Új Szó, 2011. november (64. évfolyam, 253-276. szám)
2011-11-30 / 276. szám, szerda
www.ujszo.com UJSZÓ 2011. NOVEMBER 30. DlGlTÁLlA 17 A Facebookon felnőtt generáció nem tanúsít ellenállást a magánéletben való vájkálással szemben Mindenkit követnek a mobilok A magánéletet gondolkodás nélkül kirakatba tévő Facebook-használók nemzedéke számára talán nem is hat furcsán, hogy hamarosan egy olyan korba érhetünk, amikor a rendőrség akár ok nélkül is jogosult lesz bármely mobil- vagy okostelefontulajdonos, tehát gyakorlatilag mindenki nyomon követésére. MT1-HÍR A kérdés aktualitását az adja, hogy a napokban került az amerikai legfelső bíróság elé Antoine Jones ügye, aki ellen azt követően indult eljárás, hogy a rendőrség felhatalmazás nélkül 28 napon át szemmel tartotta az autójára rögzített GPS-nyomkövető segítségével. A drogcsempészéssel gyanúsított nightclub-tulajdo- nos kifogást emelt a hatóság gyakorlata ellen mondván, hogy megsérteték egyebek mellett a személyi autonómiáról szóló alkotmányos jogot. Az Obama-kormányzatot képviselő ügyvédek ezzel szemben azzal érvelnek, hogy mivel a nyomon követett gépkocsi közterületen mozgott, Jones nem számíthatott személyisége sérthetetlenségére. A polgári szabadságjogokat védő szervezetek arra figyelmeztettek, hogy amennyiben a taláros testület igazat ad a rendőrségnek, utat nyit a gyanúsítottak jogtalan megfigyelése előtt és az emberi jogokkal való visszaélésre mond igent. Ennek következményeként a hatóságok egyre szélesebb körben fogják alkalmazni a mobiltelefont követő szoftvereket is - mutat rá írásában a BBC News brit köz- szolgálati televízió hírportálja. „A rendőrtisztek kényelmesen hátradőlhetnek a kapitányságon, s ennek a technológiának a segítségével nemcsak egy embert tarthatnak szemmel, hanem egyszerre sokat, hosszú időn keresztül” - mutatott rá Catherine Crump, az Amerikai Polgárjogi Szövetség (ACLU) ügyvédje, aki szerint ez a módszer a hagyományos megfigyelésnél jóval tolakodóbb, a megfigyelt személy életének számos területére betekintést enged. Crump szerint senki nem szeretne egy olyan világban élni, ahol az ember a kíváncsi rendőrök hóbortjainak van kiszolgáltatva, s okkal vagy akár ok nélkül is megfigyelés alatt tarthatják. A rendőrök és az igazságügyben dolgozók egy része, közöttük Ed Marsico, az egyik pennsylvaniai kerületi ügyész azonban másképp látja a kérdést. .Amikor hirtelen szükség van a törvény érvényesítésére, és nincs idő felhatalmazás kiadására, akkor lehetővé kell tenni a nyomkövető eszköz használatát” - fejti ki véleményét. Marsico szerint alig van gyakorlati különbség egy mobilszolgáltató és a rendőrség között. A hordozható telefonok többségébe be van építve egy GPS-nyomkövető, így a telefontársaságok egyébként is tudják, hogy felhasználóik hol tartózkodnak, és hatósági kérésre ki is adhatják a bizalmas információkat. ,A technológia megváltozott, s a bűnözők a technikai újításokat arra használják, hogy egy lépéssel előttünk járjanak, éppen ezért olyan technológiát szeretnénk alkalmazni, amellyel megelőzhetjük őket” - mutatott rá az ügyész. Az ACLU szerint azonban tarthatatlan helyzet, hogy az embereknek választaniuk kell a napjainkban mindennapossá és nélkülözhetetlenné vált mobil- és okostelefonok használata és a személyiségvédelem között. Sam Biddle, egy technológiai újdonságokkal foglalkozó portál munkatársa szerint a probléma az, hogy a Facebookon felnőtt generáció semmiféle ellenállást nem tanúsít a magánéletben való vájkálással szemben, így hathatós törvényi szabályozás nélkül, változatlanul folytatódhat a személyiségvédelem eróziója. Biddle, mint mondta, nem lepődne meg azon, ha tíz év múlva minden ismerőséről, bármely időpontban tudná, hogy éppen hol tartózkodik. KAPCSOLATOM AZ INTERNETTEL Selmeczi Tibor humorista Mikor került először kapcsolatba a számítógéppel? Ha jól emlékszem közvetlenül a rendszerváltás után, a Hócipő című újság szerkesztőségében. Első időben gépelésre használtam a szerkezetet. Ez úgy történt, hogy előbb megírtam az anyagomat, majd kinyomtattam azt, és faxon megpróbáltam elküldeni a szerkesztőségbe. Csak próbáltam, mert rengeteg hibalehetőséggel „működött” a fax. Volt, amikor a küldendő anyagot egyszerűen begyűrte, megette. Volt, amikor hiába lett elküldve az írás, a címzett nem tudta elolvasni. Most már tudok „élni” a Facebookon, tudok e-maileket küldeni és élvezni a világháló adta szabadságot. Ha nem működik az internet, beteg vagyok. Magányos nyomorultnak érzem magam, akit vidéken eltemettek. Rosszul alszom, általában hajnali 3-4 óra között felébredek, és addig forgolódom az ágyamban, míg felkelek, és bekapcsolom a gépet. Ilyenkor 10-15 percet leülök pasziánszozni, majd visszafekszem aludni. Kedvenc oldalak? A Hírkereső a kezdőoldalam, és aztán arról az oldalról az olvasott hír kapcsán el lehet indulni, szörfözni. Naponta mennyi időt tölt el a gép előtt? Sokat. A reggelimet is a monitor előtt fogyasztom el. A kávézásnál pedig már játszom a Fekete özvegy nevű játékkal. Ha dolgozom, akkor csak a munka érdekel. A napi számítógépes valós munkám, 3-4 óra. Este pedig megint a játék. Min változtatna? Az internet változik magától. A gépemet pedig szívesen varázsolnám emberbarátibbra. Ha mondjuk, bekapcsolom, annyira jó lenne, ha rám köszönne, hogy „Szia, Tibi hogy vagy?” És én is meg tudnám kérdezni tőle ugyanezt. (Albert József) Egy bélyegméretű alkatrészbe is be lehet építeni Jön a gigabites átvitel FELDOLGOZÁS Másfél gigabites, vagyis másodpercenként 192 megabájt adat átvitelére képes vezeték nélküli átviteli technológiát fejlesztett ki egy japán cég. A terahertzes frekvencián működő megoldás néhány éven belül hozzáférhető lehet. Az elektronikai alkatrészeket gyártó japán Rohm cég bejelentette az új, a jelenlegi wifimegoldásoknál nagyságrendekkel gyorsabban vezeték nélküli adatátviteli megoldást dolgozott ki, amelyet ráadásul egy bélyegméretű alkatrészbe is be lehet építeni - adta hírül a TechCrunch. A megoldással jelenleg másfél gigabites, vagyis másodpercenként 192 megabájtos vezeték nélküli adatátviteli sebességet lehet elérni, Kifejlesztői szerint az átvitel sebességét a későbbiekben akár egészen 30 gigabitig növelni lehet majd, ez utóbbi sebesség már másodpercenként közel négy gigabájt adat átküldését biztosítaná drótok nélkül, ilyen ráta mellett egy DVD-film egy-két másodperc alatt továbbítható lenne számítógépekközött. Az Oszaka Egyetemmel közösen kifejlesztett megoldást egy apró, egy-két centiméteres lapkába lehet integrálni, terahertzes frekvencián. Az új eszköz a háromszáz és háromezer gigahertz közötti hullámsávot, vagyis a mikrohullám és az infravörös spektrum közötti tartományt használjaa wifivel szemben, ami a 2,4 gigahertzes frekvencián működik. Ez azonban a megoldás hátrányát is jelenti, mert a terahertzes tartományban kisebb lefedettséget lehet biztosítani, mert a Föld atmoszférája ezeket a rádióhullámokat sokkal jobban elnyeli, mint a wifihez használtakat. A Nikkei című japán üzleti lap híradása szerint jelenleg is léteznek terahertzes kommunikációs megoldások, ezek azonban több tízmillió forintot kóstálnak, méretük jóval nagyobb, és jelenlegi csúcssebességük sem több 0,1 megabitnél, vagyis másodpercenként csak mintegy 13 megabájtot lehet továbbítani velük. A Rohm várakozásai szerint az új átvitelt használó lapka sorozat- gyártása három-négy éven belül megkezdődhet, és a lap várakozásai szerint jóval olcsóbb lesz a jelenlegi megoldásoknál, (o) Áz átvitel sebességét a későbbiekben akár 30 gigabitig növelni tudják (Képarchívum) A csipet egyelőre szuperszámítógépekbe szánják Az Intel bemutatta a jövő processzorét FELDOLGOZÁS A seattle-i SC11 szuperszámítógépes konferencián az Intel mérnökei bemutatták a Knights Ferry kódnevű kísérleti processzort, aminek a számítási teljesítménye átlépi az egy teraflopsos határt. A flops mértékegység az egy másodperc alatt, tört számokkal végzett matematikai alapműveletek számát mutatja, a tera előtag pedig ezermilliárdos szorzót jelent. A processzor az Intel új, MIC (Many Integrated Circuits) technológiájára épül, és a prototípus már olyan állapotban van, hogy hamarosan elkezdődhet a tömeggyártás. A csipet egyelőre szuperszámítógépekbe szánják, de pár éven belül beköltözhet a technológia a sima asztali gépek és laptopok világába is - ennek különösebb technikai akadálya nincsen, hiszen a bemutatón is egy Linu- xot futtató notebook produkált ta a teraflopsos sebességet. A Knights Ferry felépítéséről érthető módon kevés részletet árultak el a fejlesztői, annyit tudni róla, hogy legalább 50 processzormag dolgozik benne, és egy dupla PCI Express csatlakozót foglal el az alaplapon. Az áráról és a fogyasztásáról egyelőre semmit nem árult el az Intel, de azt igen, hogy a Knights Ferryre támaszkodva 2018 körül jöhet el a szuperszámítógépek következő generációja, ami egy nagyságrendet ver rá a mostani csúcsgépek teljesítményére. A teraflopsos határt egyébként 1997-ben lépte túl az első számítógép, a szintén Intel processzorokat (9300 darab Pentium 2-est) használó ASCI Red. A 104 szekrényből álló, 150 négyzetméternyi helyet elfoglaló monstrum az amerikai energiaügyi minisztérium egyik kutatólaboijában dolgozott, nukleáris szimulációkat futtatott, (hw) A telefonok kiszolgáltatottá teszik használójukat
