Új Szó, 2011. október (64. évfolyam, 227-252. szám)
2011-10-31 / 252. szám, hétfő
6 Kultúra ÚJ SZÓ 2011. OKTÓBER 31. www.ujszo.com Budapest, 2011. október 28.: virágokat helyeznek el József Attila szobránál a Kossuth téren. Egy kormánypárti képviselők jegyezte és a parlamentben elfogadott határozati javaslat eltávolítaná a térről a költő szobrát is. Az intézkedés ellen számos alkotó tiltakozik; Balia D. Károly (BéDéKá) a honlapján virtuális térfoglaló akcióba kezdett. (Kép: MTI) RÖVIDEN A nyertes Ticket Valladolid. Rófusz Ferenc Ticket című animációja nyerte az 56. valladolidi filmfesztivál fődíját, az Arany Kalászt. Az Oscar-díjas rendező személyesen vette át a trófeát Spanyol- ország egyik legnagyobb nemzetközi filmművészeti találkozóján. A filmfesztiválon tartották a film nemzetközi premierjét október 25-én a Calderón Színházban. A légy című, éppen harminc évvel ezelőtt bemutatott filmjével Oscar-díjas Rófusz Ferenc legújabb, 9 perces műve a bemutató alkalmával rögtön el is nyerte a spanyolországi filmművészeti találkozó legjobb rövidfilmjét illető fődíjat, (mti) Magyar fotográfia 1914-1989 Pozsony. Holnap (kedden) nyílik és a hónap végéig tekinthető meg a fővárosi Művészetek Házában (SZNF tér 12.) a Magyar fotográfia 1914-1989 című kiállítás, melynek Baki Péter a kurátora. Nyitva tartás: naponta 11-től 19-ig, az 5 eu- rós jegy a ház összes kiállítására érvényes, (ú) Szlovákiai magyar bibliotékái napok Pozsony. A könyvárusítással egybekötött kétnapos rendezvényen hazai kiadók mutatkoznak be a Magyar Intézetben (Védcölöp út 54): szerdán az AB-ART (10.00), a Lilium Aurum (16.00), a Méry Ratio (17.00) és a Kalligram (18.00), csütörtökön a Median (16.00), a Madách-Posoni- um (17.00) és a NAP Kiadó (18.00). A szerdai esti irodalmi társalgó vendégei Ablonczy Balázs, a Párizsi Magyar Intézet igazgatója és Demmel József történész; bemutatják Ablonczy Balázs Nyombiztosítás. Letűnt magyarok című, valamint Demmel József A szlovák nemzet születése című könyvét. A beszélgetést Katona Csaba, a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) történésze vezeti. Csütörtökön délelőtt Deák Renáta, Görözdi Judit, Mag Gabriella, Jitka Rožnová, Pénzes Tímea és Eva Andrejčáková műfordítók részvételével lesz műhelybeszélgetés, (mkki) Márquez több regényét megfilmesítették már, most jön a Bánatos kurváim emlékezete Mennyit enged az írói világ? Ellenáll mindennemű megfilmesítésnek (Képarchívum) Ez az év sem múlik el Márquez nélkül. Legalábbis a mozikban. A Nobel-díjas kolumbiai író regényei és elbeszélései alapján - már az év végén bemutatásra kerülő Bánatos kurváim emlékezetét is beleszámítva - eddig negyvenöt adaptáció készült. SZABÓ G. LÁSZLÓ Negyvenöt film különböző országok produkciójában. A legtöbbször természetesen délamerikai, főleg venezuelai és kolumbiai koprodukcióban, de mexikói, sőt Costa Rica-i is ott áll a sorban. Akárcsak az olaszok és a franciák. Márquez-regény eddig még nem adta meg magát. Bármelyik művének filmváltozatát nézzük, egyik sem lett teljes siker, sőt még fél sem. Márquez olvasva jó. Még színpadra is könnyebben átírható, mint mozivászonra. Elég, ha csak a Száz év magány magyar sikersorozatát vesszük. A Schwajda György által létrehozott színpadi változat ősbemutatója Szolnokon volt, ahol Ursulaként Törőcsik Mari nyújtott frenetikus alakítást. Játékát még az író hazájában, Kolumbiában, a bogotai színházi fesztiválon is nagy elismeréssel fogadta a közönség. Egerben Molnár Piroska, a Vígszínházban Börcsök Enikő vitte a vállán a darabot. A Száz év magányhoz eddig egyetlen filmrendezőnek sem volt elegendő bátorsága, a rö- videbb Márquez-írások nyomán pedig újabb és újabb fiaskó született. így bukott meg a nyolcvanas években az Ereadi- ra, később Az ezredes úrnak nincs, aki újon, pár évvel ezelőtt a Szerelem a kolera idején, melyet még Javier Bardem nagyszerű alakítása sem tudott megmenteni, majd A szerelemről és más démonokról, amely ugyancsak magasan jegyzett mű a világirodalom legszebb alkotásai között. Márquez sajátos írói és képi világa ellenáll mindennemű megfilmesítésnek. Próbálkozni, kísérletezni lehet, a végeredmény azonban eddig egyetlen esetben sem igazolta az alkotói szándékokat. Talán csak Francesco Rosí 1987-es, parádés szereposztással - Anthony Delon, Rupert Everett, Gian Maria Volonte, Omella Muti, Irene Papas - készült filmje, az Egy előre bejelentett gyilkosság krónikája lóg ki némiképp a sikertelen Már- quez-adaptációk sorából, és az is csak annak köszönhetően, hogy abban egyensúlyba került a mágikus és a realista. A márquezi látványvilágot nem könnyű megteremteni a vásznon. Áz ízléstelen egzotikum csapdáját eddig keveseknek sikerült elkerülni. A mágikus helyett jött a színes, de inkább csiricsáré díszlet, amelyből éppen az a hangulat hiányzott, ami a Márquez-regények sajátja. Nem sikerül az alkotóknak az idő ábrázolása sem, szünet nélküli körforgása, az időtlen állandóság érzékeltetése sem. Ami az írónál természetesnek tűnik, az a vásznon lelassul, vagy feleslegesen (többször is) ismétlődik. Furcsa mód minden esetben épp az sikkad el a moziban, ami a regényekben az elsőtől az utolsó oldalig jelen van: a leírhatatlan varázs. Akár átvitt értelemben, akár szó szerint véve. Egyetlen kivétel mégis akad: az 1985-ben kolumbiai-kubai koprodukcióban készült A halál ideje, amely azonban nem adaptáció - Márquez azt eleve filmre írta. Az is egy előre eltervezett emberölés feszültséggel teli története, akár az Egy előre bejelentett gyilkosság krónikája, de egy tisztán realista mű, mágikus elemek nélkül. Úgy tűnik, ahhoz, hogy Márquez a mozivásznon is Márquez maradhasson, nem kell több, csak éppen ő. Ami annyit jelent: vagy rögtön filmre írja, vagy ő maga ülteti mozivászonra a már kész művet. Gabriel García Márquez, vagy ahogy az övéi hívják, Gábo, Gabito nyolcvanhárom éves. Mivel leromlott egészségi állapota nem engedi, hogy annyit dolgozzon, mint régen, emlékiratainak folytatása mellett másra nem jut energiája, így aztán a Bánatos kurváim emlékezetéből is úgy született film, hogy rábólintott, de ő maga nem vállalt részt a forgatókönyv megírásában. „Éppen az elsárgult papírjaimmal, a tintatartómmal és a lúdtollal bíbelődtem, amikor a park mandulafái közül kirobbant a nap, és a folyami postahajó, egyhetes késéssel az aszály miatt bőgve úszott a kikötő csatornájába. Végre itt volt a valóságos élet, a szívem megmenekült, és arra ítéltetett, hogy jó szerelembe haljon bele a századik évemet követő bármelyik nap boldog agóniája után.” Ez a regény utolsó két mondata. Kép kép hátán. Hogy ebből mi került a vászonra? Saudek A pozsonyi Galéria Michalský dvor (Mihálykapu u. 3.) Jan Saudek képeiből nyitott kiállítást. Megtekinthető keddtől vasárnapig, délután egytől hatig, november 27-ig. (TASR) Zimka Ondrej Zimka festő, illusztrátor kapta a Képzőművészeti Alap idei díját, az eseményre a fővárosi Zámocká utcai Pálffy- palotában került sor. A képen a művész égjük alkotása. (TASR) A kassai zsinagóga A nyilvánosság számára évtizedekig zárva tartó kassai zsinagóga ad otthont a Belső tér 6. című, művészi imákat ábrázoló képzőművészeti alkotások tárlatának. (TASR) Csudái A magyar származású po- zsonjd Ivan Csudái egyik alkotását mutatja Öninterpretációk című kiállításán a budapesti Szlovák Intézetben. A tárlat no- vember21-iglátogatható. (MTI) Pawei Althamer Az 1967-es születésű lengyel szobrász kiállítása a berlini Deutsche Guggenheimben nyílt meg október 28-án. Megtekinthető a jövő év január 16-áig. (TASR) Picasso Szerbiában került elő ez a Pohár és kancsó című Picasso- festmény (a hannoveri Sprengel Múzeum tulajdona), melyet egy 2008-as svájci kiállításon loptak el. (TASR)
