Új Szó, 2011. november (64. évfolyam, 253-276. szám)
2011-11-22 / 269. szám, kedd
2 Közélet ÚJ SZÓ 2011. NOVEMBER 22. www.ujszo.com Magánjellegű hívásokat is feljegyeztek Újságírók nyomában a katonai elhárítás ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. Nemcsak az érdekelte a katonai elhárítást, hogy kikkel tartották a kapcsolatot az újságírók, hanem a magánéletüket és az egészségi állapotukat is figyelték - derül ki a lehallgatott telefonbeszélgetések átirataiból, amelyeket ismeretlen feladó juttatott el a Pravda és Nový čas napilapnak. A lehallgatási botrány a Pravda és a TA3 hírtelevízió munkatársait érinti. A dokumentumok szerint lehallgatásuk több hónapon át tartott, és csak a kormány bukása után állították le. A Pravdából Petra Popráckát, a belpolitikai rovat vezetőjét, valamint Peter Kováé és Vanda Vavrová szerkesztőt hallgatták le. Vavrová esetében például ügyészekkel folytatott beszélgetésekről készült feljegyzés. Például június 27-én hallgatták le, amikor Vavrová a főügyészség egyik ügyészének telefonált. Mindezt közvetlenül azután, hogy nyomtalanul eltűnt a Tipos Rt. felügyelőtanácsának korábbi elnöke, Roman Ožvold. „Lehet valamilyen összefüggés a felügyelőtanács volt vezetőjének eltűnése és az ügyvéd meggyilkolása között?” - kérdezte Vavrová Ernest Valko megölésére utalva. „Nem tartom kizártnak, de inkább nem” - válaszolt az ügyész. Az újságírókon kívül a TA3 vezérigazgatójának, Michal Gučíknak a telefonbeszélgetései is érdekelték a lehallgatókat. Nemcsak magánéletére, hanem egészségi állapotára és számláira is kíváncsiak voltak, sőt azt is figyelték, milyen biztonsági eszközökkel védi irodáját és otthonát. Feljegyzés készült azokról az SMS- üzenetekről is, amelyeket Gučíknak küldött egy nő, s amelyben romantikus vacsorára hívta: „Miško, egyetlenem, te már nem akarsz velem találkozni? A buliba sem jöttél el, pedig egész este vártalak, állati volt. Nem megyünk el ebédre? Csak te meg én, kettesben?” A Nový čas szerint többjei arra utal, hogy Gučíkot ügynökök követték. Például február 17-én Prágába kellett volna repülnie egy focimeccsre, a jelentés szerint viszont a pozsonyi reptéren rosszul lett, az utat lemondta, s a Pozsonyi Egyetemi Kórházba ment kivizsgálásra. Ismerték bankszámlaszámait és azt is, mennyi pénze van. „Sikerült kideríteni, hogy a házát elektronikus riasztóberendezés védi, melynek kódja jelenleg xxxx. Ugyanúgy a TA3-ban található irodáját is elektronikus riasztó- berendezéssel védi, melynek kódja jelenleg xxxx” - olvasható az egyik jelentésben, (dem) RÖVIDEN Simon: Jureňa hazudik Pozsony. A Tokaj-ügy miatt lemondásra szólította fel tegnap Miroslav Jureňa (SNS) egykori földművelésügyi miniszter Simon Zsoltot, a tárca jelenlegi vezetőjét. Véleménye szerint a miniszter a vitában Magyarország, és nem Szlovákia érdekeit képviseli. Simon lapunknak elküldött reakciójában leszögezte: már megszokhattuk, hogy a hazugság Jureňa és az SNS munkamódszere. Jureňa szerinte Tokaj kérdésében semmilyen előrelépést nem ért el. Robert Fico kormánya idején az SNS hathatós közreműködésével csak azt sikerült elérni, hogy 2010 októbere óta az Európai Unió arra vár, mikor tiltja be Szlovákia a Tokaj védett eredetmegjelölés használatát. „Jureňa ismert istállóbeli jelenete óta nem sokat változott a stílusa” - jegyezte meg Simon, (dem) Októberben 13,29% volt az állástalanok aránya Még mindig rekordközeli a munkanélküliség ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. Miután szeptemberben csaknem hétéves csúcsot döntött meg az állástalanok aránya, októberben ismét csökkent a munkanélküliség Szlovákiában, de csak minimális mértékben, 0,08 százalék- ponttal. A 13,29 százalékos munkanélküliség 354 643 személyt érint. Ez nagyon magasnak számít, Európában csak Spanyolországban, Görögországban, Írországban, Litvániában és Lettországban rosszabb a helyzet. A Központi Munkahivatal szerint az arány azért javult némileg, mert a munkatörvénykönyv változásainak köszönhetően a munkáltatók bátrabban vesznek fel állandó munkaviszonyba alkalmazottakat. Ugyanis a törvény értelmében egyszerűbben elbocsátható a „feleslegessé” vált dolgozó. A több mint egy éve állás nélkül lévők száma viszont nem csökken, a munkanélküliek több mint fele ebbe a kategóriába tartozik. Átlagosan 14 hónapig van a hivatal nyilvántartásában egy-egy személy. Nem rózsásak a kilátások a jövőre nézve sem, a romló gazdasági mutatók alapján nem várható, hogy kevesebben lesznek állás nélkül. Elemzők szerint újra megdőlhet a rekord (a szeptemberi 13,37 százalék). (sán) A Pravda napilap, amelynek újságíróit lehallgatták, Smer-közeli vállalkozók tulajdonában van Könnyű visszaélni a rendszerrel Nehéz tisztán látni - Galko azzal érvel, hogy korrupcióellenes harca miatt próbálják ellehetetleníteni (TASR-felvétel) Pozsony. Nehéz a lehallgatási ügyekben tisztán látni, az aktuális botránynak is gyanús a háttere. ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Nincs kellőképpen kezelve az országban a lehallgatások kérdése. Milan Žitný biztonsági elemző hibának tartja, hogy a lehallgatások törvényességét egyetlen szerv sem ellenőrzi, így ugyanis nagyon könnyen visszaélhetnek a rendszerrel. Szlovákiában öt testület kérvényezhet lehallgatást: a rendőrség, a Szlovák Információs Szolgálat (SIS), a katonai elhárítás, a fegyőrség és a vámhatóság. A lehallgatásokat minden esetben az illetékes bíróságnak kell engedélyeznie, a kérvényhez az ügy részletesebb leírását is csatolnia kell az indítványozónak. Konkrétan azt kell megindokolnia, miért tartják szükségesnek a lehallgatást, meddig fog tartani, s milyen eredménnyel zárult az ügyben addig folytatott nyomozás. Gyenge törvények „Ugyan létezik egy törvény a lehallgatással szembeni védelemről, ennek gyakorlati haszna viszont egyenlő a nullával. A bíró ugyanis nem mindig kapja kézhez az ügy összes részletét” - állítja Žitný. Hozzátette: több olyan, bíróknak eljuttatott lehallgatási kérvényt is látott már, amelyek alig tartalmaztak konkrétumokat, csupán általános kérvényről volt szó, amelyet a bíró jóváhagyott. Peter Tóth, az SIS belső hírszerzési osztályának volt vezetője és a Sme napilap volt újságírója szerint a katonai hírszerzés nem hallgathatott volna le újságírókat, ezt a törvény nem teszi lehetővé. „Ha a lehallgatásról szóló kérvényt az illetékes bíró jóváhagyta, az az ő hibája, amiért felelősségre kell vonni”-véli. A hatóságoknak ugyanakkor azt is figyelniük kell, hogy szükséges-e még a lehallgatások átiratának tárolása, ellenkező esetben a dokumentumokat meg kell semmisíteni. „Továbbá, ha három éven belül nem sikerül igazolni az érintett bűnösségét, tájékoztatni kell őt arról, hogy lehallgatták” - mondta Žitný. Jelenleg az SIS felügyeli azt a műszaki berendezést, amellyel a lehallgatásokat végzik. A titkosszolgálat ellenőrizheti, milyen telefonszámokat hallgatnak le a hatóságok. Mivel titkosított információról van szó, a lehallgatásokról csak a kerületi bíróságok elnökei és alelnökei dönthetnek. A lehallgatásokat csak a parlament védelmi bizottsága ellenőrizheti, konkrétan viszont csak az engedélyezett és nem engedélyezett lehallgatások számáról kap információt. Gyanús háttér Lehallgatási ügyek az elmúlt két évtizedben többször is felbukkantak, nemegyszer újságírókat próbáltak lehallgatni. A legnagyobb ilyen jellegű botránynak a fentebb idézett Peter Tóth volt a főszereplője. Akkor a Sme napilap munkatársait hallgatták le. A mostani botránynak több szempontból is gyanús a háttere. Az ügyben - eddig - két médium érintett, a Pravda napilap és a TA3 hírtelevízió. A Pravda 2010-től Smerhez közeli vállalkozók tulajdonába van, a TA3 lehallgatott vezérigazgatója, Michal Gučík szintén megmártózott már korábban a politikában. A 90-es években a HZDS kampányaiban működött közre, 2010-ben cége az SNS kampányát készítette. Elemzők szerint a védelmi tárca hosszú éveken keresztül a különböző lobbicsoportok paradicsoma volt, 2006 és 2010 között a Smerhez közeli vállalkozók álltak több nagy összegű szerződés mögött. Galko kinevezése után sorban hozta nyilvánosságra a korrupciógyanús tendereket - egyben feljelentéseket is tett -, ezért a Smer által leginkább támadott miniszterek közé tartozott. A lehallgatási botrányokban nehéz tisztán látni, hiszen az összes releváns információ a titkosítási szabályok miatt nem kerülhet nyüvánosságra - legfeljebb évtizedek múlva, (dem, MSz, SITA) Jogászok véleménye szerint kicsi az esélye, hogy biztonsági kockázatként kezelnék Boldoghy inkább megvárja, míg kiutasítják VERES ISTVÁN Komárom/Pozsony. Nem hajlandó tartózkodási engedélyt igényelni a szlovák állampolgárságától megfosztott Boldoghy Olivér. Több mint kilencven napi tartózkodás után viszont ezt a törvények értelmében minden külföldinek meg kell tennie az uniós országokban. Ha nem így jár el, adott esetben az országból is kiutasíthatják, az idegenrendészeti törvény ugyanis tartalmaz üyen lehetőséget. Uniós államból egy másik uniós állam polgárát biztonsági kockázat esetén, valamint közrendi és közegészségügyi megfontolásból lehet kiutasítani, árulta el lapunk kérdésére Lancz Attüa, a Fórum Intézet mellett működő Jogsegélyszolgálat munkatársa. „Az adott helyzetek megítélése szubjektív, szerintem ezt a lépést egy állami vezető sem merné felvállalni, mégpedig politikai okokból” - vélekedik a jogász. Boldoghy Olivér egyelőre várakozó állásponton van. „Meglátjuk, Dániel Lipšic belügyminiszter úr milyen biztonsági vagy egészségügyi kockázat miatt dönt majd úgy, hogy kiutasít az országból” - bocsátotta előre. Nem akar külföldi lenni A szlovák törvények értelmében Boldoghynak már az állandó lakhelye is megszűnt. A hazai jogrend több megoldást is kínál erre az esetre, figyelmeztet Lancz. „Külföldi, uniós állampolgárként tekintenek rá, így az ügyet megoldhatja egy napon belül azzal, hogy bemegy az idegenrendészetre, és bejelenti állandó lakhelyét” - állítja a jogász, hozzátéve, hogy az illetékes hatóságnak mérlegelni sem lenne lehetősége, ugyanis Boldoghy megfelel azoknak a kritériumoknak, amelyek a tartózkodási engedély kiadásának feltételei (lakhellyel, munkahellyel vagy csekély pénzösszeggel kell rendelkeznie). Ezeket a feltételeket a szlovákiai magyarok 99 százaléka teljesíti. „Neki csak be kell jelentkeznie, és megváBoldoghy Olivér nem akar idegen lenni (Képarchívum) rásra kap egy okmányt, amely bizonyítja, hogy rendelkezik állandó lakhellyel” - magyarázza Lancz Attüa. Boldoghy tudatában van a lehetőségeinek. „Nem fogok tartózkodási engedélyt kérni. Nem ismerhetem el, hogy idegen vagyok a saját otthonomban” - hangsúlyozza a vállalkozó. Boldoghy valószínűleg Iveta Radičová miniszterelnöknek címzett levele (melyben kivételt kér a kormányfőtől) miatt részesült eltérő „bánásmódban”, mint a többi, magyar állampolgárságát nyíltan felvállaló szlovákiai magyar. Gubíkék várnak a sorukra A lévai Gubík László, Dolník Erzsébet és Kassai Gyula ugyanis nála jóval hamarabb tette le a magyar állampolgársági esküt, viszont nem kaptak értesítést arról, hogy törölték volna őket a lakossági nyilvántartásból. Egyébként ugyanúgy jártak el, mint Boldoghy, állítja Gubík László. „Olyan jellegű hivatalos értesítést, mint Olivér, nem kaptam. Szerintem nem is fogok. Ha ugyanis a Nyitrai Körzeti Hivatal betartaná a sorrendet, nekem kellett volna az elsőnek lennem a sorban. Úgy tűnik, lezártnak tekintik az ügyet” - emlékeztetett lapunk kérdésére az MKP lévai helyi szervezetének elnöke, aki Boldoghyhoz hasonlóan nem szolgáltatta be személyi iratait, ahogy azt a belügyminisztérium kérte tőle.
