Új Szó, 2011. november (64. évfolyam, 253-276. szám)

2011-11-15 / 264. szám, kedd

10 KÖNYV FOCITIPP ■ 2011. NOVEMBER 15. www.ujszo.com Kezdem egy szemé­lyes vallomással: ez a legszomorúbb sportkönyv, amit valaha is olvastam. N em azért szomo­rú, mert lerántja a leplet a futball és a sportfogadás szimbiózisáról - egy ilyen témájú, nagy erudícióval megírt, tényfeltáró könyv megje­lenését csak üdvözölni lehet. Ha­nem azért szomorú, mert az ember úgy érzi magát utána, mint akit leforráztak. A bundaparadicsom Declan Hill kanadai oknyomozó újságíró azt mutatja be 380 olda­lon, hogyan mételyezte meg a fut­ballt a sportfogadás. „A világ tu­catnyi országában megbundázott meccsek százairól fognak olvas­ni.” A szerző tudja, hogy veszélyes vidékre merészkedett, ezért sietve leszögezi: minden eshetőségre felkészülve két teljes dossziécso­magot helyezett el két ügyvédnél, benne a teljes kézirattal, s ha vele bármi történne, az összes részlet nyilvánosságra kerül. A bundázás termékeny talajra talál mindenütt, ahol rosszul fize­tik meg a játékosokat - írja Hill. „Egy átlagos magyar futballista fizetése sajnos olyan alacsony, hogy a bundaszervezők végül ta­lálnak valakit, aki nekik dolgo­zik.” Tegyük hozzá: a maffiának még könnyebb dolga van, ha a futballisták azt az alacsony fizetést hónapokig meg sem kapják... Közép-Európa ilyen szempont­ból ideális terep az Ázsiából érke­ző, vagy ázsiai összeköttetésekkel rendelkező bundaszervezők szá­mára. Sportfogadásra szakoso­dott maffiacsoportok hoznak já­tékosokat Európába a harmadik világ országaiból, s ezek a névte­len spílerek tulajdonképpen rab­szolgák: údevelüket bevonják, a parancsokat teljesíteniük kell. Érdekesen alakul a tulajdonosok „imázsváltása” is, ahogy megpró­bálják kozmetikázni magukat. Ez úgy működik, hogy egy kétes vál­lalkozó (nevezhető gengszternek is) megvásárol egy fútballklubot, majd nyilatkozataiban megpró­bálja „sikeres üzletemberként”, a „társadalmi és fútballelit tagja­ként” pozícionálni magát. Végy négy játékost... A maffiózóknak könnyű dolguk van, mert egy közép-kelet-euró- pai csapat játékosa az egész sze­zon alatt nem keres annyit, mint amennyit egy elcsalt meccsért felajánlanak neki. Valaki mindig beadja a derekát. Eleinte ráadásul azzal indíthat a maffiózó, hogy győzelmi bonuszt ajánl fel. A zöldfülű, tapasztaladon futballista ebben semmi rosszat nem lát: ő nyerni akar a meccsen, s jön egy harmadik fél, aki még külön fizet is ezért. De ezzel már lépre is csalták. Ha egyszer egy já­tékos pénzt fogadott el a maffiától, akkor már a kezükben van, behá­lózták, nincs visszaút. A bűnözők soha nem csak egy meccsre veszik meg az embert. A bundázáshoz 4-5 játékos kell. Általában a „falkavezért” kere­sik meg, a csapatkapitányt vagy a kapust. Ok a kulcsfigurák, ők Declan Hill: Bunda. Futball és szervezett bűnözés. Fordította: Szántó András. Milagrossa Kiadó, 2011,380 oldal. TUF FIV SOCCtR HMD OROiHUÍO Cflt/t I Ilk I 111 D f. C L 1 N Hitt » Hibajegyzék A kiváló könyvnek akadnak hibái is. A magyar fordítás szövege né­hol döcögős, rengeteg az egyezte­tési hiba („lesznek más bajnoksá­gok meccseiről is infotok?"), sok helyütt pongyola a fogalmazás és rossz a szórend, a 89. oldalon pedig kimaradt két mondat az eredeti angol szövegből. A magyar nyelvben nincs olyan kifejezés, hogy „nyíltszavú" (93. o.), ellenben van nyíltszívű; az „outspoken" magyarul szókimon­dót jelent. Az „U.K." nem Anglia, hanem Nagy-Britannia (74. o.), az „over seven" nem „összesen hét", hanem több mint hét gól, a vádat ejteni szokták, nem „elejteni" (94. o.), a „robosztus" helyesen „robusztus", és zavaró az is, hogy néhol még a közis­mert játékosok neve is hibásan van írva: Rooney helyett Roony, Bryan Robson helyett pedig Bryan Ronson szerepel. „Van egy sor olyan torna azon­ban, ahol a becsületesség jó hír­nevének a csapatok viszonylagos korrumpálhatóságával keveredő paradigmája..." - olvasható a 97. oldalon. Az ilyesmiktől meg lehetett volna kímélni az olvasót. A kötet kolofonoldalán azonban se kontrollfordító, se nyelvi lektor nincs feltüntetve, pedig jól jött volna, ha valaki kigyomlálja a szövegből a magyartalanságokat. Declan Hill: Bunda. Futball és szervezett bűnözés A csalók köztünk vannak futballcsapat, amelynek az erővi­szonyok alapján a hétvégi mécs­esén vereséget kellene szenvednie. A bundamaffia megszólítja ennek a gyenge galerinek a csapatkapi­tányát, és azt a javaslatot teszi: „Nézd, úgyis kikaptok szombaton. Miért nem akartok kikapni 30 ezer euróval a zsebetekben?” Declan Hill szerint ez a kérdés nemcsak Ázsiában vagy Közép- Kelet-Európában, hanem a topli­gákban és a nagy világversenyeken is elhangzik. A kanadai szerző több bundaszervező szindikátust is felkeresett Ázsiában. Tőlük tudta meg, hogy bunda volt az 1996-os nyári olimpián játszott Portugália- Tunézia (2-0) mérkőzés (az afrikai’ játékosokat megvásárolták). Egy bangkoki maffiózó elmesélte Hűl­nek azt is, hogy a 2004-es athéni olimpián 550 ezer dollárt „fektet­tek be” a Ghána-Japán meccsbe, hogy japán győzelem szülessen. Az eredmény végül busás hasznot hozó 0-1 lett. Ezeket a történeteket 2005. no­vember 26-án hallgatta Declan Hill. Ha kételkedett is abban, hogy valóban így történt-e min­den, akkor sem sokáig. A bang­koki irodában ugyanis megcsör­rent a telefon, s valaki közölte a főnökkel, hogy néhány óra múlva a Hannover-Kaiserslautern Bun- desliga-meccsen a hazaiak legalább két góllal nyernek. A bangkoki maffia előre tudta azt, ami végül valóban bekövetkezett: Hanno­ver-Kaiserslautern 5-1! Bunda a vébén? Később ugyanez a bundaszervező közölte Declan Hillel előre a 2006- os világbajnokság négy mérkőzé­sének kimenetelét: Olaszország- Ghána 2-0, Brazília-Ghána 3-0, Olaszország-Ukrajna 3-0 és Ang- lia-Ecuador 1-0. Az egyezség mind a négy esetben úgy szólt, hogy a vesztes csapat legalább két góllal ki fog kapni - csak éppen a pocsék formában futballozó angolok ke­resztülhúzták a maffia számítását, mert nem voltak képesek két gólt szerezni, hiába volt beavatva a „pro­jektbe” néhány ecuadori focista. Hill könyve alapján a Ghána-Cseh- ország (2-0) csoportmeccs is gya­nús. Ä ghánaiak az első mérkőzésü­ket éppen azért „engedték ki”, mert tudták, hogy ha a másodikon győz­nek, akkor jó eséllyel továbbjutnak a nyolcaddöntőbe. Így is lett: előbb simán kikaptak az olaszoktól (0-2), majd - némi meglepetésre — köny- nyedén megverték a cseheket (2-0, kiállítva: Ujfaluši). Hill a Brazília- Ghána (3-0) mérkőzés előtt is tud­ta, mi lesz az eredmény: a bangkoki maffia eldicsekedett vele. S minden úgy történt, ahogy jelezték: a ghá- nai védők néhányszor rosszul alkal­mazták a lesszabályt, elkalandozott a figyelmük, Asamoah Gyant pedig kiállította a játékvezető, a szlovák Ľuboš Michel’... kapják a „megrendelést”, ők ve­szik fel érte a pénzt. Hogy kiket szerveznek be, az már rajtuk mú­lik. A bundázásban nincs benne az egész csapat, mert akkor több­felé kellene osztani a pénzt, s az feltűnő is volna, ha minden egyes játékos csalna a pályán. Ha csak 4- 5 játékos van beavatva, a többi 5- 6 pedig hajt, küzd, akkor a né­zők nem fognak gyanút. Feltűnésmentesen bundázni nem nehéz. A védelem ostobán lesre játszik, az utolsó ember eladja a labdát a saját térfelén, a hátvé­dek rossz helyezkedéssel engedik végigfutni a kontratámadást stb. A kapusnak kiemelt szerep jut, ő az ellenfél minden támadásánál kilép, éppen csak annyira, hogy szabadon hagyja kapuját. A tuti tipphez kell egy beavatott csatár is, aki elöl passzívan „nullára játszik”, s ha véletlenül helyzetbe kerül, azt nagy precizitással kihagyja. A bundázó futballistáknak szí- nészkedniük kell, ezért úgy tesznek, mint akik hajtanak. A kimaradt ziccerek után látvá­nyosan hadonásznak, az általuk összehozott büntetőnél dühösen szidják a bírót, a bekapott gólok után pedig a fejüket fogják. Úgy tesznek, mintha. Se öngól, se piros Hibák azonban mindig előfordul­nak a futballban. Egy játékos ak­kor is luftot rúghat, ha éppen nem bundázott. Declan Hill 130 bun­dameccs alapján próbált meg rá­jönni, hogy mik az előre eldöntött kimenetelű mérkőzések jellegze­tességei. Több lenne az öngól vagy a büntető? Nem, így csak a pancse- rek bundáznak. Több lenne a piros lap? A bundázó játékos nem szíve­sen állíttatja ki magát (legföljebb csak akkor, ha arra fogadott, hogy lesz piros lap a meccsen), mert a bundamaffia szempontjából az a jó, ha a beavatott futballista a pá­lyán van, csak onnan tudja ugyan­is befolyásolni a meccs alakulását. Hillnek az tűnt fel, hogy a gólok nem akkor születtek, mint a „tisz­ta meccseken”. Normális esetben ugyanis a hajrában felpörögnek az események. A bundameccseken nem. Ott az utolsó tíz percben már nem esik gól. Olyan nincs (vagy legalábbis nagyon ritka), hogy a bundameccs kimenetele az utolsó percben született góllal dőljön el. Bunda a Bundesligában? Adva van egy viszonylag gyenge Illúzióromboló kötet ez, mégis kö­telező olvasmány minden futball- drukker számára. Akik már eddig is gyanakodva figyelték a közép­európai fútballpályákon zajló „fo­cimeccseket”, azok igazolva látják gyanújukat. Akik viszont hajla­mosak arra, hogy saját csapatukat rózsaszín szemüvegen át figyeljék, és úgy tesznek, mintha a bunda éppen az ő környéküket kerülné el, azok inkább ne is lapozzanak bele ebbe a könyvbe. Mert amit ott olvasnának, az fájdalmas felis­merésekkel járna számukra. Gazdag József

Next

/
Thumbnails
Contents