Új Szó, 2011. november (64. évfolyam, 253-276. szám)
2011-11-14 / 263. szám, hétfő
6 Kultúra ÚJ SZÓ 2011. NOVEMBER 14. www.ujszo.com Nálunk koncertezik Presser Gábor Fél évszázad - dalokban Kivételes történelmi előadás, teljesen mai áthallásokkal Merre tovább, Uram? Az eperjesi Quo vadis (René Miko felvétele) ELŐZETES Három koncertet ad tájainkon a magyar zenei élet meghatározó egyénisége, Presser Gábor - november 15-én a Ga- lántai, egy nappal később a Rimaszombati, november 24- én pedig a Dunaszerdahelyi Városi Művelődési Központban lép színpadra. A nagyérdemű öt évtized zenei termésének legjavára számíthat. Meglehet, nem is helytálló Presser Gábort a magyar zenei élet meghatározó személyiségeként aposztrofálni; egyrészt mert ő nem képviselője, hanem megtestesítője a magyar rockzenének, másfelől meg zenei munkássága jóval túlmutat bármiféle földrajzi határokon. Nagyvonalakban felsorolni is nehéz, mit tett le fél évszázad során az asztalra - életre hívott két szupergroupot, egy sor zenekar és előadó zenei pályáját egyengette, írt musicalt és filmzenét, nemzedékek nőttek fel dalain. Túlzás nélkül állítható: oroszlánrésze volt abban, hogy a rock őshomályba vesző hőskorában a Nyugat felfedezte, hogy valahol Európa közepén, a Kárpátok medencéjében is van könnyűzenei élet. A Gyöngyhajú lány - s egy sor más Omega- és Locomotív GT-dal - vagy a Képzelt riport egy amerikai popfesztiválról című musical eljutott a civilizáltnak tekinthető világ szinte minden szegletébe; neki köszönhetjük egyebek mellett azt, hogy a magyar dalnak napja van. „Amikor nagyon kicsi voltam, azt álmodtam, hogy a Zeneakadémia nagytermében fogok zongorakoncertet adni - nyilatkozta egy alkalommal pályájáról. - Később már nem vágytam rá, mint ahogy arra sem, hogy a kézlenyomatom ott legyen Hollywoodban. Nagyon nagy ajánlatokat utasítottam vissza, amikor úgy éreztem, hogy nem racionálisak. Nekem egészen kicsi álmaim vannak. Nem ájulok el magamtól, és nem hordom a pizsamámon a kitüntetéseimet.” Presser Gábor koncertjére jegyek a galántai vmk-ban (Béke tér 942/3, tel.: 031/780 2787), a rimaszombati vmk-ban (Dax- ner tér 1, tel. 047/562 1550) és a Tompa Mihály Könyvesboltban (Fő tér 17., tel.: 047/5626 823,0903/302 416), a tornaijai Tompa Mihály Könyvesboltban (tel.: 0910/ 213258), a dunaszerdahelyi vmk-ban (Bartók Béla korzó 788/1.), az ElóKon- cert műsorirodában (Kukučín utca 459., Vállalkozók Háza, tel.: 031/5516342), valamint a Focus Music Shopban (Vám- béry tér 51., tel.:031/5515 102) kaphatók. Bővebb tájékoztatás a www.elokoncert.sk honlapon. (PR, la) Pár évvel ezelőtt gondolt egy igen merészet az eperjesi Jonáš Záhorský Színház vezetése, s úgy döntött, eredeti szlovák musicalt állítanak színpadra. 2007-ben így került színre az Assisi Szent Ferenc. A sikeren felbuzdulva két évvel később elkészült a Maria Antoi- netta, s 2011. november 11 -én, ezen a sokak számára mágikus és sorsfordítónak tartott napon a Sienkiewicz regényéből készült Quo Vadis. A musicalek zeneszerzője Dusík Gábor. JUHÁSZ DÓSAJÁNOS Sajnos Kelet-Szlovákia nagyon messze van Pozsonytól, s mint Ján Hanzo igazgató hangsúlyozta a sajtóbemutató után, a színházat a közönség mellett a megyei önkormányzat tartja fenn, a kulturális tárca évek óta nem adott egy eurócentet sem. Az Assisi Szent Ferenc annak idején igen merész és bizonytalan vállalkozásnak tűnt, de négy évig játszották, s több mint száznegyvenszer ment. A darab két évvel ezelőtt színre került a pozsonyi Új Színpadon, ahol a mai napig játsszák, s a dalokat CD-n is kiadták. A Maria Antoinetta is a bemutatója óta telt házas siker, ezek után az eperjesi közönség már komoly elvárásokkal tekintett az immár harmadik rész elé, s nem csalódott. Már a képzeletbeli függöny összehúzása után állva, hatalmas üdvrivalgással fogadta az előadást. S két év múlva talán jöhet a negyedik. Sienkiewicz 1896-ban írott történelmi regénye már a maga idejében tele volt áthallásokkal, e célját a szerző nem is tagadta, s ha ma ezek az áthallások megsokszorozódni tűnnek, az sajnos nem pusztán a véletlen műve. A megjelenés idejében a korabeli sajtó nagy lelkesedéssel fogadta a regényt, bár kritikusai szerint nem éri el más történelmi regényeinek színvonalát. Magyar kritikusai közül Ady egyenesen rajongott érte, Szerb Antal még legendás irodalomtörténeti alapművéből is „ki(fel)ejtette”. Többen azt is Sienkiewicz szemére vetették, hogy meglehetősen szabadon bánt a történelmi tényekkel, később sokan a regény alapján kész tényként kezelték néhány alapvető tévedését. De váljék mentségére, olyan régen történtek a dolgok, hogy még a történelemkönyvek sem egységesek egyes cselekmények megítélésében. A Nobel-díjat mindenesetre ezért a művéért kapta meg 1905-ben, s a film is gyorsan felfedezte magának, már 1902-ben némafilm készült belőle, amit még kettő követett. 1951-ben Mervin LeRoy monstre játékfilmet készített a regényből, amelyben Robert Taylor, Deborah Kerr és Peter Ustinov játszotta a főszerepeket. Legutóbb 2001-ben a legendás Jerzy Kawalerowicz elkészítette a maga „lengyel” változatát is, amelyet II. János Pál jelenlétében mutattak be. S talán nem tartozik közvetlenül ide: 1932- ben írta meg Móra Ferenc az Aranykoporsó című regényét, amely Diocletianus idejében játszódik, s a történelmi keretek között szintén két fiatal, Quintipor és Titanilla végzetes szerelmi történetének leszünk szemtanúi. Ahogy a véres nérói rémkorszak hátterében is Vinicius és Lygia sok viszontagságot megélő kapcsolatának szurkolhatunk, amely végül is, ha némileg hiteltelennek tűnve, de happy enddel zárul. A regény maga egy hedonista világ pusztulásának talán első jeleit mutatja fel, ahol már a háttérben ott az új, a túlvilági életet hangsúlyozó keresztény világ. Néró a kenyeret és cirkuszt jegyében próbálja meg elodázni az egyre nyilvánvalóbb gazdasági és erkölcsi válságot, s úgy tűnik, ez az igyekezete sikerrel is jár. A nagy tűzvész után, amely során Róma háromnegyede leég, kenyeret oszt a rómaiaknak, s természetesen a show is folytatódik. S mivel bűnbakok is szükségeltetnek, kapóra jön az egyre erősödő keresztény vallás megfékezése. De azt már keresztre feszítésekkel és egyéb vérgőzös gyilkosságokkal nem lehet megtörni. Péter apostol, menekülni akarván a rá váró vértanúság elől, kifelé indul Rómából, amikor találkozik Jézussal, s megkérdezi tőle: Quo vadis, domine?, azaz: hová mész, uram?, Jézus erre azt válaszolta, hogy Rómába, vállalni a megfeszíttetést Péter helyett. Péter megszégyenülvén, visz- szatért a városba, ahol a kereszthalál várt rá. Martin Kákoš igen finoman és remek eleganciával választja ki a főbb szálakat a terjedelmes regényből, s az alig háromórás előadásban benne marad minden lényeges, a történet a regényt nem ismerők számára is teljesen érthető, s elengedhe- tetíen filozófiai mondandója sem csorbul. Igencsak látszik az, hogy nagyjából ugyanaz a gárda dolgozik ismét együtt (Jaroslav Moravčík a koreográfus, Peter Uličný jelzi a dalszövegeket, Pavol Andraško felel a díszletekért, míg Ľudmila Vá- rossová a ruhákért), míg a három előadás egyetlen közös figurája a zeneszerző. Grandiózus, nem erre a vidékre jellemző előadás. Szinte hihetetlen, de olyan, amilyet az utóbbi évek prágai és budapesti musical-ősbemutatói semmilyen szinten nem képesek megközelíteni. Dusík Gábor zenéje, amely önmagát adja, de a kort is autentikusan képes ábrázolni, nem egy slágergyanús dalt vonultat fel (főleg a szerelmes dalok megejtőek), a dalszövegek sem a szokásos közhelyes sablonmegoldásokat kínálják, a rendezést is magára vállaló Martin Kákoš pedig erőn felül él a színpadi technika kínálta lehetőségekkel. Andraško díszlete a nérói pompát és a süllyesztő segítségével igen eredetien megoldott római kazamatákat is hitelesen hozza. A színpad előterében működtetett mélységi jelenetek, ahol előbb a keresztények találkoznak, később börtönként funkcionál, majd az előadás végén ide süllyed el a nérói világ minden pompájával és gyászjelentésével együtt, telitalálat. Ahogy remek a való- ságshow-k világát időző cirkuszi jelenet is, bár Chilón keresztre feszítésénél egy kicsit már túllőnek a célon. Kákoš nem dolgozik sztárokkal, hanem többnyire a színház tagjaira bízza a szerepeket, s példásan dolgozik együtt öreg és fiatal. Nem is érdemes kiemelni senkit ebből a csapatmunkában okkal bízó előadásból, csak név szerint soroljuk fel a főszereplőket: Boris Srník, Miroslav Bodoki, Filip Lenárth, Lukáš Šepták, Ján Jakab, Peter Krivý, Peter Lejko, Igor Kasala, Dušan Brandys, Jožo Stražan, Veronika Hu- sovská, Dono Szilvia, Elena Kušnierová, Valéria Fürjesová és Ľudmila Dutková. Summázva: az új eperjesi musical kivételes időszakban és körülmények között fakadt, bizonyítva, hogy nem minden nagyszerű fővárosköteles, s aki veszi a fáradságot és felutazik a keleti megyeszékhelyre, életre szóló élménnyel távozik onnan. „Nekem egészen kicsi álmaim vannak... ” (Képarchívum' RÖVIDEN Irodalom és intézmény Komárom. A fenti címmel rendez beszélgetést a hazai irodalmi folyóirat-kultúráról a Selye János Egyetem Tanárképző Kara. A kerekasztal résztvevői: Tóth László (az Irodalmi Szemle főszerkesztője), Beke Zsolt (a Kalligram szerkesztője), Benyovszky Krisztián (a Partitúra főszerkesztője) és Vida Gergely (az Opus szerkesztője). A beszélgetést vezeti: Keserű József (a Selye János Egyetem oktatója). Helyszín: a Selye János Egyetem Tanárképző Kara (506-os terem). Időpont: 2011. november 14. (hétfő), 13.45. (ú) Turczi Istvánnal és Mizser Attilával Balassagyarmat. A Könyv, Kávé, Kockacukor sorozat vendége: Turczi István, a költő beszélgetőtársa: Mizser Attila. Helyszín: Kincsestár Könyvesbolt, (Rákóczi u. 61.). Időpont: 2011. november 14. (ma), 16.30. (ú) A kuratórium idén 54 jelölt közül választott Hazám-díjjal ismerték el Grendel Lajos munkásságát MT1-H1R Budapest. Czeizel Endre genetikus, Grendel Lajos író, Huszár Tibor szociológus, Konok Tamás festőművész, Pécsi Ildikó színművész, Rolla János karnagy és Szinetár Miklós rendező kapta idén a Hazám-díjat; a XXI. Század Társaság által 11. alkalommal odaítélt elismeréseket szombaton Budapesten, a Petőfi Irodalmi Múzeum dísztermében adták át. A Hazám-díj kuratóriuma a kitüntetést minden évben azoknak a művészeknek és tudósoknak adományozza, akik a magyar közgondolkodásban, az ország tudományos, illetve kulturális és művészeti életében kiemelkedő tevékenységet folytattak, életművükkel Magyar- országot szolgálták - mondta Kocsis András Sándor, az elismerést alapító XXI. Század Társaság elnöke. Mint emlékeztetett, a 2001-ben alapított díj József Attila Hazám című költeményéről kapta nevét, az elismerést azért kapják heten, mert a versciklus hét szonettből áll. Történt szeptember elsején (vagy máskor) a címe a Csavar Színház első felnőtteknek szóló előadásának. A Pavol Rankov-regény alapján készült magyar színpadi adaptációt ma este 7 9 órai kezdettel játsszák Dél-Komáromban, a Jókai moziban. Az előadás szereplői: Gál Tamás, Kiss Szilvia, Olasz István, Öllé Erik. Zenészek: Zsapka Attila és Madarász András. (Kép: Bölcskei Zoltán)
