Új Szó, 2011. november (64. évfolyam, 253-276. szám)

2011-11-22 / 269. szám, kedd

2 Közélet ÚJ SZÓ 2011. NOVEMBER 22. www.ujszo.com Magánjellegű hívásokat is feljegyeztek Újságírók nyomában a katonai elhárítás ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. Nemcsak az érde­kelte a katonai elhárítást, hogy kikkel tartották a kapcsolatot az újságírók, hanem a magánéle­tüket és az egészségi állapotukat is figyelték - derül ki a lehallga­tott telefonbeszélgetések átira­taiból, amelyeket ismeretlen feladó juttatott el a Pravda és Nový čas napilapnak. A lehallga­tási botrány a Pravda és a TA3 hírtelevízió munkatársait érinti. A dokumentumok szerint le­hallgatásuk több hónapon át tar­tott, és csak a kormány bukása után állították le. A Pravdából Petra Popráckát, a belpolitikai rovat vezetőjét, valamint Peter Kováé és Vanda Vavrová szer­kesztőt hallgatták le. Vavrová esetében például ügyészekkel folytatott beszél­getésekről készült feljegyzés. Például június 27-én hallgatták le, amikor Vavrová a főügyész­ség egyik ügyészének telefo­nált. Mindezt közvetlenül az­után, hogy nyomtalanul eltűnt a Tipos Rt. felügyelőtanácsának korábbi elnöke, Roman Ožvold. „Lehet valamilyen összefüggés a felügyelőtanács volt vezetőjé­nek eltűnése és az ügyvéd meg­gyilkolása között?” - kérdezte Vavrová Ernest Valko megölé­sére utalva. „Nem tartom ki­zártnak, de inkább nem” - vála­szolt az ügyész. Az újságírókon kívül a TA3 vezérigazgatójá­nak, Michal Gučíknak a tele­fonbeszélgetései is érdekelték a lehallgatókat. Nemcsak ma­gánéletére, hanem egészségi ál­lapotára és számláira is kíván­csiak voltak, sőt azt is figyelték, milyen biztonsági eszközökkel védi irodáját és otthonát. Fel­jegyzés készült azokról az SMS- üzenetekről is, amelyeket Gučíknak küldött egy nő, s amelyben romantikus vacsorá­ra hívta: „Miško, egyetlenem, te már nem akarsz velem talál­kozni? A buliba sem jöttél el, pedig egész este vártalak, állati volt. Nem megyünk el ebédre? Csak te meg én, kettesben?” A Nový čas szerint többjei ar­ra utal, hogy Gučíkot ügynökök követték. Például február 17-én Prágába kellett volna repülnie egy focimeccsre, a jelentés sze­rint viszont a pozsonyi reptéren rosszul lett, az utat lemondta, s a Pozsonyi Egyetemi Kórházba ment kivizsgálásra. Ismerték bankszámlaszámait és azt is, mennyi pénze van. „Sikerült ki­deríteni, hogy a házát elektro­nikus riasztóberendezés védi, melynek kódja jelenleg xxxx. Ugyanúgy a TA3-ban található irodáját is elektronikus riasztó- berendezéssel védi, melynek kódja jelenleg xxxx” - olvasható az egyik jelentésben, (dem) RÖVIDEN Simon: Jureňa hazudik Pozsony. A Tokaj-ügy miatt lemondásra szólította fel teg­nap Miroslav Jureňa (SNS) egykori földművelésügyi minisz­ter Simon Zsoltot, a tárca jelenlegi vezetőjét. Véleménye sze­rint a miniszter a vitában Magyarország, és nem Szlovákia érdekeit képviseli. Simon lapunknak elküldött reakciójában leszögezte: már megszokhattuk, hogy a hazugság Jureňa és az SNS munkamódszere. Jureňa szerinte Tokaj kérdésében semmilyen előrelépést nem ért el. Robert Fico kormánya ide­jén az SNS hathatós közreműködésével csak azt sikerült el­érni, hogy 2010 októbere óta az Európai Unió arra vár, mikor tiltja be Szlovákia a Tokaj védett eredetmegjelölés használa­tát. „Jureňa ismert istállóbeli jelenete óta nem sokat válto­zott a stílusa” - jegyezte meg Simon, (dem) Októberben 13,29% volt az állástalanok aránya Még mindig rekordközeli a munkanélküliség ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. Miután szeptem­berben csaknem hétéves csú­csot döntött meg az állástala­nok aránya, októberben ismét csökkent a munkanélküliség Szlovákiában, de csak minimá­lis mértékben, 0,08 százalék- ponttal. A 13,29 százalékos munkanélküliség 354 643 sze­mélyt érint. Ez nagyon magas­nak számít, Európában csak Spanyolországban, Görögor­szágban, Írországban, Litváni­ában és Lettországban rosszabb a helyzet. A Központi Munkahivatal szerint az arány azért javult némileg, mert a munkatör­vénykönyv változásainak kö­szönhetően a munkáltatók bát­rabban vesznek fel állandó munkaviszonyba alkalmazot­takat. Ugyanis a törvény értel­mében egyszerűbben elbocsát­ható a „feleslegessé” vált dolgo­zó. A több mint egy éve állás nélkül lévők száma viszont nem csökken, a munkanélküliek több mint fele ebbe a kategóriá­ba tartozik. Átlagosan 14 hóna­pig van a hivatal nyilvántartá­sában egy-egy személy. Nem rózsásak a kilátások a jövőre nézve sem, a romló gaz­dasági mutatók alapján nem várható, hogy kevesebben lesznek állás nélkül. Elemzők szerint újra megdőlhet a rekord (a szeptemberi 13,37 száza­lék). (sán) A Pravda napilap, amelynek újságíróit lehallgatták, Smer-közeli vállalkozók tulajdonában van Könnyű visszaélni a rendszerrel Nehéz tisztán látni - Galko azzal érvel, hogy korrupcióellenes harca miatt próbálják ellehetetleníteni (TASR-felvétel) Pozsony. Nehéz a lehall­gatási ügyekben tisztán látni, az aktuális bot­ránynak is gyanús a hát­tere. ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Nincs kellőképpen kezelve az országban a lehallgatások kérdése. Milan Žitný biztonsági elemző hibának tartja, hogy a lehallgatások törvényességét egyetlen szerv sem ellenőrzi, így ugyanis nagyon könnyen visszaélhetnek a rendszerrel. Szlovákiában öt testület kér­vényezhet lehallgatást: a rend­őrség, a Szlovák Információs Szolgálat (SIS), a katonai elhá­rítás, a fegyőrség és a vámható­ság. A lehallgatásokat minden esetben az illetékes bíróságnak kell engedélyeznie, a kérvény­hez az ügy részletesebb leírását is csatolnia kell az indítványo­zónak. Konkrétan azt kell meg­indokolnia, miért tartják szük­ségesnek a lehallgatást, med­dig fog tartani, s milyen ered­ménnyel zárult az ügyben ad­dig folytatott nyomozás. Gyenge törvények „Ugyan létezik egy törvény a lehallgatással szembeni véde­lemről, ennek gyakorlati hasz­na viszont egyenlő a nullával. A bíró ugyanis nem mindig kapja kézhez az ügy összes részletét” - állítja Žitný. Hozzátette: több olyan, bíróknak eljuttatott le­hallgatási kérvényt is látott már, amelyek alig tartalmaztak konkrétumokat, csupán általá­nos kérvényről volt szó, ame­lyet a bíró jóváhagyott. Peter Tóth, az SIS belső hír­szerzési osztályának volt veze­tője és a Sme napilap volt új­ságírója szerint a katonai hír­szerzés nem hallgathatott vol­na le újságírókat, ezt a törvény nem teszi lehetővé. „Ha a le­hallgatásról szóló kérvényt az illetékes bíró jóváhagyta, az az ő hibája, amiért felelősségre kell vonni”-véli. A hatóságoknak ugyanakkor azt is figyelniük kell, hogy szükséges-e még a lehallgatá­sok átiratának tárolása, ellen­kező esetben a dokumentumo­kat meg kell semmisíteni. „To­vábbá, ha három éven belül nem sikerül igazolni az érintett bűnösségét, tájékoztatni kell őt arról, hogy lehallgatták” - mondta Žitný. Jelenleg az SIS felügyeli azt a műszaki berendezést, amellyel a lehallgatásokat vég­zik. A titkosszolgálat ellenőriz­heti, milyen telefonszámokat hallgatnak le a hatóságok. Mi­vel titkosított információról van szó, a lehallgatásokról csak a kerületi bíróságok elnökei és alelnökei dönthetnek. A lehall­gatásokat csak a parlament vé­delmi bizottsága ellenőrizheti, konkrétan viszont csak az en­gedélyezett és nem engedélye­zett lehallgatások számáról kap információt. Gyanús háttér Lehallgatási ügyek az elmúlt két évtizedben többször is fel­bukkantak, nemegyszer újság­írókat próbáltak lehallgatni. A legnagyobb ilyen jellegű bot­ránynak a fentebb idézett Peter Tóth volt a főszereplője. Akkor a Sme napilap munkatársait hallgatták le. A mostani botránynak több szempontból is gyanús a hátte­re. Az ügyben - eddig - két mé­dium érintett, a Pravda napilap és a TA3 hírtelevízió. A Pravda 2010-től Smerhez közeli vál­lalkozók tulajdonába van, a TA3 lehallgatott vezérigazga­tója, Michal Gučík szintén megmártózott már korábban a politikában. A 90-es években a HZDS kampányaiban műkö­dött közre, 2010-ben cége az SNS kampányát készítette. Elemzők szerint a védelmi tárca hosszú éveken keresztül a különböző lobbicsoportok pa­radicsoma volt, 2006 és 2010 között a Smerhez közeli vállal­kozók álltak több nagy összegű szerződés mögött. Galko kine­vezése után sorban hozta nyil­vánosságra a korrupciógyanús tendereket - egyben feljelenté­seket is tett -, ezért a Smer által leginkább támadott miniszte­rek közé tartozott. A lehallgatási botrányokban nehéz tisztán látni, hiszen az összes releváns információ a titkosítási szabályok miatt nem kerülhet nyüvánosságra - leg­feljebb évtizedek múlva, (dem, MSz, SITA) Jogászok véleménye szerint kicsi az esélye, hogy biztonsági kockázatként kezelnék Boldoghy inkább megvárja, míg kiutasítják VERES ISTVÁN Komárom/Pozsony. Nem hajlandó tartózkodási enge­délyt igényelni a szlovák ál­lampolgárságától megfosztott Boldoghy Olivér. Több mint ki­lencven napi tartózkodás után viszont ezt a törvények értel­mében minden külföldinek meg kell tennie az uniós orszá­gokban. Ha nem így jár el, adott esetben az országból is kiutasíthatják, az idegenrendé­szeti törvény ugyanis tartalmaz üyen lehetőséget. Uniós állam­ból egy másik uniós állam pol­gárát biztonsági kockázat ese­tén, valamint közrendi és köz­egészségügyi megfontolásból lehet kiutasítani, árulta el la­punk kérdésére Lancz Attüa, a Fórum Intézet mellett működő Jogsegélyszolgálat munkatár­sa. „Az adott helyzetek megíté­lése szubjektív, szerintem ezt a lépést egy állami vezető sem merné felvállalni, mégpedig politikai okokból” - vélekedik a jogász. Boldoghy Olivér egye­lőre várakozó állásponton van. „Meglátjuk, Dániel Lipšic bel­ügyminiszter úr milyen bizton­sági vagy egészségügyi kocká­zat miatt dönt majd úgy, hogy kiutasít az országból” - bocsá­totta előre. Nem akar külföldi lenni A szlovák törvények értel­mében Boldoghynak már az ál­landó lakhelye is megszűnt. A hazai jogrend több megoldást is kínál erre az esetre, figyel­meztet Lancz. „Külföldi, uniós állampolgárként tekintenek rá, így az ügyet megoldhatja egy napon belül azzal, hogy be­megy az idegenrendészetre, és bejelenti állandó lakhelyét” - állítja a jogász, hozzátéve, hogy az illetékes hatóságnak mérlegelni sem lenne lehető­sége, ugyanis Boldoghy megfe­lel azoknak a kritériumoknak, amelyek a tartózkodási enge­dély kiadásának feltételei (lak­hellyel, munkahellyel vagy csekély pénzösszeggel kell rendelkeznie). Ezeket a feltéte­leket a szlovákiai magyarok 99 százaléka teljesíti. „Neki csak be kell jelentkeznie, és megvá­Boldoghy Olivér nem akar ide­gen lenni (Képarchívum) rásra kap egy okmányt, amely bizonyítja, hogy rendelkezik ál­landó lakhellyel” - magyarázza Lancz Attüa. Boldoghy tudatá­ban van a lehetőségeinek. „Nem fogok tartózkodási en­gedélyt kérni. Nem ismerhe­tem el, hogy idegen vagyok a saját otthonomban” - hangsú­lyozza a vállalkozó. Boldoghy valószínűleg Iveta Radičová miniszterelnöknek címzett levele (melyben kivé­telt kér a kormányfőtől) miatt részesült eltérő „bánásmód­ban”, mint a többi, magyar ál­lampolgárságát nyíltan felvál­laló szlovákiai magyar. Gubíkék várnak a sorukra A lévai Gubík László, Dolník Erzsébet és Kassai Gyula ugyan­is nála jóval hamarabb tette le a magyar állampolgársági esküt, viszont nem kaptak értesítést arról, hogy törölték volna őket a lakossági nyilvántartásból. Egyébként ugyanúgy jártak el, mint Boldoghy, állítja Gubík László. „Olyan jellegű hivatalos értesítést, mint Olivér, nem kaptam. Szerintem nem is fo­gok. Ha ugyanis a Nyitrai Körze­ti Hivatal betartaná a sorrendet, nekem kellett volna az elsőnek lennem a sorban. Úgy tűnik, le­zártnak tekintik az ügyet” - em­lékeztetett lapunk kérdésére az MKP lévai helyi szervezetének elnöke, aki Boldoghyhoz hason­lóan nem szolgáltatta be szemé­lyi iratait, ahogy azt a belügy­minisztérium kérte tőle.

Next

/
Thumbnails
Contents