Új Szó, 2011. november (64. évfolyam, 253-276. szám)
2011-11-10 / 260. szám, csütörtök
2 Közélet ÚJ SZÓ 2011. NOVEMBER 10. www.ujszo.com Jóváhagyta a kabinet az objektív felelősség elvét, valamint a katonai erdők nyilvánosság előtt való megnyitását is Jövőre nem nőne a kormánytagok bére ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. Befagyasztaná a magas állami tisztségviselők bérét a kormány. Iveta Radi- čová kormányfő tegnap bejelentette: már a kabinet jövő heti ülésén beterjeszthetik a javaslatot. Elogy a bírák bérével mi lesz, az egyelőre kérdéses, a parlamenti képviselők bérstopjáról pedig a parlament dönthet, ha a javaslatot oda is beterjesztik. Ne matematikai képlet alapján A miniszterek közül Ján Figefnek (KDEI), Simon Zsoltnak (Híd) és Juraj Miškovnak (SaS) semmi gondja azzal a javaslattal, hogy befagyasztják a bérüket. Figeľ szerint nem jó az a modell, amelyet a magas állami tisztviselők fizetéséről tavaly decemberben hagyott jóvá a parlament -Richard Sulik (SaS) akkori házelnök szorgalmazására. A KDH elnöke szerint e személyek béréről nem lehet matematikai képlet alapján dönteni. Inkább azt tartaná szükségesnek, hogy politikai konszenzus alakuljon ki, melynek értelmében az aktuális helyzetben nem változna a képviselők, a bírák és a miniszterek jelenlegi bérszintje. Hasonlóan vélekedik Simon is, aki hangsúlyozta, hogy az SaS-nek kellene javaslatot tennie a bérekről. A Smer jelezte, támogatná a javaslatot, képviselői egyben emlékeztettek: kormányzásuk második évében ők vezettek be először ilyen törvényt. A képviselők bérét jelenleg az aktuális átlagbér alapján állapítják meg. A pénzügyminisztérium számításai szerint jövőre 652 euróval nőhetnek a képviselői bérek, ami havi 4228 eurós fizetést jelentene. Akié az autó, az fizet Rábólintott a kormány az objektív felelősség elvének bevezetésére is. Ennek értelmében a gépkocsi tulajdonosa felelős azokért a szabálysértésekért és törvényszegésekért, amelyeket a gépkocsijával elkövetnek. Az autót éppen vezető személy sem mentesülne a bírságok alól. Dániel Lipšic (KDH) belügyminiszter szerint az intézkedés csökkenteni fogja a közlekedési balesetek számát. A változás már jövő év januárjától életbe léphet. Ha Gašparovič valamit kifogásol, írhat levelet Iveta Radičová tegnap jelezte, nem fog rendszeresen egyeztetni az államfővel azokról a törvényekről, amelyeket a kormány elé terjesztenek. „Ha kifogásai vannak, megegyezünk egy időpontban, de nem lesznek rendszeres találkozóink” - magyarázta Radičová. Szerinte az a legegyszerűbb, ha a kormányhivatal illetékes osztálya eljuttatja az elnökhöz a tárgyalásra kerülő anyagokat, Ivan Gašparovič pedig, ha megjegyzése van, írásban vissza- küldheti azokat. A kabinet döntött arról is, hogy megnyitják a katonai célok végett korábban lezárt erdőket a nyilvánosság előtt. A keddi, Lőcse melletti robbanásos baleset nem befolyásolta a kormány döntését, árulta el Ľubomír Gaiko (SaS) védelmi miniszter. Mint mondta, jelenleg is több ezer belépési engedély van érvényben ezekre a területekre. A valóban veszélyes részeket figyelmeztető táblákkal látják el, az új jogszabály pedig megtiltja a tűzrakást ezekben a körzetekben. (TASR, vps) Szeptemberben Igor Matovič állt elő a kormányzati bérstop ötletével (Tomáš Benedikovič felvétele) RÖVIDEN Adélét ostromolja az SaS Pozsony. Szívesen látná az SaS választási listáján Adela Banášová ismert televíziós műsorvezetőt. Utóbbi csak annyit mondott ezzel kapcsolatban, hogy nemrég beszélt Richard Sulikkal, a párt elnökével, de főleg arról, hogy Sulik Adela vendége lesz az általa vezetett talkshow-ban. „Konkrét ajánlatról nem beszélnék” - így Adela. Apja, Jozef Bánás (korábban a liberális ANO színeiben parlamenti képviselő volt) viszont megerősítette, hogy lánya kapott ilyen felkérést. „Tudom mit fog tenni, és ehhez még a tanácsomra sincs szüksége. Van elég esze, úgyhogy elutasítja őket, mert tudja, hogy a politika nem neki való” - árulta el Bánás, (aktualne) Gašparovič nem fogadja Čentéšt Pozsony. Már nem lát okot Ivan Gašparovič arra, hogy fogadja Jozef Čentéšt, a parlament által megválasztott főügyészt, aki még október 19-én levélben kért találkozót az államfőtől. Mivel Gašparovič nem reagált a levélre, Čentéš az alkotmánybírósághoz fordult, mondván: az államfő megsértette jogait. „Az államfő a kézbesítéstől számított 30 napos határidőn belül válaszol a levélre, de tekintettel a beadványra, már nem lát okot Čentéš fogadására” - közölte Marek Trubač elnöki szóvivő. (SITA) Kerékpárutak a vasútvonalakból Pozsony. Kerékpárutakká alakítaná a már használaton kívüli vasútvonalakat Ján Figeľ közlekedési miniszter. Jelenleg úgy tűnik, az Úszor-Somorja, a Komárom-Gúta, a Dévé- nyi-tó-Stompfa lezárt vasútszakaszokon lesznek belátható időn belül kerékpárutak. (SITA) 2013-tól ingyen nézhetjük a tévét Pozsony. Megszűnik a Szlovák Rádió és Televíziónak (RTVS) fizetendő üzembentartási díj 2012 végén, 2013-tól már nem kell fizetnünk ezt az összeget. Ivan Gašparovič szerdán aláírta az RTVS-ről szóló törvény módosítását, amely a díj megszüntetéséről rendelkezik. A közmédiát 2013-tól az állam és az RTVS közti szerződés alapján közvetlenül az állami költségvetésből finanszírozzák majd. A javaslatot Daniel Krajcer (SaS) kulturális miniszter terjesztette elő. Egyben azt is indítványozta, hogy az RTVS vezérigazgatója ne az átlagbér négyszeresét kapja fizetésként, hanem a hétszeresét, ezt a javaslatát azonban elutasította a parlament. (SITA) Lezárták a maffialisták ügyét Pozsony. Leállította a főügyészség az eljárást az ellen a rendőrnő ellen, akit azzal gyanúsítottak, hogy kiszivárogtatta a maffialistaként emlegetett jegyzéket. A belügyminisztérium közzétette: a tárca nem érti a főügyészség lépését, tekintettel arra, hogy az érintett rendőrnő beismerő vallomást is tett. Az főügyészség válaszában elmondta: az ügyben indított vizsgálatot nem állították le, csupán arra a vádemelési javaslatra intettek nemet, amelyet a belügyminisztérium belső ellenőrzési osztálya dolgozott ki. (SITA) Mindkét párt olyan megoldást szorgalmazott, amely a másik számára elfogadhatatlan volt MKP-Híd: nincs közösködés Pozsony. Háromhetes üzengetés után eldőlt, amire számítani lehetett: nem indul közösen az MKP és a Híd az előrehozott választásokon. Az utóbbi napok üzengetése mindkét párt részéről nagyrészt csak arról szólt, hogy a másikkal mondassák ki a nemet. ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Ezt végül egyikük sem mondta ki, de mind a két párt azt kommunikálja, a másik miatt nem jön létre a közös lista. A közösködés elmaradásának valódi oka viszont sokkal inkább az, hogy mindkét párt mást akart - olyat, ami a másik számára elfogadhatadan volt. A két párt együttműködéséről az előrehozott választások kiírásáig szó sem volt. Utána két nappal még Berényi József MKP-elnök is úgy fogalmazott az Ml reggeli műsorában, hogy külön indulnak a választásokon - tény ugyanakkor, hogy ez csak az ő véleménye volt, testületi döntést még nem hozott a párt a kérdésben. Információink szerint akkor az MKP vezetőségén belül többségben voltak azok, akik osztották a pártelnökvéleményét. Egy hétre rá ülésezett a Híd Országos Választmánya, amely felkínálta az együttműködést, ám kizárta annak egyik formáját, a választási koalíciót. Ezzel gyakorlatilag eldőlt, hogy nem lesz közös lista, ugyanis az együttműködés-párti MKP-s politikusok is csak a választási koalíciót tudták volna elképzelni, számukra elfogadhatatlan lett volna, hogy egy másik párt listáján induljanak. így arra, amit a Híd kínált, nem volt igény a másik oldalon. A Híd által elutasított koalíció viszont új kommunikációs lehetőséget kínált az MKP számára. Először az elnökség fejezte ki sajnálatát az „elhamarkodott döntés” kapcsán, majd két héttel a Híd országos testületének ülése után az MKP Országos Tanácsa is ülésezett, ahol hosszú vita után úgy döntöttek, hajlandók tárgyalni az együttműködésről. Am csak egyenrangú partnerként - azaz, nem indulnak a másik párt listáján. A Híd ezután e hét kedden tette meg tárgyalási ajánlatát, értesüléseink szerint a párt politikusai nem is számoltak azzal, hogy az MKP ezt nem fogadja el. Berényiék viszont ultimátumnak tekintették a levelet. Mint mondták: ha valódi ajánlat érkezik, leülnek tárgyalni, Bugárék pedig mindezt úgy értelmezték, hogy ezek után nincs miről egyeztetni. így újabb ajánlat sem érkezett. Értesüléseink szerint a Híd minden harmadik helyet kínálta volna fel az MKP politikusai számára. Ez tudomásunk szerint szintén elfogadhatatlan lett volna az MKP vezetősége számára - még ha bele is mentek volna a Híd-listán való indulásba. Azt ugyanakkor még a Híd politikusai is elismerték: ha el kezdődtek volna is a tárgyalások, annyi vitás pont került volna terítékre, hogy nagyon kicsi lett volna az esélye a megegyezésnek. Például: kérdéses, mit szólt volna a Híd Csáky Pál esetleges jelöléséhez. A sor bőven folytatható. Tegnap már mind a Híd, mind az MKP vezetői úgy nyilatkoztak, a keddi heves levélváltás után lezártnak tekintik az ügyet. így egy dolog biztos, egy pedig valószínű: biztos, hogy külön indul a két párt, s valószínű, hogy ismét sok magyar szavazat fog elveszni. Hacsak nem jut be a parlamentbe mindkét magyar párt, ennek viszont a felmérések - és a két párt politikusai szerint is - kicsi az esélye. (MSz) Egy meg nem egyezés krónikája október 12. - bejelentik az előrehozott választásokat október 22. - a Híd dönt arról, hogy nem lesz MKP-Híd koalíció, a Híd-listán való indulást ajánlja fel az MKP tagjai számára is november 5. - az MKP dönt arról, hogy nem indul a Híd listáján, koalíciót szorgalmaz november 9. - levélváltás, eredménye: nem lesz MKP-Híd együttműködés Október 28-án megülnék az első Csehszlovák Köztársaság kikiáltásának évfordulóját Még egy államünnepet akar az OKS ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. A Polgári Konzervatív Párt (OKS) képviselői azt szeretnék, ha az első Csehszlovák Köztársaság kikiáltásának napja, október 28. államünnep lenne. A Matica slovenská elutasítja az OKS kezdeményezését. A kulturális szervezet szerint a szlovákok Csehszlovákiában nem szerezték meg az igazi szabadságot. Amikor 1918. október 28-án, Prágában a Nemzeti Bizottság a nem létező csehszlovák nemzet nevében kikiáltotta Csehszlovákiát, a szlovák politikai reprezentáció nem tudott erről a lépésről, és nem is adott rá mandátumot a cseheknek - érvel a szervezet. A Matica történeti intézete azzal vádolta meg az OKS képviselőit, hogy még mindig nem tudtak kibékülni az önálló Szlovákia létezésével, és továbbra is a csehek nézőpontjából akarnak a szlovák történelemre tekinteni. Az OKS már a következő, november végi parlamenti ülésen beterjesztene egy törvénymódosító-javaslatot, hogy elérje célját. Peter Zajac pártelnök szerint ez azért fontos, mert az első Csehszlovák Köztársaság megalakulásával lett a szlovákság először államalkotó elemmé. Az első Csehszlovák Köztársaság megalakulása a szlovák nemzet számára a 20. század legfontosabb momentuma volt, mivel nélküle nem vívhatta volna ki sem az autonómiát, sem a független Szlovákia megelakulását, állítja Martin Lacko történész a Nemzeti Emlékezet Intézetéből. Szlovákiában jelenleg tizenöt hivatalos államünnepet és munkaszüneti napot tartunk számon, így a munkaszüneti napokat tekintve - Ausztriával és Belgiummal együtt - az „élbolyban” vagyunk az európai országok között, a listavezetők tizenhét államünneppel a finnek. (TASR, vps)
