Új Szó, 2011. november (64. évfolyam, 253-276. szám)
2011-11-04 / 255. szám, péntek
www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2011. NOVEMBER 4. Vélemény És háttér 7 Miért fog visszatérni Fico? Azért, mert a jobboldal képtelen volt az elmúlt öt évben megújulni Váltsuk le a jobboldalt A Smert le lehetne győzni, de ehhez reális alternatíva kell. E sorok szerzője a Fico-kabinetet leginkább megingató 2007-es őszi kormány- válság napjaiban azt írta, hogy a kormányváltáshoz elsősorban nem Fi- cóékat, hanem az (akkori) ellenzéket kellene leváltani. MÓZES SZABOLCS Sajnos ez akkor nem következett be, az pedig, hogy a Smer ismét - még mindig - 40 százalék körüli népszerűségnek örvend, nagyrészt ennek tulajdonítható. Azóta pedig csak visszalépések történtek. Egy nappal az MVK látszólag bizakodásra okot adó felmérése után talán nem illő ilyen eszmefuttatásba kezdeni, de mivel ezeken az oldalakon nem lányregényt adunk közre folytatásokban, jobb tisztában lenni a valós lehetőségekkel. Hiába mutatta ki az MVK felmérése, hogy a négy jobboldali parlamenti párt megverheti a Smert, ez a legszélsőségesebb pozitív forgatókönyv (kicsi az esélye és ennél szinte csak rosszabb végeredmény-variációk léteznek), illetve ha így lenne is, a három jobboldali pártnak meg kellene egyeznie Sulíkékkal. És a KDH- nak nem szabadna engednie Fi- cóék csábításának, és... És itt a mese vége. Ha megnézzük a három jobboldali kormánypárt vezetőségét, az elmúlt 20 évet végigpolitizáló - és megfáradt - arcokat látunk. 2007 után 2011-ben is jogosan lehet feltenni a kérdést, mi új várható Dzurindától, Miklóstól, Figeftől, Hrušovskýtól vagy Bu- gár Bélától? Tévedés ne essék: távolról sem akarjuk megkérdőjelezni korábbi erényeiket, de a jövőről szólunk. 2010-ben - ha csak rajtuk múlik - nem került volna sor kormányváltásra. Ehhez kellett a jobboldali térfélre friss szellőként belibbenő SaS és Iveta Radičová, aki reményt tudott adni a jobboldali választóknak. Paradox módon azóta pont az SaS írta ki magát - vagy írták ki?- a jobboldali együttműködésből, Radičová pedig köszönte szépen, és inkább távozik. S marad a régi gárda. Az SDKÚ, a KDH és a magyar párt (Híd vagy MKP, vagy mindkettő - mindegy) hármas nem képes arra, hogy legyőzze a Smert. Ugyanúgy, ahogy 2006-ban vagy 2010-ben sem volt elég erre. Az elmúlt másfél évben sokat beszéltünk a kormányt terhelő belső vitákról, az új politikusok esetlegességéről, a széles és színes koalícióról, ám kevés szó esett arról, alapvetően miben okozott csalódást a Radičová- kabinet. Nem volt képes új víziót adni a jobboldali politizálásnak, így a jobboldali kormányzásnak sem. Elméleti síkon megfogalmazódott ugyan, mely szakterületeken kellene váltani- ezt egy tájékozottabb választópolgár is meg tudta volna mondani -, ám a reformok nagyrészt elmaradtak, sokszor azért, mert hiányoztak az átfogó elképzelések. És a személyek, akik ezeket megvalósították volna. A generációváltás persze nem megy egyik napról a másikra. A jobboldali pártok vezetői joggal mondhatnák, hogy ukmukfukk nem állhatnak félre - pláne a választások előtt -, aztán majd vágyjon valaki helyettük, vagy nem. Ez felelőtlenség lenne. Azt viszont szintén nem állíthatják, hogy nem felelősök a kialakult helyzetért, hogy a megújulás elmaradása miatt ne okolhatnánk őket. Amely megújulásnak természetes módon, folyamatosan kellene zajlania. Csak nálunk ez nem így működött. A 2012-es választások és Robert Fico esetleges - jelenleg nagyon valószínűnek tűnő - visszatérése a jobboldal vérfrissítésének lehetőségét hozhatja el. Ez reménykeltő hír. Csak kár, hogy ez az egyetlen jó hír, ugyanis a megújulás ára egy négyéves Smer-kormányzat lesz... A romániai magyarság száma abszolút értékben minden bizonnyal csökkeni fog Millió probléma a népszámlálás kapcsán MTl-HÁTTÉR Romániában véget ért a nép- számlálás összeírási időszaka, amely során számos rendellenességet és hiányosságot jeleztek, de tudatosan, központilag szervezett magyarellenes tevékenységről nincs tudomásuk a romániai magyar pártoknak. Az október 20-31. között lezajlott összeírás után az adatok feldolgozása következik. Az első eredményeket 2012 tavaszán teszik közzé, végleges statisztikai adatok 2013 végére várhatók. A romániai magyar pártoknak nincs tudomásuk központilag szervezett, magyarellenes tevékenységről, amely a népszámlálásnak a romániai magyarság számára kedvezőtlen irányba való befolyásolására irányult volna. Ezt Kovács Péter, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) főtitkára jelentette ld. Hiányosság és rendellenesség annál több volt, így az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) és az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) vezetői bejelentették: panaszt tesznek az Európai Bizottságnál és az Európai Parlamentnél, ha kiderül, hogy meghamisítják a népszámlálás eredményeit. Az EMNP és az EMNT egyik fő elégedetlenségének oka, hogy civil szervezeteknek nem engedélyezték az adatfeldolgozás figyelemmel kísérését. Lesznek azonban így is magyarok, akik ezt követik, ám kevesebben, mint ha a civil szervezetek is delegálhattak volna megfigyelőket. Székely István, az RMDSZ népszámlálási munkacsoportjának vezetője, aki a szövetség társadalomszervezésért felelős főtitkárhelyettese is, elmondta: megfigyelők hiányában az ön- kormányzatoknak vagy más intézményeknek a népszámlálási bizottságokba küldött magyar tagjai felügyelik az adatfeldolgozást. Metodológiai hiányosság miatt maradnak ki a civü szervezetek, hiszen bár a jogszabályok kétfajta megfigyelői státust említenek, a román hatóságok csak azon megfigyelők szerepére dolgoztak ki szabályzatot, akik az adatfelvétel során kísérhették el a számlálóbiztost -tette hozzá. Székely szerint „millió probléma” merült fel a népszámlálás kapcsán, de ezek a statisztikai eredmények még mindig pontosabbak, mint bármilyen más adat. A főtitkárhelyettes szerint a román statisztikai hivatal által közölt részeredmény, mely szerint csak 19,6 millió személyt sikerült megszámolni a szakemberek által becsült 20,4 millió helyett, azt jelzi, hogy a külföldön élő román állampolgárok jelentős részét nem sikerült összeírni. A statisztikai hivatal által közölt részeredményekből az is kitűnik, hogy az erdélyi városokban csökkent a lakosság száma. Kolozsváron 314 513 polgárt vettek nyilvántartásba a tíz évvel ezelőtti 317 953 helyett. Marosvásárhelyen majdnem 20 ezerrel kevesebb embert írtakössze. A romániai magyarság száma abszolút értékben minden bizonnyal csökkeni fog - fűzte hozzá Székely -, s kérdés, meg- állt-e az erdélyi magyarság számarányának csökkenése a többségi lakossághoz képest, esetlegjavult-e. KOMMENTAR Szabadabb Európát! MOLNÁR IVÁN Európában valami végzetesen elromlott. Részletkérdésekről vitatkozunk, miközben a lényeg elsiklik: a hiba a rendszer alapjaiban van. Az Európai Unió megálmodói eredetileg a demokratikus országok olyan demokratikus közösségét kívánták kiépíteni, amely biztosította volna a békét és a jólétet. Mint minden tökéletes álomnak, ennek is akadt azonban egy hibája: hús-vér emberek próbálták megvalósítani. Az európai országok demokratikus közösségéről szőtt álmok emiatt nem váltak valóra, sőt, a kontinens politikai rendszere épp ellenkező irányba vette az utat, még ha a mindig mosolygó uniós csúcspolitikusok ennek ellenkezőjéről próbálnak is meggyőzni bennünket. Az európai döntéshozók görög népszavazással kapcsolatos felháborodott reakciói csak a jéghegy csúcsa, hiszen az elmúlt időszakban Szlovákia, korábban pedig számos kisebb ország is megtapasztalhatta, hogy csak egyvalamit várnak el tőle Európában: bután bólogatni mindenre, amit Franciaország és Németország közösen kifőznek. A legfontosabb döntések ugyanis ma már a francia elnök, Nicolas Sarkozy és a német kancellár, Angela Merkel titkos találkozói és éjszakai telefonbeszélgetései során születnek, amihez a többiek vagy alkalmazkodnak, vagy az unió propagandagépezete a földbe döngöli őket. Megkérdezni a koszos görög parasztokat arról, hogy egyetér- tenek-e mindazzal, amit a fejük fölött kifőztünk? Minek? Mi tudjuk, mi a jó nekik, és boldoggá tesszük őket akkor is, ha be- ledöglenek. Akik az 1989 előtti kommunista rendszerben nőttek fel, azok számára mindez nem újdonság, azt is tudják azonban, hogy az a rendszer is csak papíron volt demokrácia. Európa nagy bajban van, és ezt egyre többen látják. Emiatt nő az erős nemzetállamok iránti nosztalgia, ami az Orbánhoz és Ficóhoz hasonló populista politikusok malmára hajtja a vizet. Tudatosítanunk kellene azonban, hogy a visszaút nem vezet sehová. Az elszigetelt nemzetállamokra széthullott Európára még nagyobb szegénység és még több lokális konfliktus várna. Csak előre menekülhetünk. Az európai szuperállam fogalma egyes politikai körökben hideglelést vált ki, Európa azonban hosszabb távon nem kerülheti el, hogy az Amerikai EgyesültÁllamok mintájára olyan föderatív rendszert alakítson ki, amely nem csupán a nemzetállamok szintjén, hanem szövetségi szinten is jóval több demokratikus elemet tartalmazna. Ha az uniós döntés továbbra is csak pár kiválasztott előjoga lesz, akik a tagországok lakosságának akarata ellenére próbálnak meg szebb jövőt teremteni számunkra, Európa semmi jóra nem számíthat. FIGYELŐ Nem lesznek magyar intézetek A Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem (MOGYE) szenátusa újból elutasította az egyetem magyar oktatóinak és a román oktatási minisztériumnak azt a kérését, hogy önálló magyar intézetek alakulhassanak meg a felsőoktatási intézményben - jelentette ki Brassai Attila, az egyetem tanszékvezető tanára. Brassai szerint a Pécsi Tudományegyetem és a Semmelweis Egyetem pontos listát küldött a marosvásárhelyi egyetemnek arról, mely magyar professzorok vállalják ideiglenesen a tanítást az erdélyi egyetemen, hogy a magyar nyelvű képzés megfelelhessen a romániai akkreditá- ciós követelményeknek. Az egyetemi szenátus mégsem volt hajlandó érdemben tárgyalni a magyar intézetekről - fűzte hozzá Brassai. Az egyetem legfőbb döntéshozó testületé azt követően kényszerült újból napirendre tűzni a nyáron elfogadott új egyetemi charta módosítását, hogy a román oktatási minisztérium október elején átiratban kérte fel az intézményt, érvényesítse maradéktalanul multikulturális jellegét az egyetem működését szabályozó dokumentumban. Az új román oktatási törvény szerint önálló magyar intézeteknek kell megalakulniuk a multikulturális egyetemeken, és ez a MOGYE is. Ám a kétharmados arányban román oktatók alkotta szenátus csak apró részleteket módosított a nyáron elfogadott chartában, és elvetette a magyar intézetek létrehozására vonatkozó minisztériumi kérést. A szenátus román oktatói időhiányra hivatkozva nem voltak hajlandók meghallgatni magyar kollégáikat, miként teljesíthetnék a magyar intézetek az akkreditációs feltételeket. Egy héttel ezelőtt a román oktatók kérésére vállalták a magyar tanárok egy részletes terv kidolgozását, melyben megnevezik az önálló magyar egyetemi struktúrában oktató professzorokat. Brassai szerint a két magyarországi egyetem segítségével a magyar intézetek megközelítenék az állások betöltésének százszázalékos arányát, amivel túlhaladnák a román akkreditációs törvény által megkövetelt 70%-os arányt. (MTI)- Mit gondolsz, ha szétesik az eurózóna, akkor is találunk elég élelmet a konténerekben?
