Új Szó, 2011. október (64. évfolyam, 227-252. szám)
2011-10-26 / 248. szám, szerda
4 Gazdaság és fogyasztók ÚJ SZÓ 2011. OKTÓBER 26. www.ujszo.com Jövőre búcsút intünk a lendületes növekedésnek Nagyot fékez a gazdaság ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. A banki elemzők egyre borúlátóbbak Szlovákia jövő évi gazdasági kilátásait illetően, a pénzpiacokon tapasztalható bizonytalanság ugyanis a szlovák gazdaságot sem kerüli el. A jegybank legfrissebb, e hónapban elvégzett felmérése szerint a hazai banki elemzők jövőre már csak 1,9%-os gazdasági növekedést jósolnak, míg szeptemberben még 2,7, júliusban pedig 4,3%-os növekedéssel számoltak. Optimistább a hangulat az idei adatokkal kapcsolatban. 2011-re 3,1%-os bővülést jeleznek, ami 0,2 százalékponttal több a szeptemberi prognózisnál. Nem módosítottak az árak idei várható alakulásán, ezek idén így 4,3%-kal nőhetnek. Jövőre azonban már ennél enyhébb inflációra számíthatunk, a banki elemzők szerint ugyanis ez 2,7% lesz. A gazdaság vártnál rosszabb teljesítményét már a jegybank is megerősítette. Az intézmény már szeptember végén 4,7-ről 3,8%-ra csökkentette a jövő évi gazdasági növekedéssel kapcsolatos előrejelzését, legújabban pedig beismerte, a helyzet még ennél is rosszabb lehet, vagyis a gazdasági növekedés 2,1%-ra is lassulhat. Mindez a jegybank szerint elsősorban az eurózónában tapasztalható válsággal magyarázható. A szlovák gazdaság várható teljesítményével kapcsolatban egyre borúlátóbbak a nemzetközi intézmények is. Az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) például a júliusi 4,1% helyett jelenleg már csak 1,1%-os növekedést jósol jövőre az országnak, (mi, SITA) GAZDASÁGI HÍRMORZSÁK Terjeszkedik a dm drogerie Pozsony. A szeptember 30-ával zárult üzleti évben a német dm drogerie üzletlánc 10,7 százalékkal növelte szlovákiai forgalmát, elérve a 114 millió eurót. A társaság a 2010/2011-es üzleti évében 6.4 millió euró ráfordítással 105-re növelte itteni üzletei számát, és az év végéig további 4 új bolttal számol - közölte Zuzana Vinklerová, a cég képviselője, hozzátéve: egy év leforgása alatt további 7.5 millió euró beruházással számolnak nálunk. A terjeszkedés eredményeképpen szeptember végén a dm drogerie már 812 főt foglalkoztatott, ami 12 százalékkal magasabb mutató a 2010 szeptemberi adatnál. A térségünk 11 országában tevékenykedő dm drogerie napjainkban közel 2550 üzletet működtet és 39ezerfőtalkalmaz. (shz) Az euró miatt is drágább a sör Pozsony. Az euró 2009-es bevezetése miatt leginkább a közétkeztetés, az éttermekben árult sör és kávé valamint a tömegközlekedés drágult, megugrottak azonban a bérleti díjak is - derül ki a jegybank által kiadott szaklap, a Biatec legfrissebb számában közölt elemzésből. Az euró bevezetése azonban átlagosan alig 0,25%-kal növelte az árakat Szlovákiában. (TASR) Új fenyegetést kaptak a bankok Brüsszel. A kelet-európai országok attól tartanak, hogy a bankok feltőkésítési szabályainak változása lehetővé fogja tenni, hogy az anyabankok elvonhassák a térségből leányvállalataik tőkéjét, kockáztatva ezzel gazdaságaik stabilitását - írta az EUobser- ver. Traian Basescu román államfő kijelentette, hogy ezt nem engedhetik meg, a román bankszektor fele ugyanis az olyan, pénzhiánnyal küszködő osztrák és görög bankok tulajdonában van, mint az Erste, a Raiffeisen, az Alpha Bank és az Eurocredit. Jero- min Zettelmeyer, az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank vezető képviselője szerint a Valutaalap ugyan kész a megszoruló országok segítségére sietni, ez azonban növelné eladósodottságukat. (EO) AKTUÁLIS KÖZÉPÁRFOLYAMOK VALUTA ÁRFOLYAM VALUTA ÁRFOLYAM Angol font 0,8701 Lengyel zloty 4,3815 Cseh korona 24,906 Magyar forint 297,07 Horvát kuna 7,4844 Román lej 4,3236 Japán jen 105,98 Svájci frank 1,2253 Kanadai dollár 1,3926 USA-dollár 1,3918 VÉTEL - ELADÁS Bank dollár cseh korona forint Volksbank 1,43-1,35 25,70-24,20 309,53-282,87 OTP Bank 1,43-1,34 25,74-24,29 306,55-288,89 Postabank 1,43-1,34 25,86-24,11Szí. Takarékpénztár 1,43-1,34 25,67-24,24 310,57-283,83 Tatra banka 1,42-1,35 25,66-24,36 309,46-285,94 Dexia banka 1,42-1,35 25,63-24,33 305,13-289,67 Általános Hitelbank 1,42-1,35 25,68-24,26 309,93-283,23 Az első adat a valuta vételére, a második adat a valuta eladására vonatkozik. (Forrás: STTA) Az egyik leggyakoribb és vonzó ügyfélcsalogató trükknek a hitelnyújtási díj elengedése számít Karácsonyi őrület a bankoknál Szabadon felhasználható fogyasztási hitelek Bank Kamat (% p, a.) Hitelnyújtási díj Hitelszámla' vezetési díj (eur.) Hitel nagysága (eur.) Futamidő ČS0B 7,90 - 24,90 A hitel 2%-a, min. 35, max, 200 eurá 2 600 - 25 000 1 -10 év Dexia banka 9,41 - 19,63 A hitel 2%-a 1,99 700- 15 000 0,5 -10 év mBank 10,00-17,90 A hitel 2%-a 0 350 - 20 000 1 - 5 év OTP Banka 9,90 - 28,5 A hitel 2%-a 2,2 400 - 20 000 1 hónap - 7 év Szlovák Takarékpénztár 9,90-17,90 0 vagy 39 - 239 euró (hitel nagyságától függően) 2,99 700 - 24 000 1-10 év Tatra banka 8,90-19,90 2%, min. 30, max. 300 euró 2 700 - 25 000 1-6 év UniCredit Bank 11,99-13,99 2%, min. 30 euró 2 650 - 25 000 l-7év VolksBank 8,82-18,25 2%, min. 35 euró 2,2 1000- 17 000 0,5-7 év VÚB 8,90-18,90 2%, min. 33 euró 2,50 490 - 25 000 1 -10 év Az adatok euróbán vannak feltüntetve (Forrás; e-trend, bankok) Pozsony. Karácsonyig ugyan még két hónap van hátra, az üzletközpontok példáját követve azonban lassan a bankok is beindítják a fogyasztási hitelekkel kapcsolatos speciális ünnepi ajánlataikat. Egyesek a hitelnyújtási díjat engedik el, mások alacsonyabb kamatot számolnak fel. ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ A Postabank mindazok között, akik a karácsonyi ünnepekig hitelt vesznek fel tőle, és azt legkésőbb a jövő év elejéig el is kezdik meríteni, értékes ajándékokat sorsol ki. Akik a Szlovák Takarékpénztártól vesznek fel hitelt, hogy azzal egy másik pénzintézettől felvett kölcsönt fizessenek vissza, e hónap végéig két százalékkal alacsonyabb kamatra és a hitelnyújtási díj elengedésére számíthatnak. Az Általános Hitelbank (VUB) e hét végéig a lakás és autó vásárlására felvett hitelek esetében tekint el a hitelnyújtási díjtól, a ČSOB pedig lehetővé teszi, hogy az ügyfél pontosan meghatározza, mekkora hitelt szeretne felvenni, ezt milyen részletekben fizeti vissza, és meghatározhatja a törlesztő részlet fizetésének a napját is. Az említett pénzintézetek példáját az elkövetkező hetekben valószínűleg a többi hazai bank is követni fogja. Az elmúlt évek tapasztalatait figyelve elmondható, a bankok részéről a karácsony előtti időszak egyik leggyakrabban használt ügyfélcsalogató trükkjének a hitelnyújtási díj elengedése számít. Ennek a nagysága bankonként változik. Többnyire a hitel összegének a 2%-át teszi ki, miközben az alsó határ 30 euró körül mozog. Egy ötezer eurós kölcsön esetében a hitelnyújtási díj így 100 euró. Az öt sávval dolgozó Szlovák Takarékpénztárnál egy hasonló hitel díja 119 euró. Ä Postabank a saját ügyfeleit részesíti előnyben, ezeknek így egyes kölcsönök esetében nem kell hitelnyújtási díjat fizetni. Egyes pénzintézetek az elmúlt években a kölcsön mellé korlátozott időre szóló hitelkártyát is csomagoltak, díjtalanul. A Trend gazdasági hetilap felmérése szerint a szabadon felhasználható fogyasztási hitelek esetében az éves hitelkamat 8 százaléknál kezdődik, míg a felső határ 20, az OTP és a Postabank esetében 30 százalékhoz közelít. A jegybank adatai szerint az átlagos kamat idén augusztusban kis híján 14 százalék volt. Hogy az ügyfél mekkora kamatra számíthat, az a hitel nagyságától és az ügyfél hitelképességétől is függ. Több pénzintézet olyan fogyasztási hiteleket is kínál, amelyek esetében megszabják, hogy konkrétan mire - például autó vagy lakás vásárlására - használhatják fel. Ezekért többnyire alacsonyabb kamatot számolnak fel a szabadon felhasználható hitelekhez képest, cserébe azonban az ügyfélnek bizonyítania kell, hogy a pénzt valóban az adott termék vásárlására használta fel. Hogy a szlovákiai bankoknál hitelhez jussunk, állandó vagy átmeneti szlovákiai lakhellyel kell rendelkeznünk, és 18 évnél nem lehetünk fiatalabbak. A felső határ többnyire 65 év körül mozog. Egyes bankok, így például a Postabank és a VÚB, többnyire már a 62 év felettieknek sem nyújt hitelt, (mi) Az Európai Pénzügyi Stabilitási Eszköz megerősítésének technikájáról dönthet a mai uniós csúcs Magasabb eurógáttal a görög kór terjedése ellen ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Brüsszel. Csak az európai stabilitási eszköz (EFSF) megerősítésének technikájáról dönthet a mai EU-csúcs, az alap pénzügyi erejének nagysága és más részletkérdések tisztázása későbbre marad. Az EFSF megerősítéséről további tárgyalásokat kell folytatni a befektetőkkel és a hitelminősítőkkel, miután Európa vezetői eldöntik, milyen technikával próbálják meg felpumpálni az alap tőkeerejét-jelentette a Bloomberg. A stabilitási eszköz megerősítéséről gyorsan határozhatnak a csúcs- találkozó résztvevői, a nagysága attól is függ, hogy Spanyolország és Olaszország segítségre szorul-e vagy sem. Az eurógát megerősítésére két módszert dolgoztak ki. Az egyik szerint az alap garantálná az eurózónata- gok adósságai egy részének visszafizetését, a másikban európai és Európán kívüli magán- és állami befektetőket is bevonnának az eurózóna államainak finanszírozásba. A két lehetőség kombinálható is. Emellett kemény alku folyik a pénzintézetekkel arról, mekkora részt írjanak le görög kötvényeik értékéből. A világ legnagyobb bankjait képviselő Institute of International Finance (IIF) a pénzintézetek kezében lévő görög kötvények 40%-os értékcsökkenését tartja elfogadhatónak. Az Európai Unió viszont 60 százalékot akar. Charles Daliara, az IIF ügyvezető igazgatója felhívja a figyelmet arra, hogy csak egy bizonyos határig beszélhetünk a bankok önkéntes részvételéről. Minden olyan megközelítés, amely nem kölcsönös együttműködésen alapul, csődnek minősül annak minden következményével - szögezte le. Ha a bankokleírjákaveszteségekegy részét, akkor viszont új tőkére lesz szükségük, a feltőkésítés mértéke 50 és 200 milliárd euró között mozoghat - közölte Ivan Miklós pénzügyminiszter, hozzátéve: minél nagyobb görög adósságot írnak le, annál nagyobb az európai bankok bukásának veszélye, ami viszont az adósságkórt vinné tovább a többi uniós tagállamba. Rácz Margit, a Magyar Tudományos Akadémia Világgazdasági Kutatóintézetének kutatásvezetője szerint elképzelhető egy olyan forgatókönyv is, hogy Görögország elhagyja az euró- zónát. Irányított csőddel Athén kilép az eurózónából, de a közös európai valutát kívülről alkalmazhatná. További részletek a 6. oldalon. (NG, SITA, shz) Matovič a jövő évi állami költségvetés támogatásáért cserébe követeli az ebédjegyek eltörlését Újra veszélyben vannak az étkezési utalványok ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. Akár már jövőre búcsút inthetünk a munkavállalóknak juttatott étkezési utalványoknak, a Hospodárske noviny gazdasági napilap információi szerint ugyanis Igor Matovič, az Egyszerű Emberek vezetője, független parlamenti képviselő ezt kéri a jövő évi állami költségvetés támogatásáért cserébe. „Ezt a javaslatot egész biztosan előterjesztjük” - vallja Matovič, aki szerint számíthat az SDKÚ, a KDH és a Híd támogatására. „Az állami költségvetés elfogadása elsőrendű célunk, miközben az említett feltétel nem tűnik teljesíthetetlen követelésnek” - mondta el (Vladimír šimíček felvétele) Ivan Štefanec, az SDKÚ parlamenti képviselője. Hasonló hangnemben nyilatkoztak a többi párt képviselői is, miközben három hónappal Matovič hasonló zsarolására még nemet mondtak. A képviselő akkor a munkatörvénykönyv elfogadását kötötte volna össze az étkezési utalványok megszüntetésével, amit a koalíciós képviselők azonban határozottan visszautasítottak. Ha Matovič ezúttal sikerrel járna, a cégeket a jövőben - az alkalmazottakkal történő egyezséget követően - már nem kötelezhetnék arra, hogy az alkalmazottaiknak étkezési utalványokat adjanak. Cserébe az utalványoknak megfelelő összeget készpénzben fizethetnék ki az alkalmazottaknak, amit a dolgozók bármire felhasználhatnának. „Mindez jó lenne a munkáltatóknak és az alkalmazottaknak is” - vallja Róbert Kičina, a Szlovák Vállalkozói Szövetség (PÁS) igazgatója, arra utalva, hogy így csökkenne a vállalkozókra háruló papírmunka. A terv ellen a leghevesebben az étkezési utalványokat kiadó cégek tiltakoznak, amelyek szerint ez az egész ágazatra súlyos veszélyt jelentene. Vladimír Mojš, a Szakszervezetek Szövetségének (KOZ) alel- nöke szerint fennáll a veszélye annak is, hogy a módosítás miatt a jövőben teljesen megszűnne az étkezésre nyújtott pénzösszeg, a tervet az ellenzéki Smer is kritizálja. Igor Matovič szerint ráadásul akkor sem tudja garantálni azt, hogy a jövő évi állami költségvetés mellett szavaz, ha a javaslatát elfogadják. (HN,mi)
