Új Szó, 2011. november (64. évfolyam, 253-276. szám)
2011-11-03 / 254. szám, csütörtök
www.ujszo.com UJSZO 2011. NOVEMBER 3. Kultúra 9 A Berlinben díjazott családi drámát holnap este vetítik a Pozsonyi Nemzetközi Filmfesztiválon Összetartoznak, mégis válnak Nader és Simin házastársak. Nader és Simin szeretik egymást. Nader és Simin mégis válnak. Szerelmi történet T eherán- ban, 2011-ben. SZABÓ G. LÁSZLÓ Nem véletlenül tartja a nemzetközi szakma az év filmjének Asghar Farhadi iráni rendező Nader és Simin - Egy válás története című alkotását. Az alig negyvenéves filmes ötödik egész estét betöltő (123 perces) opusa a világ legrangosabb fesztiváljain kapja a legmagasabb fokú elismeréseket. Berlinben idén a rendezés Aranymedvéjét, s az együttes színészi teljesítményért járó Ezüstmedvét nyerte a film, s ez valóban a csúcs - ennél többre ne is ácsingózzon alkotó. Farhadiról nem árt tudni: az írás is a kenyere. Színpadi darabokkal kezdett, rövidfilmekkel folytatta, s most kétórás történeteknél sem lankad a fantáziája. Ember- és életismeretből jeles, mesélni nagyon tud, figurái izgalmasak, helyzetteremtő képessége mesteri. 2003-ban, a moszkvai fesztiválon aratta első jelentős nemzetközi sikerét: Tánc a porban című filmjének főszereplője, Farmarz Gharibi- an a legjobb férfialakítás díjával hívta fel a világ figyelmét Farhadi tehetségére. A Szerdán tűzijátékkal Chicagóban nyert, az Emy történetével két évvel ezelőtt Berlinben is letette a névjegyét. Farhadi elképesztően jó rendező. Hétköznapi mozzanatokból építkezik úgy, ahogy kevesen. Erős kézzel, biztos kézzel, tévedhetetlen kézzel. Érző szívvel, mélyről feltörő, mégis visszafogott érzelmekkel. Apró, ám nagyjelentőségű mozzanatok pontos megfigyelője. Olvasni tud a futó pillantásból is. Gesztusok mögé lát. Gyengéd érintésekből következtet felkavaró érzésekre. Színét és fonákját egyszerre látja dolgoknak. Nő- és férfiPanoráma helyett lelki jelentések (Képarchívum) párti egyszerre. Igazságkereső. Társadalmi előítéletek érzékeny megfogalmazója. Érti Nadert és szorosan ott áll Simin mellett. Nader és Simin válnak. Pedig szeretik egymást. Házasságuk biztos alapokon áll. Középosztálybeli értelmiségiek Teheránban. Simin, a feleség, hogy szebb jövőt biztosíthasson kislányuknak, el akarja hagyni Iránt. Férje, Nader az utolsó pillanatban meggondolja magát. Nem akarja magára hagyni súlyosan beteg apját. A nőt azonban nem lehet visszatartani. Megy ő a párja nélkül is, de hogy valóban mehessen, beadja a válókeresetet. Ez a film nyitójelenete: Nader és Simin a bíró előtt mondják el, miért döntöttek a válás mellett. A nő aztán elköltözik, tizennégy éves lányuk egyelőre marad az apjánál, s besegít a nagyapa ápolásába. Besegít, de már van gondozója is, egy hívő muszlim asszony, akit Nader vett fel Alzheimer-kóros apja mellé. Ó lesz végül is az igazi dráma elindítója, az ápolónak felvett asszony, aki egy nap - sürgős intéznivalója miatt - magára hagyja a gondjaira bízott, ágyából kizuhant, magatehetetlen öreget. Ez az ügy is bíróság elé kerül, a film pedig erre a perre fókuszál. Ennek tükrében mutatja meg ugyanis a két különböző társadalmi hátterű házaspár életvitelét. Nader és Simin jómódban, rendezett körülmények között él(hetné)- nek. Az iszlamizmus nem igazán van jelen kettőjük kapcsolatában. A gondozónő és a férje számára - szegénységük közepette - az iszlám az egyetlen kapaszkodó. Minden konfliktus újabb összetűzést szül a filmben, hirtelen mindenki mindenkinek az ellensége lesz, miközben mindannyian a saját igazukat (életmódjukat) védik. S miután vége a pernek, e szörnyű huzavonának, a tizennégy éves kamaszlánynak kell döntenie, kivel marad. Az apjával vagy az anyjával. Nader és Simin ugyanis elválnak. Farhadi egészen kifinomult érzékkel kezeli az eseményeket, hősei döntéseibe, cselekedeteibe egy számunkra egzotikusnak tűnő világ minden előítéletét, vallási szabályait, társadalmi kényszerét beleszőve. Nincs teheráni képeslap a vásznon, itt igazságok és hazugságok csapnak össze színesben, panorámaképek helyett lelki jelentéseket kapunk, amelyek nagyon is megérintenek bennünket. Erőteljes színészi játék (Leila Hatami, Peyman Moadi), izgalmas kamerakezelés, ütközőpontok remek sűrítése. S a legvégén: feszült csönd. Amikor a kamaszlány azt mondja a bírónak: egyedül akar dönteni további sorsáról, vagyis hogy kinél marad, a szülőkkel együtt a kamera is elhagyja a tárgyalótermet. Nader és Simin egy üvegajtó két oldalán ülnek, lányuk válaszára várva. Mestermű, kétség nem férhet hozzá. Az író, költő és műfordító negyvennyolc évesen fedezte fel magán a gégerák tüneteit Ma 75 éve hunyt el Kosztolányi Dezső SARUDlÁGNES Hetvenöt éve, 1936. november 3-án hunyt el Kosztolányi Dezső költő, író, műfordító, a Nyugat nemzedékének meghatározó alakja. Szabadkán született 1885. március 29-én nagy kultúrájú értelmiségi családban, édesanyja révén unokatestvére volt a szintén jeles író Csáth Géza. Tizenhat éves korában már versét közölte a Budapesti Napló, 1903-tól a pesti egyetem hallgatója volt. A Négyesy László professzor által vezetett stílusgyakorlatok résztvevőjeként itt kötött barátságot Babits Mihállyal és Juhász Gyulával. Rövid ideig a bécsi egyetemen tanult, majd a Bácskai Hírlap munkatársa lett, 1905-ben otthagyta az 1885-1936 (Képarchívum) egyetemet és a Pesti Naplónak írt cikkeket. 1907-ben jelent meg első verseskötete, a Négy fal között, amelyet a kritika lelkesen üdvözölt, Ady Endre viszont nem, ezért Kosztolányi megírta Az írástudatlanok árulása című, sok vihart kavart pamfletjét. Kosztolányi 1908-tól, a Nyugat indulásától a lap állandó szerzője volt. 1910-ben jelent meg A szegény kisgyermek panaszai című versciklusa, amely igazi sikert hozott számára. Egy ideig Szabó Dezső oldalán részt vállalt az írószövetség munkájában, de viszonyuk megromlott, Kosztolányi a Nero, a véres költő című regényében Néró alakjában állítólag Szabót írta meg. (A regény német kiadásához Thomas Mann írt előszót, akivel a költő jó kapcsolatban volt.) A húszas évek a prózaíró Kosztolányi kibontakozásának időszaka, megjelent a húga alakját megidéző Pacsirta, az Aranysárkány, majd az Édes Anna, mindhárom regényből később nagy sikerű film készült. A próza mellett anyanyelvűnk művelésében is jelentős szerepet játszott, legtöbben talán a tíz legszebb magyar szót elemző összeállítását ismerik. 1933-ban jelent meg az Esti Kornél, amelynek főhőse a szerző alteregója. Kosztolányi ebben az évben fedezte fel magán a gégerák tüneteit, ettől kezdve írásainak fontos és sokatmondó jelképe lett „a halál vad aether- szaga”. 1935-ben, ötvenedik születésnapján a Nyugatban köszöntötték kortársai, és megjelent Számadás című kötete. Állapota egyre romlott, több műtéten esett át, de hangját teljesen elvesztette. 1936. november 3-án halt meg Budapesten. RÖVIDEN A háború jelei Somolja. L. Juhász Ilona Neveitek e márványlapon... A háború jelei című könyvének bemutatóját tartják holnap a somorjai Zalabai Zsigmond Városi Könyvtárban (Park u. 4.). A szerzővel Liszka József beszélget. Kezdés: 17.30. (ú) Nemzetközi post rock-est Dunaszerdahely. Skót, német és győri zenészek játszanak november 4-én, pénteken az NFG klubban. Az instrumentális, merengő, dallamos és zajos zene kedvelői megtalálhatják számításukat: fellép a győri Rosa Parks, amely már többször bizonyított az NFG-ben, és amely társszervezője az estének. Utánuk következik a Bail nevű kölni trió, amelynek tagjai a hardcore -, pop- és screamohatásokkal megbolondított indie rockra esküsznek, végül az edinburgh-i Your Neighbour The Liar, hangos gitárral és a lüktető dobbal, (mv) Willis jövőre Budapesten forgat Budapest. Bruce Willis amerikai színész a jövőre érkezik Budapestre, januártól forog ugyanis Magyarországon a Die Hard akciófilm-sorozat ötödik része. A producerek szerint a helyszín a belváros lesz. A stábban több magyar szakember is helyet kap majd. Arra a kérdésre, hogy magyar színészek feltűnnek-e a filmben, a producer azt válaszolta, hogy elképzelhető, ugyanakkor korainak nevezte a kérdést. (MTI) PENGE Pengével a szavakról... „...a fölöslegest / próbálod szüntelen, az elhagy- hatót.” Az idézett sorok Varga Mátyás 2006-os verseskötetében (A leghosszabb út, Jelenkor) szerepelnek, és véleményem szerint az itt közölt esztétikai alapállás a negyedik könyv, a parsifal, parsifal értelmezését is elősegíti. A szerző érdeklődésének fókuszában változatlakritikai rovata nul a puritán, a képeket szinte teljesen mellőző, élőbeszédszerű költői nyelv teljesítménye áll; de a szövegek ezúttal nem „kihallgatott” párbeszédtöredékekből épülnek fel, mint a hallásgyakorlatokban (Magvető, 2009); itt arról szól a kísérlet, hogy a „nagy elbeszélést” (a Grál-mondakör részét képező Parsifal-történetet), vagy legalábbis annak általános, örökérvényű dilemmáit gondolja újra. Vállalkozása kockázatos, egyrészt mert az elismeréssel fogadott hallásgyakorlatok után a kritika elvárásai meglehetősen magasak az új kötet felé, másrészt az „én” és a magány, test és szellem, erotika és halál, szent és profán problémájának mitológiában oldott bemutatása olyan kiemelkedő köteteket asszociál, mint A Nibelung-lakópark (Térey János) vagy a Régésznő körömcipőben (Polgár Anikó). A parsifal, parsifal azonban még így is képes meglepetést okozni olvasójának, úgy is fogalmazhatok, felülmúlja az elvárásokat. Olyan versnyelvet alkalmaz, amelynek nemcsak líraisága észrevétlen (a helyzetek, jellemek, morális dilemmák, szakrális tapasztalatok megfogalmazása annyira köznapinak hat, hogy a megfigyelés pontosságát, a forma kidolgozottságát, magabiztosságát szinte alig észleljük); hanem a lovag története is szokatlanul intim módon jelenik meg. Mert a kötet voltaképp az emberi (túlságosan is emberi) dolgokról szól: a vers itt érzelmek, indulatok, feszültségek sűrűsödési pontjaként szolgál, és lehetővé teszi, hogy Parsifal minden mulasztásában saját elhallgatásainkra ismerjünk rá. Pontosan megírt és figyelemre méltó kötet. Talán csak az az óvatosság, tudatosság ad okot aggodalomra, amivel a szerző a személyességet távolítja el a kontextusok, fiktív beszélők révén. Pedig, ahogy ő maga írja, „meg kell / szólalni egyszer” (ítélet idő). Varga Mátyás: parsifal, parsifal. Magvető, Bp., 2011 Értékelés: MtMMMt varga mátyás parsifal, parsifal I mpiiü
