Új Szó, 2011. november (64. évfolyam, 253-276. szám)
2011-11-25 / 272. szám, péntek
2 Közélet ÚJ SZÓ 2011. NOVEMBER 25. www.ujszo.com RÖVIDEN Príma banka lesz a Dexiából Zsolna. A Dexia banka jövő januártól mégsem a korábban jelzett ABC banka, hanem Prima banka Slovensko néven folytatja szlovákiai tevékenységét. A névváltoztatásról a pénzintézet tegnapi közgyűlésén döntöttek, amit azonban még a jegybanknak is jóvá kell hagynia. A pénzintézetnek már most sincs semmi köze a problémákkal küszködő francia-belga Dexia csoporthoz, hiszen a részvények 93,9%-a tavasztól a szlovák Penta pénzügyi csoport kezében van, ráadásul egyetlen görög, ír, olasz, portugál, spanyol vagy francia államkötvény sincs a birtokában. Korábban ugyan azzal számoltak, hogy a Dexia nevet hosszabb időn át megtartják, a francia Dexia problémái miatt azonban az új részvényesek elálltak ettől az ötlettől. (TASR) Veszélyben a lakástakarékoskodás Pozsony. Katasztrofális hatással lehet a lakásfinanszírozás egyik leghatékonyabb módját kínáló lakás-takarékpénztárakra a kormány által szerdán jóváhagyott törvénytervezet, amely szerint jövőre legfeljebb 15 euró lehet a lakás-takarékpénztári ügyfelek állami prémiuma, a közteshitelt felvevők pedig ehhez egyáltalán nem juthatnak hozzá. „Az aktuális javaslat szó szerint sokkoló. Ha januártól valóra válnak a kormány tervei, az alacsonyabb bevételekkel rendelkezőket megfosztják attól a lehetőségtől, hogy belátható időn belül lakáshoz jussanak” - állítja Milan Repka, a Fincentrum pénzügyi közvetítő társaság elnöke. A lakás-takarékpénztárak szerint ráadásul a módosítások miatt 200-400 millió euróval csökkenhetnek a lakásfelújítással és lakásépítéssel kapcsolatos befektetések, ami 100 milliós kiesést jelenthet a költségvetés számára, vagyis jóval meghaladja az állam által a módosításnak tulajdonított 30 millió eurós megtakarítást, (mi, SITA) Peugeot 208-as Nagyszombatból Nagyszombat. A PSA Peugeot-Citroen nagyszombati telephelyén tegnap legyártották az 1 milliomodik gépkocsit. Az álomhatár elérésének tiszteletére tegnap egy új modellel, a Peugeot 208-assal rukkoltak elő, ez már a harmadik típus (a Peugeot 207-es és a Citroen C3 Picasso után) Nagyszombatban. A 208-ast 2012 májusától vásárolhatjuk meg, az árát egyelőre nem tették közzé. A cég évi gyártókapacitása 300 ezer autó (tavaly 186 150 gépkocsi került le a futószalagjairól), a több mint 800 millió eurós beruházásból megvalósult telephelyen napjainkban mintegy 3000 fő dolgozik. A tervek szerint jövőre bevezetik a harmadik műszakot, ami további 800 új munkahelyet teremt. (SITA) Több hete kicsi a főnyeremény Pozsony. Néhány hete nem emelkedett a szlovákiai lottójátékban a főnyeremény összege. A telitalálatos már több húzás óta 300 ezer eurót ér az első húzásban, a második húzásban pedig csak az utolsó két sorsolásnál emelkedett 300 ezer euró fölé. A helyzet szokatlan ugyan, de semmi rendkívüli nincs benne, mondta el lapunknak Rastislav Čépe, a Tipos Rt. szóvivője. Mint mondta, október végén valaki elvitte a hatalmas, több mint 2 millió eurós főnyereményt, majd röviddel ezután, november elején ugyancsak egy nagyobb összeget, több mint 700 ezer eurót nyert egy játékos. Annak tehát, hogy egyelőre csak 300 000 euró körüli a jackpot, az az oka, hogy egyszerűen még nem gyűlt össze több pénz a nyereményalapban a megjátszott szelvényekből. ,A 300 000 euró mindig garantált, ez a minimális főnyeremény” - mondta a szóvivő, (sán) Magyarország támogatja a külhoni közösségek területi és/vagy személyi elvű autonómiáját Megvan az új nemzetstratégia A stratégiai élcsapat: Répás Zsuzsanna, Orbán Viktor és Semjén Zsolt a Máért zárónapján (MTI) Budapest. A Magyar Állandó Értekezlet (Máért) résztvevői tegnap elfogadták a magyar nemzetpolitikai stratégia kereteit tartalmazó dokumentumot, amelynek alapvető célja a külhoni magyar közösségek gyarapodása. ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Magyarország támogatja a külhoni magyar közösségek területi és/vagy személyi elvű autonómiáját, és célként jelöli meg a magyar nyelven történő oktatás kiteijesztését, minőségének emelését - áll a dokumentumban. Az irányokat 2020-ig kijelölő 50 oldalas anyag szerint a Magyarországgal szomszédos államokban élő magyarok a többségi nemzet tagjaihoz képest hátrányos helyzetben vannak. A stratégia szerint a nemzeti közösségek politikai célja egyrészt az államon belüli kisebb, önkormányzó egységek, az autonómia, másrészt az önálló intézményrendszer megteremtése. Akevesebb Orbánnál több Orbán Viktor magyar kormányfő szerint a kettős állam- polgársággal megszűnt a magyar nemzet Kárpát-medencén belüli közjogi diszkriminációja. Megjegyezte azt is, hogy bár a magyar népesség fogy, az állampolgárok száma nő, és év végére reményeik szerint 200 ezerrel több magyar állampolgárlesz. „Nem tűrhetjük el, hogy akár egyetlen magyart is megfosszanak állampolgárságától abban az országban, ahol él” - hangsúlyozta Orbán Viktor, hozzátéve, hogy erősíteni kell a kapcsolatot a szomszédos államokban kormányon vagy ellenzékben levő, együttműködni hajlandó és képes politikai erőkkel. Nem lehet a töklevél alá bújni A Kárpát-medence magyar politikai vezetőinek Orbán szerint többletfeladata is van - amely elől „nem bújhatnak el a töklevél alá”. Erőt kell adniuk az embereknek, hogy ne a kivárásra, az elrejtőzésre játsszanak, hanem a mostani nehéz helyzetre is munkával, gyermekvállalással, otthonteremtéssel, összefogással reagáljanak. Boldoghy Olivér szlovákiai magyar vállalkozó ügye és szerepe egyfajta felkiáltójel, és a magyar kormány minden jogi és más segítséget megad a szlovák állampolgárságától megfosztott férfinak - emelte ki Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes. Egyben sajnálatát fejezte ki, hogy a szlovák kormányban részt vevő Hídnak és a jobbközép kormánynak nem sikerült ígéretét valóra váltania, nem sikerült megszüntetnie a szlovák ellentörvényt. A szlovákiai magyar érdekeltségű pártok közül az MKP kapott meghívást az értekezletre. A szlovákiai magyarokat nem érinti a készülő magyar választójogi törvény, nyilatkozta Berényi József, az MKP elnöke Budapesten. „Mi nem szerezhetünk magyar állampolgárságot anélkül, hogy el ne veszítenénk a szlovákot, és nem szavazhatunk, ha nem vagyunk a Magyar Köztársaság polgárai” - magyarázta. (MTI, vps,TASR) Bugár a beadványt sürgeti Bugár Béla, a Híd elnöke levélben fordult az alkotmánybíróság elnökéhez, melyben az állampolgársági törvény alkotmányellenességének kivizsgálását sürgeti. „Folyamatosan vesztik el szlovák állampolgárságukat azok, akik valamilyen más ország állampolgárságáért folyamodtak. Ez a választási kampány során felesleges feszültségkeltéshez vezethet, ezért le kell zárni az ügyet” - véli. A Híd szeptemberben nyújtotta be az alkotmánybírósághoz az állampolgársági törvény alkotmányellenességét feltételező beadványt, melyet 44 képviselő támogatott, (ú) SDKÚ: csak akkor lehet hatékony az ellenőrzés, ha a képviselők elolvashatják a titkos aktákat Szigorúbban ellenőrzött titkosszolgálatok DEMECS PÉTER Pozsony. Az elmúlt napokban kipattant lehallgatási botrány is igazolta, hogy hatástalan a titkosszolgálatok tevékenységét ellenőrző mechanizmus, ezért az SDKÚ új törvénnyel szabályozná. Ajogsza- bály lehetővé tenné, hogy a parlament védelmi bizottsága egy ellenzéki és egy koalíciós képviselőjének minden titkosított információhoz meglegyen a hozzáférése. „Mindkét képviselőt hazugságvizsgálatnak vetnék alá, titoktartási kötelezettség vonatkozna rájuk, és az sem kizárt, hogy a Nemzetbiztonsági Hivatal átvilágításán is át kellene esniük. A titkosszolgálatok ellenőrzése csak abban az esetben lehet hatékony, ha részletesen minden adathoz hozzájuthatnak az ellenőrök, nem csak felületes információkhoz” - mondta tegnap Martin Fedor (SDKÚ), a védelmi bizottság elnöke. Szigorítanák a polgárok lehallgatásokkal szembeni védelmét is. Arra köteleznék az illetékes hatóságokat, hogy a lehallgatott személyt hat hónappal a lehallgatás után tájékoztassák erről a tényről. Ez lehetőséget adna az állampolgároknak arra, hogy bírósághoz forduljanak a jogtalan lehallgatás miatt. Véleménykülönbség az ambuláns orvosok szakmai-érdekvédelmi szervezetei között: az egyik sztrájkolna, a másik felelős hozzáállást szorgalmaz Ma feltehetően eldől, mi lesz a felmondásukat töltő orvosok sorsa SÁNDOR RENÁTA Pozsony. Noha az egészségügyben olyan súlyos helyzet alakult ki a több mint 2000 orvos felmondása miatt, hogy Ivan Gašparovič államfő kijelentette, veszélyhelyzetet hirdet, az Orvosszakszervezet egyelőre nem visszakozott, továbbra is ragaszkod ikköveteléseihez. Kitartanak a bérkövetelés mellett Az államfő megígérte, a parlament elé terjesztik a kórházak részvénytársasággá való alakításának leállításáról szóló törvénymódosító javaslatot. Ez volt a szakszervezet egyik követelése, azzal nem elégedtek meg, hogy Ivan Gašparovič a parlamenti választásokig leállította a transzformációt - a LOZ törvényi garanciát akar. Kérdés, hogy a parlament megsza- vazza-e a módosítást. A másik kulcsfontosságú követelés, amely körül most még élesebb harc alakult ki, az orvosok béremelése. Ivan Uhliarik 300 eurós emelést ajánlott, azzal, hogy a jelenlegi gazdasági helyzetben többre nincs lehetőség. Az orvosszaskszervezet ezt kevesli - Kollár szerint ők nem általános béremelést akarnak, hanem a bérrendszer megváltoztatását, azt, hogy az orvosok az országos átlagbér 1,3- 2,7-szeresét keressék, ami jelenleg 1023-2070 eurót jelentene. A kormány a kezdő orvosoknak 5,17 eurós órabért kínál, a többéves gyakorlattal rendelkezőknek 7,64-et. A szakszervezet viszont 5,50 illetve 10-11 eurós órabért szeretne elérni. Valamiféle egyezségnek ma meg kell születnie, ellenkező esetben veszélyhelyzetet hirdet a kormány. Vagyis a felmondásukat beadott orvosok büntetőjogi felelősségrevonás terhe alatt továbbra is kötelesek lennének dolgozni, bérük 70 százalékáért, tehát sokkal rosszabbul járnának, mint ha elfogadnák a kormány aj ánlatát. A Szakorvosok Uniója is sztrájkra készül Mindeközben két szakmai szervezet, a Magánorvosok Társulása és a Szakorvosok Uniója között is nézeteltérés van. Andrej Janco, a Szakorvosok Uniójának elnöke már bejelentette, december elsején sztrájkolni fognak. Janco szerint elsősorban nem béremelésért harcolnak, hanem azért, hogy az egészségbiztosítók többet fizessenek a szolgáltatásaikért. Hozzátette, bármennyire is hihetetlen, a szakorvosok nagy része 500 eurónál kevesebbet keres. Tegnap a mintegy 3500 tagot számláló Magánorvosok Társulásának elnöke, Pásztor László bejelentette, az ambuláns orvosok (ide tartoznak a nem kórházban dolgozó magánorvosok - körzeti és szakorvosok), nem fognak sztrájkolni. Pásztor lapunknak nyilatkozva elmondta, rendkívül felelőtlen lépés lenne, ha a kórházakban kialakult helyzet mellett még a magánorvosok is sztrájkolni kezdenének. Pásztor László szerint kórházi kollégáik nincsenek könnyű helyzetben, de a magánorvosok sem, hiszen ők veszik át a kórházból a rendkívüli helyzet miatt elutasított betegeket, s ők is elégedetlenek az ágazat finanszírozásával. A sztrájkkal azonban nem ért egyet. Andrej Janco elismeri, hogy a kórházakban kialakult helyzet miatt a magánorvosoknak sokkal több lett a munkája. A sztrájkot viszont szükségesnek tartja. Kérdésünkre, mi lesz december elsején a betegekkel, ha a kórházak mellett a szakrendelők egy része nem fogadja őket, Janco azt felelte, a kórházak az akut eseteket kötelesek ellátni, a szakorvosok sztrájkja pedig a betegek érdekében szerveződik. Véleménye szerint a kialakult helyzetért a kormány a felelős, azzal például, hogy csökkentette az állami biztosítottak utáni járulékot, így kevesebb pénz folyik be az egészségügybe.
