Új Szó, 2011. november (64. évfolyam, 253-276. szám)

2011-11-23 / 270. szám, szerda

6 Külföld ÚJ SZÓ 2011. NOVEMBER 23. www.ujszo.com Sok Tahrír téri tüntető lőtt sebekbe halt bele (TASR/AP-felvétel Egyiptomban egyre kaotikusabb a helyzet az átmeneti kabinet lemondása után Baradei lehet az új kormányfő ■HH Német bocsánatkérés Berlin. Bocsánatot kért a neonáci gyilkosságok ál­dozatainak hozzátartozói­tól a német parlament. A Bundestag tegnapi rendkí­vüli ülésén szokatlan mó­don valamennyi párt támo­gatásával, egyhangú hatá­rozatban ítélte el a szélső- jobboldali gyilkosságsoro­zatot, s emlékezett a türin- giai neonáci csoport kilenc külföldi és egy német áldo­zatára. A Bundestag fel­szólította a kormányt, vizsgálja meg a neonáci Német Nemzeti-demokrata Párt (NPD) betiltásának le­hetőségét. (MTI) Beteg vagy szimulál? Kijev. Nyina Karpacso- va, az ukrán parlament emberjogi biztosa nem zár­ta ki, hogy a közeli napok­ban a börtönön kívüli egészségügyi intézmé­nyekben kezelhetik Julija Timosenko volt kormány­főt, ellenzéki vezetőt. Kar- pacsova úgy tudja, hogy Timosenkónak hátproblé­mái vannak. „Nagyon gyenge, legyengítette a fáj­dalom, nem kel fel az ágy­ból. Fekve tárgyalt velem is” -hangsúlyozta. Korábban a börtönparancsnokság kö­zölte: nem igaz a Timosen­ko magatehetetlen állapo­tával kapcsolatos hír. (MTI) Tárgyalás a tálibokkal Pesavar. Pakisztánban a helyi tálib szélsőségesek egyik vezetője tegnap beje­lentette, hogy országos szintű tűzszünetet hirdet­nek a puhatolózó béketár­gyalások támogatására. A kezdeti szakaszban lévő tárgyalásokról hétfőn adott hírt ugyanez a pa­rancsnok. Hozzátette, elő­ször a Dél-Vazirisztánnak nevezett törzsi területen köthetnének békét a kor­mánnyal. Szavainakhitelét csökkenti, hogy az illető nem hivatalos szóvivője a mozgalomnak. (MTI) Külföldi veszteségek Kabul. Meghalt két NA- TO-katona Afganisztán dé­li részén, ahol a szövetsé­ges erők a tálib lázadóktól korábban megszerzett te­rületeket próbálják meg­tartani - közölték a koalí­ciós erők. Ezenkívül harc­ban életét vesztette 24 lá­zadó, valamint pokolgépes merényletben négy civil. Az AP információi szerint az idén eddig 512 külföldi katona vesztette életét Af­ganisztánban, közülük legalább 382-en amerikai­ak voltak. (MTI) Kairó. Jellemző a Mubarak utáni Egyiptom rendőri brutalitására a több tucat halott mellett az is, hogy a tüntetők többsége lőtt sebbe halt bele, vagy pedig megfulladt a könnygáztól. Eközben az országot irá­nyító katonai tanácsnak új kormányt kell keresnie. ÖSSZEFOGLALÓ A karhatalom durva fellépése miatti tiltakozásul hétfőn este testületileg benyújtotta lemon­dását az egyiptomi kormány a katonai tanácsnak. Az első hírek arról szóltak, hogy a Moham­ÖSSZEFOGLALÓ Teherán/Washington/Lon- don/Moszkva/Párizs. Több ve­zető nyugati ország jelentett be újabb szankciókat Irán ellen az atomprogramja miatt. Teherán természetesen elítélte a bünte­tőintézkedéseket, s utána Moszkva is bírálta a nyugati lé­péseket. Ramin Mehmanparaszt iráni külügyi szóvivő szerint a bünte­tőintézkedéseknek inkább csak propagandajellegük van, nem jelentenek csapást az ország gazdaságára. Abdal-Hoszein Bá­ját, az iráni olajipari miniszter helyettese tegnap arról beszélt, hogy minden körülmények kö­zött folytatódik a különböző olajipari termékek exportja Eu­rópába. Iránnak 11 százalékos részesedése van az európai pi­acból - írta a Mehr félhivatalos iráni hírügynökség. A tegnapi, kemény hangú orosz külügyi közlemény rámu­tat, a Nemzetközi Atom-ener- giaügynökség (NAÜ) igazgató- tanácsának múlt heti határoza­ta ellenére, amely aggodalmát fejezte ki az iráni atomprogram miatt, Moszkva álláspontja éle­sen különbözik a Nyugatétól abban, hogyan próbálják meg med Húszéin Tantávi tábornagy vezette tanács elfogadta a le­mondást, de addig nem jelenti ezt be, amíg nem állapodnak meg az új kormányfő személyé­ről. A 76 éves Tantávi - Mubarak védelmi minisztere volt 20 éven át - konzultációt kezdett a poli­tikai pártokkal, s a tanácskozá­son megjelent négy, az elnökje­löltségre pályázó politikus is. Köztük Mohamed el-Baradei, a NAÜ korábbi vezetője, aki kü­lönböző források szerint akár az újabb ideiglenes kormány feje is lehet, ha a katonai tanács végül elfogadja Iszam Saraf kormá­nyának lemondását.. Péntek óta több ezren, több­ségében fiatalok demonstrálnak az átmeneti kormány és a kato­rábírni Iránt az együttmű­ködésre. Előzőleg Barack Oba­ma amerikai elnök elrendelte: büntetőintézkedések sújtsanak mindenkit, aki segítséget nyújt az iráni kőolajforrások fejlesz­tésében vagy bővítésében. A szankciók először irányulnak Irán olajipara ellen, megtiltva az abban felhasználható termé­kek, szolgáltatások és techno­lógiák szállítását. Washington egyúttal a pénz­mosás központjának, a kormá­nyokra és a pénzintézményekre nézve fenyegetésnek nyilvání­totta az iráni bankrendszert, be­leértve az ország központi bankját, de újabb szankciókat nem rendelt el ellene. nai tanács ellen az egyiptomi fő­város, Kairó központjában, a Tahrír téren, amely a Mubarak- ellenes tiltakozó megmozdulá­sok központi színtere volt. A rendfenntartók rendre össze­csaptak a tiltakozókkal, a hivata­los adatok szerint 24, kórházi források szerint 33 tüntető vesz­tette életét, a sérültek száma meghaladja az L700-at. Tegnap újabb összecsapások robbantak ki a tüntetők - több tízezren le­hettek - és a karhatalom között. A legfelső katonai tanács no­vember 28-ára írta ki a civil kor­mányzásba való átmenet kezde­tét jelző parlamenti választások első szakaszát. A választást több szakaszban, több hónapra el­nyújtva tervezik megtartani. A Kanada azonnali hatállyal megtiltotta minden olyan ter­mék Iránba való kivitelét, amely felhasználható lenne a gáz- vagy az olajiparban. Kanada emellett leállítja az Iránnal - beleértve az ország központi bankjával - le­bonyolított összes tranzakciót. Nagy-Britannia is bejelentet­te, hogy minden, még meglévő kapcsolatot megszakított az irá­ni pénzügyi rendszer és a brit bankokközött. Franciaország az iráni olaj vá­sárlásának leállítására szólította fel az EU-t, az USA-t, Japánt és Kanadát. Az európai kormányok képviselői tegnap már egyeztet­tek az újabb Irán elleni szankci- ókügyében. (MTI, ú) katonai tanács az erőszakos cse­lekmények ellenére egyelőre ra­gaszkodik ahhoz, hogy ne ha­lasszák el a voksolást. Az egyiptomi helyzet miatt aggodalmának adott hangot az USA és az EU. Az Amnesty Inter­national (AI) emberjogvédő szervezet tegnapi jelentése rá­mutat, a katonai vezetés folytat­ja a megtorlás politikáját. Civi­leket ítélnek el katonai bírósá­gok, és már halálos ítéleteket is hoztak, a hadsereg börtöneiben embereket kínoznak meg. Mindazoknak, akik bírálni me­részelik a katonai vezetést, meg­torlással kell számolniuk. Az eseményekről tudósító újság­írók állandó zaklatásnak vannak kitéve. (MTI, ú) MT1-HÍR Tripoli. A Nemzetközi Bünte­tőbíróság (ICC) helyett való­színűleg líbiai bíróság járhat el Moammer Kadhafi elfogott fiá­nak ügyében - ismerte el tegnap Luis Moreno-Ocampo, az ICC főügyésze. A hágai székhelyű bí­róság emberiesség elleni bűncselekmények elkövetésé­nek vádjával adott ki májusban letartóztatási parancsot a meg­döntött líbiai vezető fia, Szeif al- Iszlám ellen. A Kadhafi fiút szombaton fogták el Líbia déli részén, a Szahara területén. „A Nemzetközi Büntetőbíró­ság csak akkor avatkozik be, ha a helyi rendszer nem képes fel­adata ellátására. Most, hogy a lí­Isztambul. Nagyszabású per kezdődött tegnap Isztambulban több török újságíró ellen, akiket azzal vádolnak, hogy részesei voltak a kormány megdöntésére irányuló, ún. Ergenekon-össze- esküvésnek. A bírósági eljárást megfigyelők a sajtószabadság Tunézia az élen Kormányzás iszlamistákkal Tunisz. Történelmi lépést tett az arab tavaszt elindító Tu­nézia a demokrácia felé tegnap, amikor megnyitotta első ülését az alkotmányozó gyűlés. Ezzel párhuzamosan a Bardo-palota előtt vagy ezren tüntettek igaz­ságot és új forradalmat követel­ve. A civil szervezetek a nők számára korábban biztosított jogok garantálásáért emeltek szót. Jelen voltak a januári fel­kelés mártírjainak hozzátarto­zói is, akik az államtól igazság- tételt várnak. A 2L7 fős alkot­mányozó gyűlés hagyja jóvá azt a hatalommegosztási megálla­podást, amelyet az október 23-i választások első három helye­zett pártja hétfőn véglegesített hivatalosan. Az alkotmányozó gyűlésnek legfeljebb egy éve van arra, hogy megszövegezze az új alaptörvényt. Az októberi voksolás eredményeként a győztes mérsékelt iszlamista en-Nahda (Újjászületés) párt 89 mandátumot, míg a balkö­zép Kongresszus a Köztársasá­gért (CPR) 29, a harmadik he­lyezett ugyancsak balközép et- Takattol pedig 20 képviselői he­lyet szerzett, így a koalíció ké­nyelmes többséggel rendelke­zik az alkotmányozó gyűlésben. Az új alkotmány birtokában tartják majd meg az általános választásokat az észak-afrikai országban. A hétfő esti megál­lapodás értelmében a kormány­fő Hamadi Dzsebali, az en- Nahda mérnök végzettségű társalapítója, az államfő a CPR-t vezető Moncef Marzuki, az új alkotmány összeállítását koor­dináló testület feje pedig az Et- takol élém álló Musztafa Ben Dzsafarlesz. (MTI, ú) biaiak képesek igazságot szol­gáltatni, segíteni fogunk nekik” - hangoztatta a főügyész. Hoz­zátette azonban, hogy a hágai bíróknak is részt kell venniük az eljárásban. A líbiai Átmeneti Nemzeti Ta­nács igazságügy-minisztere ez­zel egy időben „a nemzeti szuve­renitás kérdésének” nevezte a büntetőügy belföldi lefolytatá­sát. Ugyanakkor az országban egyelőre nem állt fel az új igaz­ságszolgáltatási rendszer, és ér­vényben van a halálbüntetés, míg az ICC által kiszabható ma­ximális tétel az életfogytiglani börtönbüntetés. Egyes vélemé­nyek szerint a nyugati hatalmak is érdekeltek, hogy a Kadhafi fiú ne pakolhasson ki Hágában. törökországi próbakövének tart­ják. A L3 vádlott között van a tényfeltáró újságírás év elején letartóztatott két közismert alakja, Nedim Sener és Ahmet Sik, továbbá Yalcin Kucuk író, valamint az Oda TV, a kormányt ostorozó hírportál tulajdonosa, a portál több szerkesztőjével és riporterével együtt. Teherán most is exportál olajipari termékeket Európába Újabb adok-kapok Irán miatt Lebuktak az amerikai kémek Washington. Szakértők lehetségesnek tartják, hogy a de- konspirált kémcsoportok miatt jut az USA kevesebb értesülés­hez az iráni atomprogramról. Az ABC televízió amerikai illeté­kesekre hivatkozva közölte: több mint egy tucat, a CIA-nak dolgozó kém bukott le Iránban és Libanonban az utóbbi fél év­ben. A CIA szervezte be fizetett ügynökökként a kémeket, hogy Iránról és a Teherán által támogatott - az USA-ban pedig ter­rorcsoportnak számító - libanoni síita Hezbollah tevékenysé­géről gyűjtsenek információkat. Nem kizárt, hogy a lebukott kémek közül többet márkivégeztek, ez a Hezbollah gyakorlata - közölte Robert Baer, a CIA egykori bejrúti rezidense. (NOL) Líbiában ítélkezhetnek Kadhafi fia fölött Visszatáncolt az ICC Újságírók pere kezdődött Törökországban A demokrácia próbaköve MTl-HÍR

Next

/
Thumbnails
Contents