Új Szó, 2011. november (64. évfolyam, 253-276. szám)
2011-11-30 / 276. szám, szerda
www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2011. NOVEMBER 30. Közélet 3 Ory Péter: a 2010-es kampányban volt eltolódás, most vissza kell térnünk az MKP valós céljához és küldetéséhez A valós problémákra fókuszálnának (Somogyi Tibor felvétele) NÉVJEGY Őry Péter 1972-ben született. A 90-es években az Együttélés mozgalom pénzügyese volt. 1998-ban alapítója és öt évig elnöke a Magyar Ifjúsági Közösségnek (MIK). 2000 és 2006 között parlamenti asszisztensként Kvar- da József, majd Duray Miklós munkáját segítette. 2004-ben a nagyszombati Cirill és Metód Egyetemen diplomázott tömegtájékoztatásszakon. 2006-tól a közel kétezer lakosú Csallóközcsütörtök polgármestere, tavaly újraválasztották. 2010-ben a 96. volt az MKP parlamenti választási listáján. Az MKP nem készül drága kampánnyal, a húzótémák várhatóan a gazdasági, szociális jellegű kérdések lesznek. Őry Péterrel, a párt alelnöké- vel és kampányfőnökével beszélgettünk, mivel szeretnék megszólítani a szavazókat. MÓZES SZABOLCS Mikor kezdik meg a kampányt? A törvényi előírás értelmében a kampánykezdés időpontja február 18.... ...ez a hivatalos kezdet, de tudjuk, hogy valójában már jóval előtte elindul a kampányidőszak. Van tartalmi különbség kampány és kampány között. A hivatalos kampány február 18-án kezdődik, és ezt mindenkinek be kell tartania. Mindenki erre készül. Azt, ami pillanatnyilag zajlik, inkább elő- kampánynak nevezném. Az előkampány a választások másnapján kezdődik. Ami most folyik, ennek a kicsúcsosodása. November 17-ével kampányol az egyik párt, a másik kulturális rendezvényeket szervez, de szerintem nem ez az alapvető kérdés a társadalomban. Sokkal fontosabb kérdésnek tartom, hogy mennyi információt tudott begyűjteni egy-egy párt a lakosságtól. Azt hiszem, ezen a téren mi jól teljesítettünk. Az elmúlt másfél esztendőben nagyon sok időnk volt arra, hogy az emberek között mozogjunk, s tudjuk, melyek a fő problémák. Csak egy példa: tavaly is, idén is elmentem a nyugdíjasnapra. Míg tavaly egész jó volt a hangulat, idén már arról beszélt az egyik résztvevő, hogy az özvegységivei együtt 320 euró nyugdíjat kap, ugyanakkor 270 a gáz- és villanyszámlája, s azt mondja, ha a fia nem adna pénzt, nem élne meg. Akkor úgy tenném fel a kérdést: mikor fog magasabb fordulatszámra kapcsolni az MKP az előkampányban? Idén - ahogy eddig is - lakossági fórumokat fogunk szervezni. Igazán nagy fordulatszámon csak jövőre fog pörögni a kampány. Karácsonykor, a szeretet ünnepén nem illik kampányolni. Szerintem kicsit túllihegik a pártok ezt az időszakot, amivel lehet, hogy éppen céljaik fordítottját fogják elérni. Mennyibe fog kerülni az MKP kampánya? Még nincs költségvetésünk, még tárgyalunk róla. Az alapvető pénzügyi forrásunk egy banki hitel lesz. Ezt a pénzt leginkább a jövő évi rendezvényekre szeretnénk felhasználni. Emellett a párt országos tanácsa elvi döntést hozott, mely szerint a listán induló személyek is beszállnak a kampányba. Hogy milyen mértékben, a listás sorrendjük határozza meg. Többe kerül a kampány, mint 2010-ben vagy kevesebbe? Biztos, hogy kevesebbe. Sokkal? Nem tudom, hogy mennyibe került a 2010-es kampány. Viszont hatékonyabban szeretnénk felhasználni a forrásainkat. A pártpolitikában nagyon sok pénz megy el kampányokra. Nem vagyok benne biztos, hogy a választópolgárok azért választanak meg valakit, mert kaptak tőle két tollat vagy kulcstartót, sildes sapkát. Sokkal lényegesebb, hogy a társadalmi problémákra reagáljunk. Az elmúlt húsz évben számottevően változott a kampány: a technikái, a célcsoportjai, a célcsoportok életvitele. Azzal, amivel a 90-es években sikeresen lehetett szerepelni a választásokon, ma már nem lehet. Mit jelent a hatékonyabb forrásfelhasználás? A kampánypénzek nagy része az óriásplakátokra, a kulturális akciókra, a nagygyűlésekre megy el, a technikára, a helyszín biztosítására, a fellépők díjára, frissítőkre stb. Ezen spórolnának, ez a tétel lenne kevesebb? Más kommunikációs csatornákat is szeretnénk kihasználni. Az elektronikus média például olcsóbb a hagyományosnál. Persze lesznek óriásplakátok is, de nem kívánjuk ezt „túllihegni”. Milyen értelme van például egy billboardnak egy zsákfaluban? Ott fontosabb beszélni az emberekkel. Nem szabad a politikumnak eltolódnia abba az irányba, hogy Pozsony és Pozsony környéke szempontjából nézze az országot, benne a déli régiókat is. A másik dolog, amit megtehetünk: a lakosság körében mozogni. Nem biztos, hogy ehhez csinnadratta kell vagy kulturális rendezvény. Ha a szakács miatt megyünk el egy étterembe, ne azt nézzük, hogy milyen a szék, hanem azt, hogy milyen az étel. A pártok viszont azért kampányolnak „csinnadrattával” és kulturális programokkal, mert ezzel jóval több ember becsalogatható egy- egy kampányrendezvényre, mint ha csak a politikusok lennének beharangozva. Dunaszerdahelyen a 2010-es kampányunk során megtelt a DAC stadionja, ennek ellenére nem az MKP volt a legsikeresebb párt a járásban. Ez a klasszikus kampányfogás tehát valószínűleg nem működött, nem volt hatékony. Az emberek szívesen eljönnek egy-egy ingyenes kulturális rendezvényre, valamilyen szinten kellenek is az üyen akciók, de a pártpolitika nem szólhat kizárólag a kultúráról. Fölvetődhet az emberekben, hogy jó, hoztak ide egy szép műsort, mondtak is sok szépet, de holnapután mi lesz az én nyugdíjammal, az egészségüggyel stb. Milyen témái lesznek az MKP kampányának? Várható valamilyen hangsúlyeltolódás 2010-hez képest? 2010-ben történt eltolódás, most vissza kell térnünk az MKP valós céljához és küldetéséhez. A szakmai alelnökök szervezésében és felügyeletével jelenleg készülnek a szakmai programok. Azt, hogy melyek lesznek a leghangsúlyosabb témák, közösen fogjuk megbeszélni. Öt-hat olyan téma lehet, amely kommunikációs szempontból fő üzenetként eladható, az összes többit a lakossági fórumokon szeretnénk megvitatni a polgárokkal. Mint mondta, a tavalyi kampányban volt egyfajta „eltolódás”. Mi volt rossz a 2010-es kampányban tematikailag? Szerintem olyan témák jelentek meg, amelyek az ember életében a tizedik helyen vannak, holott fő küldetésünk a dél-szlovákiai régiók problémáinak orvoslása. Az már más kérdés, hogy jelenleg a médiában főleg azokban a témákban jelentünk meg, amelyek a kisebbségi körbe tartoznak, úgy mint kettős állampolgárság, nyelvhasználati kérdés. Tehát az MKP kampányában 2010-hez képest messze nem fog olyan hangsúlyosan megjelenni a kisebbségi témakör? Mivel a kampánystratégiánk nincs lezárva, a párt véleményét nem tudom tolmácsolni. Az én személyes véleményem viszont az - és ebben sikerült az elmúlt időszakban szemléletet váltanunk -, hogy mindenképpen meg kell jelenítenünk a valós problémákat, melyekre valós megoldásaink vannak. Mikor fogadják el a kampánystratégiát? Év végéig. A december eleji OT-ülésen a választási listát állítjuk össze, utána várhatóan az elnökség fog dönteni a kampányról. A napokban zajlottak a járási listaállító konferenciák. Ezek alapján hogyan látja, milyen arányban lesznek új és régi arcok a lista elején? Az elmúlt másfél évben lezajlott két tisztújító kongresszus, ennek eredményeként most az országos elnökség 15 tagja között 8 személy van, aki előtte nem töltött be ilyen tisztséget. Ez önmagában is elég nagy változás, de ugyanez történt a járási elnökségek összetételében is. Nagyon sok új arc van - új alatt nem feltétlenül fiatalokat értek, hiszen a politikailag fiatal és a korosztályosán fiatal nem ugyanaz. Hozzáteszem azonban, azt tapasztalom, hogy a járási listaállításnál igyekeznek korcsoportok szerint is arányosan összeállítani a listát. Ami nem is baj, mivel nem biztos, hogy a 25 éves fiatal jobban átérzi a szociális kérdések súlyát - még ha szakmailag felkészült is -, mint egy 55 éves, nyugdíj előtt álló személy. A választási lista végső sorrendjéről az OT fog dönteni. De - szerintem - ha valaki nincs is az első 30 jelölt között, jó személyi kampánnyal és kemény terepmunkával bekerülhet az elsők közé. Nem becsülném le a lista végét sem, az elmúlt választásokon volt olyan párt, amelynek négy jelöltjét az utolsó helyekről „karikázták fel”. Mindehhez egy érdekes adalék: az országos tanács azt javasolta az ifjúsági csoportunknak, hogy az első 30-ban két jelöltjük legyen, mire ők ezt megköszönték és azt kérték, hogy az utolsó négy helyet tartsák fenn nekik. Két nevet mondanék: Csá- ky Pál és Duray Miklós. Ön szerint helyük van a listán? Duray Miklósról úgy tudom - a sajtóból értesültem én is -, hogy nem vállalja a felkérést... Azt mondta, hogy nem készül indulni, de ha felkérést kap, mérlegelni fogja. Nem tudom, hogy a pozsonyi járási konferenciáról milyen javaslatok jöttek. Úgy tudom, hogy nem jelöltette magát. Csáky Pál tavaly lemondott tisztségéről. Az áprilisi kongresszuson a pozsonyiak jelölték az elnökségbe, ezt elfogadta, megmérettette magát és a küldöttek beszavazták az elnökségbe. A párt volt elnökének listán illik lennie, de nem vezető helyen. Melyek a 2010-es kampány legfőbb tanulságai? Alapvetően rosszak voltak az üzenetek. Ma viszont a lakosság szembesülhet azzal, hogy a többi párt által támasztott elvárások, a túlzott ígéretek hamisak és teljesíthetetlenek voltak. Korrektnek és pontosnak kell lenni. Ha ilyenek vagyunk, akkor csak olyat ígérhetünk, amire tudjuk a megoldást, de még akkor is csak olyat vállalhatunk fel, ami megvalósítható cél, és csak úgy mondhatjuk el, hogy számonkérhető legyen. Kampányfőnökként milyen választási eredménnyel lesz elégedett? Célunk a parlamentbe jutás. A lényeg, hogy 5 százalék fölött legyünk.
