Új Szó, 2011. december (64. évfolyam, 277-301. szám)

2011-12-06 / 281. szám, kedd

6 Külföld ÚJ SZÓ 2011. DECEMBER 6. www.ujszo.com Új belga kormány Brüsszel. Várhatóan már ma hivatalba lép az új belga kormány, miután hat politikai párt (20 órás tár- gyalásokatkövetően) meg­állapodott az új kabinet összetételéről. Az Elio Di Rupo vallon szocialista ve­zető által irányított kor­mányban 12 miniszter lesz. A koalíció részese a három nagy hagyományos politi­kai család - aj obbközép ke­reszténydemokrata, a bal­közép szocialista, valamint a liberális irányzat - fla- mand, illetve vallon vezető pártja. Az így létrejövő „kétszer hármas koalíció” ellenzéke egyfelől az elsza­kadáspárti flamand nacio­nalistákból, másfelől a fla­mand és a vallon zöldekből tevődik össze. Ezzel véget ér a világrekord hosszúsá­gúra nyúlt, mintegy másfél éves - ma pontosan 536 napos - kormányválság időszaka. (MTI) Szkopje javára döntöttek Hága. A hágai Nemzet­közi Bíróság (ICJ) tegnap úgy döntött, hogy Görög­ország jogtalanul akadá­lyozta meg Macedónia csatlakozását a NATO-hoz 2008-ban, egy évek óta húzódó névvitára hivat­kozva. A bíróság szerint Athén vétójával megsze­gett egy 1995-ös egyez­ményt, amelyben Görög­ország beleegyezett abba, hogy nem ellenzi Macedó­nia csatlakozását többek között a NATO-hoz, ha az a Macedónia, Volt Jugoszláv Köztársaság nevet hasz­nálja. Macedónia a Jugo­szláviától való elszakadása után (1991) vette fel ezt a nevet, hogy bekerülhessen nemzetközi szervezetek­be, ezen a néven lett ENSZ- tag. Görögország tiltako­zik a Macedónia név miatt, mert egy észak-görög tar­tományt szintén így hív­nak, és Athén attól tart, hogy területi követelések rejlenek Szkopje makacs­sága mögött. (MTI) Jogorvoslati lehetőség London. A brit Legfel­sőbb Bíróságtól kérhet en­gedélyt a fellebbezésre svédországi kiadatása el­len Julian Assange, a bi­zalmas amerikai diplomá­ciai sürgönyöket százezré­vel kiszivárogtató WikiLe­aks portál alapítója. Erről tegnap döntött az ügyben másodfokon eljáró londo­ni felsőbíróság. A WikiLe­aks alapítójának erre két hete van, és ez egyben azt is jelenti, hogy a Idadatási ügyben az idén már szinte bizonyosan nem születik döntés. (MTI) Hosszú időre meghatározhatja Afganisztán jövőjét a tegnapi bonni donorkonferencia, amelyen 85 ország ezer küldötte vett részt. Angela Merkel német kancellár a korrupció és a kábítószer-kereske­delem elleni harc fokozására szólította fel Hamid Karzait. Az afgán elnök szerint hazájának a kül­földi csapatok 2014-es távozása után még legalább tíz éven át szüksége lesz - évi ötmilliárd dollár­nyi - nemzetközi segítségre. Az USA politikai reformok végrehajtásához kötötte a további segítség- nyújtást. (TASR/AP-felvétel) Lemondtak az euróövezeti kötvényről Lesz szerződésmódosítás ÖSSZEFOGLALÓ Párizs. „Nagyon teljes az egyetértés” Berlin és Párizs kö­zött az EU alapszerződése mó­dosításának kérdésében mondta Nicolas Sarkozy francia elnök tegnap Párizsban, az An­gela Merkel német kancellárral tartott sajtótájékoztatón. Párizs és Berlin szeretné, ha a módosításra mind a 27 uniós tagállam támogatásával kerülne sor, azért, hogy „senki ne érezze magát kirekesztve a francia-né­met eljárásból. De készen állunk egy új szerződésre az eurózóna 17 tagjával, amely nyitva állna mindenki előtt, aki csatlakozni szeretne hozzánk*’ - hangsú­lyozta a francia elnök. Reményei szerint az euróövezet márciusig meg tud állapodni a szerződés- módosításról. A francia-német megállapo­dás „teljes” változatát Sarkozy és Merkel holnap levélben küldi el Herman Van Rompuynak, az Európai Unió elnökének, s majd csak azt követően hozzák nyil­vánosságra. A két ország vezető­je a javaslat legfőbb elemeit ugyanakkor ismertette, jelezve azt is, hogy az euróövezeti köt­vények kibocsátása semmilyen esetben sem jelentene megol­dást a válságra. A javaslatot el­sősorban Berlin utasította el, de az elképzelésért még a nyáron harcoló francia elnök ezúttal azt mondta, egyetért német kol­légájával. A szerződésmódosításhoz a francia-német javaslat szerint nem kell majd egyhangú döntés, hanem 85 százalékos minőségi többség elegendő lenne annak érdekében, hogy egy ország egyedül ne tudja megakadá­lyozni az eljárást. (MTI, ú) A kampányt kísérő manipuláció, korrupció és csalás otromba és megfélemlítő méreteket öltött Putyin nyert, de sokat vesztett Moszkva. Az állampárt nem szerezte meg a szavazatok 50 százalékát, de egyedül alakíthat kormányt. A ha­talom soraiban nőtt az idegesség, ezzel magya­rázható a tüntetők szétve­rése, a megfigyelőkkel szembeni fellépés, a füg­getlen médiumok és szer­vezetek elleni internetes támadás. ÖSSZEFOGLALÓ Az Egységes Oroszország a voksok 49,54 százalékát nyerte el, ami biztosítja az egyszerű parlamenti többséget: a 450 fős dumában várhatóan 238 képvi­selői helye lesz - közölték teg­nap, a szavazatok több mint 96 százalékának összesítése alap­ján. Vlagyimir Putyin pártjának eddig kétharmados többsége volt, most 77-tel kevesebb man­dátumhoz jutott, mint 2007- ben, ami igen jelentős vissza­esésnek számít. A Kommunista Párt 92, az Igazságos Oroszor­szág Párt 64, a Liberális Demok­rata Párt 56 mandátumra szá­míthat a dumában. Andrej Vorobjov, az Egységes Oroszországegyikvezetőjebeje- lentette, hogy a közeljövőben felkérik Dmitrij Medvegyevet, legyen a párt elnöke. Ugyanis meggyőződésük, hogy Putyin a 2012. március 3-ra kitűzött el­nökválasztás első fordulójában győzni fog. Az EBESZ és az Európa Ta­nács Parlamenti Közgyűlésének megfigyelői - akik 115 szavazó­helyiségben vizsgálódhattak - tegnap elmondták, rengeteg törvénytelenséggel találkoztak, ezek közül főleg a szavazócédu­lákkal való manipulálást és a többszöri szavazást emelték ki. A kampányban megsértették az egyenlőség elvét, korlátozták a független médiumokat, a vá­lasztási bizottságok nem voltak függetlenek, az állami szervek minden szinten megengedhe­tetlenül beavatkoztak a válasz­tásifolyamatba. A Süddeutsche Zeitung teg­Minden Putyinról szól. Az ár­nyéka Medvegyev, aki lassan már önmagának is csak az ár­nyéka lesz. (TASR/AP) nap azt írta, az Egységes Orosz­ország a választások nyertese és egyben nagy vesztese is. A Pu- tyin-Medvegyev tandem, amely előszeretettel tetszeleg Orosz­ország jövőjének szavatolója­ként, botladozni kezdett. Putyin hatalmának alapjai törékenyeb­bé váltak. De valódi ellenzék ez­után sem lesz a dumában. A berlini Der Tagesspiegel úgy látja: Valami megmozdult az orosz civil társadalomban, és éppen ez tölti el aggodalommal a Kremlt. „Az orosz demokrácia nyomorúsága nem abban áll, hogy az állampárt szavazatvá­sárlással és megfélemlítéssel meghamisította a választást. Ennél is súlyosabb: az új parla­ment egyeden pártja sem képvi­sel valóban demokratikus elveket” - írta a Neue Zürcher Zeitung. A teldntélyes The Times érté­kelése: a választási kampányt kí­sérő manipuláció, korrupció és csalás olyan otromba és megfé­lemlítő méreteket öltött, hogy az orosz választók szinte semmi­lyen különbséget nem láthattak a mostani és a szovjet éra 70 éve alatt lezajlott, a kommunista pártot hatalmában megerősítő, nevetséges választási színjáté­kok között. (MTI, SITA) Az államfő is örül a Kukurikú koalíciónak Leszavazták MTl-ÖSSZEFOGLALÓ Zágráb. Ivó Josipovic horvát elnök már vasárnap éjfél után gratulált a parlamenti választá­sokon győztes balközép-liberá- lis koalíciónak, reményét fejez­ve ki, hogy jobban együtt tud majd működni a Horvátországi Szociáldemokrata Párt vezette szövetséggel, mint a Horvát Demokratikus Közösséghez (HDZ) tartozó Jadranka Kosor távozó kormányfővel. A kor­mányfői szék várományosa, Zoran Milanovic kemény mun­kát ígért a gazdaság helyreállítá­sa érdekében. Nem hagyjuk cserben az országot, lehet, hogy hibázunk is, de nem állunk meg, nem lesz bocsánat - jelentette ki a 45 éves volt diplomata. A Milanovic vezette, Kukuri­a korrupciót kú koalíciónak nevezett balkö- zép-liberális koalíció 78 mandá­tumra számíthat a 151 tagú tör­vényhozásban. Az elmúlt két év­tizedben 16 éven át kormányzó konzervatív Horvát Demokrati­kus Közösség (HDZ) csak 48 he­lyet szerezhet. A média felfigyelt rá: Kosor nem is gratulált Mila- novicnak a győzelemhez. A vá­lasztások kimenetelét az elmúlt hónapok szenzációszámba me­nő, rendre a hatalmon lévő HDZ és korábbi vezetőihez köthető korrupciós botrányok dönthet- ték el. Horvátország pénteken ír­ja alá az uniós csatlakozási szer­ződést. A Magyar Egyesületek Szö­vetsége (MESZ) jelöltje, a 69 éves Sója Dénes lett a horvátor­szági választásokon a magyar nemzetiségiképviselő. Egy két hónapos képződmény lett az első Meglepetés Szlovéniában MTl-OSSZEFOGLALO Ljubljana. Zoran Jankovic- nak, a főváros balközép irányza­tú polgármesterének pártja, a Pozitív Szlovénia végzett az élen nagy meglepetésre a vasárnapi előrehozott parlamenti válasz­tásokon. Jankovicnak minden­képpen koalíciós partnerek után kell néznie, s Pahor kijelentése szerint pártja kész a tárgyalá­sokra. A Pozitív Szlovénia nevű pár­tot csak két hónapja hozták lét­re, kifejezetten választási cél­zattal. A balközép képződmény máris 28,52 százalékot kapott, s ezzel 28 mandátumhoz juthat a 90 tagú törvényhozásban. A széles körben esélyesnek tartott jobbközép, konzervatív Szlovén Demokrata Párt (SDS), Janez Jansa volt kormányfő pártja 26,26 százalékkal 26 mandá­tumot kap. Az előző kormány fejének, a szociáldemokrata Borút Pahornak a pártja, akinek kormánya szeptemberben megbukott, a harmadik lett 10,49 százalékkal (10 mandá­tum). A negyedik helyen a Gre­gor Virant vezette jobbközép Polgári Lista végzett 8,42 száza­lékkal, s 8 mandátumhoz jutott. Még további három pártnak si­került a négyszázalékos bejutá­si küszöbnél több voksot be- gyűjtenie. Magyar nemzetiségi képvise­lőnek Göncz Lászlót választot­ták meg. A ljubljanai parlament­ben a magyar és az olasz kisebb­ség egy-egy mandátumot kap: a nemzetiségi jelöltek független jelöltek, nem párt indítja őket. Rehabilitációs törvény Feltétlen magyar támogatás Belgrád/Budapest. Marto- nyi János magyar külügyminisz­ter közölte: „feltétlenné vált” Szerbia EU-s tagjelölti státusá­nak magyar támogatása, miután a szerb parlament tegnap elfo­gadta a rehabilitációs törvény szövegét abban a változatban, amely a Vajdasági Magyarok Szövetsége és a kormány közti megállapodásra épült. Németh Zsolt külügyi államtitkár azt mondta, a magyar diplomácia talán - a magyar uniós elnökség mellett- a legjelentősebb sikerét ünnepelheti. A szerb parlamentben elfoga­dott rehabilitációs törvény egyik szakaszával törlődött a vagyon-visszaszármaztatás fo­lyamatából a magyarságot sújtó kollektív bűnösség elve. Ez azt jelenti, hogy aki a második vi­lágháború során nem követett el háborús bűncselekményt és akit vagyonjogi jogsérelem ért a há­ború során vagy azt követően, az benyújthatja vagyon-vissza- származtatási kérelmét akkor is, ha a háború során történetesen a magyar honvédségben szolgált. Ehhez az a feltétel, hogy nem hoztak ellene az egyéni felelős­ség elvén alapuló és háborús bűncselekmény elkövetéséről szóló ítéletet. A másik kérdés, amit a törvény szabályoz, a re­habilitációs eljárás. Ez azoknak nyújt lehetőséget - mondjuk a volt magyar honvédek tekinte­tében akik ellen létezik a má­sodik világháborús szerepük miatt valamilyen elmarasztaló döntés vagy ítélet. Ők rehabili­tációs eljárást indíthatnak és ha az állam nem tudja bebizonyíta­ni, hogy valóban követtek el va- lamüyen háborús bűncse­lekményt, akkor szabadon részt vehetnek a vagyon-visszaszár­maztatás folyamatában. Szerbia azt reméli, hogy a csütörtöki-pénteki EU-csúcson az állam- és kormányfők meg­szavazzák számára a tagjelölti státust, amit az észak-koszovói helyzet miatt többen ellenez­nek. (MTI, ú)

Next

/
Thumbnails
Contents