Új Szó, 2011. október (64. évfolyam, 227-252. szám)

2011-10-27 / 249. szám, csütörtök

2 Közélet ÚJ SZÓ 2011. OKTÓBER 27. www.ujszo.com KAMPANYMORZSAK Slota és Belousovová nem áll össze Pozsony. A szlovák nemzeti szavazatok alighanem meg­oszlanak majd az előrehozott választásokon. Ján Slota sze­rint ugyanis nincs esély az SNS, valamint az abból kizárt An­na Belousovová által alapított Nemzet és Igazság választási együttműködésére. „Természetesen sok sikert kívánok Be­lousovová asszonynak a politikai életben, de az együttmű­ködés szóba se jöhet” - mondta az SNS elnöke. Anna Be­lousovová szerint még korai az együttműködés lehetőségé­ről beszélni. (SITA) SaS: régi arcok, régi program Pozsony. A melegek bejegyzett élettársi kapcsolata és a marihuána dekriminalizációja ugyanúgy része lesz az SaS választási programjának, mint 2010-ben.,Alapelveink nem változtak, de ezek a tézisek nem egyenlők az ígéretekkel. Ez azt a képzetet keltené, hogy ha a párt része a kormánykoalí­ciónak, a szándékai okvetlenül valósággá válnak” - magya­rázta Tatiana Tóthová szóvivő. A liberálisok választási listá­juk első tíz helyén szintén nem terveznek lényegesebb vál­toztatásokat. A szóvivő nem tud róla, hogy a párt jelenlegi parlamenti képviselői között lennének olyanok, akik nem indulnak az előrehozott választásokon. Az SaS az utolsó pil­lanatban fogja véglegesíteni jelöltjei névsorát. (TASR) Mégsem támad az OKS Pozsony. Korábbi ígéretével ellentétben nem fogja meg­támadni az alkotmánybíróságon az előrehozott választáso­kat a Polgári Konzervatív Párt (OKS). „Mivel a pártoknak ek­kora kedvük van az előrehozott választásokhoz, nem lenne értelme” - mondta Peter Zajac pártelnök. Az alkotmánybíró­sági beadványhoz egyébként legalább harminc képviselői aláírásra lenne szükség. (TASR) Eddig nem lépett a frekvenciatanács Eljárást kezdeményeztek - talán Esterházy miatt ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. Feltehetően egy Esterházy Jánossal kapcsolatos televíziós riport miatt indíthat eljárást a szlovák közmédiák (RTVS) ellen a frekvenciata­nács (RVR). A tanács keddi ülésén ugyanis foglalkozott egy beadvánnyal, amely sze­rint a Magyar magazin című műsor egyik riportja egyolda­lúan mutatott be egy témát. A tanács tagjai helyt adtak a be­adványnak. A szóban forgó ri­port vélhetően Kendy Éva munkája, amely Esterházy Já­nos egykori szlovákiai magyar politikussal foglalkozik. Meg­szólalnak benne többek között azok a szemtanúk, akik a bör­tönbüntetését töltő politikussal annak halála előtt kapcsolatba kerültek. Szó esik a riportban arról, hogy Esterházy állítólag csodával határos módon meg­gyógyított egy súlyosan beteg szerzetest, s erre a tettre ala­pozva az olmützi püspökség kezdeményezte Esterházy bol­doggá avatását. Az RTVS nemzetiségi adása­inak igazgatósága egyelőre nem kívánja kommentálni az ügyet. „Eddig nem érkezett hozzánk semmilyen hivatalos megkeresés ezzel kapcsolatban, nincs mire reagáljak” - hárította el lapunk kérdését Lovász Atti­la, az RTVS nemzetiségi adása­inak és a Pátria rádiónak az igazgatója. (TASR,vps) Szlovák nem az adóharmonizációra és a vétójog eltörlésére, nem bővítenénk a mentőövet EU-csúcs: öt szlovák feltétel Pozsony. Tegnap délben az esti sorsdöntő brüsszeli uniós csúcsta­lálkozón képviselendő szlovák álláspontról tár­gyalt a parlament euró­pai ügyi bizottsága - zárt ajtók mögött. ÚJ SZÓ-HÍR A képviselők többsége egyezségre jutott a legfőbb pontokkal kapcsolatban, így Iveta Radičová miniszterelnök a törvényhozás illetékes bizott­ságának jóváhagyásával indult az uniós csúcsra. Ez tegnap lapzártánk után ért véget. A parlamenti képviselők öt pontban fogalmazták meg fenntartásaikat. A honatyák felhatalmazták Radičovát, hogy utasítsa el az adóharmo­nizációra irányuló törekvése­ket. A parlament és a kormány álláspontja szerint Szlovákia érdeke az, hogy legalább a közvetlen adók (pl. a jövede­lemadó) szabályozása marad­jon a tagállamok hatáskörében. Emellett egyezség született a mentőöv további bővítésével kapcsolatban is: Szlovákia ezt egyértelműen el fogja utasíta­ni. Az elmúlt napokban francia és német lapok ugyanis meg­szellőztették: a két legnagyobb euróövezeti tagállam a duplá- jára-triplájára növelné a men­tőöv pénzügyi keretét. Ugyanúgy elutasítjuk a Lisszaboni Szerződés azon mó­dosítását, mely a kulcsfontossá­gú voksolások esetében elvenné a vétójogot az egyes tagorszá­goktól. „Ha ez átmenne, bizo­nyos döntések meghozatalából ki lennénk zárva” - mondta teg­nap Radičová. Szlovákia emel­lett kérni fogja, hogy az uniós El akatjuk érni, hogy az anyabankok ne a leány­bankjaik kárára oldják meg problémáikat - mondta Radičová. szervek szigorúbban ellenőriz­zék a tagállamok költségvetését, s amelyik ország nem tartja be korábbi vállalásait, kemény szankciókra számítson. Az utolsó, ötödik szlovák fel­tétel a bankokkal volt kapcsola­tos. „El akarjuk érni, hogy az anyabankok ne a leánybankjaik kárára oldják meg saját problémáikat” - mondta a kor­mányfő. Erre azért van szükség, mert a szlovákiai bankok túl­nyomó többsége külföldi bank­csoportok tulajdonában van, a válság több hazai bank anya­bankját is érintette. A szlovákiai bankok ugyanakkor minimális mennyiségű görög kötvényt tar­tanak, szakértők szerint hozzá­vetőleg 500 millió eurós kitett­ségük van. Az már a csúcs előtt szinte biztos volt, hogy a görög államadósság egy részét el keü engedni, számítások szerint a leírás az adósság 60 százalékát érinthetné. Ez esetben a szlová­kiai bankok 300 millió eurót vesztenének hellén kötvényei­ken. (MSz, SITA) Kvasnica szerint ezek már csak hatalmi játszmák, nem érdek, hogy kiderüljön az igazság Labašt kihallgatták a főügyészségen Peter Labaš továbbra is kitart amellett, hogy kollégái a média nyomására határolódtak el a jelentéstől (Somogyi Tibor felvétele) VRABEC MÁRIA Pozsony. Két évvel azután, hogy Maiina Hedvig ügyvédje kérte, tegnap kihallgatták a fő­ügyészségen Peter Labaš or­vosszakértőt. A pozsonyi orvosi kar dékánja szakvéleményében arra a következtésre jutott, hogy a diáklányt nem támad­ták meg, sérülései korábbi eredetűek voltak, az ajkát pe­dig maga harapta meg. „Elsősorban arra a kérdésre akartam tőle választ kapni, mi­re alapozta ezt a feltélezését, a kórházi jelentések és a rendőr­ségi jegyzőkönyv melyik részé­ből indult ki, de csak általános, senmmitmondó válaszokat kaptam” - mondta lapunknak Roman Kvasnica. Az ügyvéd kétszáz kérdéssel készült a kihallgatásra, de há­rom óra alatt ezeknek csak a töredékét tudta feltenni, mert Labaš professzor rendre eltért a tárgytól, vagy a vizsgálatot ve­zető ügyész szólt közbe. „Érez­hető volt, hogy kerülni akarják a konkrétumokat, mert tudják, hogy ezekkel gondjuk lesz” - mondta Kvasnica. A dékán nem tudott válaszolni arra a kérdés­re sem, hogy a jelentésében fel­tüntetett tizenkét konzultáns közül ki melyik résznek a szer­zője, vagy pontosan melyik kö­vetkeztetés ered tőle. Mint is­meretes, a feltüntetett orvosok közül hárman utóbb elhatáro­lódtak a jelentéstől és kijelen­tették, hogy semmi közük hoz­zá. Labaš professzor ennek el­lenére a tegnapi kihallgatáson is azt állította, hogy kollégáival konzultált, és azok csak a mé­dia nyomására visszakoztak. Roman Kvasnica szerint va­lamennyit ki kellene hallgatni, hogy eskü alatt valljanak arról, a jelentés melyik mondata tar­talmazza az ő szakmai vélemé­nyüket. „Ezek után felháborí­tónak tartanám, ha Labaš pro­fesszor azt a megbízást kapná a főügyészségtől, hogy újra egé­szítse ki a jelentését. Ezért ja­vasoltam, hogy független in­tézményt, a prágai Károly Egyetemet vagy a brünni Ma- saryk Egyetemet bízzák meg új szakvélemény kidolgozásával” - mondta Kvasnica. Az orvos- tudományi kar dékánjának ki­hallgatása két hét múlva folyta­tódik. A főügyészség három év múltán eleget tett az ügyvéd azon kérésének is, hogy hall­gassák ki a két pszichiátert, akik védencét kezelték - a du- naszerdahelyi Sárközy Lászlót és a trencséni Jozef Hastot. Új­ra, immár harmadszor kihall­gatják Peter Horákot is, aki a támadás ügyében folytatott és két hét után lezárt vizsgálatot vezette. A kihallgatások idő- pontát még nem tűzték ki, de feltételezhető, hogy az ügyész­ségi vizsgálat még hónapokig, minimum a választásoldg el­húzódik. Kvasnica szerint ezek már csak politikai és hatalmi játszmák, a főügyészségen senkinek nem érdeke, hogy ki­derüljön az igazság. A több mint 2400 orvos alig egytizede vonta vissza felmondását, igaz, a megüresedő helyekre sok pályakezdő jelentkezik Uhliarik elismerte: súlyossá válhat a helyzet Döntött a bíróság Egy centet sem fizet Simon Besztercebánya. Mégis Si­mon Zsolt földművelésügyi miniszternek adott igazat teg­nap a Besztercebányai Kerületi Bíróság a hitelrontás miatt folytatott perben, amelyet Ma­rián Záhumenský smeres kép­viselő indított. Záhumenský 2006-ban a földművelésügyi minisztérium államtitkáraként perelte be Simont, amiért bírál­ta őt egy cégnek nyújtott állami dotáció miatt. A kerületi ins­tancia figyelembe vette a leg­felsőbb bíróság véleményét, mely szerint Simon bírálata tényszerű és konkrét volt. A miniszternek az ítélet szerint nem kell bocsánatot kérnie, és kártérítést sem fizet. (TASR) ÚJ SZÓ-HÍR Pozsony. Ivan Uhliarik egészségügyi miniszter tegnap az állami kórházak igazgatói­val tárgyalt az orvosok tömeges felmondása miatt kialakult helyzetről. A tárcavezető teg­nap elismerte: a helyzet a várt­nál súlyosabb. Uhliarik koráb­ban abban bízott, hogy a dok­torok többsége viszonylag gyorsan visszavonja felmondá­sát, ám most, egy hónappal az akció bejelentése után és egy hónappal az orvosok tényleges távozása előtt a tiltakozók alig tizede gondolta meg magát. A miniszter és a kórházigaz­gatók hosszú órákon át tárgyal­tak, a helyzet súlyosságát mu­Uhliarik pár hete még jóval op­timistább volt (TASR) tatja az is, hogy az intézmény- vezetők egy kivételével szó nélkül távoztak a megbeszélés­ről. „Minden igazgatónak más válságvariánsa van. Nálunk az a helyzet, hogy továbbra is tár­gyalnunk kell az orvosokkal, mert ha minden felmondás ha­tályba lépne, az egészségügyi ellátást csak korlátozott for­mában tudnánk biztosítani” - mondta Igor Jančo, a Kassai Gyermekkórház igazgatója. Több kelet-szlovákiai kórház ugyanakkor jelezte, az elmúlt hetekben több száz fiatal orvos jelentkezett a megüresedő he­lyekre, így elvileg a távozók egy része pótolható. Szakértők ugyanakkor figyelmeztetnek: az atesztációval és komoly szakmai tapasztalatokkal ren­delkező orvosokat nem lehet újoncokkal helyettesíteni. Ko­rábban olyan jelzések is érkez­tek, hogy a keleti kórházakba ukrán doktorok is jelentkeztek. Másrészt pedig: ha a több mint kétezer orvos valóban otthagy­ná jelenlegi munkahelyét, nagy részük valószínűleg úgysem tudna külföldön elhelyezkedni, tehát hazai kórházakban ke­resne munkát. Az orvosszakszervezet köz­ben arra panaszkodik, több in­tézményben is komoly nyo­mást gyakorolnak tagjaira, hogy vonják vissza felmondá­sukat. Ezt a hírbe hozott kór­házak tegnap nyilatkozatok­ban utasították el. A miniszter szerint decem­bertől a kórházi osztályok összevonására lehet számítani. Uhliarik a kórházi fekvőhelyek további csökkentését is kilátás­ba helyezte. A tárca szerint - ha nem kerül sor a felmondások visszavonására - bizonyos ese­tekben egyes akut műtétek el­végzése végett távolabbra kell majd utazni, abba a kórházba, ahol az ezekre szakosodott osz­tályok teljes létszámmal működnek tovább. A tárcavezető tárgyalt a til­takozó orvosokkal is, kedden egy szakértői csoport egyezte­tettbérköveteléseikről. Egyelő­re egyezség nélkül. Az orvosok ugyanis a kezdeti követelései­ket módosítva most már 2-4 ezer eurós fizetést kémek. „Hajlandó vagyok a reális ja­vaslatokat elfogadni, ám e pon­ton az orvosok összetévesztet­ték a szlovákiai kórházakat a görög szigetekkel” - tette hoz­zá Uhliarik. (MSz, SITA)

Next

/
Thumbnails
Contents