Új Szó, 2011. november (64. évfolyam, 253-276. szám)

2011-11-30 / 276. szám, szerda

14 Régió-SZÜLŐFÖLD-HIRDETÉS ÚJ SZÓ 2011. NOVEMBER 30. www.ujszo.com Megjelent Sándor Károly A lévai céhek történetéből című kötete Övegesek, tímárok, gombkötők, takácsok A fiatal sommelier már öt jelentős megmérettetésen diadalmaskodott A jó borok nagykövete Léva. Újabb hézagpótló kötetet jelentetett meg a Reviczky Társulás: Sán­dor Károly nyugalmazott múzeumigazgató és lel­kész, a barsi régió egyik legismertebb helytörté­nésze A lévai céhek tör­ténete című munkáját. FORGÁCS MIKLÓS A könyvben a város ipartör­ténetének egyik izgalmas feje­zetét térképezte fel a kutató. A kiadványt a Szlovák Köztársa­ság Kormányhivatalának anyagi támogatásával sikerült megjelentetni, a civil szervezet ezer eurót kapott erre a célra. A hatvanoldalas kötet négyszáz példányban jelent meg, a Barsi Múzeum gyűjteményén alapu­ló gazdag képanyag díszíti. A kiadvány érdekessége, hogy 1980-ban a helytörténész már kiadott egy ilyen témájú mun­kát szlovák nyelven, több mint három évtizedet kellett várni a magyar kiadásra. Sándor Ká­roly most tizenöt fejezetben mutatja be a korabeli doku­mentumok alapján a csizmadi­ák, a szűcsök, az asztalosok és a lakatosok, a vargák, a gombkö­tők, a borbélyok, a szabók, a szűrszabók, a hentesek, a ko­vácsok, a bognárok és a kádá­rok, a szíjgyártók, a kardkészí­tők, a kötélgyártók, a nyereg­készítők, a kőművesek, az ácsok, a takácsok, az övegesek és a tímárok céhének történe­tét. Emellett a céhek kialakulá­sáról és az azok megszüntetése utáni iparfejlődésről is olvas­hatnak az érdeklődők. A kötet­ből kiderül, mi köze Božena Nemcovának a lévai borbé­lyokhoz, hánykor keltek az ipa­ros legények, hogyan élhetett meg Léván 1871-ben 139 csizmadiaműhely,- miért csak a kovácsok iratai voltak szlovák nyelvűek. Egy olyan időszakról szól a könyv, amikor a minőség döntötte el, melyik iparos por­tékája kelendőbb. Jarmila Bátovská levéltáros, a kiadvány szakmai védnöke elmondta, az ipartörténetet ál­talában száraz, unalmas, csak a bennfentesek érdeklődésére számot tartó kutatási iránynak tartják. Őt éppen Sándor Ká­roly munkássága győzte meg az ellenkezőjéről, arról, hogy érdekfeszítő, a 16-18. század emberének mindennapjait, történeteit bemutató területről van szó. A családfakutatáshoz is gyakran a céhes iratokban ta­lálni adatokat. Vincze László levéltáros elmondta, 1628-tól őriznek anyagokat az intéz­ményben a céhekről, ezek kö­zött céhlevelek és szabályza­tok, különböző jegyzőkönyvek, tagnévsorok, nyilvántartások, számadási feljegyzések, mes­terkönyvek, szegődtetési és szabadítási könyvek vannak. Összesen három személy fog­lalkozott eddig Léván ezzel a témával, Kriek Jenő a Bars fo­lyóirat hasábjain nyolcvan éve jelentette meg cikksorozatát, Jozef Melicher három céh tör­ténetét dolgozta fel, és végül Sándor Károly kutatta ezt az erősen töredékes iratanyagot. Valkó Ildikó szerkesztő, a Re­viczky Társulás volt titkára el­mondta, eddig a Lévai Kalen­dárium 2003-as és 2005-ös kö­tetét, a Reviczky Társulás tíz éve című kiadványt, Cziczka Angéla alig ismert lévai Zene­szerző, zongoraművész és pe­dagógus élettörténetét és a lé­vai temetők és az itt nyugvó személyiségeket bemutató kö­tetet adták ki. Sándor Károly könyvében a lévai ipartörténet egy izgalmas fejeze­tét, a céhek történetét térképezte fel (Képarchívum) Tavasszal folytatódnak a munkálatok, a további költségeket a város állja Új épületbe költöztek a nyugdíjasok MARSOVSZKY MIKLÓS Szepsi. Ünnepélyes kere­tek között adták át az új nyugdíjasklub épületét Szep- siben. A város és a Csemadok kö­zötti épületcserének is kö­szönhetően költözhettek új épületbe a szepsi nyugdíja­sok. Az eddigi hely már nem felelt meg a követelmények­nek. A épületet felújították, kicserélték a tetőszerkezetet, az elektromos hálózatot, a fűtőrendszert és a kerítést. „180 ezer eurónyi támoga­tást kaptunk a kormánytól, 15 ezer euróba került a pro­jekt előkészítése, 165 ezer eu­róba a kivitelezés. Egyes munkálatokat a város finan­szírozott” - mondta Zachariáš István, Szepsi polgármestere. B. JUHOS MELINDA Pozsony. Franciaországban régen saumaliernek nevezték az étel és ital szállítására használt ökörfogat kocsisát, ő kóstolta meg először a szállí­tott bort is. Később már a bo­rokkal foglalkozó szakembe­reket hívták sommeliernek. Balia Miroslav ógyallai szár­mazású fiatal szakember tiné­dzser kora óta a borok világá­ban érzi igazán jól magát. Hosszú az út Jamie Olivértől a borászatig „Mivel már kicsi korom óta érdekelt a főzés, az érsekújvári hotelakadémiára jelentkeztem. Arról álmodoztam, hogy egy­szer saját éttermem lesz, és olyan televíziós show-t veze­tek, mint Jamie Oliver. Az ele­jén teljesen elvarázsolt a konyhaművészet, de később megfogott a finom borok világa” - kezdte történetét Miroslav, aki jelenleg a Winter Wine Club borszakértője, ed­dig öt ízben lett cseh-szlovák junior bajnok. Jelenleg munká­ja mellett számtalan étterem bor- és italkínálatát állítja össze, kóstolókat, borvacsorá­kat szervez, ahol a borok kíná­lása mellett ő készíti az akár öt- fogásos ételsort is. Nem csak a borhoz keU érteni „A sommelier univerzális gasztronómiai szakember. Nemcsak a borhoz, hanem az ételekhez, a különböző szeszes és kevert italokhoz, a kávék­hoz, a szivarokhoz, a sajtok­hoz, az olajokhoz, az italok tá­rolásához is értenie kell” - mondja Miroslav. Az elegán­sabb éttermekben a borpohár­nok vezeti az asztalhoz a ven­dégeket. „Elsőként tiszta vizet, majd üdvözlésként könnyebb habzóbort vagy újbort kínálok, ami kissé felfrissíti a vendéget. Ezt követően lépésről lépésre nehezebb bor kerülhet az asz­talra. Ha a vendég nem megfe­lelő bort választ az ételhez, fi­noman mást javaslok. A bornak és az ételnek harmóniában kell lennie. Könnyű ételhez könnyű, nehéz ételhez nehéz bor dukál” - avat be munkájába Miroslav. Egy borszaküzletben kissé más a helyzet. Ott a szakértő először megkérdezi a vásárló­tól, milyen bort szeret, vöröset, fehéret, könnyebbet esetleg nehezebbet, ennek alapján ajánlja a nedűket. „Először ha­zai bort szoktam kínálni, ha Balia Miroslav számtalan borversenyen zsűrizett már (A szerző felvétele) ezek közül nem tud, vagy nem akar választani a vásárló, akkor kínálok külföldi italokat” - mondta a borszakértő. „A szommelier a bárokban dolgo­zó pultosokkal ellentétben nem bohóckodhat, nem dobálja az üvegeket, de azért mi is tudunk mutatványokat, például szab- lyával felnyitni a pezsgős üve­get. De vágtam már le üveg nyakát édesanyám magas sar­kú cipőjével a szalagavatómon, sőt vasalóval is. Meg lehet ezt csinálni egy lefagyasztott nyakkendővel vagy egy banán­nal is. A mutatvány azonban elég veszélyes, hiszen ha nem l3l Balia Miroslav borszakértő MM Legközelebb Andrej Tušer újságírót mutatjuk be. megfelelő technikával, nem megfelelő pezsgővel, meleg itallal végzik, fel is robbanhat az üveg, mert a pezsgős pa­lackban nagyobb a nyomás, mint egy gumiabroncsban. Nem ajánlom, hogy bárki ott­hon próbálkozzon ezzel” - mondta mosolyogva Miroslav. Vörös és fehér „Fontos a megfelelő pohár kiválasztása, a fiatal vörösbort szűk, vékony pohárban szolgál­juk fel, a nagyobb poharakba a többéves, testesebb italokat, például a burgundit kínáljuk. A tíz- tizenöt éves borokat gyertya felett dekantáljuk, hogy a feles­leges anyagok a palack alján összegyűljenek, ezzel felfrissít­jük a bort. Fontos, hogy a bor megfelelő hőmérsékletű le­gyen. Mítoszok is léteznek a bor kezelését, felszolgálását illető­en, ilyen például, ha egy kiska- nalat teszünk az üveg nyakába, megőrizhetjük a pezsgő frisses­ségét. A divatok is változnak, ma már nem elegáns szalvétát csavarni a palack nyaka köré” - árulta el a szakember, aki sze­rint tizenöt éves gyakorlat után válhat valaki igazi borszakértő­vé, ez a szakma ugyanis folya­matos tanulást, tapasztalat- szerzést követel. Keresse az újságárusoknál! MimrmeHéMet W. évfolyam, 49. hét 2011. december 3-9.

Next

/
Thumbnails
Contents