Új Szó, 2011. november (64. évfolyam, 253-276. szám)
2011-11-12 / 262. szám, szombat
2 Közélet ÚJ SZÓ 2011. NOVEMBER 12. www.ujszo.com RÖVIDEN Gyorsabban emelkednek az árak Pozsony/Budapest. Szlovákiában csaknem három éve nem nőttek olyan gyorsan az árak, mint az elmúlt hónapban. A statisztikai hivatal jelentése szerint októberben 4,4%-kal voltak magasabbak az árak, mint egy évvel korábban, ami elsősorban a drágább üzemanyaggal és élelmiszerrel magyarázható. Az infláció leginkább a közlekedést érintette, hiszen a magasabb üzemanyagárak miatt az utóbbi 7,3%-kal drágult egy év alatt. Az élelmiszerekért, a vízért, a gázért és a villanyért 6, az alkoholért és cigarettáért 4 százalékkal kell többet fizetni. „Valóra vált az, amit már korábban jeleztünk, vagyis az infláció most ősszel csúcsosodik ki. Az októberi 4,4 százalékos éves áremelkedés novemberben tovább gyorsulhat, e hónapban így már 4,5 százalékkal lehetnek magasabbak az árak, mint egy éve, ehhez már hozzájárulnak a magasabb vasúti viteldíjak is” - nyilatkozta Éva Sadovská, a Postabank elemzője. Magyarországon októberben 3,9 százalékkal voltak magasabbak az árak, mint egy évvel korábban - közölte tegnap a Központi Statisztikai Hivatal. (TASR, mi) Németh Zsolt: javult a viszony Budapest. A magyar-szlovák kapcsolatok elmúlt másfél éve sikeres volt - mondta Németh Zsolt magyar külügyi államtitkár, miután tegnap egyeztetett szlovák kollégájával, Milan Ježovicával. Németh kiemelte a gazdasági és infrastrukturális fejlesztési eredményeket a magyar-szlovák gáz- és áram-összeköttetés, a hidak és az útépítések területén. Azt mondta, a kisebbségi kérdésben is látványos haladás történt, alapvetően megváltozott a közhangulat, ami több, nagyon jó irányú döntést eredményezett. Ezek között említette a bocsánatkérést Maiina Hedvigtől és a nyelvtörvény módosítását. A nyitott kérdések között beszélt az állampolgársági törvényről, a nyelvtörvény ügyéről, valamint Esterházy János személyének értékeléséről. (MTI) Megszűnhet a környezetvédelmi tárca Pozsony. Újra beolvasztják a környezetvédelmi minisztériumot a mezőgazdasági tárcába, ha a Smer kerül kormányra. Ezt Erik Tomáš, a párt szóvivője erősítette meg. Szlovákiát egyébként tegnapelőtt dicsérte meg az európai Gazdasági és Együttműködési szervezet (OECD) elnöke, Simon Upton, amiért a Radičová-kormány tavaly újraélesztette a tárcát. Szerinte fontos, hogy a kormányban külön feleljen valaki a környezet problémáival kapcsolatos kérdésekért. A környezetet főleg a gazdasági érdekekkel szemben kell védeni, állítja Nagy József (Híd) környezetvédelmi miniszter, (sme) Radičová: az SaS-szel aligha Pozsony. Az SaS jelenlegi hozzáállásával nehéz lesz újra létrehozni egy jobboldali koalíciót az előrehozott választások után, állítja Iveta Radičová miniszterelnök. A kormányfő erről a Pravdában megjelent interjúban beszélt. „Ha nem változik a hozzáállásuk, két-három hetente fognak felmerülni hasonló problémák. Az eredeti koalíció újraszervezését nehezen tudom elképzelni” - bocsátotta előre Radičová. Ugyanakkor visszautasította, hogy az SaS kompromisszumképtelen párt. „Ha a Hayek-ügyben Sulik nem hátrál meg, akkor Martin Chren a mai napig államtitkár lenne” - mondta, (ú) Bevásárlóturizmus: nem éri meg forintot váltani, érdemes bankkártyával fizetni Forint helyett inkább eurót kérnek Pozsony. Ezen a héten tovább gyengült a forint, minek következtében erősödött a bevásárlóturizmus, a magyarországi üzletekben egyre gyakoribb fizetőeszköz az euró - szinte mindenütt elfogadják, sőt gyakran a forintnál is szívesebben látják. ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Az elmúlt napokban szó szerint megrendült a magyar kereskedők hazai fizetőeszközbe vetett bizalma. Mivel az euró- -forint árfolyam napról napra rekordokat ér el, az üzletekben már szívesebben fogadják a közös európai fizetőeszközt, így felesleges forintot váltani. Ha euróval fizetnek készpénzben, legyenek elővigyázatosak, ugyanis a boltok saját árfolyamot határoznak meg, ami egyes esetekben jóval előnytelenebb a hivatalos középárfolyamnál. Tegnap például 310 forint volt egy euró, a magyarországi Tesco üzlethálózat boltjaiban 299 forintos árfolyamon számolták át azoknak, akik a kasszánál készpénzzel fizettek. Általában 5,10 és 20 eurós címleteket fogadnak el, érmét nem, s a visszajárót pedig forintban adják. A legjobb, amit tehetnek, hogy bankkártyával fizetnek, az ilyen tranzakciónál mindig a középárfolyam érvényes. Tegnap egyébként valamelyest erősödött a forint, napközben már „csak” 310 forintot adtak egy euróért a csütörtöki 315 után. Á magyar fizetőeszköz tartós gyengülésének hátterében természetesen az Európai Uniót érintő aggodalmak állnak, amelyre ráerősítenek Magyar- ország esetleges bóvli kategóriába sorolásával, a bankok stabilitását veszélyeztető végtörlesztésekkel, a kormányzati gazdasági prognózisokkal, továbbá a 2012-es költségvetéssel kapcsolatos kockázatok. Orbán Viktor kormányfő csütörtöki nyilatkozatában azt jelezte, hogy a hitelminősítők a hónap végére fogják a lapjaikat kiteríteni. Orbán közölte: a hitelminősítők nem biztos, hogy pozitívan értékelik kabinetjének nem szokványos gazdaságpolitikai intézkedéseit. A képhez hozzátartozik, hogy a magyar állampapírok már kevésbé kelendőek, a kamatterhek az olasz szinttel egybevethetőek - vagyis déli szomszédunk 2008 ősze után ismét a veszélyes zóna felé tart, ami állandósítja a forint gyenge kurzusát. Tegnap este a leminősítés lehetőségére utaló negatívra rontotta Magyarország államadósi besorolásainak kilátását az eddigi stabilról a Fitch Ratings, megerősítve egyben a befektetési ajánlású szuverén magyar adósosztályzatokat. A legnagyobb európai hitelminősítő bejelentése a hosszú futamú deviza- és hazai adósságbesorolásra vonatkozik, a hír hatására kilengett a forint. (Mfor, shz, MTI) Tokaj miatt Gašparovič pereskedni, Simon megegyezni akar Magyarországgal Szlovákia elvesztheti a Tokaji elnevezést Új poharakra lesz szükség? (TASR-felvétel) DEMECS PÉTER Újhely. Év végéig kell Szlovákiának egyezséget kötnie Magyarországgal a T okaj márkanév használatát illetően. Ellenkező esetben az Európai Bizottság megtiltja Szlovákiának a márkanévhasználatát. Magyarország 2010-ben fordulta szlovákiai Tokaj elnevezés miatt az Európai Bírósághoz, mert jogszerűtlennek tartja, hogy a szlovák borvidéken termelt bort is Tokajinak nevezik. Az elnevezést Magyarország szerint csak akkor használhatnák a térség boraira, ha felállítanának egy hegyközségi és ellenőrzési rendszert, és megegyeznének a magyar kormánnyal a terület nagyságáról. A szlovákiai tokaji terület nagyságáról 2004-ben kötöttek megállapodást, az 565,2 hektárról szólt, de az itteni szőlősgazdák háromszor ekkora területet neveztetnének ki szlovák tokajinak. A magyar minisztérium szerint ha Szlovákia teljesíti a megállapodásban szereplő feltételeket, nincs akadálya a közös tokaji borvidéknek. Simon Zsolt (Híd) földművelésügyi miniszter lapunknak elmondta: Ivan Gašparovič államfővel is beszélt a kérdésről. „Ő a pereskedés folytatását szorgalmazza, nekem viszont más a véleményem. A pert nagy eséllyel Magyarország nyerné, s akkor elbúcsúzhatunk a márkanévtől. Ezt csak a szlovákiai borászok sínylenék meg, boruk egyik napról a másikra jócskán veszítene értékéből” - mondta a miniszter. Magda Haburová, a szőlősgazdák képviselője szerint Simon mindig a most művelt szőlőterületekről beszél, ők azokról is, amelyek jelenleg még nincsenek megművelve. „Ha év végéig kell megegyezni Magyarországgal, és az egyezségben csak az 565 hektárt határoznák meg a szlovák tokaji borvidéknek, akkor azon már soha nem lehetne változtatni” - véli Haburová. Simon szerint viszont minden megállapodást módosítható, jelenleg a márkanév megőrzése a kulcsfontosságú. A miniszter tegnap Újhelyen tárgyalt közel száz tokaji gazdával, akikkérdőívbenfejthettékki véleményüket azzal kapcsolatban, egyetértenek-e a szlovákmagyar megállapodás megkötésével, a termékleírás közös beterjesztésével, illetve a Tokaj vagy a Tokaji megjelölést részesítik-e előnyben. A jelenlevők döntő többsége felhatalmazta a minisztert, hogy folytassa a tárgyalásokat, bár úgy vélik, ha hét év alatt nem sikerült megegyezni, akkor most egy hónap alatt sem tudnak. „Van esély a megegyezésre, más lehetőséget nem látok a márkanév megőrzésére” - mondta Simon. Azt a pénzt, amit a kórházak eddig kaptak adósságrendezésre, a pénzügyminisztérium most már csak kölcsönnek tekinti és vissza kell fizetni A kezdő orvosnak 1153, a specialistának 2307 eurós alapbért követelnek SÁNDOR RENÁTA Pozsony. Marián Kollár, az orvosszakszervezet elnöke szerint nem vonják vissza felmondásukat az orvosok. Hangsúlyozta, négy követelésükből egyet sem teljesített a kormány: a kórházak részvénytársaságokká alakítását nem állította le, csak felfüggesztette a választásokig Ivan Gašparovič államfő, s ez a LOZ szerint nem garancia. Kollár szerint Ivan Uhliarik szakminiszter megváltoztatta retorikáját, néhány napja még jogosnak nevezte az orvosok bérkövetelését, ma már a „görög útnak” tartja. Kollár szerint a miniszter félrevezeti a nyilvánosságot, ugyanis a héten azt nyilatkozta, hogy az orvosok javaslata alapjánhavil900 euróval nőne a bérük, ez pedig évi 200 millió eurót jelentene az állami költségvetésnek, ami a görög útra vezetné az országot. A tárcavezető rámutatott, ha elfogadná az orvosok béljavaslatát, azt jelenti, hogy az ügyeletekkel együtt 2000-4000 eurót keresnének - ez irreális követelés. Marián Kollár cáfolja a minisztert. A LOZ a kezdő orvos számára 1153 eurós bér szeretne, a többéves gyakorlattal rendelkező specialistának pedig 2307 eurót, szó sincs tehát akkora összegről. Kollár arra is rámutatott, hogy a munkatörvénykönyvvel összhangban havi 33 óra ügyeletet kellene vállalniuk, de valójában havi 112 órát ügyelnek. A 33 órás ügyelettel legfeljebb 1358-2716 euró között mozogna az orvosok bére. Órabérre átszámítva ez fiatal orvos esetében 6,80 euró, tapasztaltabb szakorvos esetében 13,50 euró lenne. Az INEKO gazdaságkutató intézet a szoöális minisztérium adataira hivatkozva tette közzé, hogy a körzeti orvos havi bére ügyeletekkel, jutalmakkal együtt 1024 euró, a belgyógyászé 1225 euró, a sebész bruttó 1564eurótkeres. IvanUhliarika „cseh variánsról” hajlandó tárgyalni, azaz havi 250-300 eurós béremelésről. Nincs transzformáció, nincs pénz A szakszervezet elnöke úgy véli, nem teljesült az a követelésük sem, hogy több pénz jusson az ágazatba, hiszen az adósságmentesítésre nyújtott 350 millió euró, plusz 120 millió eurós adósság elengedése nem jelent több pénzt. Ráadásul ez így most már nem is aktuális, hiszen Ivan Miklós pénzügyminiszter tegnap bejelentette, mivel nem megy végbe a kórházak részvénytársaságokká alakítása, így azt a pénzt, amelyet a kórházak eddig kaptak adósságrendezésre, a pénzügyminisztérium most már csak kölcsönnek tekinti, amit vissza kell téríteni. Ivan Uhliarik nem ért vele egyet, mint mondta, a kórházak adósságmentesítésére szükség van. Mikloš javaslatát gazdaságilag korrektnek nevezte, de „a kórházaknak talpon kell maradniuk”. A kialakult helyzetért az orvosszakszervezetet teszi felelőssé. Többet fizetne a biztosító Az Általános Egészségbiztosító közben jelezte, növeli az állami tulajdonban lévő kis és közepes kórházak esetében a szolgáltatások térítésének nagyságát, de csak akkor, ha az orvosok visszavonják a felmondásokat. A biztosító „ajánlata” részben segít a bérkérdésen is, véli Petra Balážová szóvivő. Az ajánlat nem vonatkozik a nyolc nagy megyei kórházra és a három gyermekkórházra sem, ők azonban eleve magasabb díjakat kapnak a biztosítótól. Kollár szerint épp a biztosító által felajánlottjavaslat vezetné ki az ágazatot a válságból, tehát hogy az elvégzett szolgáltatásokért többet fizessenek, és az összes szolgáltatást megtérítsék. Néhány nap maradt decemberig, amikor lejár az orvosok felmondási ideje. Ha valóban távoznak, súlyos helyzet alakul ki az egészségügyben, különösen a három gyermekkórházban. Ivan Uhliarik miniszter csütörtökön a Pozsonyi Gyermekkórház orvosaival tárgyalt, eredmény nélkül. Ebben a kórházban 112 felmondás van érvényben, 32 altatóorvosból 30-an mondtak fel, így a sürgős műtétek sem lehetne elvégezni. Ráadásul azok az orvosok is csadakoztak elége- detienkedő kollégáikhoz, akik egyébként nem mondtak fel, hiszen a távozók munkáját is nekik kellene elvégezniük, ami fizikai- lagképtelenség.
