Új Szó, 2011. november (64. évfolyam, 253-276. szám)
2011-11-24 / 271. szám, csütörtök
10 Kultúra UJSZO 2011. NOVEMBER 24. www.ujszo.com TOLLVONÁS Tavaszi szél vizet áraszt JUHÁSZ KATALIN Ma húsz éve halt meg Freddie Mercury, a Queen frontembere. Halála előtt pár nappal jelentette be a világnak, hogy AIDS-es. Addig tudtommal senki sem gyanított semmit, olyan ügyesen titkolta betegségét, és olyan keveset tudtunk még erről a kórról. Bár aki látta a Queen egyik utolsó videoklipjét, a These Are the Days of Our Lives-t, már gyaníthatott valamit a csontsovány, beesett arcú Freddie láttán, de legfeljebb azt konstatáltuk, hogy rossz bőrben van. A Queen a nyolcvanas évek vitathatatlanul legnagyobb hatású zenekara volt, még ha sokan nem is vették komolyan őket a rájuk aggatott „glam rock” címke miatt, hiszen a nyolcvanas években a heavy metal miatt, a kilencvenes években pedig a grunge miatt volt menő cikizni a glam rockot. Aztán a metál befulladt, a grunge-hullám elcsitult, a Queen dalait pedig továbbra is gyakran hallani az éterben. Freddie Mercury életrajzát és a zenekar pályafutását most nem ismertetném, kevés a hely, és ezeknek a dolgoknak utána lehet nézni. Néhány személyes emléket idéznék meg inkább. Ilyenekből nyilván van bőven a mai negyvenes-ötvenes korosztály kollektív emlékezetében, ha áttételesen is, de mindenkire hatott valamiképp ez a karizmatikus előadó, aki hibátlanul énekelt hibátlanul megírt dalokat. Tulajdonképpen négy vagy legalább három korszakos zseni alkotta ezt a zenekart. Hírük, albumaik átjutottak a vasfüggönyön. Emlékszem, hogyan ültem lesben csőre töltött magnóval 1984-ben, hogy a Poptarisznya című rádióműsor végén rögzíthessem a beígért Hammer to Fall t a The Works albumról, amelyet később egy agyonhallgatott kazettáról sikerült átmásolnom a patinás sistergéssel együtt. A Somebody to Love című dalt szerintem kevesen hallgatták három órán át (egy szerelmi csalódást követően), a Bohemian Rhapsody szövegéből vett idézetekkel kevesen tapétázták tele a szobájukat a nyolcvanas évek elején Rimaszombatban. Mivel kiskorú voltam, nem juthattam el a zenekar legendás 1986-os budapesti koncertjére, csak később a képernyő előtt bámultam, hogyan lehet egyetlen hamis hang nélkül végigénekelni egy kétórás koncertet. Freddie Mercury nem csupán istenáldotta tehetség volt, hanem énekesnek született. Élvezettel kísérletezett a stúdióban, élvezte a színpadot, a reflektorfényt, imádta, hogy imádják. Ha kellett japánul énekelt a japánoknak, norvégül a norvégoknak és magyarul nekünk. A Tavaszi szél vizet áraszt kezdetű népdal szövegét a tenyeréről puskázta a Népstadionban, ez a négy perc azóta a rocktörténelem része. Minden stílus jól állt neki, ugyanolyan magától érthetődően énekelt rockabillyt, rockot, funkyt, balladát, opera-paródiát, mint mondjuk, diszkót. Már életében legenda lett. Remélem, a mai tizenévesek is ismerik. Ha mégsem, keressenek rá a Jútyúbon”, és hallgassák meg, milyen volt az a kor, amikor az énekesek még tényleg tudtak énekelni... RÖVIDEN Könyvbemutató a Seven bárban Dunaszerdahely. A Vámbéry Polgári Társulás és a Lilium Aurum Könyv- és Lapkiadó könyvbemutatóra hívja az érdeklődőket. Ma 18 órakor mutatják be Gyüre Lajos Hazajöttem című könyvét. A kötetet Gál Sándor író, költő ismerteti. Az estet Zirig Árpád költő vezeti. A helyszín a Seven Bar. (ú) Makovecz-kiállítás Velencében Makovecz Imre emlékkiállítás nyílt Velencében magyar és olasz képzőművészek alkotásaivá. A Genius loci (A hely szelleme) című tárlat a Biennále területén, a Szent Márk térrel szemközti egykori sóraktárak épületében kapott helyet. A 76 évesen idén elhunyt Kossuth-díjas építész munkásságát a műveiről készült negyven építészeti panel, tervrajz és fénykép idézi fel a kedden nyílt kiállításon. Ezeket olasz és magyar képzőművészeti akadémiák és egyetemek művészeinek, professzorainak és diákjainak alkotásai egészítik ki, az itáliai képzőművészeti akadémiákon Erasmus-ösztöndíjjal tanuló magyar hallgatók műveivel együtt. (MTI) Film készülhet Steve Jobs életéről Los Angeles. Film készülhet az október elején elhunyt Steve Jobsról: az Apple egyik alapítójáról szóló alkotást valószínűleg Aaron Sorkin, A közösségi háló című dráma Os- car-díjas forgatókönyvírója forgatja majd. (MTI) Bill Condon rendező akciókban dúskáló, nézhető mozivá formálta az Alkonyat legújabb részét Vámpíresküvő luxuskivitelben Edward (Robert Pattinson) és Bella (Kristen Stewart) hivatalosan is egy párrá válik ebben a részben (Fotó: Bontonfilm) Az előző Alkonyat-epi- zódhoz képest meglepően jó mozi lett az Alkonyat- Hajnalhasadás I. rész. Vannak benne üresjáratok- az esküvői előkészületek hosszas bemutatása fura módon azonban mégis az ünnep, vagyis az egybekelésjelenetei nyújtják a legmisztikusabb látványt. Minden kockája káprázat a szemnek. TALLÓSl BÉLA A vámpíros-vérfarkasos love story-folyam utolsó, vérromantikus epizódjának első része nagyobb dobás az előző film- opusnál. Az is tény viszont, hogy az előző mozidarabnál fe- lejthetőbbet nemigen lehet produkálni. Na meg az is, hogy e sorozat tiniközönségének körítésként bármilyen laza sztorit lehet tálalni, ha feltétnek ott vannak a kedvencek, a Jacobot megformáló Taylor Lautner (mostanra talán ő az első számú), valamint az Edwardot alakító Robert Pattinson és a közöttük lavírozó Bella, vagyis Kristen Stewart. Erre utal a bemutató körül kialakult hisztéria (hogy vannak, akik órák hosszat vagy napokig képesek letáborozni a mozi előtt, csak hogy első vetítésen szerezzenek tudomást a folytatás alakulásáról). Persze ez talán annak is köszönhető, hogy az új rész nagy durranásként ígérte Bella és Edward egybekelését, a várva várt nászt. Ennek reményében úgy felbuzdult a tinisereg, hogy nézettségi rekordot produkált az első hétvégén: az észak-amerikai nézők csaknem 140 millió dollárért váltottak jegyet, a globális bevétel pedig 283,5 millió dollárt hozott a kasszára. Idehaza is csúcsokat döntögetett a premierhétvégi látogatottság: a forgalmazó Bontonfilm adatai szerint 62 847 jegyet váltottak a filmre, s ezzel szlovákiai viszonylatban abszolút bemutató-hétvégi rekordot állított fel a Hajnalhasadás első része. Már a bemutató napján 20 359 néző látta a filmet - ez természetesen a hazai mozikra vonatkozó adat. A statisztikától térjünk vissza a film valóságába! Lassan csordogál a sztori, inkább hangulatokat, idillikus állapotokat, mint történéseket hoznak a vágások, de szép filmes megoldásokkal araszolgatunk előre, ám főleg az operatőri munka ámít el elkápráztató helyszínekkel és lenyűgöző terekkel. Világraszóló esküvőt rittyentenek ennek a vegyes vámpír-ember párnak, akik úgy döntenek, hogy egymáshoz kötik a sorsukat. Olyan látványvilággal, annyi csodával, nem kicsit túlszépített ünnepiességgel van tele az egybekelésük, hogy ilyet valóban ritkán látni halandói környezetben - vámpírkörnyezetben és -vonatkozásban is minden bizonnyal most először. Nyálcsorgató álomvilágot teremtettek az alkotók, az ünnepi ruhák, élen a menyasszonyéval, ahogy mondani szokás, szinte megszólalnak. Tehát tökéletesre sikeredett az illúzió. Ám ahogy fentebb kifejtettem, eseményszempontból meglehetősen elhúzott, izgalommentes, mondhatni, egy idő után unalmas kezd lenni attól, hogy semmi sem történik, csak készülünk és megyünk a lagziba egyre beljebb és beljebb. Azt követően sem rögtön pörögnek fel az események, hogy a ceremónia végeztével elrepülünk egy egzotikus tájba, a nászút helyszínére, egy álomnyaralásra. Ahol szintén nem igazán történnek dolgok, csak szeretgetések, fürdőzések vízesések alatt (mezítelenségből sokat nem kell remélni!), a luxusszórakozás különféle lehetőségeinek kiélése, valamint egy, még a nászágyat is ripityára zúzó nászéjszakai együttlét az, aminek nézőként jó adag irigykedéssel részesei lehetünk. Ezekből csak a nászágyat is ripityára zúzó (meglehetősen komikus) nászéjszakai együttlét érdemel nagyobb figyelmet, hiszen ennek meg is lesz a következménye. Bella állapotos lesz. Ez a nem kívánt terhesség - és azt hangsúlyozni kell, hogy nem kívánt, nagyon nem kívánt - lesz a kiinduló konfliktushelyzet, s ez ugrasztja megint csak egymásnak a vámpírokat és a vérfarkasokat. S ebben az egymásnak ugrásban Jacobnak van kiemelkedő szerepe... Olyan feszült akciók sora következik az ő vezérletével, ami végig szinten tudja tartani az izgalmakat. Már-már minden megoldódni látszik a nem kívánt terhesség vonatkozásában, ám a néző sejti, hogy nem alakulhatnak olyan tragikusan az események, ahogy még az utolsó előtti kockák is mutatják. Nem lehet olyan a vég, amilyen felvetődik még a száztizedik játékperc közelségében is. Hiszen tudnivaló, ez csak az első rész. S hamarosan jön a mindent eldöntő biztos második, a tuti befejezés, amelynek nézése során papír zsebkendő nem marad szárazon. Vagy azért, mert rosszul végződik, vagy azért, mert jól, vagy csak mert befejeződik, mindegy hogyan, de vége lesz. De addig itt van az új mozi, meglepetésbombával a lezáró percben. Ez az új más, mint az előzőek. Formai (design, színvilág és maszk) vonatkozásban, akciótempóban, nem utolsósorban pedig emberi mértékében is más, mivelhogy sokkal inkább valós emberi érzésekkel tudja megszólítani a nézőt. De még így is ott van benne kellő adagolásban a vámpírmértékkel mért energiák tombolása és a vérfarkasok vadságának csa- pongása. Szóval egyáltalán nem kell rossz szájízzel kijönni a moziból, a nem tiniknek sem. Rendhagyó könyvbemutató, élő történelemóra és festettüveg-kiállítás a Csemadok-házban Hamisítatlan római est a veteránnal ELŐZETES Dunaszerdahely. A Csemadok-házban (Bacsák utca 240/13.) Római est címmel rendhagyó könyvbemutatót tartanak holnap 18 órai kezdettel. Marcellus Mihály budapesti író A veterán - Aquincum hajnala című könyve a napokban jelent meg a dunaszerdahelyi Historium Kiadó gondozásában. A regény egy új sorozat, a Pannónia Romanum első része, és érdekessége, hogy nem valamelyik tőlünk távoli provincián játszódik, hanem szinte a szemünk előtt, a mai Óbuda területén, Aquincumban. A történet ugyan bemutatja a légiósok életét, és krimiszál is színesíti a cselekményt, leginkább talán mégis a „római kozmopolita kalandregény” jelző illene rá, mivel szinte kézen fogva vezeti végig olvasóit a helyszíneken, aprólékosan mutatva be a városi életet, a polgári berendezkedést, az étkezési és fürdési szokásokat, nem utolsósorban pedig a római építészet és művészet kulisszái mögé is betekintést nyújt. Az író fáradhatatlan kutatómunkát végzett, erről árulkodik szinte minden leírt szava. Honlapja, illetve a Pannónia Romanum sorozat Face- book-oldala tanúsága szerint Marcellus Mihály rengeteg helyre ellátogatott, gyakorlatilag mindenhol járt, ahol könyve szereplői is jártak, és jószerével nem írt meg olyan házfalat, amely ne állt volna ott a valóságban is. A könyvbemutatón a szerzővel Nagy Erika prózaíró és publicista beszélget, a kor hangulatát pedig a szervezők egy hamisítatlan római lakomával, valamint a Légió Brige- tio élő történelemórájával, viselet- és fegyverbemutatóval szeretnék megkoronázni. Az est kísérőrendezvénye Huszár Kata üvegfestő ókori római stílusú festett üvegeinek kiállítása. A belépés és a fogyasztás ingyenes! (ú)
