Új Szó, 2011. november (64. évfolyam, 253-276. szám)
2011-11-10 / 260. szám, csütörtök
www.ujszo.com UJSZO 2011. NOVEMBER 10. Kultúra 17 „Szinte terápiásán hat rám a mostani munka, és azt látom, hogy a kollégákra, a színészekre is" A férfivé válás példázata „Minden a gyakorlatban dől el" (A szerző felvétele) Ma lesz az idei évad első bemutatója a kassai Thá- lia Színházban. A darabot Léner András rendezte, aki dolgozott a Madách Színházban és a Kaposvári Csiky Gergely Színházban, jelenleg a Budapesti Kamaraszínház vezető rendezője. Tanársegéd a Színház- és Filmművészeti Egyetemen, és a Magyar Tánc- művészeti Főiskolán is oktat. MARSOVSZKY MIKLÓS Sokan nem tudják, hogy olyan ifjúsági filmekben és tévéjátékokban játszott gyerekkorában, mint a Gyerekrablás a Palánk utcában, Legyél te is Bonca!, Telefonpapa, Buci királyfi és Buci királyfi megpróbáltatik. A Deák Téri Általános Iskolába jártam, ahova bejött két fiatal, és kiválogattak egy csomó srácot. Behívtak a Magyar Televízióba, ahol Mihályfy Sándor rendezte a Telefonpapa című filmet Haumann Péter, Halász Judit, Csákányi László főszereplésével, és én voltam benne a kisfiú. Akkor voltam 8 éves. Ezt követően elkezdtek hívni több filmbe, de a szüleim nem engedtek el mindegyikbe. Nagyon szerettem, egyjó kaland volt, de ennek semmi köze nem volt ahhoz, hogy rendező lettem. Akkor mégis hol kezdődött ez a kaland? ,A gimnáziumban egy erős baráti társaság alakult ki, elkezdtünk színházat csinálni magunknak. Minden évben előálltunk egy-két előadással. Ez meghatározó volt mindnyájunknak. Részint a személyiség- fejlődés szempontjából, másrészt így lökdöstük egymást a színművészeti egyetem felé. Ebből a társaságból Horváth Virgil kiváló színész lett, Kolosi Péter az RTL Klub program- igazgatója, én pedig rendező. Tavaly vendégelőadásként bemutatták Kassán az ön által rendezett Berlin Bluest. Ekkor kapta az idei évadra vonatkozó felkérést is? Igen. Az előadás után megkeresett Kolár Péter akkori igazgató, hogy szeretné, ha dolgoznék itt. Felajánlottam neki a Philadelphia nincs más út! című darabot, amit elfogadott. Aztán az új igazgató Czajlik József felhívott, és támogatásáról biztosított. Nagyon örültem, hogy ő lett az igazgató, és hogy ilyen komoly felelősséget bízott rám. Remélem, meg tudok felelni ennek a bizalomnak. Miért éppen a Philadelphia, nincs más út!? Brian Friel művei mögött olyan mély költészet áll, ami nagyon szerethető. Az elvágyódás témáját emberi síkra tereli. Ez a mű a felnőtté válásnak, férfivé válásnak egy gyönyörű példázata. Ebben a két ifjú színész, ifj. Havasi Péter és Nádasdi Péter kiváló partner, akárcsak Dudás Péter, aki az apát játssza, és a Madge szerepét játszó Cs. Tóth Erzsébetet, akinek egyben jutalomjátéka ez a produkció. Tíz évvel ezelőtt már megrendezte ezt a darabot a kaposvári Csiky Gergely Színházban. Miért tért vissza hozzá másodszor is? Ez az első darab, amit másodszor rendezek. Azért is próbálkozók vele újra, mert az akkori ősbemutató meghatározta szakmai életemet. Tényleg nagyon jól sikerült. Különböző fesztiválokra hívtak meg minket, díjakat kaptunk és gyönyörű kritikákat. Azután szerződtettek le Kaposvárra. Dermesztő, hogy milyen gyorsan múlt el az idő, és biztos egy csomó mindent másképp látok, mint tíz évvel ezelőtt. Akkor nagyjából egyidős voltam a főszereplővel. Most a főszereplő és az apa között vagyok. Született egy fiam azóta, akire nagyon büszke vagyok. Szinte terápiásán hat rám a mostani munka, és azt látom, hogy a kollégákra, színészekre is. Kívánom nekik, hogy ezt a sok munkát és szeretetet, amit belefektettek, visszakapják a közönségtől. Mennyiben segítette a munkát a Kassán nem éppen megszokott hosszúságú, két hónapos próbafolyamat? Ez kondicionálás, időzítés, ritmusérzék kérdése. Minden a gyakorlatban dől el. Azt hiszem, Czajlik József ilyen típusú munkát szeretne a színházban. Egy alapos, nagyon sok szempontból körültekintő, elmélyült alkotófolyamatot szeretne, aminek idővel biztos komoly eredményei lesznek. Ennek mi vagyunk az első letéteményesei. Másrészt a társulat régi-új tagjai kicsit jobban egymásra találhattak, és tényleg fontosnak tartom, hogy kiváló légkör uralkodik. Érdekes, hogy ezt említi, mert valóban felmerül a kérdés, mennyire fogják fel teherként, hogy ez lesz az első produkció az új igazgató vezetése alatt? Minden társulat életében nagy megrázkódtatás egy igazgatóváltás, akkor is, ha örülnek az új igazgatónak, mint itt Kassán. Az első munkáknak külön jelentősége van, de a mi szempontunkból nagyon fontos, hogy ne görcsöljünk rá. Ascher Tamás mondta nekünk a főiskolán, ha egy olvasópróbára azzal az iszonyatos teherrel ülnénk le, hogy itt van ez a darab és ezzel most iszonyatos sikert kell elérni, legalább háromszázszor kell játszani és mindenkinek iszonyatosan jónak kell lennie benne, akkor az első próbára nem menne el senki, mert mindenki feladná. Elég az a teher, amit a darab hordoz önmagában. Az a feladatunk, hogy képességünk, ízlésünk legjava szerint meg tudjuk mutatni, hogy most, az adott életszakaszainkban hol tartunk, és ezen a prizmán keresztül tudjuk megmutatni ezt a művet. FULVIDEK Mindennek a teteje JUHÁSZ KATALIN A Csak Van összeszokott csapat: tíz éve csak úgy vannak, zenélgetnek, és egészen tavalyig nem vették túl komolyan magukat. Olyannyira, hogy az első lemez, ha úgy tetszik, tíz évig érlelődött. Koncerteken tesztelt, kimunkált dalok, sok jó gitártémával, korrekt énekkel, szellemes váltásokkal, és néha egy kis humorral. A tíz szerzemény többsége akár egy akusztikus gitárral is előadható, azaz lecsupaszítva is működne. De azért csak van a korongon egy „világsláger”, méghozzá mindjárt az első szám, az Izzik a galagonya, amely már a régebbi, akusztikus verzióban is nagyon tetszett, aggódtam is, mit művelnek majd vele. Nos, a dal nem sérült, sőt kimondottan jót tett neki a villamosság. Külön díjazom a vicces kis reggae-be- tétet a közepén. Egyúttal ajánlom a Petőfi Rádió zenei szerkesztőinek figyelmébe, (nyilván olvassák ezt). És ha már betették a lemezt a lejátszóba, hallgassák mega Nyúj- tózkodós dalt és A jég hátán címűt is. Mert amennyiben hamis az az állítás, hogy a földrajzi helyzet és a visszahúzó közeg determinálhatja egy zenekar karrierjét - sok szakember hisz az internet csodatévő erejében -, akkor e három szerzeménynek Magyarországon, a Kispál-for- manyelvet túlhasználó zenekarok országában is be kell futnia. De nézzük a többi dalt. A Két hely között és a Talpnyaló a hetvenes, az Ezer szál és a Hímsoviniszta a nyolcvnas évekbe röpít vissza, ez azonban nem negatívum, sőt tekinthetjük felüdülésnek is ebben a mostani indie-gitárpop áradatban. A Csak Van zenei intelligenciája néhány erős refrénben, markánsabb riff- ben és instrumentális betétben érhető tetten. A számok hangszerelése (mai füllel) szokatlanul összetett, a szövegekkel sincs baj. Érezni a lemezen a befektetett munkát. Mindeközben viszont a hozzáállás, a dalok struktúrája, és egyáltalán az egésznek az esztétikája szimpatikusán laza. Csak az Isten jobbján-t hagytam volna le, mert túlságosan musicales a dallama, és túl privát a mondanivalója. Száz szónak is egy a vége: ha van zenekar tájainkon, amely 2011-ben hitelesen és szórakoztatóan, a rockzene legalapvetőbb eszközeivel tudja prezentálni saját világát, akkor az a csallóközi Csak Van. Értékelés:#####0 A szocialista rendszer nyílt vallásellenessége, a zsidó emlékek tudatos pusztítása ellenére néhány hitközség túlélte ezt az időszakot Elkészült a szlovákiai zsidó hitközségek enciklopédiája PUNTIGÁN JÓZSEF A losonci Phoenix Lutetia Polgári Társulás és a Nógrádi Könyvtár könyvbemutatón látta vendégül a Szlovákiai zsidó hitközségek enciklopédiája (Encyklopédia židovských náboženských obcí na Slovensku) című kiadvány szerkesztőit, Pavol Mešťant, a pozsonyi Zsidó Kultúra Múzeuma igazgatóját, valamint a múzeum munkatársát, Éva Polákovát. Az eredetileg három kötetre tervezett munka hiányt pótló mű - nem csak szlovákiai viszonylatban. Régiónkban hasonló tartalmú kiadvány legutóbb 1929-ben jelent meg Újvári Péter szerkesztésében - Magyar zsidó lexikon - amely mindmáig fontos forrása a szlovákiai zsidó hitközségek történeti kutatóinak. Lokálisabb, de épp ezért értékes a Lányi Menyhért és P. Békefi Hermin által szerkesztett Szlovenszkói zsidó hitközségek története (Kassa, 1933), amely a kor legnagyobb hitközségeit mutatta be. Az enciklopédia eredetijét Büchler J. Róbert szlováldai származású izraeli történész jelentette meg Izraelben, héber nyelven. Ebben 1948-ig terjedően dolgozta fel a nagyobb szlovákiai zsidó hitközségek történetét, neki köszönhető a szöveg szlovák fordítása is. AII. világháború után a zsidó hitközségek száma a minimumra csökkent. Ennek a holokauszt áldozatává lett zsidóság Találkozás a losonci közönséggel (A szerző felvétele) nagy száma mellett oka volt az is, hogy a visszatért zsidók jelentős része Izraelbe, illetve nyugati országokba vándorolt ki. A szocialista rendszer nyílt vallásellenessége, a zsidó emlékek tudatos pusztítása tovább rontotta a helyzetet. Ennek ellenére néhány hitközség túlélte ezt az időszakot, s tevékenységük 1989 után fokozatosan megújult. Az enciklopédia első kötete 2009-ben jelent meg, a második 2010 végén. A tervek szerint a harmadik kötet még az idén nyomdába kerül. A szerkesztők nem tudják tartani azt az ígéretüket, hogy a munka csak három kötetben jelenjen meg. Lesz negyedik és egy képi dokumentációt tartalmazó vaskos ötödik kötet is. Bár a kiadót kötik a szerzői jogokból adódó korlátozások, a szlovák kiadás az eredeti munkához képest aktualizált és jelentős mennyiségű képanyagot is tartalmaz. Jelentős az a dokumentumanyag is, amelyet felhívásuk alapján családok bocsátottak a szerkesztők rendelkezésére. Mint elmondták, mindenütt maximális segítőkészséggel találkoztak. A kötetekbe azonban nem tudtak mindent beépíteni, ezt szándékoznak pótolni a tervezet 5. kötettel. A találkozó részeként készült el a losonci zsidóság történetének néhány pillanatát bemutató fénykép- és dokumentumkiállítás, amely november közepéig látható a Nógrárdi Könyvtárban.