Új Szó, 2011. november (64. évfolyam, 253-276. szám)

2011-11-03 / 254. szám, csütörtök

6 Gazdaság és fogyasztók ÚJ SZÓ 2011. NOVEMBER 3. www.ujszo.com A vártnál kisebb az idei költségvetés hiánya Olcsóbb az államgépezet Ha a görögök a leendő népszavazáson elvetik az uniós mentőcsomagot, akkor jöhet az államcsőd Eurózóna: rettegés és félelem Angela Merkel német kancellár kedvesen invitál. Ám ha a görö­gök így folytatják, ugyanezzel a mozdulattal ki is tessékelhetik a helléneket az eurózónából. (TASR/AP-felvétel) ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. Az év első 10 hó­napjában az állami költségvetés hiánya 2,34 milliárd euróra nőtt, ami 30,6 százalékkal ke­vesebb a 2010-es büdzsé idő­arányos deficitjénél (akkor 3,37 milliárd hiányzott a kasszából). A 2011-re tervezett hiánycél 3,81 milliárd euró (ennek 61,5%-át teljesítették eddig), s bár közismert, hogy az év végén látványosan megnőnek a kiadá­sok, mégis van rá esély, hogy az idei deficit a vártnál némileg alacsonyabb lesz. Annak ellené­re, hogy időközben a gazdaság növekedési üteme is lassult - idén várhatóan a hazai össz­termék 3,3%-kal nő a korábban jelzett 3,6% helyett. A vizsgált időszakban a bevé­telek 9,9%-kal nőttek, elérve a 9,31 milliárd eurót, viszont a kiadások 2010-hez viszonyítva 1,6%-kal mérséklődtek (11,65 milliárdra). A visszafogott ki­adások mellett a magasabb adóbevétel is segített (9,4 szá­zalékkal nőtt 2010-hez képest, elérve a 7,07 milliárd eurót) a deficit lefaragásában, emellett az állam működtetése is ol­csóbbá vált. „Az infláció ellené­re az államgépezet kiadásai 8 százalékkal mérséklődtek, az erre szánt 7,39 milliárd euró 617 millióval kevesebb a tavalyinál” - mondta Martin Jaroš, a pénzügyi tárca szóvivő­je. Az igazi problémát a 2012-es hiánycél (3,8%) tartása jelenti, ugyanis a jelenlegi költségve­tés-tervezet nem számol a gaz­daság erőteljes lefékeződésé­vel, márpedig 1 százalékpont­nyi csökkenés mintegy 200 mil­lió eurós hiányt okoz az állam­kasszában. Az előrehozott par­lamenti választások miatt pedig már nincs meg a politikai akarat az újabb jelentős kiadáscsök­kentések meghozatalára. Iveta Radičová miniszterelnök a kormány tegnapi ülése után vi­szont közölte, amint rendelke­zésre áll a legfrissebb prognó­zis, az új adatok tükrében meg­próbálják korrigálni a büdzsé tervezetét - erre két héten belül sor kerülhet. (TASR, shz) Athén/Cannes. Georgiosz Papandreu görög kor­mányfő sokkolta az euró- zónát, amikor bejelentet­te: népszavazást kezde­ményez a 130 milliárd eu­rós mentőcsomagról, amely újabb kemény meg­szorításokat von maga után. Tegnap válságta­nácskozást tartottak Can- nes-ban, a tőzsdék gyen­gélkedtek, s nem kizárt, Görögország csődöt jelent. ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Ha a hétfőn bejelentett nép­szavazáson, amit januárban, esetleg már decemberben tar­tanak, a lakosság elveti a szigorú takarékossági tervet, akkor Gö­rögország csődöt jelenthet, a krach kaotikus formában tör­ténhet. Erre Iveta Radičová mi­niszterelnök tegnap külön fel­hívta a figyelmet. Az irányítat­lan csőd beláthatatlan károkat okozna, a görög bankrendszer gyakorlatilag összeomlana, a pánik pedig végigsöpörne az eu- róövezeten. Georgiosz Papand­reu görög miniszterelnök a ne­gatív nemzetközi fogadtatás és a kormánypárton belüli nézetel­térések ellenére viszont kedden este megerősítette miniszterei­vel tartott válságtanácskozá­sán, hogy népszavazást akar ki­írni az ország megsegítését cél­zó pénzügyi mentőcsomagról. Papandreu a kormány sorsát a parlamentre bízza a pénteken megtartandó bizalmi szavazá­son. „Ragaszkodunk tervünk­höz, a demokrácia nem lehet csak látszólagos, pénteken meg fog nyilvánulni, és hiszünk ab­ban, hogy megnyerjük a bizalmi szavazást, dacára annak, hogy a kormányzó szocialista párt kép­viselői között is nagy a nézeteltérés” - jelentette ki a kormányszóvivő helyettese még a kabinetülés közben. Papand­reu hivatalának közleménye szerint ezt mondta miniszterei­nek az ülésen: „Erőszakkal semmilyen programot nem fo­gunk bevezetni, csakis a görög nép beleegyezésével. Ez az or­szág demokratikus hagyomá­nya, és megköveteljük, hogy kül­földön is tiszteletben tartsák.” Máris válságtanácskozás Megdöbbenés fogadta szerte Európában a kormányfő dönté­sét a népszavazásról és a bizalmi szavazásról. Az új fejlemény mi­att tegnap este rendkívüli vál­ságtanácskozást tartottak Can- nes-ban az Európai Unió és a Nemzetközi Valutaalap (IMF) vezetői. Mark Rutte holland mi­niszterelnök közölte: megpró­bálja elérni, hogy Görögország mégse rendezzen népszavazást, de hozzátette: Görögország dolga eldönteni, hogy mi módon hagyja jóvá vagy utasítja el az európai megállapodást. A német bankok a tervezett görögországi népszavazás előtt semmiképp nem hajtják végre a múlt heti EU-csúcson elhatáro­zott adósságleírást - jelentette be a német bankszövetség. A bankszövetség a referendum előtt irreálisnak tartja a csúcsér­tekezleten született megálla­podásokban foglaltak végrehaj­tását. „A népszavazás előtt semmiképp nem szabad kész Budapest. A görög népszava­zás lehetősége miatt pánikba estek a befektetők, s a pánikot az olyan feltörekvő országok, mint Magyarország valutái mindig megszenvedik. Ennek következménye, hogy a hét elején már 309 forintot adtak egy euróért, és még tegnap is 305 forint/euró volt a kurzus. Ha a befektetők megretten­nek, akkor általában biztosnak tényeket teremtenünk” - jelen­tette ki Michael Kemmer, a szö­vetség elnöke. Értesülések sze­rint ebben az esetben csekély a valószínűsége az előirányzott, 50%-os adósság-elengedésnek. A német bankok korábban tá­mogatásukról biztosították a tervezett adósságleírást, a most bejelentett és az adósságválság rendezését megnehezítő nép­szavazás nyomán azonban mó­dosították álláspontjukat. Wolfgang Schäuble pénzügy- miniszter azt hangoztatta, hogy Németország a tervezett refe­rendum bejelentése nyomán kialakult bizonytalanságok el­lenére kitart Görögország tá­mogatása mellett. Sarkozy kérdést fogalmaz Akamak-e a görögök az euró- zónában maradni? Nicolas Sar­tekintett eszközökbe - például dollárba - menekülnek. A fo­rint ki van téve a spekulációs célú keresletnek, kínálatnak, ez a tény áll a forint rövid távú mozgásai mögött. A budapesti tőzsdeindex is nagyot esett tegnap, időközben kiderült, a magyar bankok némelyike nem bírná jól a stressztesztet, vagyis alul vannak tőkésítve. A világ 8. legkockázatosabb ál­kozy francia államfő szerint ez az egyetlen kérdés, amelyet a Georgiosz Papandreu görög mi­niszterelnök által az ország megsegítését célzó pénzügyi mentőcsomag kapcsán szor­galmazott népszavazáson ér­demes feltenni. A francia sajtó értesülése szerint Sarkozy úgy véli: nincs miről tovább tárgyal­ni, a görögök egyetlen fillért sem kapnak, ameddig nem fogadják el a Nemzetközi Valutaalap (IMF) által megkövetelt szerke­zetátalakítási tervet. A referen­dumot pedig a lehető leghama­rabb az egyetlen érvényes kér­déssel kell megrendezni: akar­nak-e a görögök az eurózónában maradni vagy sem. Ezek a Le Monde szerint Sarkozy feltételei a görög kormányfőhöz, akivel tegnap este Angela Merkel né­met kancellárral, az Európai Unió, továbbá az Európai Ta­nács, valamint az Európai Köz­ponti Bank és a Nemzetközi Va­lutaalap vezetőivel együtt rend­kívüli tanácskozást tartott Can- nes-ban. A megbeszélésen Pa- pandreut arról akarták meg­győzni, hogy a szerintük egyet­len valódi kérdést tegye fel a népszavazáson az eurózónába való tartozásról, amely a „nem” válaszok többsége esetén a men­tőcsomag elvetéséhez vezetne. A francia pénzügyminiszté­rium szerint a görögöknek de­cemberig elfogy minden pén­zük. Görögország valóban mi­nimális pénztartalékokkal ren­delkezik. Decemberben 8,2 milliárd eurónyi adósságtör­lesztés és kamatfizetés válik esedékessé Görögországban. Ezután márciusban lesz egy nagyobb összegű visszafizetés (összesen 16 milliárd euró), így Görögországnak elméleti­leg már december végén el­fogyhat a pénze, ha abból indu­lunk ki, hogy az idei kiadási és bevételi trendek a tavalyit tük­rözik. (NapG., Portf., MTI, só) lámának tartott Magyarország a gazdasági világválság legna­gyobb vesztese, állítja a CERES intézet felmérése - ez 42 or­szág gazdasági mutatóit vizs­gálta. Az elemzést készítők a nyertes és vesztes országok összeállításakor a munkanél­küliséget, az inflációt, a GDP változását, a reálárfolyamot és a hitelállományt vették figye­lembe. (MTI, Napi, só) GAZDASÁGI HÍRMORZSÁK Tartósan esik az ingatlanok ára Pozsony. Zsinórban ne­gyedik negyedéve csökken a hazai ingatlanok átlagára. A jegybank adatai szerint a harmadik negyedévben egy négyzetméternyi ingatlan or­szágos átlagára 1248 euró volt, ami 4,3%-kal kevesebb az egy évvel korábbi mutató­nál. Napjainkban az árak azon a szinten tartózkodnak, ahol 2007 második felében voltak. A tartósnak mutatko­zó esés döntően két tényező­re vezethető vissza: a pozso­nyi ingatlanpiac túlkínálatá­ra, továbbá a munkanélküli­ség újbóli növekedésére. A nemzeti bank elemzése sze­rint az elkövetkező hónapok­ban az ingatlanárak további mérséklődése valószínű­síthető. Az országos átlagár nagy szórást takar, hiszen például Nyitra megyében a négyzetméterenkénti átlag csupán 641 euró, Epeijes me­gyében 809 euró, viszont a fő­városban 1900 euró. (SITA) Karácsonyi sör az Aranyfácántól Pozsony. A Heineken ke­zében levő Aranyfácán már ötödik alkalommal mutatta be karácsonyi sörkülönlegessé­gét, az alkalmi, élesztő alapú barna sört exkluzív csomago­lásban kínálják, illetve az or­szág 330 kocsmájában csapol­ják. A négyféle maláta keveré­kéből megkomponált sör 13,9 fokos. A legnagyobb hazai sörgyár rendre előrukkol al­kalmi csemegével, legutóbb például a nyár folyamán kí­náltak olyan dobozos sört, amelynek külseje hajszálra megegyezett a 40 évvel ez­előttivel - abból az alkalom­ból, hogy a volt Csehszlováki­ában éppen Ógyallán kezdték elsőként gyártani, mégpedig 1971-ben a dobozos verziót. A Heineken Slovensko 12 éve a hazai sörpiac éllovasa, az Aranyfácán mellett a Kelt, a Corgoň, a Martiner és a Gemer tartozik a portfoliójába, emel­lett néhány cseh sörféleséget is gyárt licenc alapján, (ú) AKTUÁLIS KÖZÉPÁRFOLYAMOK VALUTA ÁRFOLYAM VALUTA ÁRFOLYAM Angol font 0,8619 Lengyel zloty 4,3725 Cseh korona 25,145 Magyar forint 305,36 Horvát kuna 7,4990 Román lej 4,3480 Japán jen 107,78 Svájci frank 1,2166 Kanadai dollár 1,3977 USA-dollár 1,3809 VÉTEL - ELADÁS Bank dollár cseh korona forint Volksbank 1,44-1,35 25,54-24,05 317,47-290,13 OTP Bank­­­Postabank 1,45-1,35 25,67-23,93­Szí. Takarékpénztár 1,45-1,35 25,46-24,04 317,29-289,96 Tatra banka 1,44-1,36 25,44-24,15 315,19-291,23 Dexia banka 1,44-1,36 25,45-24,16 311,44-295,66 Általános Hitelbank 1,43-1,36 25,53-24,12 317,55-290,21 Az első adat a valuta vételére, a második adat a valuta eladására vonatkozik. (Forrás: SITA) Az euróbán vezetett számlák betéti kamatai (érvényes 2011. október 30-tól) Bank 7 nap 1 hónap 3 hónap 6 hónap 12 hónap 24 hónap Lakossági folyószámla ČS0B 0,05 0,10-0,15 0,15-0,35 0,50-0,70 1,00-1,20 2,20 0,15-0,80 Privatbanka 0,50 0,70 1,10 2,30 3,60 0,10 OTP Bank 0,10 0,15 0,30 0,80 2,70 3,00 0,00-0,20 Komerční b. 0,01-0,35 0,01-0,50 0,01-0,80 0,01-1,05 0,01-1,45 0,05-0,10 Volksbank 0,00-0,50 0,00-0,80 0,00-1,30 0,00-2,20 0,00-2,40 0,00-0,10 UniCredit Bank 0,00-0,50 0,00-1,40 0,00-1,20 0,00-2,30 0,00-3,30 0,00-0,05 Dexia banka 0,15-0,45 0,40-0,75 0,90-1,15 1,30 2,85 0,05 Tatra banka 0,05 0,30-0,40 1,00-1,10 1,40-1,50 2,60 2,60 0,1(H), 50 Slovenská sporiteľňa 0,20-0,80 1,00-1,30 1,70-2,00 3,30 2,30-2,50 0,100,30 Všeobecná úverová banka 0,05 0,2(H),25 1,20-1,30 2,50 2,00 2,80 0,106,00 Poštová banka 0,70-0,80 1,25-1,35 1,45-1,55 2,70 3,60 0,01-0,60 A bankkönyvek betéti kamatai (érvényes 2011. október 30-tól) Bank Felmondási határidő 3 hónap 6 hónap 9 hónap 12 hónap 18 hónap 2 év Felmon­dási idő nélkül Privatbank 0,70 1,10­1,30­1,50 0,10 OTP Bank 0,70 0,90 0,90 1,15­1,20 0,10 Volksbank 0,40 0,70­1,10­1,40 0,10 UniCredit Bank 0,40­­1,00 1,00 0,10 Poštová banka 1,20 1,40­1,60­1,60 0,01 Dexia banka­­­­­­­Tatra banka­­­­­­0,30 Slovenská sporiteľňa­­­0,01-2,20­­0,10 Všeobecná úverová banka 1,20 1,40­1,60­1,60 0,10 Két vállra fektette Magyarországot a görög válság

Next

/
Thumbnails
Contents