Új Szó, 2011. november (64. évfolyam, 253-276. szám)

2011-11-19 / 267. szám, szombat

8 Kultúra ÚJ SZÓ 2011. NOVEMBER 18. www.ujszo.com Ma Kassán mulattat a Bárka Színház Éjszaka a színházban JUHÁSZ KATALIN Jól átgondolt, egymással összekapcsolódó és dialógusba lépő programok követték egymást Könyvszalon, mindenkinek Grecsó Krisztiánt főként az idén megjelent Mellettem elférsz című regényéről kérdezte Wemer Krisz­tina Újságíró (A szerző felvétele) AJANLO Amikor az ember haza­megy egy ilyen rendezvény­ről, vagy kiderül, hogy iroda­lommal foglalkozik, gyakori kérés, hogy ajánljon valamit. Szemezgetésként az idei könyvtermésből én az aláb­biakat tudnám tiszta szívvel, következzék egy lista a ma­gyar, idei könyvtermésből, a teljesség igénye nélkül. Gre­csó Krisztián regényét min­den korosztálynak ajánlom, a gimnazisták, és a nagy­mamám is falta, a huszon- harminc-negyven évesek meg pláne. Tóth Krisztina költő első regénye, a Pixel is izgalmas olvasmány, a test­részek történeteit már olvas­hatták az érdeklődők egy napilapban, de ezek összeáll­tak egy szövegszövetté. Pont ő az, aki könyvének fülszö­vegében felhívja a figyelmet Jenei Gyula Az időben rend van című kötetére, a versek kedvelőinek mindenképpen ajánlom. Aki szereti a gaszt­ronómiát, és a krimiket is, semmiféleképpen se hagyja ki Csema-Szabó András és Fehér Béla új kötetét, az Ede a levesbent, ami egy nagyon izgalmas könyv, al­címe szerint gasztrokrimik receptekkel. Ajándéknak is kiváló, (csapody) Kassa. A Thália Színház is csatlakozik az idén második al­kalommal zajló Színházak éj­szakája elnevezésű rendez­vénysorozathoz, amelyben ki­lenc szlovákiai város teátrumai vesznek részt a mai napon. Aki ma Kassán jár, egész na­pos eseménysorozat részese le­het, amelynek kulcsszava a „mulatság”. Délután kettőtől a legkisebbeket várják játszóház­ba a Márai Stúdióba, a felnőttek pedig 15 órától mulathatnak a budapesti Bárka Színház elő­adásán, akik a Slawomir Mro- zek-féle legendás Mulatsággal érkeznek. Ez az előadás levehe- tetlen a színház repertoárjáról, becslések szerint eddig csak­nem 25 ezer ember látta már. Az előadás után beszélgetés kezdődik Bérezés László rende­zővel, valamint a darab szerep­lőivel, Mucsi Zoltánnal, Scherer Péterrel és Szikszai Rémusszal. Ezután kezdetét veszi a buda­pesti P'Andidéi társaság di- vatshow-ja, akik különleges öl­tözékeiket minden évben a leg­ismertebb budapesti szalonok­ban mutatják be. Aki lemaradt a délutáni Mulatság-előadásról, este héttől is megtekintheti, persze csak akkor, ha még kap rá jegyet. Az előadás után lam- pionos felvonulás indul az Ál­lami Színház épületéhez, ahol a magyar színészek és közönsé­gük találkozik a bábszínháza­sokkal is, majd pedig a három színház igazgatója forralt bort kínál a nézőknek. Ezek után a menet visszafordul a Márai Stúdió irányába, ahol a Színhá­zak éjszakája táncházzal, és is­mét csak mulatsággal zárul. Az autentikus élő népzenéről a messze földön híres erdélyi Pa- latkai Banda gondoskodik. A rendezvény fontos része lesz azonban az a körkapcsolás, amelyben valamennyi részt ve­vő színház üdvözli a nézőket, egyben demonstrálják a színhá­zi szakma összetartozását. A fő­szervező, a pozsonyi Színházi Intézet közlése szerint az akció­ba 31 színház kapcsolódik be színes és egyedi programokkal, ötletekkel. Tárt kapukra, vasárnap reg­gelig tartó programokra talál­nak az érdeklődők Pozsonyban, Besztercebányán, Kassán, Tu- rócszentmártonban, Nyitrán, Eperjesen, Nagyszombatban, Zólyomban és Zsolnán. A Szín­házak éjszakáját tavaly rendez­ték meg első ízben, és ország­szerte ezrek keresték fel az egyes alkotói közösségeket, műhelyeket. A fő cél a színház szokatlan oldalról való megkö­zelítése volt. A szlovákiai Színházak éjsza­kájának részletes programja a www.nocdivadiel.sk honlapon érhető el, a kassai program pe­dig itt: www.thaliaszinház.sk Idén tizenegyedik alka­lommal rendezték meg múlt hétvégén a Győri Könyvszalont. Azért is nagyjelentőségű ren­dezvényről van szó, mert a szűkülő kulturális ke­retek miatt ez maradt az egyetlen nagy volumenű, nem a fővárosban meg­tartott, háromnapos fesztivál. CSAPODY KINGA Nemcsak a kiadók képvisel­tették magukat - nagy kedvez­ményekkel lehetett megvásá­rolni a könyveket, már csak ezért is érdemes ellátogatni -, de rendkívül színes programot állítottak össze a szervezők. Ko­rábban a Könyvfesztiválon és az Ünnepi Könyvhéten kívüli ese­mények gyakran megkapták kritikaként, hogy provinciáli­sak, idén a győrieket semmifé­leképpen sem érhette ez a vád. (Bár természetesen nem ma­radt el a győri Műhely című fo­lyóirat legfrissebb számának bemutatója sem). Jól átgon­dolt, egymással összekapcsoló­dó és dialógusba lépő progra­mok követték egymást, igazán sokféle oldalról megközelítve a szerzőket, a műveket, a könyv­kiadást és a kultúra körüli aktu­ális trendeket, problémákat. Mint minden évben, idén is átadták a Győri Könyvszalon Alkotói Díját, amit Varró Dáni­el vehetett át. A fiatal szerző ta­lán az egyetlen olyan költő, műfordító Magyarországon, akit - és legfőképpen akinek a műveit - a nagymamáktól az éppen totyogókig a legtöbben ismerik Magyarországon. A díj átadásakor Halász Judit, Kos- suth-díjas színművész énekelt egy részletet a Túl a Maszat- hegyen című zenés-verses já­tékból, amelynek a dallamát Presser Gábor találta ki, és tö­retlen sikerrel játsszák a Víg­színházban, de CD-n is megvá­sárolható. Külön szimpatikus volt, hogy az ünnepélyes díj­átadóval nem ért véget a díja­zott méltatása, egész nap jelen volt, hol a Babaarcú Démonról készült rajzverseny eredmény- hirdetésén, hol pedig egy nagy­színpadi beszélgetésen, ahol Antall István, a Magyar Rádió irodalmi szerkesztője faggatta művekről, alkotásról, család­ról. A két büszke apa beszélge­tése sokszor váltott ki nagy de­rültséget a szépszámú közön­ségből. A kézműves foglalkozáso­kon, vagy épp a Kabóca Báb­színház Csipkerózsika című előadásán rengetegen voltak, Gryllus Vilmos is sok érdeklődő csöppségnek énekelte, hogy Hova mész falevél?, és Döm- dödömre (no, meg persze Lá­zár Ervinre) emlékezett Sebő János és Vathy Zsuzsa. Jó hír a Rumminit-kedvelőknek (kis- egeres-kalózos, többrészes meseregény, csak ajánlani tu­dom), hogy Berg Judit új könyvvel jelentkezett; Trikó és Nyamm - két kis dinó kalandjai a Zsírkréta korban. Nem csak az óvodásokra, kisiskolásokra gondoltak, a középiskolásokat is versenyre hívták Grecsó Krisztián Plety­kaanyu című kötetéhez kap­csolódóan. A szerzőt is meg­lepte, és elismerően nyilatko­zott arról, hogy milyen bátran, kreatívan oldották meg a fiata­lok a feladatokat. Erről is, de főként az idén megjelent Mel­lettem elférsz című regényéről kérdezte Wemer Krisztina új­ságíró. A rajongó olvasók tö­mege most sem maradt el. La­tor László Kossuth-díjas költő­vel Várady Szabolcs beszélge­tett, Thomaso Kemény és Szkárosi Endre, valamint Jenei Gyula Az időben rend van című kötetét is megismerhette a közönség. Olyan szerzők is bemutat­koztak, akik nem íróként lettek népszerűek az olvasók köré­ben. Kepes András első regénye a Tövispuszta kapcsán kapott meghívást, Farkas Bertalan az űrsétáról beszélt, valamint többek között arról, hogyan le­het bekapni egy szelet kolbászt a világűrben. Valós szerzők, sikerkönyvek, gyermek- és ifjúsági irodalom, színvonalas előadások mellett valós szakmai kérdéseket is górcső alá vevő beszélgetések - olyan koncepció, mely több nagyvárosban is kellene. Ahogy látszott, igény is van rá. Zárul a háromnapos fesztivál Buzita. Ma 13 órától Buzitán folytatódik a XIII. Egressy Béni Országos Színjátszó Fesztivál. A helyi művelődési házban el­sőként a füleld Apropó Kisszínpad lép fel Mizser Attila és Szvorák Zsuzsa: Jó palócok című Mikszáth-átdolgozásával, majd a hetényi református gyülekezet Calix színpada adja elő Akapu előtt című művet GálTamás rendezésében. 15.30-tól a kassai Rovás Színműhely vendégelőadását láthatják a nézők, Athol Fugard Sziget című darabját Cibula Péter rendezte. 16.45-kor kezdődik a nagykállói Korányi Frigyes Gimnázium és a Szikes zenekar vendégjátéka Lorca Vémásza nyomán, Demarcsek Zsuzsa rendezésében. 17.30-tól a zsűri értékeli a bemutatott versenyelőadásokat, majd Horňák Marek és ze­nekara, valamint a buzitai citerazenekar lép fel. A háromna­pos fesztivál ünnepélyes eredményhirdetéssel érvéget. (ú) Az osztrák fővárosban több mint 800 kávéház van; ebből mintegy 150 a mai napig klasszikus berendezésű, s a felszolgálók öltözéke is hagyományos A világörökség részévé váltak a bécsi kávéházak POSTA ÁKOS ISTVÁN A napokban az UNESCO szellemi kulturális örökségként a világörökség részévé avatta a bécsi kávéházakat. A városban több mint 800 kávéház üzemel. Ebből mintegy 150 a mai napig klasszikus berendezésű, s a fel­szolgálók hagyományos fekete­fehér öltözéket viselnek. Minden hivatásnak, mű­vészkörnek van saját törzshe­lye, a politikusoknak pedig a parlament, a városháza és a szocialista pártszékház köz­vetlen közelében található Landtmann a legendás kávé­házuk, ahol újságokat olvas­nak, filozofálnak, beszélget­nek, vagy éppen nyugodtan, csöndben kortyolgatják a ká­véjukat. A szecesszió művészeinek a törzshelye az 50 eurócentest is díszítő Szecesszió-palota köze­lében lévő Museum Café. Itt olyan személyiségek éltek tár­sasági életet, mint Gustav Klimt, Egon Schiele, Oskar Ko­koschka, Joseph Roth, Karl Kraus, Georg Trakl, Elias Ca­netti, Robert Musil, Alban Berg, Lehár Ferenc, Otto Wag­ner. Szintén az első kerület leghíresebb kávéházai közé tartozik a Hawelka, amelyet ma is Leopold Hawelka vezet! Itt gyűltek össze az 1950-es és 60-as években az ellenzéki művészcsoportok, sőt, olyan nagy írók, mint Heimito von Doderer és H.C. Artmann is itt töltötték estéiket. A Dorothe- ergasse 6-os címen található kávéházat azonban az új, do­hányzásellenes törvény meg­fosztotta egyik hangulati ele­métől, a cigarettafüsttől. Az osztrák művészeti elit tütako­zott a törvény ellen, mivel a Hawelka hangulatához a pöfé- kelés is hozzátartozott. Vannak olyan kávéházak is, amelyek a legmodernebb tren­deket követik: a Café Drechsler például zongora helyett DJ- szettekkel várja a vendégeit. A belváros Ring és a Gürtel közti kerületeiben, így a hato­dikban is vannak híres kávéhá­zak: a Mariahüferstraße forga­tagában felüdülést jelent a Ca­fé Ritter, a Gumpendorfer- straEén pedig a romantikus Ca­fé Sperl várja a látogatókat. A nyolcadik kerületi Josefstäd­terstraßen lévő a Hummel is a hagyományos kávéházak közé tartozik. Kávézók a külvárosokban is találhatóak, a hegyvidéki kerü­letekben (főként Döblingben) az autochton újborokat mérő Heurigerek jelentik a különle­ges élményt. A különböző nem­zeti kisebbségeknek saját kávé­zóik vannak, így számtalan ju­goszláv kávézó/kocsma mellett a magyar Pilvax - amely a Col­legium Hungáriáim, azaz a bé­csi magyar intézet épületében található - is fémjelzi Bécset. A diákok életében a kávéházi funkciókat gyakran inkább a hangulatos Idskocsmák, vala­mint a zenészeknek is fellépési helyet biztosító étkezdék (pl. Tunnel) töltik be. A kávézás ha­gyománya azonban így, meg­változott külsőségek mellett is továbbél. A „bécsi kávénak” is számta­lan változata létezik: a fekete vagy mokka erős, tej nélküli ká­vé, a kicsi vagy nagy barna pe­dig a fekete tejszínhabos válto­zata. A „Verlängerter”, vagyis hosszúkávé a fekete vagy barna, melegvízzel felengedve. A híres Wiener Melange enyhén hosszí- tott mokka, forró tejjel és tej­színhabbal. A Fiaker rumos mokka, a török kávé szüretien mokka, a „bécsi jegeskávé” pe­dig hideg kávé vaníliafagyival és tejszínhabbal. A Blümchen­kaffee (Virágocska kávé) néven illetett kávéfajta jellegzetessé­ge, hogy olyan híg, hogy a por­celáncsésze alján lévő virág­minta is átlátszik rajta. Minden hivatásnak van saját törzshelye (Képarchívum)

Next

/
Thumbnails
Contents