Új Szó, 2011. november (64. évfolyam, 253-276. szám)
2011-11-16 / 265. szám, szerda
www.ujszo.com UJSZO 2011. NOVEMBER 16. Közélet-hirdetés 3 A politikusoknak nem kellene visszaélni a rendszerváltás évfordulójával a választási kampány során - véli Ján Budaj Jobboldali ünnep az SaS nélkül Pozsony. A liberálisok nem kaptak meghívót a bársonyos forradalom 22. évfordulója alkalmából megrendezendő gálaestre. Közben egyes pártok már ’89-cel kam- pányolnak. ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Bár az SaS még része a kormánynak, a másik három koalíciós partner nem kívánja velük ünnepelni a bársonyos forradalom évfordulóját. A nemzeti színház régi épületében megrendezendő gálaestet az SDKÚ a KDH-val és a Híddal szervezi, jelentette ki Michal Lukáč, a legnagyobb kormánypárt szóvivője. Őrizheti a légteret Az SaS a jelek szerint nem méltó arra, hogy a másik három jobbközép párttal együtt ünnepeljen, állapította meg ironikusan Ľubomír Gaiko védelmi miniszter, a párt egyik alelnöke. „Nemcsak a novemberi eseményeket akarják kisajátítani maguknak, hanem a történelmet is elferdítenék” - vélekedik Galko. A védelmi miniszter őrizheti a légteret az ünneplők felett, ha szeretne jelen lenni, üzente Galkónak Pavol Hrušovský (KDH) házelnök. Iveta Radičová emlékeztetett: a megemlékezésen bárki kampány során - véli Ján Budaj, a rendszerváltás egyik néptribünje. „Ez az évforduló soha nem volt pártok torzsalkodásának a tárgya. Kampányolni a kampányidőszakon kívül nem tisztességes” - mondta Budaj. Szerinte ennek különben sem lesz nagy hatása, mivel a téli kampány miatt alacsonyabb választási részvétel várható. Ugyanakkor Budaj úgy véli, az 50 százalék alatti választási részvétel kétségbe vonná a választások legitimitását. Az SDKU elsőként a pártok között már megkezdte plakátkampányát, óriásfelirataikkal 1989 novemberének jelenkori aktualitására emlékeztetnek. 1989: Európához akartunk tartozni. Hogy döntünk most? SDKÚ - a tartós értékekért - szól a jelszó. A Fizetség (Odplata) nevű mozgalom a parlament elfoglalását tűzte ki célul csütörtökre. Álarcos aktivistáik ezzel szeretnék kifejezni nemtetszésüket az országban uralkodó állapotok miatt. Egyebek között azt kifogásolják, hogy a rendszerváltás óta számos olyan botrány került napvilágra, amelyben politikusok is érintettek, és az igazságszolgáltatásnak nem sikerült lezárnia az ügyeket. A sajtónak nyilatkozva sem nevüket, sem arcukat nem vállalják. A parlament titkársága jelezte, ha rendbontást tapasztalnak, a rendőrséghez fordulnak, (hn, akt, vps) Radičová és Budaj. Mindketten szerepet játszottak a novemberi eseményekben. (TAS R-f elvétel) részt vehet, személyesen fogja fogadni az SaS-eseket is, ha eljönnek. A hivatalos meghívón viszont nem szerepel Richard Sulik SaS-elnök neve, csak a másik három kormánypárt elnökéé. A Liberális házban, azaz az SaS székházában azonos időpontban nyilvános eszmecserét tartanak. „A mi megemlékezésünk polgári lesz, nem politikai” - állítja Tatiana Tóthová szóvivő. A Smer nem készül semmilyen megemlékezéssel. Képviselői a parlamentben, a nyílt napon állnak az érdeklődők rendelkezésére, tájékoztatott a párt sajtóosztálya. Radičová: a korrupció a legnagyobb baj Szlovákiában manapság már levegőt sem lehet venni a korrupció miatt, állítja Iveta Radičová. A miniszterelnök a korrupcióellenes harc szükségességét tegnap a Primáši palotában a bársonyos forradalom évfordulója alkalmából megrendezett nyilvános beszélgetésen hangsúlyozta. „A hivatalok és a cégek kapuin belül az üzlet és a politika részének tekintik. Úgy veszik, mint szükséges rendellenességet” - magyarázta Radičová. Szerinte a jelenlegi politika egyik legnagyobb kihívása a korrupció elleni harc. Budaj: ez nem kampánytéma A politikusoknak nem kellene visszaélniük a rendszerváltás évfordulójával a választási HOL VOLT'89-BEN Simon Zsolt földművelésügyi miniszter, a Híd alelnöke: November 17-én a brünni Fő téren voltam délután három órától este nyolc óráig, kordonok közé szorítva diáktársaimmal, akikkel a kommunista rendszer ellen tüntettünk. A témának szerintem nincs keresnivalója egyik párt kampányábansem, ugyanis több évvel a rendszerváltás után ezt senki sem sajátíthatja kimagának. Berényi József, az MKP elnöke: Jött a hír, hogy Prágában verik a fiatalokat. Felmentem Pozsonyba, ahol az egyetem aulájában elkezdtük szervezni az első tiltakozó összejövetelt a rendszer megváltoztatása érdekében. Hogy ezpontosanme- lyik nap volt, arra már nem emlékszem. Ha egy pártban olyan személyek vannak, akik ezt hitelesen fel tudják vállalni, vagyis az akkori események részesei voltak, akkor nem látok problémát abban, hogy a téma a kampányukban is megjelenik, (vps) MÚLTIDÉZŐ Minden a prágai diákoktól indult... A Nyugatot okoljuk a gazdasági válságért Szlovákia kiábrándult a demokráciából ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ London. Több közép-kelet- európai országban is gyengíti a demokratikus államforma és a piacgazdaság támogatottságát az elhúzódó pénzügyi-gazdasági válság - áll a londoni Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) által kedden kiadott éves helyzetértékelésben, amely szerint Szlovákiában volt a legnagyobb a zuhanás. A válság hatására a demokratikus állami berendezkedés és a piacgazdaság egyre népszerűtlenebb, támogatottsága csökken. A bank a 39 ezer fő bevonásával készült térségi felmérés adatai alapján kiemeli, hogy ez a jelenség markánsabban tetten érhető a fejlettebb, szabadabb közép-kelet-európai térségben, mint a gazdasági-politikai átalakulás kevésbé előrehaladott szakaszában járó egykori szovjet köztársaságokban. Az EBRD külön kiemeli, hogy az euróövezethez tartozó Szlovákiában ebben az időszakban a korábbi 70 százalék körüli szintről több mint 20 százalékponttal zuhant a demokráciát pártolók aránya, de Magyarországon és Szlovéniában is jelentősen csökkent a demokráciapártiak tábora. A jelentéshez fűzött grafikus kimutatás alapján Magyarországon a demokratikus államforma híveinek aránya a 2006-ban mért, 60 százalékot meghaladó szintről négy év alatt jóval 60 százalék alá zsugorodott. Az EBRD szerint ennek egyik magyarázata az lehet, hogy a válság által érintett közép-kelet-európai háztartásokjelentős része a nyugati piacgazdasági demokráciákat okolja a pénzügyi-gazdasági válságért. A bank felmérése szerint ebben Szlovákia jár az élen, a lakosság több mint 70 százaléka hibáztatja a Nyugatot a válságért, de az így vélekedők aránya Magyarországon, Csehországban és Szlovéniában is eléri, illetve meghaladja a 60 százalékot. A nyugati demokráciákat hibáztatok aránya ugyanakkor Oroszországban és Örményországban nem éri el a 30 százalékot, Mongóliában és Grúziában pedig kevesebb mint 20 százalék. Azoknak az aránya, akik előnyben részesítik a demokráciát minden más politikai rendszerrel szemben, a közép-kelet- európai új EU-tagállamok mindegyikében alacsonyabb volt tavaly, mint 2006-ban - áll a londoni bank elemzésében. Ez alól csak Bulgária kivétel, ahol a demokrácia támogatottsága „már 2006-ban is alacsony volt”. (MTI, napi, vps) ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Csütörtökön a nemzetközi diáknapot is ünnepük világszerte, melynek eredete a németek által megszállt Prágába nyúlik vissza. L939. november 17-én Adolf Hitler parancsára az összes cseh- és morvaországi felsőoktatási intézményt bezárták. Kilenc diákvezetőt kivégeztek, 1200 professzort és diákot pedig koncentrációs táborba hurcoltak. Mindezt annak megtorlásaként, hogy egyetemisták október 28-án, a csehszlovák államiság ünnepén békés tüntetést tartottak a német megszállás ellen. Hitler személyesen telefonálva követelte a tüntetés azonnali feloszlatását. A nácik a tömegbe lőttek, Jan Opletal orvostanhallgató és Václav Sedláček 22 éves pék a sortűz áldozatául esett. Opletal temetésén a Gestapo tüntetést provokált, így másnapra Hitler rendkívüli tanácskozást hívott össze, ahol „Son- deraktion Prag vom L 7. November 1939” néven határozott intézkedéseket fogadtak el. Ennek értelmében végeztek ki kilenc diákvezetőt, és hurcoltak el a Sachsenhausen- Oranienburg koncentrációs táborba 1200 professzort és diákot. A lágert a diákok nagy többsége ugyan 1942-ig elhagyhatta, azonban 35 közülük életét vesztette. Az események hatására a Nemzetközi Diáktanács 1941-ben nemzetközi diáknappá nyilvánította november Havel most is azt mutatja, amit huszonkét éve (TASR-felv.) 17-ét, amely fél évszázaddal később ismét bevonult a történelembe. A kommunizmus lengyelországi, magyarországi és kelet-németországi megrendülése (1989 augusztusa és októbere között) ugyanis elindította a tüntetéseket a kommunista rendszer ellen Csehszlovákiában is, elsősorban Prágában és Brünnben kezdődtek tömeges megmozdulások a diákok aktív részvételével. Kezdetben ezeket elfojtották, de az állambiztonsági erők egyre kevésbé tudtak fellépni a növekvő számú tüntető ellen. Ez volt az úgynevezett bársonyos forradalom, melynek során Csehszlovákiában a hatalmat a kommunista párt viszonylag békés keretek között átadta az ellenzéknek, (vps) FIZETETT POLITIKAI HIRDETÉS MP91100727
