Új Szó, 2011. október (64. évfolyam, 227-252. szám)
2011-10-26 / 248. szám, szerda
12 Régió ÚJ SZÓ 2011. OKTÓBER 26. www.ujszo.com Nagy az érdeklődés az ingatlanok iránt Új bérlakások építését tervezik Érsekújvárban Az elhunyt hozzátartozói három hónappal a baleset után sem tudják, mi történt valójában Tragikus kimenetelű baleset, sok kérdőjellel Az egészségügyi felügyelet vizsgálatot folytatott a dunaszerdahelyi kórházban - eredménye egyelőre nem ismert (A szerző felvétele) SZÁZ ILDIKÓ Érsekúvjár. Folytatni szeretnék a járási székhelyen a Nyugat II lakótelep építését, a város vezetése az Állami Lakásfejlesztési Alap támogatásával 38 új lakással bővítené a jelenlegi lakóparkot. Az új lakónegyed B lakótömbjében öt egyszobás és tíz kétszobás, a C lakótömbben nyolc háromszobás lakás építését tervezik, a D lakótömbben 15 új lakás épülne - ebből tíz kétszobás és öt egyszobás. A lakóházak építését még idén szeretnék megkezdeni, és 2012-re befejezni az Állami Lakásfejlesztési Alap támogatásával. A tervek készek, és az építkezéshez szükséges engedélyek a beruházó rendelkezésére állnak. Érsekújvár ön- kormányzata 1 580 960 euró felvételét tervezi a lakásfejlesztési alaptól - ami a tervezett beruházás 80 százaléka - a városi büdzsét terhelő önrész pedig két részre bontható: 490 700 euró a lakások építésére, és 496 190 euró a lakások alatt található földszinti üzlethelyiségek létrehozására. Már 2008 szeptemberében megkezdték az új hőelosztó állomás építését a Nyugat II lakótelepen, hogy folytatni tudják a Nyugat I lakóövezet bővítését. Á bérlakásokat elsősorban fiatal családoknak szánják, egy-egy új otthon alapterülete nem haladja meg a hetven négyzetmétert. Csaknem egy évtizedig tartottak a munkálatok a Nyugat I lakótelepen. Érsekújvárban nagy szükség van újabb lakásokra. Az új lakónegyed megépítése előtti öt évben csupán 250 lakás épült a járási székhelyen. Tizennégy évvel ezelőtt kezdték meg a Nyugat I lakótelep építését, és csaknem kilenc évig tartottak a munkálatok. A város vezetése már 2005-ben keresni kezdte a megfelelő kivitelezőt, aki vállalná a Nyugat II lakótelep építését, de akkor nem akadt jelentkező. 2006-ban a Prospect cég jelentkezett, amely részt vett a Nyugat I-es megépítésében és az akkori beruházásban részt vevő másik két cég által építeni kezdett lakásokat is befejezte, mivel az említett partnereknek elfogyott a pénzük, és vállalt kötelezettségeiknek nem tudtak eleget tenni. Dunaszerdahely/Ekecs- Apácaszakállas. Tragikus munkahelyi baleset történt 2011. július 12-én az ekecs-apácaszakállasi szövetkezetben; az 59 éves Kiss Dénes az emelőtargonca használata közben sérüléseket szenvedett, hat nappal később meghalt. Hozzátartozói szerint az ügy hátterében tül sok a kérdőjel. LŐRINCZ ADRIÁN A szóban forgó napon Kiss Dénes egy, az emelőtargonca villájára csúsztatott, a magasba emelt raklapon állva igyekezett megjavítani a gabonatároló zárószerkezetét. Egy szerencsétlen mozdulat folytán a raklapról a gép és az emelő közé zuhant, esés közben megrántva az utóbbi billentésére szolgáló kart. A mechanizmus magához préselte; helyszínen tartózkodó kollégái, F. L. és F. G. szabadították ki. Az esetről a rendőrségi krónika nem tesz említést - azon egyszerű oknál fogva, hogy a balesettel a rendőrség nem foglalkozott, mivel senki nem tett feljelentést. Az ügyben a Nagy- szombati Munkafelügyelet folytatott vizsgálatot, miután július 18-án, tehát hat nappal később a szövetkezet munkatársa, Sz. J. e-mailben értesítette a hivatalt. Az elhunyt fia, ifj. Kiss Dénes tűzoltó-főhadnagy szerint nem ez az egyetlen furcsa körülmény. Nem bűnbakot keresnek „Előrebocsátom: nem bűnbakot keresek, ám úgy vélem, az ügy körülményei nem tisztázottak - mondja. - A baleset, amely során édesapám sérüléseket szenvedett, július 12-én, a délelőtti órákban történt. Felettese, F. L. édesanyámat erről személyesen értesítette; azt mondta, édesapámat gyorsmentő szállította a kórházba, de nem kell aggódnia, sérülései nem súlyosak. Mint kiderült, ez csak részben volt igaz, mert édesapámat a kollégája szállította személygépkocsin az ekecsi körzeti orvosi rendelőbe, onnan vitte el a mentő. Az elsődleges orvosi vizsgálat politraumatikus sokkot, azaz több szervi elégtelenséget állapított meg nála.” Kiss Dénes a dunaszerdahelyi kórház intenzív osztályára került, ahol komputertomográ- fos, azaz CT-vizsgálatot végeztek rajta. Ez kimutatta, hogy medencecsontja két centiméterrel elmozdult, ám ez műtéttel orvosolható lett volna. Ezt követően a baleseti sebészeti osztályon helyezték el, melynek orvosa közölte: speciális mentő fogja Kiss Dénest a pozsony-kramárei kórházba szállítani, ahol megműtik. Július 14-én a sebészorvos újfent CT-vizsgálatot rendelt el, mivel a sérült hasürege puffadni kezdett. A látlelet szerint kis mennyiségű folyadék gyülem- lett fel, amit a szakember a szervezet reakciójaként értékelt. Szondázással próbálták csökkenteni a hasüregi nyomást, ám a beteg állapota alig javult. Július 17-én összeomlott a keringése, de az újabb - sorrendben harmadik - CT- vizsgálat során sem derült ki, hogy elfakadt a vékonybele. Egy nappal később Kiss Dénes szeptikus sokk, azaz vérmérgezés kapcsán fellépő keringési elégtelenség miatt hunyt el. Sok a kérdőjel „Július 25-én beadvánnyal fordultam az egészségügyi felügyelethez, mivel úgy vélem, édesapámat a dunaszerdahelyi kórházban nem részesítették megfelelő ellátásban - folytatja a történetet ifj. Kiss Dénes. - A vizsgálat eredményéről mindmáig nem tájékoztattak. Időközben viszont Apácaszakállason szárnyra kapott olyan híresztelés, hogy a baleset nem úgy történt, ahogy azt a szemtanúk elmondták. Próbáltam utánajárni az ügynek, ám minduntalan falakba ütköztem; nem akad senki, aki a rendőrségen elmondaná, mi is történt valójában.” A fiatalember szerint az első megkérdőjelezhető körülmény az, hogy a baleset idején mindössze két szemtanú tartózkodott a helyszínen. Az sem nevezhető szokványosnak, hogy a sérülthöz nem hívtak mentőt, hanem személygépkocsival szállították a körzeti orvos rendelőjébe, s a balesetet a munkáltató csak Kiss Dénes halálának napján jelentette a munkafelügyeletnek. Ifjabb Kiss Dénes szerint a szövetkezet munkatársa meglátogatta a kórházban fekvő sérültet, és iratokat íratott alá vele. A felügyelet a munkabiztonsági előírásokkal kapcsolatos jegyzőkönyveket rendben találta. Zárójelentésre várva Utóbbi körülmények kapcsán Végh István mérnök, az Ekecs-Szakállas Mezőgazdasági Szövetkezet elnöke elmondta: bár sajnálatosnak tartja a történteket, a tényeken ez nem változtat. ,A baleset amiatt következett be, hogy Kiss Dénes nem tartotta be a munkabiztonsági előírásokat - közölte. - Kórházban tartózkodása idején tartottuk vele a kapcsolatot, és több ízben elismerte, hogy a balesetet maga okozta. Ezt a feleségének mondta. Ami a mentőt illeti: egyszerűen azért nem hívtuk ki hozzá, mert egyáltalán nem akart orvoshoz menni, a kollégája beszélte rá. Úgy tudom, a kórházban megfigyelés céljával tartották bent. Bennünket is sokkolt, amikor megtudtuk, hogy meghalt.” Both Péter dunaszerdahelyi járási rendőrkapitány elmondta: sem a munkafelügyelet, sem a szövetkezet, sem a kórház, sem pedig a károsult családja nem jelentette be a balesetet - így vizsgálat sem indult. „Mivel helyszínelést sem folytattunk, három hónap távlatából nehéz lenne megállapítani, kinek a mulasztása folytán következett be a munkahelyi baleset - közölte. - Ha azonnal értesítettek volna bennünket, meg tudtuk volna állapítani, mi történhetett valójában. Ennyi idő elteltével viszont kizárólag a szemtanúk vallomására tudnánk támaszkodni.” Horváth Zoltántól, a Dunaszerdahelyi Kórház és Rendelő- intézet igazgatójától megtudtuk: az egészségügyi felügyelet vizsgálódott az intézményben; a független szakértői zárójelentés egyelőre nem látott napvilágot, a szakemberek a részletes boncolási jegyzőkönyvre várnak. Fennállásának huszadik évfordulóját ünnepelte a komáromi C. B. C. G. pékség. Ennek örömére megsütötték Komárom legnagyobb, öt kilogrammos kenyerét. Erre a célra speciális formát kellett készíttetni. A kerek évforduló alkalmából a cég székhelye előtt csütörtökön és pénteken bőséges választékkal várták a vásárlókat. A pékség több mint 60 féle finomságot süt naponta, volt tehát miből válogatniuk az ínyenceknek. (Czigler Mónika felvétele) A megtakarítási intézkedést januárban vezették be, és május végéig tervezték fenntartani, de év végéig kikapcsolva marad a közvilágítás harmada Havonta négy és fél ezer eurót spórolnak meg a közvilágításon SZÁSZl ZOLTÁN Rimaszombat. Havi mint- egy négy és fél ezer eurós megtakarítást jelentett eddig a városnak a közvilágítás ésszerűsítése, a lámpák egy részét már nem időzített kapcsolókkal, hanem fotocel- lás irányítással kapcsolják be. A megtakarítási intézkedést januárban vezették be, és május végéig tervezték fenntartani, de a kedvező tapasztalatok miatt év végéig kikapcsolva marad a közvilágítás egyharmada. Figyelembe vették a lakosság igényeit is, alapos elemzés után döntöttek arról, hol mennyi lámpát lehet kikapcsolni. Néhány helyen lakossági kérésre év közben visszakapcsolták a világítást, így a Tompa Mihály Alapiskolánál és a Nyugat lakótelep forgalmasabb részein. Főleg az óvodák, iskolák, üzletközpontok és közintézmények környékén lévő gyalogátkelők biztonságosabb megvilágítása érdekében volt szükség menet közbeni apróbb módosításokra. A közvilágítást működtető közterület-fenntartó vállalat A lámpák egyharmada év végéig kikapcsolva marad (A szerző felvétele) szakembereinek a téli időszámításra való átálláskor már nem kell minden lámpát kézi erővel átállítani, a foto- cellás kapcsolók automatikusan, a fényerősség változásától függően kapcsolnak ki vagy be. Az átállítás a régi technológiával több ember mintegy kétheti munkájába került. Rimaszombat területén mintegy négyszáz világítótest van, a tapasztalatok szerint azok egyharmadának kikapcsolása nem okozott komolyabb gondot sem az autósoknak, sem a gyalogosoknak. Év végén derül ki, pontosan mennyi pénzt sikerült így megtakarítani, a becslések szerint akár harmincöt- negyvenezer euróra is rúghat a világításon megspórolt összeg. A Rimaszombati járásban sajnos nem ritka, hogy a kisebb településeken rossz, vagy egyáltalán nincs közvilágítás. Ennek az önkormányzatok igen rossz anyagi helyzete az oka, a kisebb lélekszámú falvakban alig jut pénz az alapműködésre, így a közvilágításon próbálnak spórolni.
