakot az adventi fán. Fedezze fel az ablakok mögött rejlő titkokat! Ajándékozzon magának karácsonyra még több meglepetést! www.pantarhel.sk P o každ ej str á n ke viac „Az elméletet meg lehet tanulni, de hiába, ha hiányzik az adottság" A vasúttól a médiáig hozásának. „Ma nagy divat a médiakommunikáció. Nagyon sok fiatal szeretne újságíró, riporter, tévés vagy rádiós műsorvezető, szerkesztő lenni. Hat-hétszáz diákunk is van évente. Ez rengeteg. Jelentkeztek ide fiatalok, akik a felvételi beszélgetésen büszkén mondták el a bizottság tagjainak, hogy verseket, novellákat írnak. Csakhogy amikor rákérdeztünk egy-egy költőre, íróra, óriási meglepetésünkre nagy volt a csend” - teszi hozzá kissé lehangoltan az újságíró. „Mai modem világunkat egyre inkább uralja az internet, a technika. A mi szakmának is. De az újságírás lényege pedig mindig az újság lesz, amit kézbe vehet, fellapozhat az olvasó” - érvel Andrej Tušer, akinek tíz monográfiája, négy egyetemi jegyzete, 12 szakmai kézikönyve, vagy 150 tudományos értekezése, kétezer publicisztikai írása jelent meg. Tavaly három szakkönyvet jelentetett meg, melyek közül a Hogyan készül az újság (Ako sa robia noviny) már a negyedik, átdolgozott kiadásánál tart. ,A magyar kollégákkal is gyakran dolgoztam együtt. Még a vasutas esztendők során együttműködtem a MÁV Vasút című lapjának szerkesztőjével, majd egy időben az Új Szóval is. Később a Médiakutatóval, jelenleg pedig a Páneurópai Főiskola Tömegkommunikáció Tanszéke baráti kapcsolatot ápol a székesfehérvári Kodolányi János Főiskolával, valamint több elismert médiaszakértővel, többek között Bajomi-Lázár Péterrel, Szekfű Andrással” - mondta Andrej Tušer. CO Panta Rhei SUSLA BÉLA MP91100765
