Új Szó, 2011. november (64. évfolyam, 253-276. szám)
2011-11-25 / 272. szám, péntek
16 Hirdetés ÚJ SZÓ 2011. NOVEMBER 25. www.ujszo.com _________________________________________________________________FIZETETT POLITIKAI HIRDETÉS ______________ Kihoztuk a maximumot az elmúlt egy évből Bugár Bélával arról beszélgettünk, mit ért el a Híd az elmúlt időszakban. Elnök úr, bár a parlamenti választásokra most előre hozott időpontban, 2011 márciusában kerül sor, és a Radičová- kormány csak valamivel több, mint másfél évig vezette az országot, mégis érdemes megvonni ennek a másfél évnek a mérlegét. Mit ért el a Híd ez alatt az időszak alatt? Amikor beléptünk a kormányba, tisztában voltunk azzal, hogy a legégetőbb problémák rendezéséhez azonnal hozzá kell kezdenünk, hiszen a tapasztalatunk azt mutatta, hogy érdemi előrelépést csak a kormányzás első két évében tudunk elérni. Ezért szorgalmaztuk az államnyelvtörvény azonnali módosítását, amelynek köszönhetően ma már senkit sem büntethetnek azért, mert az anyanyelvét használja a nyilvános érintkezésben. A szankciók nagy része kikerült a törvényből, a jogi személyek pedig már csak abban az esetben büntethetők, ha nem tájékoztatnak államnyelven is a polgárok életét, egészségét, biztonságát vagy vagyonát veszélyeztető helyzetekben. A kisebbségi nyelvhasználati törvényt a mi kezdeményezésünkre módosította a törvényhozás úgy, hogy egyensúlyba hozta az államnyelvről szóló törvénnyel, és törvénysértés esetén büntetést tesz lehetővé, valamint számos területre kiterjesztette a törvény hatályát. Megerősödtek a nemzeti kisebbségekért felelős miniszterelnök-helyettes jogkörei is. így van. Rudolf Chmel hivatalához került a kisebbségi kulturális pályáztatás rendszere, ahol több mint félmillió euróval sikerült megnövelni a dotációs program pénzügyi forrásait. A magyar kultúra támogatására 2011 -ben 2 320 000 euró jutott, ami kb.360 000 euróval több, mint a tavalyi évben. Tegyük hozzá azt is, hogy Rudolf Chmel tevékenysége nagyban hozzájárult a közhangulat megváltozásához a kisebbségek irányában. O volt az első a közjogi méltóságok közül, aki bocsánatot kért Maiina Hedvigtől az őt ért sérelmekért. A szlovákiai magyar közmédia státusza is változott az elmúlt másfél évben. Milyen változásokra került sor? A közszolgálati rádióról és televízióról szóló törvényről hosszú és nehéz egyeztetések zajlottak a kulturális tárcával. Ennek köszönhetően sikerült elérni, hogy a Pátria Rádió a Szlovák Rádió önálló, törvényben foglalt szervezeti egységeként működjön, így további sorsa már nem a rádió aktuális vezetésétől függ, ugyanez érvényes a televízió magyar nyelvű adására. Továbbá a törvény megteremtette a jogi kereteit, hogy a televízió és a rádió nemzetiségi adásának műsorideje megfeleljen a nemzetiségek országos számarányának. A Szlovák Televízió és a Rádió Igazgatótanácsába a parlament két magyar tagot választott be. Érzékeny terület a kisebbségi oktatásügy, amely az előző kormány idején SNS-es fennhatóság alatt volt. A tárca vezetése akadályozta a magyar tankönyvek használatát, és egyáltalán mostohagyerekként bánt a nemzetiségi iskolákkal. Mennyiben változott azóta a helyzet? A helyzet itt is gyökeresen megváltozott. Óriási gondot jelentett, hogy a minisztérium előző vezetése betiltotta a Simon Attila és Kovács László által kidolgozott gimnáziumi történelemkönyvek használatát. A mostani oktatásügyi miniszter feloldotta ezt a tilalmat, sőt, készül a harmadik évfolyamnak szóló tankönyv is. Elég hosszú ideig borzolta a kedélyeket a földrajzi nevek használatának ügye is. Itt sikerült elérnünk, hogy a földrajzi nevek szlovák megfelelőjét elég a tankönyvbeli első előforduláskor feltüntetni szlovákul, zárójelben. Fontosnak tartjuk, hogy a magyar iskolákban megfelelő színvonalú legyen a szlovák nyelvoktatás. A közbenjárásunknak köszönhetően létrejött Komáromi Módszertani Központ, amely a magyar iskolák számára nyújt segítséget, ingyenes továbbképzést biztosít a kommunikációs készségeket fejlesztő szlovák nyelvoktatás érdekében. Eddig csak kisebbségi kérdésekről beszéltünk, a Hídnak azonban a gazdasági, környezetvédelmi és infrastrukturális beruházások, vagy a szociális kérdések területén is voltak vállalásai a 2010-es választási programjában. Mi valósult meg ezekből a tervekből? Meggyőződésem, hogy egy kisebbségi érdekeket is felvállaló párt programjában és tevékenységében meg kell találni az egyensúlyt a kisebbségi ügyek és a gazdasági-szociális kérdések között. Mindkét terület azonos fontossággal bír. Ahogy a Biblia mondja nem csak kenyérrel él az ember, de ettől még a szlovákiai magyarok szeretnének a szülőföldjükön boldogulni és tisztességgel fölnevelni a gyermekeiket. Nekünk ebben kell segítenünk. Minden gazdasági fejlesztés alapja, hogy a régióink jól megközelíthetők legyenek. Nagy öröm volt számunkra, hogy húsz évvel a rendszerváltás után először sikerült előrelépni az R7-es gyorsforgalmi út előkészítésében. Ma olyan állapotban van a tervezés, hogy már csak igen nagy konfliktusok, problémák és további költségek árán lehetne leállítani az építkezés előkészítését, de reméljük, erre nem kerül sor. Az építési munkálatok 2013-ban kezdődhetnek meg. Addig is nagy segítséget jelent a Csöllétől Pozsonyba vezető 63-as út kiszélesítése, amivel jelentősen lerövidült a menetidő. További könnyebbséget jelent majd a fővárosba utazók számára a RegioJet óránkénti járatának jövő februári elindítása a Komárom — Dunaszerdahely - Pozsony vonalon. A déli vidéken égető probléma a munkanélküliség. Mit tudtak tenni új munkahelyek létesítése érdekében? A munkanélküliség szorosan összefügg a beruházások hiányával, amit nem lehet egyik napról a másikra megoldani, ez egy hosszú távú folyamat. A mi vidékeinken sokan élnek mezőgazdaságból. Simon Zsolt sokat tett azért, hogy elősegítse az élelmiszerek közvetlen eladási rendszerének megteremtését. Ez annyit jelent, hogy az őstermelőknek lehetőségük lesz az általuk előállított élelmiszereket közvetlenül is eladni éttermeknek, szállodáknak, közétkeztetési intézményeknek, vagyis a végső fogyasztónak. Ráadásul a késztermékek, a sajt, a lekvár, a kolbász mellett akár nyers húst is forgalmazhatnak majd, nemcsak helyben, hanem távolabbi régiókban vagy a fővárosban is. De ebbe a sorba illeszkednek a különböző környezetvédelmi beruházások is, amelyeket a Nagy József vezette Környezetvédelmi Minisztérium támogat, az idei évben ennek keretében 308 község és 7 nagy régió szennyvíztisztító és csatornázási rendszerének kiépítését támogatta. Az árvízveszély elhárítása is komoly feladat. Több mint ezer új munkahelyet hoztunk létre a tartósan munkanélküliek számára az árvízvédelmi intézkedések megvalósítása során. Ha már az előbb a mezőgazdaságot említette, nagy visszhangot keltett az élelmiszersegély-program elindítása. Hányán részesülhettek ebből a támogatásból? Az Európai Unió Élelmiszersegélyprogramjának köszönhetően, amelyet a Mezőgazdasági Minisztérium menedzsel, több százezer, főleg vidéken élő rászoruló kaphatott élelmiszercsomagot. Szlovákia először kapcsolódott be a programba, melynek keretében 45 ezer tonna gabonából készült élelmiszert osztanak szét az önkormányzatokkal együttműködő jótékonysági szervezetek. A jogosultak 20-20 kiló lisztet és száraztésztát vehetnek át. Bár a kiosztások kisebb fennakadást okoztak, a mnisztérium már kidolgozott egy új elosztási rendszert, melynek köszönhetően február végéig minden régióba eljut majd a csomag. A szlovákiai magyarok által lakott régiókban meglehetősen alacsony a gyermekvállalási kedv. Ennek következtében egyre siralmasabbak a demográfiai mutatóink. Mit tehet a gyermekvállalás elősegítéséért egy politikai párt? Azon túl, hogy hangsúlyoznunk kell: a gyermek a társadalom számára érték, ezt az állam eszközeivel is alá kell támasztani. Az elmúlt másfél évben számos olyan intézkedés született, ami segíti a gyermeket vállaló szülőket. A szülési szabadság időtartama 28 hétről 34 hétre növekszik, 2 és több gyermek esetében pedig 37 hétről 43 hétre. A terhességi-gyermekágyi segély a kivetési alap 55%-áról 60%-ra emelkedett és folyósítását meghosszabbítottuk. Ez azokat a nőket is érinti, akik ebben az évben mentek szülési szabadságra. Az állam hat hónap helyett nyolchónapnyi védettségi időt biztosít a gyermeket vállaló kismamáknak. A gyermekgondozási díj januártól ugyanolyan százalékos mértékben növekszik, mint ahány százalékkal növekedett júliusban a létminimum, tehát ennek a támogatásnak az értékét is igyekeztünk megőrizni. Elnök úr, mennyire elégedett az elmúlt másfél év teljesítményével? Én az a típus vagyok, aki sosem elégedett. Mindig lehet jobban csinálni vagy többet tenni. Mégis úgy gondolom, hogy az elmúlt másfél évből kihoztuk a maximumot. De azért azt is figyelembe kell venni, hogy a kormányzás négyéves ciklusú, mi is négy évre készültünk. Sajnos, ez most másként történt. Arra viszont elég volt ez a másfél év, hogy mindenki megtapasztalhassa: jó irányba indultak a dolgok. Rengeteg a megkezdett munka, amit sürgősen folytatnunk kellene, hogy a végén azt mondhassuk, megérte a fáradságot. MOST HÍD * az együttműködés pártja - strana spolupráce RE 101100898
