Új Szó, 2011. november (64. évfolyam, 253-276. szám)
2011-11-26 / 273. szám, szombat
10 Szalon - konferencia nyitrán ÚJ SZÓ 2011. NOVEMBER 26. www.ujszo.com A természettudományi szekció, László Béla egyetemi tanár vezetésével A kutatás és eredményeinek hasznosítása Természettudomány és informatika Az areális kultúra szakterülete Közép-Európa kultúraközi kérdéseire összpontosít A humán tudományok szakterülete A nyelvtudományi szekciót Sándor Anna, a Magyar Nyelv- és Irodalomtudományi Intézet vezetője irányította ISMERTETÉS A természettudományi és informatikai szekció a kar szellemének megfelelően szintén hatékonyan ötvözte a tudományos kutatás és annak a nevelésben betöltött szerepe elemzését s eredményei fel- használását. Természettudományok Néhány érdekes témát kiragadva említjük meg egy-egy kutató tanulmányát, elsőként Vásárhelyi Tamás és Holler Judit Natural Europe: Új projekt a természettudományi oktatás és a környezeti nevelés segítségére című dolgozatát. A szerzők a Magyar Természettudományi Múzeumnak a Natural Europe projektben végzett munkáját és néhány rendelkezésre álló és felhasználható eredményét mutatták be. Ismertették a digitális korszak nyújtotta lehetőségeket és a múzeumpedagógia egymást segítő és szakértelmét kiegészítő lehetőségeit is. A múzeumokkal való együttműködés és a múzeumpedagógia nagy segítségére lehet a természettudományi tantárgyakat oktató pedagógusoknak. Vastagné Bauer Zita Laikus nézetek szerepe a természet- tudományos nevelésben című tanulmányában meghatározza az iskolai képzés egyik feladatát, mégpedig azt, hogy elérje, hogy az iskolát elhagyó tanulók korszerű tudományos világnézettel rendelkezzenek. Ehhez a tanár a konstruktivista pedagógia eszköztárát felhasználva juthat el, amely például a következőket tartalmazza: a pedagógus elfogadja a tanulók autonómiáját, kognitív terminológiát használ, megengedi, hogy a diákok válaszai vezessék az órát, párbeszédre és vitára ösztönzi őket, táplálja természetes kíváncsiságukat. A tanár szerepe tehát a támogatóé, aki gondoskodik arról, hogy a diákok aktuális ismereteik érvényességét folyamatosan tesztelhessék. A származtatás és a vizuali- tás szerepe a matematikai gondolkodás fejlesztésében (Kom- zsík Attila, László Béla, Szabó Tibor) című tanulmányban a szerzők egyértelműen leszögezik, hogy a mai modern kor oktatásának legnagyobb oktatási és nevelési kihívásait a tömeges iskolai művelődésben részt vevők sokrétű igénye és képességbeli különbözősége, valamint az új oktatási technológiák effektiv alkalmazásai jelentik. Véleményük szerint a vizuális gondolkodáson keresztül történő megértés értékesebb a gondolkodás fejlesztése szempontjából, mint a hosszadalmas, formális, szimbolikus le- írásos megokolások, amelyek lényegében homályosítják a gondolatiságot. Zárásként négy matematikai előadást hallgathattak meg a résztvevők egy KEGA (az iskolaügyi minisztérium által támogatott) tudományos projektben részt vevő előadók jóvoltából. Az előadók Mária Kmet’ová, Mária Košová, Szabó Tibor és Éva Uhrinová voltak. Informatika A hagyományos oktatási modellek mellett egyre nagyobb teret nyernek a hálózat alapú oktatási módszerek. Ezeknek a zeneoktatásban betöltött szerepeiről szólt Berecz- kiné Gyovai Ágnes Interdiszciplináris szemlélet az ének-zene oktatásban című előadása. E diákközpontú szemléletben a hangsúly az aktív oktatáson van, amelyben a tanár mint mentor jelenik meg. A zeneoktatásban a hagyományos oktatási formákban gyökerező, korszerű technikai eszközök olyan digitális eszköztárat hoznak létre, amely új utakat nyit a tanítás folyamatában. Stoffa Veronika egyetemi tanár, a Komáromi Selye János Egyetem rektorhelyettese közel harminc éve foglalkozik a számítógéppel támogatott tudásteszteléssel és feleltetéssel. Sok hasonló programrendszer szerzője, társzerzője. Elméleti és gyakorlati tapasztalatai alapján fogalmazta meg azt a követelményrendszert, amelyet A számítógéppel támogatott tudástesztelés szabályai című előadásában hallgathattak meg a résztvevők. Öt előadás hangzott el, szerzőik: Bereczkiné Gyovai Ágnes, Illés Zoltán és Heizler- né Bakonyi Viktória, František Hrozek, Stoffa Veronika, Szabó Tibor, (lb) A humán tudományok terén külön szakmai szekcióban tanácskoztak az areális kultúra, a nyelv- tudomány, az irodalom- tudomány, a neveléstudomány és a tehetséggondozás területének kutatói. ÖSSZEFOGLALÓ Az areális kultúra szakterülete Közép-Európa kultúraközi kérdéseire összpontosítva a kar egyik fontos alappillére. A program antropológiai kérdésekkel, az emberi társadalom és kultúra összefüggéseivel, kulturális és civilizációs jelenségek, nemzetiségi kultúrák vizsgálatával foglakozik, s felveti az etnikailag heterogén területek együttélésének problémáit is. A konferencián részt vevő szakemberek előadásaiból is kitűnt mindez, hiszen a szerb, a lengyel, a cseh, a szlovák és a magyar tematika és ezek különféle összefüggései egyaránt megjelentek a szövegekben. A magyar pedagógusképzésben már több mint egy fél évszázada pótolhatatlan szerepet tölt be a Magyar Nyelv- és Irodalomtudományi Intézet, amely a magyar szakos tanárképzést, a magyar-szlovák szakos tolmácsképzést és a kétnyelvű (magyar-szlovák) ügyvitel- szervező-képzést biztosítja. Az intézet munkatársai a konferencia több szekciójában is részt vettek kutatási eredményeik ismertetésével. Nyelvtudomány A nyelvtudományi szekció sokszínű volt, a névtudomány oktatásától a nyelvtörténet, a terminológiafordítások, a nyelvjárási jelenségek, az adatbázisok és szövegtárak témáján keresztül a nyelvrokonság-oktatásig, de érdekes eszmefuttatások hangzottak el a normalizált középkori szövegek oktatásáról és kutatásáról, a metafora kognitív szemantikájáról és iskolai tanításáról és sokmásról is. Sándor Anna intézetvezető elnöklése alatt Dömötör Adrienne, Sipos Mária és Oszkó Beatrix az adatbázisoknak és szövegtáraknak a nyelvtörténeti oktatásában való alkalmazásáról adott elő. Menyhárt József és Presinszky Károly a Csallóköz nyelvjárási jelenségeinek vizsgálatáról beszélt, Tolcsvai Nagy Gábor akadémikus A metafora kognitív szemantikája és iskolai tanítása címmel tartott előadást, míg Bauko János a Nyitrai Konstantin Filozófus Egyetem Magyar Nyelv és Irodalom Tanszékén folyó névtudományi kutatásokat foglalta össze. Hoboth Katalin az építőipar terminologizálását, terminológiafordítását és -használatát elemezte, míg Vízkeleti László a magyar esetragok német ekvivalenseit vette górcső alá. Irodalomtudomány Az irodalomtudomány kutatói közül az idei konferencián az azonos elnevezésű szekcióban a tanszék doktoranduszai vettek részt. Brutovszky Gabriella a kuruc költészet megjelenését és feldolgozási módjait kutatta a szlovákiai magyar tankönyvekben. Dobsony Erzsébet Az irodalmi napló és az illusztráció közép-európai kontextusairól tartott előadást. Fekete Sándor Sánta Ferenc Az áruló és az Éjszaka című művét elemezte, Hegedűs Orsolya pedig Nemes István A Káosz Szava című tudományos-fantasztikus regényét dolgozta fel tanulmányában Káosz-ciklus avagy az első magyar hard fantasy címmel. Areális kultúra Az areális kultúra szekciója magában foglalta a nyelvi, irodalmi és kulturális area (térség) fogalmát. A tanszék kutatóinak előadásai a Másság és idegenség a közép-európai térség kontextusában (Inakosŕ a cudzosť v kontexte stredoeurópskeho regiónu - Zuzana Vargová) című előadással kezdődött. Agnieszka Janyiec-Nyitrai tanulmányában Márai prózáját elemezte Megfeneklett hajó. A középeurópai identitás felbomlása Márai Sándor „Föld, föld...!” prózájában (Uvéznéná loď. Rozpad identity strední Evropy v próze Sándora Máraiho „Zeme, zeme...!”) címmel. A harmadik előadás a Rendező és díszlet a jelenkori színházban. Lengyel összehasonlítások (Réžia a scénografia v súčasnom divadle. Poľské porovnania) címet viselte, szerzője Alkja Korczyk-Cho- vanec volt. Slobodanka Djolič angol nyelven tartott előadást, Culture and Language Relationship in Global English Perspective című tanulmányában az angol nyelv kulturális és nyelvi sajátosságaival foglalkozott. N eveléstudomány A neveléstudományi szekció volt a legnépesebb, ami nem csoda, hiszen a kar fő profilja a tanító- és tanárképzés, s ehhez elengedhetetlenül szükséges a pedagógiai módszerek és elvek beható kutatása, s az eredmények közzététele. Az előadások egyaránt érintették a tanárképzés és a tanítás témaköreit is, mint ahogy a pedagógia történetéről, valamint a legújabb kutatási és tanítási módszerekről is fontos ismereteket szerezhettek a résztvevők. Az utóbbi években új szemléletmódok és paradigmák jelentek meg a neveléstudományban, melyeket a tudományostechnikai fejlődés, a változó gazdasági, szociális és kulturális élet eredményezett. A konferencián részt vevő szakemberek előadásaikban a modem alapfogalmak értelmezése, alapvető pedagógiai ismeretek biztosítása mellett arra törekedtek, hogy a pedagógiai elméletek, módszerek, kutatások gyakorlati vonatkozásait is kifejtsék. Éles Csaba, a debreceni egyetem oktatója Eszményi diákok és ideális professzorok. Belső elvárások és kritikai hangok az újkori európai egyetemeken címmel az újkori német filozófusok véleményére alapuló tanulmányában érdekes következtetésekre jutott. Az egyetemes művelődés- és nevelés-, valamint a szellem- és filozófiatörténet mérvadó képviselői (Herder, Fichte, Humboldt, Schleiermacher, Goethe) magasra állították a mércét az egyetem hallgatóival és professzoraival szemben is. Kiemelték továbbá a nemzeti művelődés és az egyetem megérdemelt autonómiája és presztízse iránti felelős elkötelezettségüket. Hivatásukkal szembeni elkötelezettségük szintén fontos szempontot jelentett. A német és angolszász tudósok, filozófusok között egyedüli kelet-európaiként Comenius is az ezeket az érveket, véleményt hirdető gondolkodók között helyezkedik el. Az idézett szerzők azért támasztottak nagy és sajátosan megkülönböztethető minőségi követelményeket a diákokkal és a professzorokkal szemben is, hogy az egyetemek megőrizhessék hagyományos értékeiket, egyúttal mégis újulhassanak. Pšenáková Ildikó és Kelemen András az interaktív tábla előnyeit és hátrányait is számba vevő előadását nagy érdeklődés kísérte. A modern segédeszköz az egyéb prezentációk minden előnyét biztosítja, s a hagyományos előadási módszerekkel szemben számtalan új lehetőséget biztosít a pedagógusok számára. A Hot potatoes interaktív szoftver programjait s azok gyakorlati felhasználását az előadók konkrét feladatokon mutatták be, amelyek a magyar nyelv tanítására alkalmazhatóak. Tehetséggondozás A konferencia Tehetséggondozó szekciójában négy előadás hangzott el, magyarországi és szlovákiai előadóktól. A szekció jelentőségét, aktualitását az is alátámasztja, hogy vitáikban, tapasztalatcseréikben diákok s más tudományokban jártas szakemberek szintén aktívan részt vettek. A szekció záró előadását Selmeci Barbara pszichológus tartotta, aki számító- gépes pszichológiai teszteket ismertetett az érdeklődő közönséggel. A tesztrendszer innovatív, rugalmas módszereket mutatott be, amelyek megfelelnek a minőségi elvárásoknak. A pszichológiai tesztek nemzetközi kutatási eredményeket felhasználva kerültek kidolgozásra, ezek széles skálájával ismertette meg a hallgatóságot az előadó (klinikai, sport-, személyiség-, neuro-, és közlekedéspszichológiai tesztekkel). Bebizonyosodott, hogy a számító- gépes tesztelés olyan dimenziók mérését teszi lehetővé, amelyek a papír-ceruza tesztekkel nem minden esetben vizsgálhatók. A jelenlevők leginkább’ a speciális személyiségtesztek és speciális képességvizsgáló tesztek iránt érdeklődtek. (nt) Az areális kultúra szekciója
