Új Szó, 2011. november (64. évfolyam, 253-276. szám)
2011-11-30 / 276. szám, szerda
14 Régió-SZÜLŐFÖLD-HIRDETÉS ÚJ SZÓ 2011. NOVEMBER 30. www.ujszo.com Megjelent Sándor Károly A lévai céhek történetéből című kötete Övegesek, tímárok, gombkötők, takácsok A fiatal sommelier már öt jelentős megmérettetésen diadalmaskodott A jó borok nagykövete Léva. Újabb hézagpótló kötetet jelentetett meg a Reviczky Társulás: Sándor Károly nyugalmazott múzeumigazgató és lelkész, a barsi régió egyik legismertebb helytörténésze A lévai céhek története című munkáját. FORGÁCS MIKLÓS A könyvben a város ipartörténetének egyik izgalmas fejezetét térképezte fel a kutató. A kiadványt a Szlovák Köztársaság Kormányhivatalának anyagi támogatásával sikerült megjelentetni, a civil szervezet ezer eurót kapott erre a célra. A hatvanoldalas kötet négyszáz példányban jelent meg, a Barsi Múzeum gyűjteményén alapuló gazdag képanyag díszíti. A kiadvány érdekessége, hogy 1980-ban a helytörténész már kiadott egy ilyen témájú munkát szlovák nyelven, több mint három évtizedet kellett várni a magyar kiadásra. Sándor Károly most tizenöt fejezetben mutatja be a korabeli dokumentumok alapján a csizmadiák, a szűcsök, az asztalosok és a lakatosok, a vargák, a gombkötők, a borbélyok, a szabók, a szűrszabók, a hentesek, a kovácsok, a bognárok és a kádárok, a szíjgyártók, a kardkészítők, a kötélgyártók, a nyeregkészítők, a kőművesek, az ácsok, a takácsok, az övegesek és a tímárok céhének történetét. Emellett a céhek kialakulásáról és az azok megszüntetése utáni iparfejlődésről is olvashatnak az érdeklődők. A kötetből kiderül, mi köze Božena Nemcovának a lévai borbélyokhoz, hánykor keltek az iparos legények, hogyan élhetett meg Léván 1871-ben 139 csizmadiaműhely,- miért csak a kovácsok iratai voltak szlovák nyelvűek. Egy olyan időszakról szól a könyv, amikor a minőség döntötte el, melyik iparos portékája kelendőbb. Jarmila Bátovská levéltáros, a kiadvány szakmai védnöke elmondta, az ipartörténetet általában száraz, unalmas, csak a bennfentesek érdeklődésére számot tartó kutatási iránynak tartják. Őt éppen Sándor Károly munkássága győzte meg az ellenkezőjéről, arról, hogy érdekfeszítő, a 16-18. század emberének mindennapjait, történeteit bemutató területről van szó. A családfakutatáshoz is gyakran a céhes iratokban találni adatokat. Vincze László levéltáros elmondta, 1628-tól őriznek anyagokat az intézményben a céhekről, ezek között céhlevelek és szabályzatok, különböző jegyzőkönyvek, tagnévsorok, nyilvántartások, számadási feljegyzések, mesterkönyvek, szegődtetési és szabadítási könyvek vannak. Összesen három személy foglalkozott eddig Léván ezzel a témával, Kriek Jenő a Bars folyóirat hasábjain nyolcvan éve jelentette meg cikksorozatát, Jozef Melicher három céh történetét dolgozta fel, és végül Sándor Károly kutatta ezt az erősen töredékes iratanyagot. Valkó Ildikó szerkesztő, a Reviczky Társulás volt titkára elmondta, eddig a Lévai Kalendárium 2003-as és 2005-ös kötetét, a Reviczky Társulás tíz éve című kiadványt, Cziczka Angéla alig ismert lévai Zeneszerző, zongoraművész és pedagógus élettörténetét és a lévai temetők és az itt nyugvó személyiségeket bemutató kötetet adták ki. Sándor Károly könyvében a lévai ipartörténet egy izgalmas fejezetét, a céhek történetét térképezte fel (Képarchívum) Tavasszal folytatódnak a munkálatok, a további költségeket a város állja Új épületbe költöztek a nyugdíjasok MARSOVSZKY MIKLÓS Szepsi. Ünnepélyes keretek között adták át az új nyugdíjasklub épületét Szep- siben. A város és a Csemadok közötti épületcserének is köszönhetően költözhettek új épületbe a szepsi nyugdíjasok. Az eddigi hely már nem felelt meg a követelményeknek. A épületet felújították, kicserélték a tetőszerkezetet, az elektromos hálózatot, a fűtőrendszert és a kerítést. „180 ezer eurónyi támogatást kaptunk a kormánytól, 15 ezer euróba került a projekt előkészítése, 165 ezer euróba a kivitelezés. Egyes munkálatokat a város finanszírozott” - mondta Zachariáš István, Szepsi polgármestere. B. JUHOS MELINDA Pozsony. Franciaországban régen saumaliernek nevezték az étel és ital szállítására használt ökörfogat kocsisát, ő kóstolta meg először a szállított bort is. Később már a borokkal foglalkozó szakembereket hívták sommeliernek. Balia Miroslav ógyallai származású fiatal szakember tinédzser kora óta a borok világában érzi igazán jól magát. Hosszú az út Jamie Olivértől a borászatig „Mivel már kicsi korom óta érdekelt a főzés, az érsekújvári hotelakadémiára jelentkeztem. Arról álmodoztam, hogy egyszer saját éttermem lesz, és olyan televíziós show-t vezetek, mint Jamie Oliver. Az elején teljesen elvarázsolt a konyhaművészet, de később megfogott a finom borok világa” - kezdte történetét Miroslav, aki jelenleg a Winter Wine Club borszakértője, eddig öt ízben lett cseh-szlovák junior bajnok. Jelenleg munkája mellett számtalan étterem bor- és italkínálatát állítja össze, kóstolókat, borvacsorákat szervez, ahol a borok kínálása mellett ő készíti az akár öt- fogásos ételsort is. Nem csak a borhoz keU érteni „A sommelier univerzális gasztronómiai szakember. Nemcsak a borhoz, hanem az ételekhez, a különböző szeszes és kevert italokhoz, a kávékhoz, a szivarokhoz, a sajtokhoz, az olajokhoz, az italok tárolásához is értenie kell” - mondja Miroslav. Az elegánsabb éttermekben a borpohárnok vezeti az asztalhoz a vendégeket. „Elsőként tiszta vizet, majd üdvözlésként könnyebb habzóbort vagy újbort kínálok, ami kissé felfrissíti a vendéget. Ezt követően lépésről lépésre nehezebb bor kerülhet az asztalra. Ha a vendég nem megfelelő bort választ az ételhez, finoman mást javaslok. A bornak és az ételnek harmóniában kell lennie. Könnyű ételhez könnyű, nehéz ételhez nehéz bor dukál” - avat be munkájába Miroslav. Egy borszaküzletben kissé más a helyzet. Ott a szakértő először megkérdezi a vásárlótól, milyen bort szeret, vöröset, fehéret, könnyebbet esetleg nehezebbet, ennek alapján ajánlja a nedűket. „Először hazai bort szoktam kínálni, ha Balia Miroslav számtalan borversenyen zsűrizett már (A szerző felvétele) ezek közül nem tud, vagy nem akar választani a vásárló, akkor kínálok külföldi italokat” - mondta a borszakértő. „A szommelier a bárokban dolgozó pultosokkal ellentétben nem bohóckodhat, nem dobálja az üvegeket, de azért mi is tudunk mutatványokat, például szab- lyával felnyitni a pezsgős üveget. De vágtam már le üveg nyakát édesanyám magas sarkú cipőjével a szalagavatómon, sőt vasalóval is. Meg lehet ezt csinálni egy lefagyasztott nyakkendővel vagy egy banánnal is. A mutatvány azonban elég veszélyes, hiszen ha nem l3l Balia Miroslav borszakértő MM Legközelebb Andrej Tušer újságírót mutatjuk be. megfelelő technikával, nem megfelelő pezsgővel, meleg itallal végzik, fel is robbanhat az üveg, mert a pezsgős palackban nagyobb a nyomás, mint egy gumiabroncsban. Nem ajánlom, hogy bárki otthon próbálkozzon ezzel” - mondta mosolyogva Miroslav. Vörös és fehér „Fontos a megfelelő pohár kiválasztása, a fiatal vörösbort szűk, vékony pohárban szolgáljuk fel, a nagyobb poharakba a többéves, testesebb italokat, például a burgundit kínáljuk. A tíz- tizenöt éves borokat gyertya felett dekantáljuk, hogy a felesleges anyagok a palack alján összegyűljenek, ezzel felfrissítjük a bort. Fontos, hogy a bor megfelelő hőmérsékletű legyen. Mítoszok is léteznek a bor kezelését, felszolgálását illetően, ilyen például, ha egy kiska- nalat teszünk az üveg nyakába, megőrizhetjük a pezsgő frissességét. A divatok is változnak, ma már nem elegáns szalvétát csavarni a palack nyaka köré” - árulta el a szakember, aki szerint tizenöt éves gyakorlat után válhat valaki igazi borszakértővé, ez a szakma ugyanis folyamatos tanulást, tapasztalat- szerzést követel. Keresse az újságárusoknál! MimrmeHéMet W. évfolyam, 49. hét 2011. december 3-9.
