Új Szó, 2011. november (64. évfolyam, 253-276. szám)
2011-11-23 / 270. szám, szerda
4 Gazdaság és fogyasztók ÚJ SZÓ 2011. NOVEMBER 23. www.ujszo.com GAZDASÁGI HÍRMORZSÁK A legjobban fizető ágazatok Pozsony. Szlovákiában a gyógyszeriparban, az IT-ága- zatban és a bankszektorban fizetik a legnagyobb béreket - derül ki a Pricewaterhou- seCoopers könyvvizsgáló társaság legfrissebb elemzéséből. A gyógyszeriparban 25, az IT-ágazatban 18, a bankoknál pedig 10%-kal haladják meg a fizetések a piaci átlagbért. Ezzel szemben a gépiparban 28, az elektronikai ágazatban pedig 24%-kal alacsonyabbak a bérek az átlagosnál, amitől azonban 17%-kal maradnak el a nagy üzletláncok fizetései is. Regionális szempontból Pozsony vezet, ahol a fizetések 9%-kal haladják meg az átlagot, és csaknem a harmadával nagyobbak, mint a kelet-szlovákiai régióban. (TASR) Hazai munkaerő kölcsönzése Pozsony. Idén enyhén visszaesett a munkaerő-kölcsönző társaságok szolgáltatásai iránti kereslet. A szlovákiai cégek az első félévben alkalmazottaiknak a 38%-át vették fel a munkaerő-kölcsönző ügynökségeken keresztül, ami az egy évvel korábbiakhoz képest 2%-os csökkenésnek számít. Az ilyen ügynökségek szolgáltatásait leginkább az iparvállalatok veszik igénybe, ahol az ügynökségeken keresztül felvett alkalmazottak a munkások 60 százalékát teszik ki. A sor végén az államigazgatás és a biztosítási piac található, ahol ez az arány 10 százalék alatt mozog. (SITA) Uniós intőt kap Magyarország Brüsszel. Az Európai Unió úgynevezett korai figyelmeztetést küldött öt tagországnak - köztük Magyarországnak -, mert az érintett tagállamok a költségvetési szabályok jövő évi megsértését kockáztatják. Olli Rehn, az Európai Unió pénzügyekért felelős biztosa közölte, Belgiumtól, Lengyelországtól, Magyarországtól, Ciprustól és Máltától költségvetési lépéseket vár el. Az Európai Bi-' zottság prognózisa a magyar kormány által kitűzöttnél sokkal rosszabb makrogazdasági mutatókkal számol, Brüsszel szerint csak 0,5%-os lesz a gazdasági növekedés Magyarországon 2012-ben, míg a kormány hivatalosan 1,5%-os fejlődéssel számol. A brüsszeli előrejelzés szerint a magyar költségvetés hiánya jövőre 2,8, egy évvel később 3,7%-os lesz. A kormány 2012-re2,5,2013-ra2,2%-os hiányt vár. (MTI) AKTUÁLIS KÖZÉPÁRFOLYAMOK VALUTA ÁRFOLYAM VALUTA ÁRFOLYAM Angol font 0,8657 Lengyel zloty 4,4637 Cseh korona 25,485 Magyar forint 305,40 Horvát kuna 7,4886 Román lej 4,3573 Japán jen 104,15 Svájci frank 1,2350 Kanadai dollár 1,4059 USA-dollár 1,3535 VÉTEL - ELADÁS Bank dollár cseh korona forint Volksbank 1,39-1,31 26,38-24,84 320,45-292,85 OTP Bank 1,39-1,31 26,34-24,81 315,03-296,87 Postabank 1,39-1,30 26,48-2.4,69Szí. Takarékpénztár 1,39-1,30 26,30-24,84 320,50-292,90 Tatra banka 1,38-1,31 26,24-24,91 318,40-294,20 Dexia banka 1,38-1,31 26,26-24,93 315,05-299,09 Általános HitelbankAz első adat a valuta vételére, a második adat a valuta eladására vonatkozik. (Forrás: SITA) Gyakran még a nem kimondottan luxusterméknek számító árufajták is hiánycikknek számítottak Életszínvonal 1989-ben és most Egy színes televízióért 1989-ben még hétszer annyit kellett dolgoznunk, mint manapság egy LCD-televízióért (Pavol Funtál felv.) Pozsony. A baloldali populista pártok ma is gyakori érvként hozzák fel az 1989 előtti rendszer védelmében azt a közhelyet, hogy a politikai rendszerrel ugyan kormoly hiányosságok voltak, az életszínvonal azonban magasabb volt, mint jelenleg. Mi az igazság? Erre kereste a választ a Postabank legfrissebb elemzése. ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ A Postabank a lakosság 1989 előtti és jelenlegi életszínvonalát hasonlította össze, azt véve alapul, hogy egyes árukért mennyit kellett dolgozni akkoriban és manapság. Az eredmény vegyes képet mutat, hiszen több árufajtáért manapság jóval rövidebb ideig kell dolgoznunk, míg egyes áruk esetében épp ellenkező a helyzet. 1989-ben például egy átlagos bevásárlásért 48 csehszlovák koronát (Kčs) hagytunk az élelmiszerüzletben, amiért akkor átlagosan 156 percet kellett dolgozni. A 48 Kčs jelenleg 10 eurónak felel meg, amiért átlagosan 133 percet dolgozunk. Az egyes élelmiszerek között azonban lényeges különbségek vannak. A leggyakrabban például a sört szokták említeni, amely a közvélekedés szerint jelenleg sokkal drágább, mint az előző rendszerben volt. A Postabank elemzése ezzel szemben azt mutatta ki, hogy manapság ugyanúgy 8 percet kell dolgoznunk egy üveg sörért, mint 1989-ben. A fogyasztók számára a legnagyobb javulást a háztartási gépek és az elektronikai cikkek esetében regisztrálták. Egy színes televízióért például 1989-ben még hétszer annyit kellett dolgoznunk, mint manapság egy modern LCD-tele- vízióért. Nem volt sokkal jobb a helyzet a gépkocsik és a hűtőszekrények esetében sem, amelyekért 22 éve dupla annyit dolgoztunk, mint ma. Ellenkező helyzet alakult ki az ingatlanpiacon, hiszen míg 1989 előtt az alkalmazottak sok lakáshoz még ingyen juthattak hozzá a munkáltatón keresztül, vagy az áruk legfeljebb 20-40 ezer Kčs között mozgott, manapság gyakran már euróbán is százezres nagyságrendben számolhatunk. 1989-ben így egy négyzetméternyi lakóingatlan megvásárlásáért nagyjából 4 napot kellett dolgozni, jelenleg már 33-at, vagyis nagyjából nyolcszor annyit, mint korábban. Pozitív változásnak számít azonban, hogy mára kialakult egy működőképes ingatlanpiac, amelyről 22 évvel ezelőtt csak álmodhattunk. Míg akkor akár évekig is várni kellett arra, hogy kiutaljanak számunkra egy lakást, ma már összehasonlíthatatlanul jobb a kínálat. Az elemzéssel kapcsolatban a Postabank is elismeri, hogy ez nem nyújthat teljesen objektív képet, hiszen az átlagos bevételekkel számol, miközben a lakosság egyes rétegei között jelentős különbségek vannak. A két rendszer között ráadásul kirívó minőségi eltérések is vannak. Korábban ugyanis gyakran még a nem kimondottan luxusterméknek számító árufajták is hiánycikknek számítottak. Az 1989 után született generációknak például már szinte hihetetlennek tűnik, hogy az üzletekben rendszeresen hiány volt a húsból, több gyümölcsfajtából vagy a háztartási cikkekből, (mi, TASR) A Norwegian Air Shuttle távozik a bécsi repülőtérről, Pozsonyt választja Fapados légitársaság landol nálunk DEMECS PÉTER Pozsony. Jövőre a skandináv országokba is egyszerűbben és főleg olcsóbban repülhetünk a szlovák fővárosból, mivel a pozsonyi M. R. Štefánik reptérre érkezik a norvég Norwegian Air Shuttle ASA fapados légitársaság. A társaság az elmúlt hetekben döntött arról, hogy távozik a bécsi reptérről, s a kedvezőbb feltételek miatt inkább Pozsonyból fogja indítani járatait. Egyelőre két városból repülnek majd a szlovák fővárosba, március 28-tól a norvég Oslóból, és május 5-től a dán Koppenhágából. S bár a jegyek árusítását ma kezdik meg, egyelőre az árakról és a menetrendről sem sikerült többet megtudni. A társaság 34 új úticélt jelentett be, ezek egyike éppen Pozsony. A Norwegian Európa egyik' leggyorsabban fejlődő és leg- sžínvonalasabbnak tartott fapados légitársasága, az elmúlt hónapokban jelentősen változtatott üzleti stratégiáján. Azon túl, hogy távozott a bécsi nemzetközi reptérről, több városban - például Prágában - csökkentette járatainak számát, hogy új városokat kínáljon fel az utasoknak. Jövőre Skandináviából összesen 34 új célállomást kínálnak fel. A Norwegian Air Shuttle ASA a második legnagyobb skandináv légitársaságnak számít, utasforgalmát tekintve csak a több országot tömörítő Scandinavian Airlines (SAS) előzi meg. A társaság az elmúlt öt évben 36 új repülőt vásárolt, aminek köszönhetően jelenleg 50 gépet számlál a flottája. Ráadásul már aláírták a megrendelést a hat vadonatúj Boeing 787 Dreamliner repülőre, amelyekkel hosszabb távokra fognak majd repülni. Orbán-kormány Lakossági különadók Budapest. Értesülések szerint különadót vethet ki az Országgyűlés, ha az Európai Bíróság jogszerűtlennek ítélné az Orbán-kormány valamelyik döntését és kártérítésre kötelezné az államot. E mechanizmus akkor lépne működésbe, ha a bíróság olyan összegre bünteti a kormányt, amelyet nem lehet kigazdálkodni a büdzséből. A törvényt alkalmazni lehetne a folyamatban lévő ügyekre is, a 272 milliárd forintos áfa-vissza- térítés és az ágazati extraadók visszafizetése már különadókból finanszírozható. (VG) A MAGÁNNYUGDÍJPÉNZTÁRAK GAZDASÁGI MUTATÓI Magánnyugdíjpénztár Konzervatív alap Kiegyensúlyozott alap Progresszív alap A hozamráta aktuális értéke (euró) A nettó vagyon (euró) A kezelési költség* (%) A hozamráta aktuális értéke (euró) A nettó vagyon (euró) A kezelési költség* (%) A hozamráta aktuális értéke (euró) A nettó vagyon (euró) A kezelési költség* (%) AEGON Magánnyugdíjpénztár 0,039954 24 131 752,36 0,025 0,036212 117 233 567,51 0,025 0,034618 317 739 778,21 0,025 Allianz - Szlovák Magánnyugdíjpénztár 0,039164 71 025 749,38 0,025 0,036562 460 788 929,49 0,025 0,035904 899 839 414,91 0,025 AXA Magánnyugdíjpénztár 0,039160 47 175 005,39 0,025 0,036340 319 287 162,37 0,025 0,035758 844 106 643,06 0,025 ČSOB Magánnyugdíjpénztár 0,039800 13 078 780,32 0,025 0,035632 74 492 663,53 0,025 0,035161 161 354 738,49 0,025 ING Magánnyugdíjpénztár 0,039622 20 413 930,29 0,025 0,036042 157 589 658,86 0,025 0,035305 316 789 050,89 0,025 VÚB Generali Magánnyugdíjpénztár 0,039704 41 615 993,42 0,025 0,037018 243 934 874,68 0,025 0,036372 367 120 547,27 0,025 * az alap nettó havi vagyonából számítva, a kezelési költség mellett a nyugdíjalapok 5,6 százalékos gyarapodási díjat számíthatnak fel, melyet a vagyonnövekmény egyhatodából számítanak ki Forrás: A Nyugdíjpénztárak Szövetsége - 2011. november 18-ai adatok A hozamráta aktuális értéke: Ez az adat az alap menedzsmentjének munkáját értékeli. Az alap létrehozásakor a hozamráta értéke 1,0000 Sk, vagyis 0.033194 euró volt, a táblázatnak ebben az oszlopában lévő szám azt mutatja, hogyan változott időközben ennek a mutatónak az értéke márciustól, vagyis mikortól az első összegeket átutalta a Szociális Biztosító a nyugdíjalapnak. Ha ez a szám nőtt, vagyis nagyobb, mint egy - például 0.037713 -, ez azt jelenti, hogy az alap a rendelkezésére álló idő alatt a pénzeszközöket kamatoztatta, vagyis minden befizetett euró időközben már 0.037713 eurót ér. Ha a hozamráta 0,033194 alá csökken, akkor a befizetett összeg vesztett nominális értékéből. A nyugdíjalap vagyonának nettó értéke: Azt mutatja, hogy mekkora vagyont kezel a nyugdíjalap. Minél nagyobb az összeg, az alap annál nagyobb vagyont fektethet be, ami növelheti a hozamot. Ma még a nyugdíjalapok nettó vagyona a legnagyobb pénztárakban már több százmillió euró, a kisebbekben is több mint százmillió euró, de a folyamat előrehaladtával az alapok több milliárd eurós vagyont kezelnek majd.
